Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-02 / 127. szám, csütörtök

8 MINDENNAPI BUNUGYEINK UJSZO' 1994. JUNIUS 2. Eladott nők Havi 10 dollár és koszt-kvártély; J i Biz-hen, a 16 éves parasztlány szerencsésnek érezte magát, ami­kor rokonai segítségével el­szegődött Pekingbe szolgálónak. Nem sokkal megérkezése után, be­vásárlás közben megszólította őt egy idegen, s azzal kecsegtette, hogy felszolgálóként ötször annyit kereshetne. A hiszékeny falusi lány könnyelmű volt, taxiba ült a férfi­• val, aki a pályaudvarra vitte őt, és kést rántva elő arra kényszerítette, hogy a Shandong tartományba in­duló vonatra szálljon fel vele. Ji élete legnagyobb ballépését követte el. Eltűnt. Családtagjai, rokonai, barátai közül senki sem hallott felőle. Nőrablás, nők eladása, prostitú­cióra kényszerítése régen is előfor­dult Kínában. Az utóbbi időben a földalatti bandák virágzó üzletággá fejlesztették a leánykereskedelmét. Jirtek sikerült megszöknie, így vált ismertté esete, de asszonyok ezreit rabszolgasorba taszították, örökre eltűntek. A „piac" egyre terebélye­sebb, az elrabolt nők száma növek­szik, új rabszolga-kereskedelem bontakozott ki - adja hírül a News­week. Nagyobb a kereslet, mint a kíná­lat - Kínában a demográfiai robba­nás lefékezésére szigorú szabályo­kat hoztak, egy gyerek „engedélye­zett" családonként. Ultrahanggal ma már megállapítható a szüle­tendő gyerek neme, s ha lány - el­vetetik. Kínában 114 fiúra 100 lány születik. A férjhez menő korban lévő hajadonok hiánya különösen vidéken vált érezhetővé. A lányke­reskedők ajánlata: 450 dollárért fe­leséghezjuttatják a férfit. Áll az al­ku, megveszik a menyasszonyt. Tavaly 16 000 elrabolt nőről és gyerekről tudtak a hivatalos szer­vek. - A pekingi hatóságok a vidé­ki nők felvilágosítására töreksze­nek, hogy a naiv lányok elkerüljék a csapdát. Henan tartományban 10000 ember gyűlt össze, hogy szemtanú­ja legyen három férfi kivégzésé­nek, akiket 14 nő erőszakos meg~­szöktetésében találtak bűnösnek. Előfordul, hogy a végsőkig elkese­redett nők, a nagy szegénység elől kiutat keresve, hozzájárulnak el­adásukhoz - mutatott rá Li Xiao-ji­ang, a Zhengzhou Egyetemi Köz­pont professzora. - Sok nőt a virág­zó gazdaságú parti régiókban ad­nak el, és nem a hagyományos he­lyen, a központi fennsíkon. Gyako­ri, hogy a fiatal nőket elrablásuk után megerőszakolják, így „szégye­nük" még kiszolgáltatottabbá teszi őket, s már nem tudnak tiltakozni eladásuk ellen. „Haotouban egy falu lakói vagy száz eladott nőt vásároltak, közös­ségüket óriási nyilvánosházzá ala­kították" - írta a Yangcheng Eve­ning News. Egy nőnek sikerült ki­menekülnie, miután egy jóindulatú idegen 700 dollárnak megfelelő összegért megvette őt a nyilvános­háztól. Ji Biz-hen fiút szült az őt megvá­sároló parasztnak, s a férfi örömé­ben szabadon engedte az asszonyt. Szerencséje volt. A pekingi rendőrség leleplezett egy bandát: 1800 fiatal nőt adtak el Shanx tar­tomány falvaiban. Miután fény de­rült a bűntényre, a falvakban olyan ellenségesen fogadták a rendőrö­ket, hogy azok csak hat nőt tudtak kiszabadítani. Megszökni viszont kockázatos. Egy nő vándorszíné­szekkel hagyta el titokban kény­szerlakhelyét, de a vele történtek annyira megviselték, hogy ideg­gyógyintézetbe került. Kínában igen magas az öngyilkosok száma, a Világbank tanulmánya szerint a 20-24 éves vidéki nők között a leg­magasabb. Kínai akadémikusok hangsúlyozzák, a