Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-10 / 134. szám, péntek

10 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 'OJSZO­ÚJSZÓ 1994. JÚNIUS 8. XXXI. Jókai Napok Erősödik a Visszhang f Üj Szó-információ) A Komáromi Lapok szerkesztőségének köszön­hetően a Jókai Napok résztvevői .. idén sem maradnak a szereplők és kritikusok különféle megjegyzéseit tartalmazó „napilap", vagyis a Visszhang nélkül. Sőt a fesztivál vé­gének közeledtével egyre inkább erősödik a Visszhang. Legalábbis erre utal az újság har­madik száma, amely a közhasznú in­formációkon és a szakmai zsűri megjegyzésein túl nem kevesebb, mint hat rövidebb-hosszabb reagá­lást tartalmaz egyetlenegy írásra. Az utóbbi említett cikkek, okfejtések mindegyike Tarics Péternek a Visszhang második számában „Jó­kai Napok? Vagy mit akartok...? címmel megjelent írásának tartalmát kifogásolja. Tarics Péter ugyanis már a színjátszók seregszemléjének első napján megállapította, hogy: ä Jókai Napok színvonala kíván­nivalót hagy maga után". Nyilván e megállapítás késztette a cikk szerzőjét az alábbi felhívás megfo­galmazására: „Próbáljunk már most tervezgetni a XXXII. Jókai Napokra, közösen, egészséges országos ver­senyszellemet kialakítva, végre meg­mozdítani a Felvidék magyar szín­játszóit, s mindenkit, aki ebben szak­mailag is őszintén segíteni tud." Túl a Jókai Napok felén, a füleki ZsáksZínház óriási közönségsikert hozó szerdai előadásán, azt hiszem, Tarics Péter túl korán pendítette meg búra hangolt lantjának húrjait. Ha­mis harmóniákkal teli éneke túlságo­san is érzékenyen érintette a Jókai Napok vájtfülű műkedvelőit. Jogos a felháborodás a rendezők részéről is, hiszen igazán odaadó, dicséretre méltó munkájukkal valóban a feszti­vál gördülékeny menetét segítik. (kosár) RÖVIDEN A statisztikai hivatal felmérésének az eredményeiből kiderül, hogy az őszi önkormányzati választások iránti érdeklődést nem nyomják el a parla­menti választások. Ügy tűnik, Nyu­gat-Szlovákia lakosai lesznek a leg­aktívábbak, az önkormányzati képvi­selő-testületek összetételébe a lakos­ság 82 százaléka kívánna beleszólni. Christian Costabel, a pozsonyi Si­emens-érdekeltségű i-center vezetője tegnap bejelentette: június 15— 17-én 33 gyártó bevonásával szakmai előadássorozattal egybekötött kiállí-. tó-árusító napokat rendeznek. Ha az i-center-napok sikeresek lesznek, minden évben megtartják a rendkí­vüli árleszállításokkal fűszerezett vá­sárt. (só) Lennart Watz, a Svéd Királyság nagykövete látogatást tett az Együtt­élés Központi Irodájában. Duray Miklós elnök és Dolník Erzsébet ve­zető titkár tájékoztatta vendégét a vá­lasztásokra való felkészülésről, a ma­gyar pártok egységes fellépéséről, a magyar koalíció és a kormány közöt­ti együttműködésről, a táblatör­vényről és az anyanyelvi oktatásról. A Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke tegnap fogadta Jifí- Di­enstbiert, a cseh Szabad Demokraták elnökét. Az MPP elnöke elmondta, hogy reményeket fűz a hármas ma­gyar koalíció megkötéséhez, vala­mint a jövőbeli eredményes politizá­láshoz. Hangsúlyozta, amennyiben minden demokratikus erő összefog, Mečiarnak nincs esélye újból megka­parintania a hatalmat. Irena Belohorská volt egészség­ügyi miniszter szerint Tibor Šagát, az egészségügyi