Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-06 / 130. szám, hétfő

MOZAIK •Ó/SZÓ" 1994. JÚNIUS 6. Megemlékezések Trianonról (Budapesti tudósítás) Nem volt hivatalos megemlékezés Magyaror­. szágon a történelmi Magyarország .felosztását szentesítő trianoni béke­szerződés aláírásának szombati, 74. évfordulója alkalmából, s a mérvadó sajtószervek sem foglalkoztak a té­mával. Pécsett, Debrecenben, Tatabá­nyán és egy-két más helyen azonban mintegy 4Q-60 ember, többségük­ben bőrfejűek és idősebbek részvé­telével rövid megemlékezésekre ke­rült sor. Ezeket többnyire Király B. Izabella volt képviselőasszony és a körülötte csoportosuló személyek szervezték. * Budapesten mintegy százan gyűltek össze az ErzSébet-téren, nemzeti és gyászlobogók alatt az Antibolsevista Szövetség által ren­dezett megemlékezésen. Porubszky István, a skinheadek Poty ka-bácsija, felhívta az egybegyűltek figyelmét arra, hogy a trianoni szerződés egyik paragrafusa lehetővé teszi a határok újratárgyalását. Fekete Ottó, a társadalmi támoga­tottság nélküli Magyar Nemzeti Párt részéről úgy vélekedett, a magyar kormánynak munkaköri kötelessége lett volna Csehszlovákia felborulása után a Felvidék birtokbavétele. Fel^ hozta a magyar-ukrán alapszer­ződést, megjegyezve: Antall Józse­fen már fogott a magyar átok, és azt reméli, hogy ez vár a többi aláíróra is,.. • (KOKES) Bethlen István hamvai itthon (Budapesti tudósítás) Szombaton hazaérkeztek Bethlen Istvánnak, az első világháború utáni korszak (1921-1931) magyar miniszterelnö­kének hamvai, aki 1946-ban hunyt el orosz, fogságban, a Moszkva környé­kén fekvő Butirka börtönbén. Bethlen hamvainak felkutatása és hazaszállí­tása több mint kétéves kutatómunka eredménye. A néhai kormányfő, aki­nek nevéhez fűződik az első világhá­borút követő magyar konszolidáció, a németek elől bujkálva 1945. már­cius 28-án került a 3. ukrán front kém­.elhárító alakulatának kezére. Moszkvába hurcolása után, orosz fogságban 1946. október 5-én meg­halt. Szemtanúk és temetői iratok igazolták, hogy a Donszkoj kolostor melletti közös sírba temették. K. J. Piszkos üzlet (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelem. Rengeteg ilyen esetet sikerült felgöngyölítenünk, de nem mindig voltunk eredményesek. Sok lánynak tetszett ez az új feladat, és azt önként vállalták. Legújabban a lányok mellett fiatal fiúkat is verbuválnak különböző kül­földi szórakozóhelyekre. A legtöb­ben tudják, mibe mennek bele, mi vár(hat) rájuk a homoszexuálisok klubjaiban, mégis aláírják a szerződést. - S ha az illető'már elmúlt 15 éves, nincs jogunk közbelépni. A múltkori­bán egy alig 16 éves suhanccal be­szélgettem, aki Németországba jár „dolgozni". Kérdésemre azt mond­ta, javasoljak neki nálunk egy olyan munkahelyet, ahol két nap alatt 900 márkát kereshet, s már holnap belép. Az utóbbi időben egyre több szülő fordul hozzánk azzal a szörnyű gya­núval, hogy fiuk ily módon keresi ke­nyerét. Azt akarjak, diszkréten lép­jünk közbe. Sajnos, há nem kiskorú­akról van.szó, semmit Sem tehetünk az érdekükben, •',',, ; A prostitúció, ahogy a beve­zetőben írtuk;' rrtár nem büntetendő;,,, A rendőrség csak a lányokból tíaszf ; not húzó stricikel vonhatja ,,ie-í lelősségie. Persze, csak akkor, ha valaki feljelentést tesz, ami elég rit­ka. Végezetül megjegyezzük: a pros­titúció gyakran együtt jár az. ügyfe­lek kifosztásával is. (ordódy) Új vendéglátóipari együttes Pozsony központjában Kis pizza és sült malac A naponta reggel hattól nyitva tartó büférészlegben egy kávé ára tizenkét korona, tizennyolcért pedig egy kis pizzát kaphat a vendég. Bő a kínálat kalácsból és péksüteményből, de tíz-tizenöt koronáért akár pástétomos kenyeret vagy töltött kiflit is reggelizhet bárki. Az, ötven-hatvan személyt befogadó önkiszolgáló étterem délelőtt tíztől este tizenegyig várja a vendégeket. A III. árkategóriájú ven­déglőben népi árakon, harminc-negyven koronáért is jól lehet lak­ni, de természetesen komolyabb kínálat is van. Az igényesebb és vastagabb pénztárcájú vendégek első osztályú szalon- és cigányze­nét élvezhetnek - ebédidőtől éjfélig. A hatalmas vadgszetenyefák alatti kerthelyiségben akár kétszáz vendéget is képesek kiszolgálni. S hogy mindez hol található? Po­zsonyban, a Duna utcában, pár lé­pésnyire a magyar gimnáziumtól. •Ide, a Prešporská kúria nevű új ven­déglátóipari egységbe hívta vendé­geit a csütörtöki nagyszabású nyitó­ünnepségre Végh László, a vendéglő tulajdonosa. Az esemény színvona­lát talán az is érzékeltetheti, hogy a legalább százfőnyi vendégseregben más nevezetes személyiségek között Magyarország pozsonyi nagykövetét is üdvözölhette a házigazda. Végh úr, aki pincér-szakács mesterséget tanult, majd külföldön működött, már a Ligatfalui Kormorán csárda és a Dunaszerdahelyi Duna Szálló tulaj­donosaként és vezetőjeként is bizo­nyította: nem kezdő a vendéglátói­parban, s személye az új létesítmény Színvonalára is garancia. Valaha raktárak és műhelyek áll­tak ezen a helyen, azok átalakításá­val hozták létre egy év alatt az ízlé­sesen berendezett épületegyüttest. Bevallom, annak ellenére, hogy szinte naponta járok erre, nem em­lékszem rá, miféle épületek álltak itt azelőtt. Most azonban nem lehet nem észrevenni a kék és fehér falú, széles ereszű kúriát. A hely régi ké­péből a játszótér szélén álló - játék­nak vagy műemléknek oda állított? ­ócska repülőgép maradt meg emlé­kezetemben. Helyette a ven­déglőkértben ma egy hatalmas, mú­zeumba illő szőlőprés áll. De a ját­szóteret sem száműzték régi he­' lyéről. A kerthelyiség mellett ma is ott található a homokozó, csúszda, mászóka és a hinták, s a tulajdonos elmondásából tudom, még bővíteni is kívánják a legifjabb vendégek szá­mára fenntartott helyet, A kerthelyí­••ségbe betérő kisgyerekes szülők majd a. vadgesztenyék alatt sörözve­limonádézva tarthatják szemmel ját­szadozó csemetéiket. Végh úr egy további tervét is elárulta: a ktertben mesterséges folyócskát szeretne ki­alakítani, amely az egykor a Duna utca helyén hömpölygő Dunát szim­bolizálná. Az igényesebb vendégeket nem­csák malacpecsenyével, sültlibával és hasonló ínyencségekkel akarják a vendéglátók magukhoz csalogatni, hanem különféle műsorokkal, hang­versennyel vagy divatbemutatóval is. A nagyközönség előtt ina nyílik meg a Prešporská kúria. (gaál) Méry Gábor felvétele ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT SLOTÁÉK POLITIKAI FOLKLÓRJA KOMÁROMBAN. Valóban itt len­ne már az ideje, hogy a világ sovinisztái is létrehozzák internacionáléjukat. A nemzeti pártokban annyi a közös vonási A szerbekében, az oroszoké­ban, a magyarokéban, a románokéban... A Szlovák Nemzeti Párt választ­mányának komáromi közgyűlése is nagyjából ugyanarról tárgyalt, mint a földkerekség összes többi hasonszőrű politikai képződménye. Itt is kedvü­ket lelték a nemzet veszélyeztetettségének hangsúlyozásában, a kor jelen­ségeinek történelemmel értelmezésében/az idegengyűlöletben, a faji szempontok hangsúlyozásában és mindennél inkább az ellenségkeresés­ben. A közgyűlés szervezői nem is nagyon leplezték, hogy ellenségkeresés céljából rendezték meg a nagy tanácskozást éppen Komáromban. A pártel­nök olyan hangulatot teremtett egy-egy megnyilvánulásával, mintha a Du­na két partján hadosztályok néznének farkasszemet egymással. Olyan sértődötten beszélt, mintha pénteken legalábbis elfogadták volna a tábla­törvényt. Holott a kongresszus óráiban már nyilvánvaló volt, hogy három, a Szlovák Nemzeti Párt kiválóságaival elvbarát Együttélés-képviselő (Ró­zsa, Fehér, Komlósy) politikai „bölcsességének" köszönhetően semmi se lett a törvényjavaslatból. Persze, azért van némi különbség a szlovák és a szlovákiai magyar nacionalisták között; aligha valószínű, hogy Slotáék pártja bekerül a parlamentbe. Őket még a Mečiar-mozgalom se hajlandó koalícós partnerként vállalni. HOGYAN POLITIZÁLNAK