kiszolgáltatott nők életkörülményei csak akkor fognak javulni, ha jobbá válik vidé­ken a gazdasági helyzet. -nl­A i oldalt irta es öss/i-álitotta: ORDODY VILMOS A közbiztonság idilli állapota végérvényesen a múlté Összeomlik a „piramis"? Az elmúlt hetek-hónapok néhány konkrét, a közvélemény ér­deklődését is kiváltó bűnesetéről szerettünk volna beszélni dr. Jo­zef Šátek őrnaggyal, az SZK Rendőrtestülete kerületi vizsgálati hi­vatalának a vezetőjével. Előzőleg telefonon közöltük vele, mely esetekkel szeretnénk megismerkedni. Az őrnagy beleegyezett, s megígérte, lehetőségeihez mérten megad minden szükséges infor­mációt. Aztán jött a kellemetlen meglepetés. Találkozásunkkor el­nézést kért, hogy csalódást kell okoznia, de - mondotta sajnálkoz­va - konzultált a kitippelt esetekkel foglalkozó vizsgálótisztekkel, akik az ügyek jelenlegi stádiumában nem tartják kívánatosnak, hogy az alapinformációkon, vagyis a már közismert tényeken kí­vül valami más is nyilvánosságra kerüljön. S mivel kérdéseink a Dunaszerdahelyi járásban történtekre is vonatkoztak, témát váltva megkérdeztük Jozef Sáteket, ő hogyan ítéli meg az említett járást, mellyel kapcsolatban egyre gyakrabban emlegetnek maffiás prak­tikákat. - Ha a gyilkosságok, rablások és más súlyos bűncselekmények szá­mát vesszük figyelembe, Dunaszer­dahely nem tartozik az élvonalba, vannak „bűnösebb" járásaink is. Igaz, néhány eset arra enged követ­keztetni, hogy a Csallóközben meg­jelent a szervezett bűnözés néhány válfaja, hogy léteznek bizonyos egy­másra kapcsolódó, úgymond, pira­mis alakú csoportosulások. Tehát valaki a legfelső fokon áll, és a lej­jebb levő csoportok vagy egyének ­közvetve vagy közvetlenül - az alá­rendeltjei. Olyan személyék, akik utasítások alapján elvégeznek bizo­nyos megbízásokat; például zsarol­hatnak, fenyegethetnek, rabolhatnak vagy éppenséggel eltussolhatnak va­lamilyen bűnügyet. Eddig viszont nem lepleztünk le olyan összefonó­dásokat, melyek alapján nyíltan kije­lenthettük volna: igen, itt maffia ga­rázdálkodik. • A „piramis" csak úgy működhet sikeresen, ha a rendőrségi körökben is vannak informátorai. A belügymi­nisztérium illetékesei a közelmúltban ellenőrzést végeztek a járási rendőrparancsnokságon, de nem állapítottak meg különösebb rendel­lenességeket. - És mit várt néhány irat áttanul­mányozása után? • A népi bölcsesség azt tartja, aki keres, talál. Keresték önök az egyes bűnesetek közti összefüggéseket? Például egy dunaszerdahelyi ga­rázsból kiszabadított vállalkozó és más bűntények, például zsarolási kí­sérletek közt? - Az említett eset részleteit - erre is figyelmeztetett az illetékes vizsgá­lótiszt - egyelőre titokban kell tarta­ni. A puszta tények: az egyik sorga­rázsban álló gépkocsi csomagtartó­jából a helyi rendőrség kiszabadított egy gúzsba kötött vállalkozót. Az egyik tettest sikerült elfognunk, tár­sai egyelőre szökésben vannak. Ter­mészetesen kiadtuk ellenük az elfo­gatóparancsot. • Tudják, kik az illetők? - Igen, személyazonosságuk is­mert. • És az indíték ? - Sokan kérdezik, vajon a nyomo­zók vizsgálják-e a különböző össze­függéseket. hogy megállapíthassák az indítékot. Az a tapasztalatunk, hogy a károsultak, az áldozatok nem szívesen tesznek tanúvallomást. Egyrészt, mert féltik életüket, tehát meg vannak félemlítve, másrészt azért is, mert van titkolnivalójuk. Ők is belekeveredtek valamibe, és mivel vaj van a fejükön, inkább hallgatnak. Nem egy esetben az elkövető indíté­ka rejtély marad számunkra. • Ebben az esetben sem ismerik a motívumot? - Csak részben. Több személy áll az ügy hátterében, s még sok a meg­válaszolatlan kérdés. • Igaz vagy csak fáma, hogy a tet­test Győrben az. Interpol segítségé­vel sikerült elfogni? - Csak annyit mondhatok, hogy a külföld más összefüggésekkel van jelen ebben az ügyben. Feltétélez­zük, hogy az illető bűntársai átlépték a határt, és külföldön meghúzódva akarják kivárni a fejleményeket. • Az emberrablásnál netán külföl­di kapcsolatok is szóba kerülhetnek? - Ezt nem tartjuk valószínűnek, de teljes biztonsággal kizárni sem lehet. • A kürti ligetben egy férfi kutya­sétáltatás közben egy félig beteme­tett holttestre bukkant. A boncolás során kiderült, ai illetőt fejbe lőtték... - Erről is akartam beszélni, saj­nos, közben kiderült, ez az eset is ta­bu. Egyébként a Csallóközben - egy kis túlzással - jóformán háromna­ponként felbukkan egy hulla. A Du­nából sok tetemet fognak ki. Olykor osztrák állampolgárokat is. Az ese­tek zömében fulladásról van szó. Legutóbb viszont az egyik kihúzott férfi fején sérülések is voltak. Min­den esetben elrendeljük a törvény­széki boncolást. • Beszéljünk a maffia csápjainak amputálást lehetőségéről. - Megmondom őszintén, a jelen­legi feltételeink és törvény adta le­hetőségeink mellett lehetetlen hatá­sosan harcolni a maffiák ellep. Már itt az ideje, hogy jóváhagyják a szer­vezett bűnözés elleni törvény módo­sítását. Remélem, hogy mihamarabb sor kerül erre. Eddig ugyanis több­nyire csak a parancsok végrehajtóit, az úgynevezett kis halakat állt mó­dunkban lefülelni. A háttérben álló, „tiszta kezű" bossokhoz nem lehetett hozzáférni. Meg kell, hogy mond­jam, nem értek egyet a rendőrséget érő sok kritikával. Bírálni a leg­könnyebb. Ne feledjük, hogy embe­reink naponta rengeteg bűnesettel foglalkoznak. Rablásokkal, lopások­kal, gyilkosságokkal és egyéb gaz­emberségekkel. Mindemellett még a jól szervezett bűnbandák felszámo­lása is a mi feladatunk. Sem szemé­lyi állományunk, sem kellő felszere­lésünk nincs ehhez. Elméletileg még a tizedét sem sajátítottuk el abból, amit tudnunk kellene, hogy sikere­sen felvehessük a harcot. Speciális egységekre volna szükségünk, ame­lyek ha kell, hetekig, hónapokig fog­lalkoznának egy-egy esettel, és sem­mi más feladatuk nem lenne. • Ön szerint segít a törvénymódo­sítás? - Segít, mert létrejön egy intéz­mény, s titkos vizsgálótisztjeinek az lesz a feladata, hogy beépüljenek az alvilágba, a maffiák „tagjaivá" válja­nak. Eddig a harcnak ezt a formáját a törvény nem tette lehetővé. • Ez igencsak veszélyes munká­nak ígérkezik. Gondolja, lesz elég je­löltjük? - Meggyőződésem, hogy igen. Ha Németországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Ál­lamokban és más nyugati országok­ban vannak ilyen küldetésű zsaruk, nálunk sem lesz belőlük hiány. Per­sze nemcsak arra lesz szükség, hogy • jó kiképzésben részesüljenek, ha­nem kellőképpen honorálni is kell majd munkájukat. • Ném volt rá példa, hogy valaŕhe­lyik keményfejű nyomozó önszorga­lomból próbálkozott volna az emlí­tett módszerekkel lebuktatni valakit? . - Nem. Nálunk ilyen alakítást legutóbb Lino Venturától láttam va­lamelyik moziban. De figyelembe véve a rendőrök fizetését, ezen nem is csodálkozhatunk. Említettem, so­kan bírálnak bennünket, de állítom, hogy feltételeinkhez mérten olykor teljesítőképességünk határa felett dolgozunk. Legutóbb nálunk járt egy San Franciscó-i ügyész. Kivit­tük őt egy esethez, végigkövethette munkánkat. Elismerően nyilatko­zott a szlovák rendőrség tevékeny­ségéről. • Az alacsony fizetések bizonyára abban is „ludasak", hógy egyes rendőrök korrumpálhatók. - Ez nem fizetés, hanem jellem, becsület kérdése. Egyébként azt tart­ják, mindenki lefizethető, csak az összeg nagysága a kérdéses. A kor­rupció leleplezése roppant nehéz fel­adat. Az utóbbi években mindössze egy ilyen jellegű nagyobb bűnesetet sikerült félgöngyölítenünk, mégpe­dig a pöstyéni polgármester eseté­ben. • Beszélgetésünket valami opti­mista nyilatkozattal illene befejezni. Az elmondottak után viszont aligha számíthatok valami derűlátó prog­nózisra. - Sajnos, semmi biztatót nem mondhatok. Az emberek ezt ugyan nem szívesen hallják, de kerek perec ki kell mondanom: hozzá kell szok­nunk a bűnözéshez. Ne ringassuk magunkat olyan illúziókban, hogy még egyszer visszatér a hajdani köz­biztonság vagy hogy a rendőrség ké­pes lesz megfékezni a bűnözést. Úgy, ahogy a tej sem fog már soha két koronába kerülni, a korábbi idilli állapotokat is végérvényesen elfe­ledhetjük. A NAGYVILÁGBAN TÖRTÉNÍ Lefülelt lepkevadászok Spanyolországban a Guardia Ci­vil (az ottani csendőrség) emberei három svédet tartóztattak fel Cu­enca körzetében. A szenvedélyes lepkevadászok, mint kiderült, en­gedély nélkül gyűjtöttek be külön­féle pillangófajtákat Hispánia egyes tájegységeiről. A csendőrök az eljárás során mintegy kétezer védett' ritkaságot koboztak el tőlük, amelyek értékét szakértők állapítják meg. A svéd lep­kegyűjtők lefülelésében jelentős szerep jutott a Guardia Civil traga­cetei egysége természetvédő szol­gálatának. Ilyen éberség mellett mi sem ajánljuk a lepkegyűjtést a nyáron Spanyolországba utazó honfitársainknak. „Jól őrzött" autók? Tavaly a lengyel állam ezer luxus­kocsit vásárolt főállású alkalmazot­tai számára. Ezekből háromnak már se híre.se hamva. A dolog pikantéri­ája, hogy az egyik Peugeot 405-öst a lengyel kormánytagokat őrző kor­mányőrség egyik emberétől lopták el - egy lóversenypálya parkolójá­ban. A másikat a kormányőrök szék­háza elől (!) fújták meg az ismeret­len, ámde szerfölött kitartó és szem­telen tettesek. A harmadikat - Opel Vectrát - az egyik vajdaság tűzoltó­parancsnoka kapta. Talán a sors ren­dezte ilyen stílszerűen - a lényeg, hogy az ő autója egyszerűen - elé­gett. A szószátyár bankrabló Csupán rövid ideig élvezhette a szabadságot Laki Malaze dél-afrikai gengszter, akit nemrég engedtek ki a börtönből. A bankrablásokért rács mögé du­gott fiatalember örömében nyomban „sajtótájékoztatót" tartott, ahol részlétezte önéletrajzát és felfedte „szakmájának" összes csínját-bín­ját. Az újságokat figyelemmel kí­sérő hatóság természetesen rájött, hogy hatalmas baklövést követett el, amikor tévedésből őt is szabad­lábra helyezte. Ezért sürgősen visszavonták az engedélyt, és fi­gyelmeztették Malazet, mielőbb önként térjen vissza a börtönbe, ( vagy pedig bíróság előtt bizonyít­sa be szabadulásának jogszerűsé­gét. A többszörösen visszaeső bűnöző még nem döntötte el, melyiket vá­lasztja a felkínált lehetőségek közül (annál is inkább, mivel a végered­mény mindkét esetben nagy való­színűség szerint, ugyanaz). Malaze „jóakarói" viszont azt tanácsolják neki, adjon be keresetet, kártérítést követelve az őt ért erkölcsi sérele­mért. (Police Press)

Next

/
Thumbnails
Contents