Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-18 / 141. szám, szombat
4 hAzAi körkép ÚJ SZÓ 1994. JÚNIUS 17. „Egy aggódó nagymama" jeligére - Az unokám már 5 éves, és 9 hónapos korától tudjuk, hogy lisztérzékeny. Minden fél évben jár orvosi ellenőrzésre. Az •utolsón - sajnos - megint semmilyen konkrét választ nem kaptunk arra, vajon milyen stádiumban van a betegsége, gyógyul-e, vagy változatlan az állapota. így kifelé egyáltalán semmiféle tünetet nem veszünk észre rajta, korához képest fejlett, általában vidám természetű. Mivel eddig semmilyen gyógyszert nem kapott a diétán kívül, nem merem megszakítani azt, nehogy valami bajt okozzak. Nem tudna ajánlani valamilyen gyógyszert, ami segítene a gyógyulásban? - Kedves aggódó nagymama! Áz unokája érdekében kérem, ne foglalkozzék a diéta megszegésének a gondolatával, mert nagyon nagy bajt okozhat neki. Ugyanis csak a megszakítás nélküli, szigorú diéta hatásos, amit mintegy 10 esztendős korig kell folytatni. Csak így lehet biztosítani, hogy a gyermek intelligenciája ne szenvedjen kárt. Ezt két okból is nehéz. Egyrészt a lisztet helyettesítő kivonatok íze nem a legjobb, sem a mamák, sem a gyermekek nem tudják mindig gond nélkül elfogadni. Másrészt a teljes tünetmentesség felkelti a kíváncsiságot, a kísérletezés vágyát. Természetesen a diéta első, de még sokadik megszegése sem mutatkozik meg azonnal, s ez a felállított diagnózis kétségbe vonását eredményezi. Csak akkor tudatosítják, hogy baj van, amikor a gyermek figyelme egyszer csak lankadni kezd, érdeklődése környezete iránt megcsappan, szellemi fejlődése megtorpan, csökken izomzatának tónusa és ereje, és vizelete „furcsa szagot" kezd árasztani. Sajnos, későn. Az egyszer kialakult károsodás VISSZAFORDÍTHATATLAN. A betegség lényege, hogy a pici egy genetikai hibával jön a világra, melynek következtében hiányossá válik az enzimrendszere, Az emésztőrendszerből hiányzik egy vagy több nedv, mely a fehérjék lebontásához szükséges, s emiatt az anyagcsere egyik terméke magas szintet ér el a vérben. A vese nem tudja ettől a „bőségtől" megtisztítani, és ez a fölösleg kicsapódik - ebben az esetben mindig a fejlődésben levő idegsejtekbe, idegrendszerbe, súlyosan megkárosítva azokat. Ezért van az, hogy eltart egy ideig, amíg - a diéta megszegése, meg nem tartása után az első tünet jelentkezik. Mivel azonban az egyszer lerakódott salakot nem tudjuk eltávolítani, a károsodás maradandó, és az áldozat - kezelés nélkül intézetbe kerül. Az orvosok nem mondhattak mást, mint azt, hogy a gyerek tünetmentes, a laboratóriumi eredmények rendben vannak, a diétát jól megtartják. A betegségnek tehát, kedves nagymama, semmilyen stádiuma nem alakult ki, és ennek nagyon örüljön! S még egyszer kérem, ne próbálkozzon még csak egy „icipicit" sem megszegni a diétát!!! „Segítsen rajtam!" jeligére - 21 éves vagyok, és nagyon elkeseredett az állapotom miatt. A bőrszakorvos azt írta a papíromra, hogy Dermatitis seborrhoica capillitis. S kaptam tőle Triamcinolon foam nevű gyógyszert. Ezt már 6 éve használom. Az eredmény hullámzó, először javul az állapotom, aztán vörös foltok jelennek meg az arcomon. A bőröm már nagyon ki van száradva, eldurvult és csúnya. Az orvosom azt mondogatja, majd elmúlik egyszer. Viszont semmilyen kivizsgálásra nem küldött. Igaz, nem szeretnék kórházban sem tartózkodni. Kérem, írja meg, hogy milyen betegség ez, mitől lehet, és igazán elmúlik-e? - Ennek a betegségnek a pontos okát még nem ismerjük. Azt viszont tudjuk, hogy az áldozatok bőre és a rajta természetesen jelen levő mikroflóra (bacilusok, szennyezőanyagok, egyéb mikroorganizmusok) között nagyon labilis az egyensúly, és a legváratlanabb helyzetekben, sokszor kiszámíthatatlanul felbomlik. Ilyenkor a bőr erős faggyútermeléssel védekezik. A faggyú eltömi a tüszőnyílásokat, beszárad, ami mechanikusan is ingerli a tüszőket és gyulladást okoz, amit még az is fokoz, hogy a pangó faggyúban más baktériumok is tanyáznak előszeretettel, s