tárca jelenlegi vezetője 18 kórházigazgató leváltására készül. A volt miniszter asszony az árnyék­kormány tegnapi ülésén jelentette ki a fentieket. (TA SR- és Új Szó-hírek) NATO-ülés Isztambulban Elutasított orosz javaslat (TA SR-jelentés) Az Észak-atlanti Tanács 16 tagországának külügyminisz­terei tegnapi isztambuli ülésükön a NATO és Oroszország közötti viszonnyal foglalkoztak. Síkraszálltak a hatékonyabb kapcsolatok létrehozása mellett, ugyanakkor visszautasították Moszkva javaslatát a különleges státus megadá­sára, illetve elvetették az új európai biztonsági rendszer megteremtéséré vonat­kozó orosz kezdeményezéseket. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy Oroszországgal olyan problémákról folytatnak majd konzultációkat, mint az atomfegyverekkel és a boszniai békemissziókkal kapcsolatos kérdé­sek, de abból indulnak ki, hogy Moszkvának elsősorban alá kellene írnia a bé­kepartnerség keretmegállapodást. Ez a NATO kelet-európai politikájának központi eleme, hangsúlyozta Christopher, az amerikai diplomácia vezetője. Ülésezett a mezőgazdasági kamara Átalakítás helyett leépítés (Új Szó-tudósítás) Kétéves fennállása óta 4. közgyűlését tartotta tegnap Nyitrán a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Ka­mara. Amint azt Jozef Juhás elnök értékelő beszámolójában is je­lezte, a gyakori politikai váltások ellenére a mezőgazdaságban to­vábbra is a kedvezőtlen folyamatok az uralkodók, s ezek a ter­melők teljes tönkremenésének irányába mutatnak. ! > !€*•< 12,10 A mezőgazdasági termelés szer­kezetváltási céljait nem sikerült tel­jes egészében megvalósítani, s az átalakítás helyett inkább leépítés jel­lemzi az ágazatot. Szemléltetéskép­pen csak néhány adat: 1989-ben még 2,74 milliárd korona nyereséget könyvelhettek el, 1990-től kezdve az ágazat már ráfizetéssel gazdálkodik. Ennek következménye a termelés fokozatos leépítése. Az élelmiszeri­par is érzi ennek a visszaesésnek a hatásait. Termelése 1992-höz viszo­nyítva 25 százalékkal esett vissza, sőt a kapacitásokat is csupán alig 50 százalékra használják ki. A termelővállalatok elmélyülő fi­zetésképtelensége felveti az állami beavatkozások szükségességét, elsősorban a támogatáspolitikai alapelvek módosításában, hangzott el a vitában többször is. Véget kell vetni az automatikusan járó támoga­tások rendszerének, helyette az kap­ja a támogatást, aki hatékonyan ter­mel, hangoztatták a felszólalók. A kamara feladatai között kiemelkedő szerepet kap az ágazat helyzetéről szóló Zöldjelentés kidolgozásában való részvétel. A tanácskozáson részt vett Pavel Koncoš földművelési miniszter, aki az állami gazdaságok privatizációjá­val kapcsolatban elmondta, hogy 16 állami gazdaság a vagyonjegyes pri­vatizáció második hullámában kerül privatizálásra. A támogatáspolitika várható módosításáról annyit árult el, hogy jövőre a dotációk odaítélé­sének alapját a bevételek meghatá­rozott szintje fogja elsősorban ké­pezni. (tszl) Michal Kováč: Felzárkózás csak jószomszédi viszonyokkal (Új Szó-tudósítás) „Az ellenségkeresés deformálja a társadalom képét" ­mondta tegnap a Szlovák Rádióban újságírókkal beszélgetve Michal Kováč ál­lamfő. Meggyőződését fejezte ki, hogy az országra váró választási kampány a pártok pozitív kampánya lesz, hiszen, mint hangsúlyozta, a negatív reklámot foly­tató pártok általában megbuknak. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a szlovák-magyar viszonyban bekövetkezett javulás és pozitív lépések eredmé­nyeképpen - „mintegy ezek kicsúcsosodásának jelképeként" - rövidesen aláír­hatja Göncz Árpáddal a két ország közti alapszerződést. Michal Kováč megvan győződve arról, hogy a dunai vízelosztás és Bős kérdésében is sikerül dűlőre jut­ni. Szerinte az európai struktúrákhoz való felzárkózáshoz elsősorban jószomszé­di viszonyokra van szükség. „Ha valóban Európába tartunk, bizonyítanunk kell képességünket a jó kétoldalú kapcsolatokra " - mondta és hozzátette, hogy a ma­gyar választások győzteseit tárgyalóképes partnernek tartja. -ász Egy honatya - hány fizetés? (Folytatás az I. oldalról) programpont körül, amelyben a hon­atyáknak a Nemzeti Vagyonalap fel­ügyelő bizottságának a hiányzó tag­jait kellett volna megválasztaniuk. Mivel az ellenzékiek nem voltak haj­landók megnyomni a szavazógom­bot, az elnöklő Ľudovít Černák egy korábbi parlamenti határozat értel­mében megszámoltatta a jelen­lévőket. Ám a szavazás során proce­durális hibát követett el, amit az el­lenzékiek meglehetősen indulatosan vetettek a szemére. Černák erélyes hangon szünetet rendelt el, amire Ivan Lupták (DSZM) egyes állítások szerint He il Hitler! kijelentéssel rea­gált. (Ľupták képviselő lapunk kér­désére azt mondta, hogy mindössze Hitlerhez hasonlította Černákot.) Eduard Bárány (DBP) felpattant a helyéről, s közölte képviselőtársá­val, hogy ez a fasizmus propagálása, és az ilyen kijelentések nem valók a parlamentbe. (Bárány képviselő a szünetben azt nyilatkozta lapunk­nak, niég konzultál képviselőtársai­val, hogy nem viszik-e a kérdést a mentelmi bizottság elé.) A szünetet követően Ivan Ľupták bocsánatot kért Cérnáktól. A felügyelő bizott­ság hiányzó tagjainak a megválasz­tására tegnap már nem került sor. Az interpellációk során Jozef Pro­keš kérdőre vonta a kormányt, miként lehetséges, hogy más országok kor­mányának a kívánsága alapján priva­tizálták a szlovák vállalatokat. Konk­rétan a dán kabinetet jelölte meg. Ivan Gašparovič házelnök a védelmi tárca főnökét kérte, hozza nyilvánosságra azon magas rangú katonatisztek név­sorát, akik a Szlovák Hadseregben szolgálnak, ám családjukkal továbbra is Prágában élnek, s még mindig nem rendezték állampolgárságukat. Az el­nök ama meggyőződésének adott hangot, hogy fel kívánják venni az ál­lampolgárságot. Fóthy János (MKDM) szerint hamis hírek terjed­nek arról, hány óra szlováknyelv-ok­tatás van a magyar iskolákban. Fel­kérte a tárca vezetőjét, hogy hozza ezt nyilvánosságra. Azt kérte továbbá, foglaljon állást a somorjai szlovák óvoda ügyében is. Gabriela Kaliská (független) az oktatási minisztertől azt kérdezte, miként is van azokkal a kétnyelvű bizonyítványokkal. Köte­les László (Együttélés) a külügyminisz­tert interpellálta a kelet-szlovákiai határátkelőhelyek kérdésében. Kérte, hogy a tárcavezető tájékoztasson az új átkelőhelyekkel kapcsolatos szlo­vák elképzelésekről. Mivel az általános vitában senki sem szólalt fel, az ülésvezető a dél­utáni órákban befejezettnek nyilvá­nította a törvényhozás 32. ülését. GÁGYOR ALÍZ MSZP-MDSZ koalíciós tárgyalások Folytatás vasárnap (Budapesti tudósítónk jelentése) Mintegy három és fél óráig tartott tegnap Budapesten a koalíciós tár­gyalások második fordulója a Ma­gyar Szocialista Párt és a Szabad De­mokraták Szövetségének Horn Gyula és Pető Iván pártelnökök vezette kül­döttségek közt. Ezt követően mind­ketten, a korábbi pártközi megegye­zéseknek megfelelően, csak szűksza­vúan tájékoztatták az újságírókat a zárt ajtók mögötti történésekről. Pető beszámolt arról, hogy a mos­tani tárgyalásokon garanciális kérdé­sekről, valamint az ezekhez kapcso­lódó témákról volt szó. A következő, vasárnapra tervezett harmadik fordu­lóig, szűkebb körű előkészítő megbe­széléseket folytatnak a két párt vezető politikusai. A kiszivárgott informáci­ók, illetve feltételezések szerint Horn és Pető vélhetően a garanciákról, míg Szekeres Imre Kuncze Gáborral a kormányzati struktúrákról, s Magyar Bálinttal a közös kormányzás feltéte­leiről folytat majd eszmecserét. A szabaddemokraták elnöke mind­két fél nevében közölte, a továbbiak­ban sem kívánnak részletes tájékozta­tást adni a sajtónak, mert ez bonyolí­taná a tárgyalások menetét. Arra azon­ban ígéretet tesznek, hogy amennyi­ben a tárgyalások sikerrel járnak, a végeredményt, vagyis a koalíciós megállapodást azonnal nyilvánosság­ra hozzák. Kérdésekre válaszolva Pető úgy ér­tékelte a találkozót, hogy ismét ko­moly munkát végeztek, sok kérdés­ben haladás van, más kérdések vi­szont még nyitottak. Azzal kapcsolat­ban, hogy személyesen lát-e esélyt a koalícióra, Pető azt felelte: „egyikünk sem áldozná fel szívesen vasárnapját egy reménytelen dologra". Budapesten tegnap megkezdődtek a hat parlamenti párt szakértőinek egyeztető tárgyalásai is a parlament alakuló üléséről és a parlamenttel kapcsolatos más kérdésekről, az ülés­rendről, a bizottságokról, a funkciók elosztásáról stb. Előreláthatólag az MSZP a parlament bal oldalán fog ül­ni, mellette lesz az SZDSZ, míg a sort jobb oldalon valószínűleg a Fidesz fogja zárni. Boross Péter miniszterelnök június 15-ére tanácskozásra hívta meg a par­lamenti pártok vezetőit. A találkozón a kormányváltás aktuális és praktikus problémáit beszélnék meg a résztve­vevők. KOKES JÁNOS Időnyerés - reményekkel (Folytatás az 1. oldalról) időben katonai téren sikereket köny­velhettek el, taktikájukon változtat­tak, egyidejűleg nagyon sok helyen támadták a szerb állásokat, így a job­ban felszerelt, de szétszóródott s számbeli hátrányban levő szerb sere­gek visszavonulásra kényszerültek. A bosnyákok egyszerűen azért nem fogadhatták el a négy hónapra terve­zett tűzszünetet, mert ebben az eset­ben a harcok csak valamikor az ősz végén, tél elején kezdődhettek volna el ismét, ez az időpont viszont már nem teszi lehetővé a nagyobb kato­nai erők mozgatását. A helyzet „be­fagyasztása" tehát egyértelműen a szerbek számára mutatkozott élőnyösebbnek. Engedett a japán diplomata, de meghátráltak a szerbek is. Ahhoz ugyanis, hogy Karadzsics aláírja az egyhónapos tűzszüneti megállapo­dást, Jugoszláviában is történnie kellett valaminek. Ami történt, az Zorán Lilies államfő minapi nyilat­kozata volt. Feltételezhetően Milo­sevics szerb elnök sugallatára a kö­vetkezőket mondta: „Jugoszlávia polgárainak milliói nem lehetnek tú­szok sem Jugoszlávia, sem a boszni­ai szerbek, sem a krajinák egyetlen politikai vezetőjének sem ". Ez pedig mindenképpen komoly fordulatot je­lent Szerbiának a határain túl élő szerbekkel való kapcsolatában. Li­lies idézett mondatát már nagyon so­kan kommentálták (nagyobbrészt megértéssel fogadták, a szélsősége­sek és a boszniai szerbek egy része azonban hevesen támadta), minden jel szerint azonban Belgrád részéről végleges az elszántság, hogy függet­leníti magát a háború minden vonat­kozásától, mert a szankciók most már végleg megfojtják. Ha pedig be­szünteti támogatását a Drinán túlra, akkor a boszniai és a krajinai szer­bek, támasz nélkül maradva, elve­szíthetik mindazt, amit eddig meg­szereztek. Lilies nyilatkozatát Kara­dzsics még Genfben kézhez kapta ­és okult belőle. Most tehát lélegzetvételnyi szünet­hezjutottak a hadban álló felek, niég­inkábh a volt Jugoszlávia sorsán ügy­ködő diplomaták. Ezt az időszakot kellene ezúttal gyorsított ütemben ki­használni. Oroszország máris megis­mételte a Boszniával kapcsolatos mi­niszteri értekezlet összehívására tett korábbi javaslatát, más hír szerint pe­dig a nemzetközi egyeztető csoport tagjai két héten belül elkészítik Bosz­nia területi felosztásának új térképét. SINKOVTTS PÉTER Rács mögötti garanciák (Folytatás az 1. oldalról) gyon kevés módosítást értek meg, a változások kevésbé érintik a szerve­zett bűnözés hatékony megakadá­lyozásából eredő különleges megol­dásokat. Ezt egy példával illusztrál­nám. Tételezzük fel, hogy egy szö­késben levő gyanúsított felajánlja: önként jelentkezik a rendőrségen, és fontos információkat is a rendelke­zésünkre bocsát abban az esetben, ha mi különleges bánásmódban része­sítjük őt. Noha a bűncselekmény fel­derítése szempontjából számunkra az lenne a megfelelő, hogy az ajánla­tot elfogadjuk, a törvények szerint ezt nem tehetjük meg. Sajnos, mi nem biztosíthatjuk a gyanúsított sza-' bad lábon történő védekezését, ha­sonlóképpen a tanúknak sem garan­tálhatunk hathatós védelmet az eljá­rás lefolytatása alatt. • Ha a bűnügyi rendőrségnek nem áll módjában a kivizsgálás alatt különleges garanciákat biztosítani a gyanúsított számára, akkor az kihez fordulhat? - Elméletileg a köztársasági elnök tehet előzetes ígéretet arra, hogy az eset lezárása után kegyelemben ré­szesíti a gyanúsítottat. Persze a gya­korlatban ez az út igazából nem jár­ható. • Szlovákiában a bűnügyek felde­rítésén és kivizsgálásán tulajdonkép­pen két csoport dolgozik: a munka első fázisát a bűnügyi rendőrség végzi, majd az ügy a vizsgálati osz­tályhoz. kerül. Mennyire gördülékeny az együttműködés a két csoport kö­zött?' - A nyomozói munka ily módon való szétforgácsoltsága szinte lehe­tetlenné teszi a bonyolultabb bűncselekmények gyors és hatékony felderítését. Mert amíg a vizsgálati osztálynak az az érdeke, hogy minél több és minél egyszerűbb ügyön dol­gozzon, addig a bűnügyi rendőrség érdeke az, hogy alapjában minél ke­vesebb bűncselekmény történjen. Amíg a törvény ezt az ellentétet va­lamilyen formában nem oldja fel, addig mi olyan belső problémákkal fogunk küszködni, amelyek elvon­ják figyelmünket a szervezett bűnö­zés megakadályozásáról. Amíg a bűnözők nagyobb csoportokba in­tegrálódnak, addig mi szétforgácsol­juk önmagunkat. KOSÁR DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents