Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-28 / 149. szám, kedd

1994. JÚNIUS 1531. 1495 ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1495 A MSZP-SZDSZ koalíciós megállapodás A határon túli magyar kisebbségekről (Budapesti tudósítás) Magyarország euro-atlanti integrációját, a jószomszédi viszony megteremtését térségünk államaival, valamint a határokon túl élő magyarság jogos törekvéseinek támogatását tekinti a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a magyar külpolitika fő cselekvési irányainak, prioritásainak. A pénteken aláírt és a két párt csúcsszervei által vasárnap jóváhagyott koalíciós megállapodásban olvasható, hogy „a szomszédainkhoz fűződő viszony normalizálása, javítása nélkül nincs esély az ott élő magyar kisebbség helyzetének javulására. " A magyar kormány különös figyelmet kíván fordítani a viszony rendezésére, az ehhez szükséges kölcsönös bizalom megteremtésére Szlovákiával és Romániával. Kész tárgyalásokat kezdeni olyan alapszerződésekről, amelyek egyaránt tartalmazzák a kölcsönös lemondást a területi követelésekről, a fennálló határok elismerését és átjárhatóságuk növelését, illetve a kötelezettségvállalást az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek jogainak az Európa Tanács és az EBEÉ normáival összhangban álló elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. Az alapszerződések előkészítése során a kormány kikéri az ellenzéki pártok és az érintett országokban élő magyarság szervezeteinek véleményét. A Kapcsolatok a határon túli magyarsággal fejezetben ez olvasható: kormány nagy figyelmet kíván fordítani a határon túli magyarság támogatására, azt az alkotmányban is rögzített politikai-erkölcsi kötelességének tekinti. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság kisebbségi jogai érvényesülése feltételeinek megteremtését, az európai gyakorlattal összhangban álló autonómiatörekvéseik megvalósítását. Hasonlóképpen fontosnak tekinti a határon túli magyarság gazdasági felemelkedését, polgárosodását, a helyi társadalmi önszerveződését, azt megfelelő szakmai és gazdasági együttműködési formákkal segíteni kívánja. A kormány tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarság jogai garantálásának és gyakorlati érx'ényesülésének előmozdításához nélkülözhetetlen egyrészt a párbeszéd, a normális viszony az érintett szomszédos államok politikai vezetésével, másrészt a széles körű nemzetközi támogatás. Arra kíván törekedni, hogy a meglevő, illetve felmerülő problémákat a kétoldalú találkozókon felvesse, azok megoldása érdekében szót emeljen, s erre a nemzetközi fórumokat, szervezeteket is felhasználja. A magyar külpolitika fontos feladata, hogy elérje egy hatékonyabb nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozását. Alapvető követelmény, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekről csak az ő szervezeteik, képviselőik véleményének figyelembevételével szülessen meg a hivatalos magyar álláspont. A kormány minden megkülönböztetés nélkül kíván kapcsolatokat tartani a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A kormány támogatja a határon túli magyarság kulturális igényeinek kielégítését, szorgalmazza az ösztöndíjrendszer továbbfejlesztését és a Duna Televízió módosított szervezeti rendben történő működtetését. A kisebbségi szervezetek anyagi támogatását legalább a jelenlegi szinten megőrizve, a mindenkori éves költségvetés keretében kell biztosítani. A támogatás elosztását demokratikussá, átláthatóvá és ellenőrizhetővé kell tenni. KOKES JÁNOS Az orosz kormányfő ígérete Adószünet a külföldi beruházóknak (TA SR-hír) Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő tegnapi bejelentése szerint Oroszországban azt tervezik, hogy ötéves adószünetet vezetnek be a külföldi társaságok számára, s ezzel egyidejűleg megszüntetik a tőkeműveletekre vonatkozó korlátozásokat. A külföldi beruházásokról folyó moszkvai konferencián mondott beszédében Csernomirgyin arról is tájékoztatott, hogy a tervezett intézkedések - amelyek többek közt számolnak a joint venture vállalatok külföldi részesedésének jogával is a valutaexport megakadályozására irányulnak. Egy további tervezett intézkedés: a külföldi cégekre, beleértve a külföldi tőkerészesedéssel rendelkező cégeket, három évig nem fognak vonatkozni az adótörvény későbbi módosításai. A külföldiek a beruházások szempontjából kockázatos államnak tartják Oroszországot, részben azért is, mert állandóan változnak a törvények, s ez bizonytalanná teszi helyzetüket. Tanzánia Oroszlánvész (TA SR-hír) Ismeretlen kór veszélyezteti a tanzániai Serengeti nemzeti parkban élő mintegy 300 oroszlánt. A Die Zeit című német lap Craig Parker amerikai biológus információira hivatkozva közölte, hogy február óta legalább 40 állat pusztult el a titokzatos betegség következtében. Az oroszlánok jobbra-balra szédelegnek, majd görcsös állapotba kerülnek, és elpusztulnak. Az eddig elvégzett vérvizsgákból nem sikerült kideríteni, mi okozza a betegséget, a patológusok viszont nem zárják ki, hogy kutyák vagy a kutyafélék családjába tartozó ragadozók terjesztik a fertőzést. Drogháborű Burmában (TA SR-hír) A burmai hadsereg egységei elfoglalták Khun Sza helyi drogbáró csapatainak három állását. A hírközlő eszközök tegnapi információi szerint a kormánycsapatoknak egy hétig-tartó intenzív szárazföldi és légi támadások után sikerült megtörniük a drogmaffia embereinek ellenállását. A harcokban Sza 250 embert vesztett, az akcióban részt vett 10 ezer kormány katona közül 196-an vesztették életüket, 340-en pedig megsebesültek. A hadsereg a múlt év végén indította meg offenzíváját azzal a céllal, hogy megsemmisítő csapást mérjen az Arany Háromszög egyik legerősebb, legbefolyásosabb drogbárójára. Maga Sza azt állítja, hogy csupán politikai célokért, a független San állam megalapításáért küzdött, s a kábítószer-kereskedők támogatták kampányát. Göncz kedvező reagálása Csapatmunkát vár a koalíciótól (Budapesti tudósítás) Göncz Árpád magyar államfő örömmel fogadta az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció megalakulását, mert véleménye szerint nehéz lenne az ország jelenlegi helyzetében koalíció nélkül kormányozni. A köztársasági elnök a televíziónak, rádiónak és az MTI-nek adott nyilatkozatában kedvező jelnek minősítette, hogy a tárgyalások folyamán mindkét fél megfelelő rugalmasságot tanúsított, s nemcsak a tárcák elosztásáról, a miniszterek személyéről tudott megegyezni, hanem összhangba tudta hozni a pártok programjait is, melyek egyébként eíeve közel álltak egymáshoz. A koalíciós megállapodás végrehajtásának eredményessége Göncz szerint a folyamatos párbeszédtől és a csapatmunkátólfügg. Értékelte azt is, hogy a két párt az ország érdekeit a pártérdekek fölé tudta helyezni, és nem tanúsított kirekesztő szándékot az ellenzék iránt sem. Göncz reményét fejezte ki, hogy harmonikusan fog tudni együttműködni az új kormánnyal, s meglesz a megfelelő információcsere és dialógus. „Az ország mindennél jobban vágyik a társadalmi békére. Az emberek már tanúbizonyságot tettek a tűrőképességről és arról, hogy értik a helyzetet. Most őszinte szót, tájékoztatást várnak és határozott gazdaságpolitikát, amely belátható időn belül az ország helyzetének javulását ígéri" - hangsúlyozta az államfő, aki az új parlament mai alakuló ülésén megbízza Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét a kormányalakítással. KOKES JÁNOS A horvátok maguk „teremtenek rendet"? (Folytatás az 1. oldalról) bérig nem sikerülne a kérdést rendezni, Horvátország felmondja az ENSZ békefenntartó erőinek jelenlétét, s maga „tesz rendet", Janko Bobetko horvát vezérkari főnök pedig kijelentette, „a háború nem