ezek gennyes váladék megjelenését okozhatják. A kezelés mindig helyi, kiegészítve diétás programokkal, életmódjavítással és -irányítással, néha kiegészítve gyógyszerek szedésével. Csak hormonális készítmény alkalmazását, akár szedését, akár helyi alkalmazását, 6 évig megszakítás nélkül, irtó felelőtlenségnek tartom. A gyulladás tetőfokán igen, de akkor is kiegészítve alapos higiéniával, a beteg terület gyakori tisztításával, kénes szappan használatával, alkoholos letörléssel, úgynevezett rázókeverékek alkalmazásával, diétával, vitaminkészítmények szedésével. Kevesen tudják például, hogy ennél a betegségnél csak olyan vitaminkeveréket vásárolunk, amely alacsony jódtartalmú! Kérem levélírónkat, látogasson meg a rendelőben! „Szomorú lány" jeligére - Már egy éve erős alhasi fájdalmaim vannak. Járok női orvoshoz. Mondták már, hogy hüvelygyulladásom, hólyaggyulladásom van, szedtem már mindenféle gyógyszert, de a fájdalmaim megmaradtak. Kaptam Ketazon injekciót is, de azt hallottam, hogy ez reumára van, ezért nem tudom miért adták? - A Ketazon nevű gyógyszer kitűnő fájdalomcsillapító és gyulladásgátló. Mivel mindkét folyamat erősen nehezíti a reumás betegek életét, leggyakrabban ők kapják, de adható más betegségek esetében is. A fő problémát másban látom. Ugye, elfogadja, kedves szomorú lány, hogy egy fiatal lánynak inkább randevúra kellene járnia, mint urológushoz, nőgyógyászhoz. Ne értsen félre, nem feltétlenül a szexre gondolok, de a kialakult helyzet úgy tűnik föl, mintha attól is félne tudat alatt, mintha valahová menekülne, és ebben az esetben a nőgyógyász diagnózisa a legjobb pajzs. Lehet, hogy csak fél, lehet, hogy nem volt szerencséje vagy csak egyszerűen nem kapott személyiségének, vérmérsékletének és intelligenciájának megfelelő felvilágosítást. A gyógyszerek, amelyeket szed - mint tapasztalja -, önmagukban nem tudják megoldani a problémát, azonkívül terhelik a máját, anyagcseréjét. Azt ajánlom, keressen fel egy jónevű pszichológust. Megtörténhet, hogy sokszor kell majd vele elbeszélgetnie, míg teljesen feltárják a konfliktus (probléma) lényegét. S az igazi munka csak akkor kezdődik. El kell majd kezdenie önmagán dolgozni. Nincs kizárva az sem, hogy egy enyhébb depresszió kerülgeti, ami korra, nemre való tekintet nélkül bárkinél előfordulhat. Ebben az esetben pszichiáter segítségére is szüksége lesz, amiben a pszichológus biztosan közvetít majd. „Van remény?" jeligére - A húgom tavaly érettségizett. Mindig csendes, visszahúzódó volt. Az utóbbi időben elkezdett mélyebben foglalkozni a vallással, bibliával. Minden lehetőséget megragad, és részt vesz olyan összejöveteleken, ahol ilyen témával foglalkoznak. Ezenkívül más nem érdekli. Nem szereti a közösséget, nem érzi jól magát az emberek között. Újabban figyelmetlen, a legtöbb dologra nem emlékszik, feledékeny. Voltak vele pszichológusnál is,, aki gyógyszereket írt fel neki, de szedésük óta sem tapasztalható nála javulás. Volna-e segítség, mi a megoldás, tudnánk-e rajta segíteni? A szüleim már teljesen kikészültek a szüntelen aggódás miatt. - A válasz a kérdésre azért nem egyszerű,, mert az emberi szabadság, emberi jogok és a család, valamint a közösség elvárásai közötti érdekazonosság, illetve különbségek konfliktustartományából való. Hogy húga mindig csendes és visszahúzódó természetű volt, az lehetett betegség (hosszantartó, lappangó betegség) következménye, de annak is, hogy valahogy nem találta helyét abban a világban, amelyikben élt, ahová született. A történelem során sok olyan esetről tudunk, amikor valaki felnőtt korban találja meg a helyét, küldetésének értelmét. Ez ugyan konfliktushoz is vezethet, s lehet, hogy az illető meg sem tudja „értelmesen" magyarázni, ám a döntés jogosságát a későbbi eredmény igazolja (például Csontváry élete, döntése). Ha viszont olyan tünetek is megjelennek, amelyek súlyos betegségre utalhatnak, az orvosi vizsgálat mindig helyénvaló, mert senkinek sem lehet érdeke egy beteg embert