A SZAKSZERVEZETEK? Számos jelből arra lehet következtetni, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom az ősz ele­ji választásokon ismét megpróbálja becserkészni a szakszervezeteket, és kí­sérletet tesz annak megismétlésére, amit az 1992-es voksolás előkészítésekor Roman Kováccsal elkövetett. Akkor, két esztendeje, mi tagadás, a jelenlegi miniszterélnök-helyettes „vitte" a munkavállalói érdekvédelmet, és je­lentősen hozzájárult Mečiar győzelméhez. A hét folyamán több fórumon is feltették a kérdést Alojz Englišnek, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderá­ciója elnökének, vajon szívesen venné-e, ha a DSZM felaljánlaná a jelöltsé­get. A kérdésre Engliš előbb azt válaszolta, Mečiarék nem tettek ajánlatot. Az újságírók ezt kitérő válasznak tekintették, és tovább forszírozták a kérdést, mire a szakszervzetek főnöke nem túl meggyőzően, „se hús, se hal" módon válaszolt. Úgy tűnik, hogy az érdekvédelemben a legfelsőbb vezetők még nem egészen ábrándultak ki a pártállami stílusból, tehát a politikai hatalom közelében való sütkérezés igényléséből. Nem utolsósorban ezért olyan a szakszervezeti mozgalom, amilyen. MILYEN A SZLOVÁK VÁLASZTÓPOLGÁR? Pontosabban: milyen a leendő voksolóknak az a része, amely még mindig nem mondott le a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökének pajzsra emeléséről. A múlt hét elején nyil­vánosságra hozott közvéleménykutatási adatok szerint a Meciar-hívők részará­nya még mindig 24 százalék körül mozog, és ennek a 24 százaléknak a zöme nem azért részesíti előnyben Mečiart, mert kijelentette, hogy mozgalma a poli­tikai mezőny középső tartományában kíván elhelyezkedni, hatni, hanem, mert a Vezér olyan, amilyen. Tehát azért, mert „erőteljes", mert „jót akar Szlovákiá­nak", mert „igazságos", mert „jő szónok", stb. Ezek az érvek politológiai szem­pontból nehezen értelmezhetők. Ennek alapján azt a következtetést lehet meg­fogalmazni, hogy a DSZM még akkor sem tudna középpárt maradni, ha valami csoda folytán úgy határozna Mečiar s közvetlen környezete, hogy győzelem esetén mérsékelt politikát folytat. Választói valószínűleg csak ritkán tanulmá­nyozzák a mozgalom programját, és a vezetést akkor is rákényszen'tenék az eredendően kommunistán politika folytatására, ha a vezetők mást akarnának. Ilyen körülmények között valóban csak a jobboldali erők összefogása jelenthet­né Szlovákia számára a pozitív megoldást. Csak így lehetne szavatolni, hogy a választások után Weissék bevonásával és a magyar pártokkal is számolva kia : Iakuljon a Mečíar-ellenes alternatíva. TÓTH MIHÁLY Gyenge földlökések Budapesten kelték ezeket. A szeizmológusok a rengések erősségét gyengének minősítették, amelyek a Richter-ská­la szerint 3-3,5-ös erősségűek vol­tak, tehát ilyenek Magyarországon évente néhány alkalommal bekövet­keznek. Károkról eddig nem érkezett jelentés. (TA SR-hír) Vasárnap a délelőtti órákban Budapesten és a" főváros környékén két alkalommal is gyenge földlökéseket regisztráltak, jelentet­te tegnap a budapesti rádió, Mindkét esetben elsősorban Csepel szigeten észlelték a földlökéseket, de a lako­sok a főváros centrumában is érzé­Emlékidézés Normandiában Parádés, de nyugtalanító Könyvtárnyi irodalma van az ötverí éVvel ezelőtti, Overlord fedőnéven is­mert normandiai partraszállásnak, melyet a második világháború végé­nek kezdeteként jellemez a had- és politikatörténet egyaránt. Az évfor­dulóról szóló írások áradatában is­métlődnek a nagyszabású, annak idp­jén Sztálin áltál is egyedülállónak minősített hadászati vállalkozás vég­rehajtását idéző adatok és tények. Mégis minduntalan újabb és újabb mozzanatok bukkannak elő. Hiszen a főparancsnok, Eisenhower, amikor 1943 decemberében ebbe a tisztségbe került, parancsba adta, hogy a partra­szállás előkészítését p legszigorúbb háborús titoktartásnak'kell öveznie, A ,. történészek még mdst, a fél. évszáza­dos jubileumi évforduló alkalmából is szolgálnak meglepetésekkel. Sze­rintük fény derült a partraszállással kapcsolatos utolsó titkok egyikére: si­került megállapítani Eisenhower bom9,k főhadiszállásának a Portsmo­uth .dél-angliai város közelében talál­ható pontos helyét, és a harcálláspon­ton belül pedig, hogy bo] is volt az a. sátor, amelyben a főparancsnok Churchill és De Gaulfe részvételével megvitatta az itiváziós terveket. Nos, úgy tűnik, a titkok napvilág-" ra kerülése azt jelzi, hogy a háborús múlt végleg lezárul, a volt hadvi­selők közötti béke a lelkekben is megnyugvást teremt. S az egykori szembenállás - amelyben az európai civilizáció megóvása volt a tét - nem Válik gyanús aktuálpoljtikai érdekek... lehetséges eszközévé. A színpompás normandiai ünneplő emlékidézésben azonban mintha nyugtalanító jelek mutatkoznának. Aggályos töprengésre adhat okot a neves amerikai politológus. Zbig­níey Brrezinski fejtegetése, misze­rint nem. valami üdvös lépésnek te­kinthető, hogy az ünnepségre nem hívták meg Oroszországot és- Né­metországot. Hangsúlyozza, hogy oroszok milliói estek cl a fasizmus elleni harcbán, és németek milliói nőttek fel a. demokratikus Németor­, szagban. S tegyük hozzá: abban a Németországban, ahol voll csodálat­ra méltó erő a kegyetlen múlttal való leszámolásra. Brzezinski figyelmez­tet: az ilyesfajta megnyilatkozások hatására, mindkét ország hajlik az önös érdekszövetségre. Felidézi Ko­zirev orosz külügyminiszternek a múlt év végén, a Borui-Mószkva tengely, kialakítására icti javaslalát, amely felidézi Európa -újabb hatalmi megosztottságának kísértését. A po­litológus a sokirányú, számtalan ál­lamközi és egyéb szállal össze­szövődő európai közösség létrehozá­sát . gátló veszélyt érzékel. így ugyancsak veszít meggyőző erejéből : azvegyik nyugati diplomatától szár­mazó minapi kijelentés, hogy azok a hémet és más nemzetiségű -katonák is. akik akkor Hitler járószalagjára fűzve abszurd parancsnak engedel­meskedtek, áldozatként is egy lehe­tetlen Világ eltűnéséhez járullak hoz­zá. Bizonyára vannak, akik fenntar­tással élnek az ilyen megállapítás­sal szemben, a múlt elhomályosítá­sát vélik felfedezni. Kétségtelen, a múltat, József Attila szavaival, be kell vallani. De öt évtized távlatából leegyeszerűsítések nélkül. Ilyen látószögből keserű emlékek szakadhatnak .fel a szlovákiai, ma­gyarság körében, ha felfigyelnek né mely olyan kísérő jelenségre, mely az egykori Csehszlovákia két utódál­lamának, Csehországnak és Szlová­kiának a mostani ünnepségeken való részvétele körül szembeötlik. Egyes szlovák' lapokból ­r egyszercsák eltűntek a jól ismert, a Tiso-féle Szlovákiát mentegető cikkek. Erről most egy ideig nyilván jobb hallgat­ni. Nem kell emlékeztetni arra, Hitler egykori csatlósa úgy kerülte el a fe­lelősségrevonást, hogy a Csehszlová­kia felújításával járó beneii és! a nagyhatalmi politika jóvoltából a győztesek táborába került. Nemcsak a szlovák nemzeti felkelésben részt vett antifasiszták, hanem egyetemle­gesen az egész nemzeti közösség fel­mentvényt élvezett. A magyarság vi­szont szinte szőröstől bőröstől bűnös nemzetnek kiáltatott ki. De másról is' tanúskodnak egyes,, a partraszállással foglalkozó szlovákiai cikkek. A szö­vetséges haderők kötelékében vállalt csehszlovák részvételre emlékezve egy szó sem esik arról, hogy a csehe­ken és szlovákokon kívül az egykori Csehszlovákia más népeinek fiai is ­igaz szerény számban de ott voltak a harcosok között. A második vonal­ban, 1944 őszén Durikerqüe-nél be­vetett csehszlovák páncélosdandár­na)< több mint száz szlovákiai ma­gyar önkéntese volt, néhányan tiszti rangban. A francia ellenállásban s^érzétt kiemelkedő magyar érde­mekről nem is szólva. Minderről nem szabadna megfeledkezni. A jubileumi ünnepségek béke­erősítő szándékát talán jobban is. át­hathatta volna a jövő óhajtott Euró­pájába tekintő igyekezet. •KISS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents