Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-22 / 144. szám, szerda

HÍREK - VELEMENYEK •ÚJ SZÖ' 1994. Jú NIUS 22. RÖVIDEN Komoly fenntartásai vannak a vál­lalkozók pártjának a hamarosan kö­, telező ervénnyel bevezetendő re­gisztrációs pénztárgépekkel kapcso­latban, derült ki a párt tegnapi sajtó­értekezletén. Felhívták a figyelmet arra, hogy az 1995. január elsejétől kötelező gépek forgalmazóját hiva­talosan még mindig nem jelölték ki. Érdekes eredményre jutott a FO­CUS közvélemény-kutató intézet. Felmérése során kiderült, hogy Kas­sa polgárai rrferőben másképpen sza­vaznának, ha most lennének a vá­lasztások, mint a szlovákiai átlag. A DSZM csak 12,3, a KDM 11,7, a DBP 9, a Szlovákiai Dolgozók Szö­vetsége 6,3 a Demokrata Párt, a De­mokrata Unió és a Szlovákiai Zöldek Pártja 5,9-5,9 százalékot kapna. Tegnap Pozsonyban meg­kezdődött a tízszeresen büntetett Jo­zef Slovák ügyének fellebbviteli tárgyalása. Az életfogytiglanra ítélt bűnözőt négy tizenéves lány megfoj­tásával vádolják, ám a tettes kedden azzal rukkolt elő, hogy félrevezette a bíróságot, s nem ő a gaztettek elkö­vetője. Tibor Matta, a Roma Kongresszus elnöke közölte, hogy feljelentik azt a rendőrt, aki június 11-én Parcho­vanyban (Tőketerebesi járás) agyonlőtt egy randalírozó romát. Leszek Balczerowicz volt lengyel pénzügyminiszter tegnap előadást tartott Pozsonyban a visegrádi orszá­gok gazdasági átalakításáról. Balce­rowicz leszögezte: Csehszlovákia 1990 és 1992 közötti gazdasági re­formja helyes volt. Szerinte Szlová­kia nehézségei nem a reform más módszereinek alkalmazásából fa­kadnak, hanem a fejlettebb Csehor­szágtól való elszakadás okozza a fő problémákat, Ľubomír Lintner, a kormányhiva­tal sajtófőnöke nyilatkozatban rea­gált a DSZM azon vádjaira, hogy Jo­zef Moravčík még mint külügymi­niszter előkészítetlen és fölösleges külföldi utazásokat tett. A nyilatko­zat leszögezi: Vladimír Mečiar ex­kormányfő egyetlen nyugat-európai útja sem alapult hivatalos meghívá­son, s mivel e szolgálati utak nem voltak hivatalosak, Szlovákia adófi­zetői állták. (TA SR) Fizess, vagy... A zsarolási akció egy banális autó­balesettel kezdődött. Egy kassai vállal­kozó, a Limba bár társtulajdonosa fi­gyelmetlenül vezetett, és gépkocsijá­val nekihajtott egy vadonatúj Renault 25-ösnek. A gépkocsi tulajdonosa ­egy fiatal roma - alaposan túlbecsülve a kárt 40 ezer koronát kért. Legna­gyobb meglepetésére a vétkes hajlan­dóságot mutatott az összeg kifizetésé­re. Ekkor a Renault tulajdonosa vér­szemet kapott, és azt is követelni kezd­te, hogy a vallalkozó fizesse ki helyet­te a kocsi behozatali vámját. Termé­szetesen ezt a bár tulajdonosa megta­gadta. Az olyan tragikomikusán hang­zó fenyegetések, hogy „felgyújtjuk a házadat" meg „kopaszra nyírjuk az anyósodat" sem bírták jobb belátásra. A romák ekkor felbéreltek öt ukrán verőlegényt, mert úgy gondolták, se­gítségükkel könnyebben célhoz érnek. A gengszterek kilátásba helyezték, ha nem kapnak 40 ezer koronát, le­nyisszantják ügyfelük fülét. A vállalkozó ekkor a rendőrséghez fordult. A megbeszélt időben a zsaruk „védó'szárnya" alatt nyugodtan várta zsarolóit. Megérkezésük után moso­lyogva invitálta őket lokáljába. Azok a kedves fogadtatást engedékenységnek vélték. Ezért hirtelen elhatározással 40 ezer helyett 80 ezer koronára emelték a kért összeget. Ekkor közbeléptek a bárpult, a biliárdasztal és a játékauto­maták mellett „szórakozó" civil ruhás rendőrök. A meglepett zsarolók meg­próbáltak védekezni, egy-két lövés is eldördült, szerencsére sérülés nem tör­tént. A pénzbehajtóknak a túlerővel szemben nem volt esélyük. Nyugdíjemelés Igen a kormánytól Hadifoglyokat késelnek a muzulmánok (Új Szó-tudósítás) A kormány a tegnapi ülésén jóváhagyta a nyugdíj­emelésről szóló törvénytervezetet, amely szerint a nyugdíjak 7 száza­lékkal, valamint á következő stabil összeggel emelkednének: 180 koro­nával az öregségi, rokkantsági és szolgálati évek után járó nyugdíj; 108 koronával az özvegyi; 90 koro­nával a részleges rokkantsági, vala­mint a teljes árvák járadéka, 54 koro­nával pedig a félárváké. Az 1995. január 1. után megállapí­tandó nyugdíjakat a következőképpen rendeznék - egyrészt 23 százalékkal, másrészt a következő stabil összegek­kel emelkednének: 530 koronával az öregségi, rokkantsági és szolgálati évek után járó; 318 koronával az öz­vegyi; 265 koronával a részleges rok­kantsági nyugdíj, 159 koronával pedig a félárvák járadéka. Mindkét esetben a felsorolt összegek felével emelked­ne a nyugdíj, amennyiben azt egyéb nyugdíjjal vagy keresettel párhuza­mosan kapja az illető. A kormány jóváhagyta a pártok és mozgalmak által a választási kam­pányra fordítható pénzösszegek li­mitálásáról szóló törvénytervezetet is. Eszerint a politikai szubjektumok legfeljebb 12 millió koronát költhet­nek kampánycélokra. A nyomtatott sajtó kiadóinak, illetve a rádió és te­levízió vezetőinek, valamint a közté­ri hirdetőtáblák tulajdonosainak a választások utáni 15 napon belül je­lentést kell tenniük a pénzügy-mi-, nisztériumnak és a számvevőszék­nek a választási reklámokból szer­zett bevételekről. A kormány megtárgyalta és jóvá­hagyta a Büntető Törvénykönyv és a Büntető Perrendtartás részleges mó­dosítására tett javaslatot. A tegnapi sajtóértekezleten Milan Hanzel igaz­ságügy-miniszter elmondta: a módo­sítás több jogot bioztosítana a káro­sultaknak és szigorúbb büntetést a bűnelkövetőknek. Például egy két­százezer koronánál drágább gépko­csi eltulajdonításáért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik a tolvajt. Rudolf Filkus pénzügyminisz­tertől megtudhattuk, hogy a privati­zációs minisztérium eddig 50 milli­árd korona értékben javasolt vállala­tokat a privatizációba, de konkrét neveket majd csak a jövő hónap kö­zepén hoznak nyilvánosságra. A kormány visszautasította a helyi ille­tékekről és az alapítványokról szóló tervezetet. A kabinet tanácskozott a jövő évi költségvetés alapelveiről is. Ezek szerint a bruttó hazai termék leg­alább 2 százalékkal nőne, az infláció pedig nem haladná meg a 8 százalé­kot. A költségvetési hiánynak nem szabad túllépnie a 12 milliárd koro­nán. Ami a munkanélküliséget illeti, a kormány szerint várhatóan 15-18 százalékos lesz 1995-ben. A kormány megszavazta azt a ter­vezetet, amely szerint a rádió- és té­vékészülékek után fizetendő illeté­ket 20 illetve 50 koronára emelnék. (gaál) (ordódy) Lap/.árlu: 22.10 Megszületett az első üzlet (Folytatás az 1. oldalról) és áz Ipari Reklám Kft. szervezte a magyarországi cégek részvételét. Zubovics Ágnes a Hungexpo képvi­selőjeként elmondta, hogy a hagyo­mányos kiállítókon kívül jelen van néhány olyan új cég is, amely kifeje­zetten a partnerkeresés és a kapcso­latfelvétel céljából mutatkozik be a seregszemlén. Elmondta, hogy a jövő tavasszal Budapesten megrendezésre kerülő ha­* * sonló témakörű Chemexpo kiállításra szlovákiai vállalatokat is vájnak. Az Ipari Reklám Kft. elsősorban kozmeti­kai és háztartás-vegyipari cikkeket be­mutató cégek kínálatát hozta a vásárra. Ma délután a kozmetikusoknak és a nagykereskedőknek szakmai be­mutatónapot tartanak. Megszületett egyébként az első konkrét üzlet is: az AMSY cég által bemutatott töltő gépsort már az első nap megvásá­rolták. tszl * (TA SR-hír) Az Inchebára ellátogatott Ivan Gašparovič, a parlament elnö­ke, illetve Tomáš Baťa. A világhírű cseh származású kanadai cipőgyáros megbeszéléseket folytatott Alexander Rozinnal, a rendezvény igazgatójával, valamint megtekintette a sviti Chemosvit Rt. termékeit. A várost és a gyárat egyébként a vállalkozó édesapja alapította. Kiállítások A losonci Nógrádi Galéria és az eperjesi Sárosi Galéria rendezésében Régi művészet a Sárosi Galéria gyűjteményében című kiállítást nyi­tották meg hétfőn a Nógrádi Galériá­ban. A kiállítás július 24-éig tekint­hető meg. A pozsonyi magyar könyvesbolt­ban (Mihály-kapu u. 9) június 29-én délután 16 órakor nyitják meg Janiga József festőművész képkiállítását. (Újvidéki munkatársunk jelentése) A muzulmánok tovább folytatják összehangolt támadásaikat a szerb ál­lások ellen, ugyanakkor Izetbegovic katonái nyomulnak előre az úgyneve­zett Nyugat-Bosznia Autonóm Tarto­mány területén, s egymás után foglal­ják „vissza" a településeket. A leg­utóbb érkező hír szerint a csapatok a Velika Kladusa-i Agrokomerc igaz­gatósági épületeinek közvetlen köze­lébe érkeztek, s mint ismeretes, Fikret Abdics és hívei onnan irányítják az autonóm körzet katonaságát. A mu­zulmán-muzulmán háború Sajnos nem mentes a kegyetlenkedésektől, amennyire hinni lehet annak a közle­ménynek, amelyben Abdiesék a világ felé fordultak, a muzulmán ötödik hadtest, „elbódított és félrevezetett hordái példátlan szörnyűségeket visz­nek végbe testvéreik ellen, a hadifog­lyokat, de a polgári személyeket is megcsonkítják, szemüket kiszúrják, végtagjaikat és nemi szervüket lemet­szik, majd az összekaszabolt, védtelen szerencsétleneket megölik". Ilyen körülmények között váija Bosznia megszenvedett népe a béke­tervet, amelyet az USA, Oroszország, Anglia, Franciaország és Németor­szág külügyminiszterei július elsején és másodikán véglegesítik Genfben. Amíg Bosznia a békére vár, a vaj­dasági parasztokat egyre inkább az a gond gyötri, hogyan téríti meg az ál­lam a búza árát. Nos, Avramovics pro­fesszor, a szuperdinár megalkotója most az aranydinár megjelentetését helyezte kilátásba. A majdanpeki aranyfeldolgozó vállalat vezérigazga­tója máris kijelentette, három hét alatt képesek 20 000 darab aranykorong el­készítésére, amelyből azután a Jugo­szláv Nemzeti Bank aranypénzt ver­hetne. Az elképzelés szerint a földművesek a termény átadása után először csak igazoló jegyeket kapná­nak, s idővel az váltható át aranypénz­re. A parasztok tartanak attól, hogy ezúttal 24 karátos átejtésről lesz szó. A múlt hét végén megalakult Vaj­dasági Magyar Szövetség békejobbot nyújtott a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének, s az a ba­ráti közeledést elfogadta. Ágoston András levélben gratulált Csubela Ferencnek, a VMSZ elnökének, kife­jezve reményét, hogy a két érdek­szervezet vezetői hamarosan tárgya­lóasztalhoz ülnek, s összehangolják álláspontjaikat, mindenekelőtt az au­tonómia kérdésében, valamint az is­kolahálózat létrehozásának ügyében. A szövegből azonban kiderül, a VMDK elnöke egyértelműen to­vábbra is a VMDK-t tekinti a vajda­sági magyarság első számú (politi­kai) érdekképviseletének, a VMSZ­ről írva levelében ugyanis megáll­apítja: „Tudjuk, az új szervezetnek egyelőre nincs politikai legitimitása, hiszen azt csak a választásokban megszerzett szavazatokkal nyerheti el, de a VMDK tiszteletben tartja a tényt, hogy megalakult". SINKOVITS PÉTER Michal Kováč és Göncz Arpád az amerikai elnöknél (Folytatás az 1. oldalról) megoldására törekszik. Elismerően szólt arról a haladásról, amely a ne­hézségek ellenére is tapasztalható Kelet-Európában. Michal Kováč a szlovák sajtóiroda munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: „Biztosítottuk Clinton el­nököt, hogy továbbra is erőfeszítése­ket teszünk a meglevő problémák­rendezése érdekében." Köszönetet mondott Clintonnak a közép-európai térség biztonsága iránt tanúsított ér­deklődéséért, s egyben arra kérte, az Egyesült Államok növelje szlovákiai beruházásait, és gyakoroljon nyomást az Európai Unióra, hogy nyissa meg piacait a szlovákiai termékek előtt. A Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzetét firtató újságírói kerdésre válaszolva Michal Kováč elmondta: a koalíciós kormány állandó párbeszé­det folytat a kisebbség képviselőivel, akik a koalíciós tárgyalásokon is részt vesznek. Ebből is arra lehet következ­tetni, hogy Szlovákiában olyan erők vannak túlsúlyban, amelyeknek nem célja a konfrontáció. Göncz Árpád a magyarországi vá­lasztások eredményeiről tájékoztatta az amerikaiak elnökét. Nem a politi­kai rendszer, hanem csupán a kor­mány cseréjéről van szó - mondotta. A szlovák és a magyar államfő ma New Yorkban veszi át a Kelet-Nyu­gati Tanulmányok Intézetének díját. Rabin: bárhol és bármikor (TA SR-hír) Jicchak Rabin izraeli kormányfő tegnap kijelentette: a Jordá­nia és Izrael közötti béke elérése érdekében bárhol és bárniikor kész találkoz­ni Husszein királlyal. Ezzel csatlakozott az uralkodó Washingtonban hétfőn tett kijelentéséhez, hogy „ már nem kell sokat várni az izraeli-jordán csúcsta­lálkozóra". Rabin ugyancsak tárgyalásokra szólította fel Szíriát is, amikor a Golan-fennsíkon egy katonai táborban tett látogatást. Mint mondotta, megérett az idő, s Szíriának tudatosítania kell: „a béke elérésének legjobb módja, ha asztalhoz ülnek és tárgyalnak ". Magyarul vagy szlovákul? (Folytatás az 1. oldalról) - Egyelőre a fdozófia tanszékről próbálunk oktatókat biztosítani. Min­dent megteszünk azért, hogy a képzés legalább 50 százalékban magyarul történjen. Hasonló a helyzet a törté­nelemmel is, szintén most nyílik először, egy tanerőt már sikerült biz­tosítanunk, így legalább a szóbeli ma­gyarul folyhat le. Úgy tervezzük, tör­ténelem szakra is felveszünk még két tanerőt, hogy a magyar nyelvű kép­zést legalább 65 százalékban tudjuk biztosítani. Nézze, ezek új szakok, ezért vannak ezek a gondok. Viszont azokon a szakokon, ahol van magyar oktató (mint a biológia, filozófia, ké­mia), ott a felvételik is magyarul zaj­lanak - állítja Marcinková docens. Ez így nagyon szép, csak mi lesz azokkal a diákokkal, akik egy „tech­nikai hiba" miatt nem tudtak kellőképpen felkészülni a felvételire? Elismerem, nehéz úgy magyarul fo­lyó pedagógusképzést biztosítani, hogy nincs elég tanerő. Az a 62 peda­gógus, aki jelenleg az úgynevezett magyar tagozaton tanít, nem győz mindent. Még a biológia tanszéken sem, ahol pedig négyen vannak, és az oktatás „már" 80 százalékban ma­gyarul folyik. De még ott is szükség volna legalább három tanerőre, hogy minden tárgyat magyarul taníthassa­nak - amint arról dr. Stollár István docens beszámolt. Kérdés, hogyan fog kinézni a magyar biológusok kép­zése, ha négy-öt év múlva a mostani oktatók nyugdíjba mennek. Mert új emberek felvételére egyelőre nincs keret. A biológia tanszékhez hasonlóan a filozófia tanszéken is magyarul felvé­telizhettek a diákok, noha a téziseket - az etikára jelentkezőkhöz hasonló­an - szintén szlovákul kapták meg. Ezen a szakon körülbelül hetven szá­zalékban folyik magyar nyelven az oktatás, a tanszék három pedagógusa jóvoltából. Egyikük dr. Jalecz Mária, aki a magyar-filozófia szakra jelent­kezőket felvételiztette. - Idén harmadik éve nyílik a ma­gyar tagozqton filozófia szak, a felvé­telik mindeddig magyar nyelven foly­tak - mondja. - A téziseket, sajnos, valóban szlovákul kapták a diákok, ugyanis bevallom, későn kaptunk ész­be, hogy azt is le kellene fordítani. A felvételi kérdések magyar fordítása azonban elkészült. - Jalecz Mária azt is közli, hogy mióta magyarul is tanít, rájött, mennyire fontos, hogy a diá­kok anyanyelvükön tanulhassanak. - Egy filozófusnál különösen fon­tos, hogy a gondolatait helyesen, pontosan fejezze ki. Lehet ugyan az ember kémyelvű, de a mélyebb gon­dolatait, érzelmeit csak az anyanyel­vén képes igazán megfogalmazni. Ezért még ha magyar nyelven nem is tudjuk olyan színvonalon biztosítani az oktatást, én az anyanyelvi oktatás híve vagyok - vallja. A magyarul tudó pedagógus tehát még korántsem jelent garanciát az ok­tatás megfelelő színvonalára. Nem mintha a magyar diákok nem volná­nak képesek szlovákul elsajátítani a tananyagot. Csakhogy miképp fognak tanítani magyarul azok a tanárok, akik nem ismerik a magyar szakterminoló­giát, mert nem volt módjuk megtanul­ni? Marcinková docens szerint a mód­szertan a fontos, a szakterminológiát utólag is elsajátítja az ember, ha van hozzá kedve, akarata. Bár elismeri, neki sem ment könnyen, mivelhogy ő is szlovák egyetemet végzett, ahogy a magyar tagozaton tanító 62 pedagó­gus 80 százaléka. És ez a magyar ta­gozat lenne hivatott biztosítani a ma­gyar pedagógusok képzését minden szakra, alap- és középiskolára egya­ránt. Jelenlegi szétforgácsoltságában, nyilvánvaló hiányosságai mellett ne­hezen lesz képes küldetését maradék­talanul teljesíteni. Pedig magyar peda­gógusokra szükség van, csakhogy nem csupán magyarul beszélő, hanem magyarul tanítani tudó pedagógusok­ra. Mert nem mindegy... S. FORGON SZILVIA

Next

/
Thumbnails
Contents