fejeződött be, Horvátország teljes felszabadítása még várat magára". A horvát és a krajinai szerb vezetőknek néhány nappal ezelőtt kellett volna találkozniuk Plitvicén, de a szerb fél végül is megtorpedózta a tárgyalásokat. A Vajdasági Magyar Szövetség megalakulása után viszonylag gyorsan egy asztalhoz ültek a VMSZ és a VMDK vezetői. A megbeszéléseket értékelve a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetősége közleményben foglalta össze annak legfontosabb közeledési eredményeit, ugyanakkor meghatározta a további együttműködés kereteit is. „A VMDK a párbeszéd során arra fog törekedni áll a közleményben -, hogy a vajdasági magyarság számára létfontosságú kérdésekben olyan közös álláspontok alakuljanak ki, amelyeket egységesen képviselhetünk mind a szerb, mind pedig a nemzetközi színtéren. A politikai szubjektivitás kulcskérdése mind a VMDK autonómiamodelljének, mind pedig a vajdasági magyarság megmaradásának. Amennyiben a vajdasági magyarság mint őshonos népcsoport és a Kárpát-medencében élő magyarság része, a demokrácia szabályai szerint önálló partnerként képes fellépni, mind a jugoszláv, mind pedig a nemzetközi porondon, s ott érvényesíteni tudja érdekeit, akkor megmarad, ha ez nem sikerül neki, akkor a gyors asszimiláció és a még gyorsabb elvándorlás lesz a sorsa. Jelenleg a VMDK-é a feladat, hogy képviselje a vajdasági magyarság legáltalánosabb politikai érdekeit. Amennyiben egy másik vagy harmadik magyar szervezet is legitimitást szerez, a VMDK ezekkel szövetségben igyekszik ellátni a politikai szubjektivitással járó politikai kötelezettségeket. A vajdasági magyarság érdekeit lehetőleg egységesen kell megjeleníteni. SINKOVITS PÉTER Júliusban Genfben USA-KNDK tárgyalások (TA SR-hír) Genfben július 8-án tartják meg a tervezett magas szintű megbeszéléseket az Egyesült Államok és Észak-Korea képviselő között, jelentette be tegnap Dee Dee Myers, a Fehér Ház szóvivője. Az amerikai küldöttséget a a megbeszéléseken Robert Gallucci, a külügyminiszter tanácsadója vezeti. Az eszmecserék napirendjét márkidolgozták, s a megbeszélések addig tartanak, amíg eredményesek lesznek. Az amerikai delegáció szeretné megvitatni a KNDK küldöttségével Észak-Korea vitatott nukleáris programját, az állítólag atomfegyver gyártásához felhasznált kicserélt fűtőelemek minőségét, továbbá a távol-keleti térség biztonsági kérdéseit és az északkoreai haderő állományával kapcsolatos problémákat. A tárgyalások napirendjére szeretné tűzni Washington észak-koreai rakéták eladását Szíriának. A szóvivő nem tartotta kizártnak, hogy ha jelentős előrehaladást érnek el a tárgyalásokon, akkor azok végső soron elvezethetnek a két államfő, Bili Clinton és Kim Ir Szen találkozójához. MPPállásfoglalás A Magyar Polgári Párt állásfoglalásában politikai provokációnak, a kelet-közép-európai nemzetek egymás elleni uszításának nevezi Gheorge Funar kolozsvári polgármesternek a Mátyás-szobor eltávolítására irányuló törekvéseit. A dokumentum szerint az MPP elítél minden olyan kezdeményezést, amely a magyar nemzet vagy más nemzetek történelmi emlékeinek léiét, méltóságát fenyegeti. Ezért egyetért az RMDSZ 1984. június I8-i kolozsvári állásfoglalásával, a román ellenzéki Demokratikus Konvenció pártjainak az Európa Tanácshoz intézett tiltakozó levelével. Egyben hangsúlyozza: mindent megtesz, hogy a Mathias Rex szoborcsoport elleni esetleges további támadások és az ehhez hasonló cselekedetek megszűnjenek. Kijózanító pisztolylövések A Szarajevóra irányzott lövedékek megkímélték a muzulmán városrészben a nyolcvan évvel ezelőtti, háborút kirobbantó merénylet színhelyét. A Nova Bosna Múzeum közelében sértetlenül megmaradtak az osztrák-magyar trónörököspár életét kioltó diák, Princip Gavrilo cipőjének a betonjárdában megörökített nyomai. Az ágyúkat és a rakétavetőket irányító kezek nyilván nem véletlenül, hanem felsőbb parancsnak engedelmeskedve kerestek más célpontokat. De vajon csak a kegyelet valamiféle jelének tekinthető mindez? Aligha férhet kétség ahhoz, hogy a szerb politikai vezetők és az egykori jugoszláv szövetségi hadsereg mindenható tábornokai is kiváltképp érdekeltek a Princip Gavrilo cselekedetének emlékét őrző sajátos áhítatban. Ha valakinek netalán kételyei támadnának ez iránt, bizonyságot szolgáltathat számára Radovan Karadzsics, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, mint kitüntetésben részesült •„ lírai dalnok ". Az orosz írószövetség tisztelte meg Solohov-díjjal „erkölcsisége és művészete magas színvonalának elismeréseként" a hőskölteményeket alkotó lobogó hajú pszichiáter-politikust. Egyébként a „művészi" megbecsülés azzal is utolérte, hogy kiérdemelte a legjobb Crna Gora-i verseskötetért járó díjat, a Szláv vendég című versgyűjteményéért. Minekutána e díjat többen visszaadták. A szóban forgó kötetben jelent meg a Princip Gavrilóról írt verse. Nem biztos, hogy bölcs dolog, ha csupán esztétikai központú élcelődések tárgyává válik a versíró Karadzsics. Erre egyébként ugyancsak csábíthat például a „költői" kép, mely Princip Gavrilo ködbevesző alakját úgy láttatja, hogy „ a halál isfelvizesiilhet." A vers persze lélekgyógyászati elemzésként mint a verselő pszichiáter-politikus belső világának vetüléseként is olvasható. De sajnos, alighanem több ennél. Egy olyan társadalom-lélektani és tömegmagatartást tükröző látlelet, amit történészek szerb szindrómának neveznek. Mélyen gyökerező történelmi örökségként ivódott be a szerb léttudatba a létfélelem, az ortodox hagyományok és értékek megsemmisülése miatti elvakult aggódás. „Halld, a vadászkürt miként dúlja fel a fogyó fészkeket, a lélek elveszett" olvasható Kovács Kázmér magyar fordításában a verssorokra zárt kesergés, s ez nemcsak Karadzsicsnak ad felmentvényt, hogy — amint az a Szarajevó Filmhét egyik alkotásában volt látható távcsöves puskával lövöldözzön a „bűnös" város "idegen" polgáraira. Aminthogy nemzeti menekvésnek számít a valamennyi szerbet egyesíteni akaró nagyszerb program. S hogy ez valójában szerb fennhatóság igényként jelentkezik, elhomályosodik a történelem során sokszor kifejezésre juttatott szerb áldozatvállalás mártírkomplexusában. Rövid az út az önámításhoz: aki nem szerb uralmat akar, az a szerbség ádáz ellensége, s vele szemben az ámokfutó gyilkosság is önvédelmet jelent. „Soha golyó nélkül. Őrület: állj! " - harsog a vers, vagyis a szerbek kezében a fegyverhasználat eleve az üldöztetéstől megvédve óv a tébolytól. íme, Princip Gavrilónak, az Ausztria-Magyarországon belüli délszláv alávetettség elleni mindenre elszántsága így válik a délszláv testvérek és a balkáni népek közötti mai öldöklés erkölcsi igazolójává. Pedig lehet, hogy Princip Gavrilo, ha nem kell kiszenvednie a teresienstadti (terezíni) katonai börtönben, talán nem sokkal a jugoszláv állam létrejötte után azon sóhajtozott volna, hogy: édesanyám, édesanyám, en nem ilyen lovat akartam. A nyolcvan évvel ezelőtti merénylők egyenjogúságon alapuló délszláv államegységgel számoltak, a nem szláv népeknek is kijáró autonómiával együtt. Mára ennek szinte minden reménye szertefoszlott. Az elmúlt évek vérengzései által teremtett kész tények már nem tekinthetők meg nem történteknek. De az etnikai keveredés talán még megszabadítható az eszte- ' lén gyűlölettől és erőszaktól. Ez nem kevesebbet jelent, mint a szerb szindróma közös, nemzetközi akarattal történő orvoslását. A szerbek magatartásán nyilván csak a belső demokrácia felülkerekedése változtathat. De nem mindegy, hogy ezt a nemzetközi felelősség a szerb történelem és valóság iránti kellő problémaérzékenységgel segíti-e elő. Végső soron talán még a nyolcvan évvel ezelőtti pisztolylövéseknek is lehetne kijózanító hatásuk. KISS JÓZSEF