sorsára hagyni, azzal, hogy „ezt választotta"! A levélben felsorolt tünetek (feledékenység, koncentrációhiány stb.) lehetnek az agy betegségei, de depresszió okozatai is. Levélírónk valószínűleg téved, mikor pszichológusról ír a levélben, mert a pszichológus nem jogosult gyógyszer felírására (ezt csak orvos teheti !!!), de hajó szakemberről van szó, az ő elsődleges érdekének megfelelően is - ilyen tünetek esetében nem szabad elmulasztania a szakszerű ideggyógyászati kivizsgálás biztosítását. Amennyiben ez nem történt meg, kérjék ezt tőle, mért az eredmény sorsdöntő lehet. „Egy ifjú házaspár" jeligére Egy éve vagyunk házasok, és nagyon szeretnénk már egy kisbabát. Sajnos, valamennyi eddigi próbálkozásunk sikertelen voü. Én már nagyon el vagyok keseredve, mert nagyon szeretnék gyereket, a férjem nyugtatgat, hogy egyszer majd csak sikerül. Az orvos szerint minden rendben van, de én érzem, hogy a közösülés után, minden kifolyik belőlem. Kérem „sürgős" segítségét! - A szakmai felfogás szerint a gyermeket akaró és azzal próbálkozó minden pár esetében egy év nagyon rövid idő ahhoz, hogy a termékenység valamilyen zavaráról, esetleg meddőségről gondolkozzunk. Ezért azt ajánlom levélírónknak, próbálkozzanak csak nyugodtan tovább. Azért nem árt egy kis rendszert vinni ebbe a próbálkozásba. Amennyiben még eddig nem tették, fel kell térképezni, melyek a legtermékenyebb napjai. Menstruációs naptár és nőgyógyásza segítségével ez egyszerűen és gyorsan megoldható, s a reggeli testhőmérsékletnek a hüvelyben való mérése pontosan tájékoztat. Sokszor segít második lépésként aztán 7-10 napig várni a legtermékenyebb napok előtt a mindennapi próbálkozások helyett. A szexuális technikáknak a szakorvosok szerint jóval kisebb a szerepe a fogamzásban, mint ahogy azt az átlagember elképzeli, ennek ellenére e témában is készültek már különféle felmérések. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogamzás valószínűsége altkor a legnagyobb, amikor a közösülés az úgynevezett a-la-vache pozícióban történik. Az erre vonatkozó irodalom ezt állati vagy animális pozíciónak is jelöli. A természet szereti a célravezető megoldásokat alkalmazni, úgy látszik, ezért vált ez uralkodóvá az állatvilágban. Tehát négykézláb, „hátulról". Ez megoldja levélírónk másik problémáját is, amit a levelében említ, ha ebben a pozícióban marad még legalább egy félóráig az aktus után. Férje biztosan tesz róla, hogy ez ne váljon fárasztóvá, esetleg kellemetlenné, hiszen egy kis fantáziával gazdagítani tudják az utó-, játékot. -:•:Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. 1JÜJ JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Maszek a szakszervezetben? K. K.: Egy tizenöt embert foglalkoztató korlátolt felelősségű társaságnak vagyok az egyik társtulajdonosa. Azt szeretném tudni, hogyan léphetek be a szakszervezetbe, mennyi lenne a tagsági illeték, amit fizetnem kellene és hogyan részesedhetnék a szociális alapból. Gondolok itt arra, hogy ha a vállalatom dolgozói üdülésre mennek, az én és a családom üdüléséhez is hozzájárul-e majd a szakszervezet. Ezekkel a kérdésekkel talán inkább a szakszervezethez kellene fordulnia. 1989-ben (remélhetőleg) lezárult egy korszak. Hogy pontosabbak legyünk: mi legalábbis azt reméljük, hogy lezárult az a korszak, amikor a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom még jogintézményként szerepelt a jogrendben, és még szinte törvényszintű normák szabályozták azt, hogy ki lehet e szervezet tagja (illetve kinek kötelessége e szervezetbe belépni). Emlékszünk olyan jogvitákra is, amikor valaki csak azért kapott azonnali hatályú felmondást, mert nem volt hajlandó ebbe az állami szakszervezetbe belépni, és a felmondás indoklásában az szerepelt, hogy a szocialista dolgozók előtt rossz példát mutatott. Ma már szerencsére nem igazán jogi kérdés a szakszervezeti tagság. Ha ön munkáltatóként be akar lépni a szakszervezetbe (ami azért ugye, roppantul szokatlan), állapodjon meg a szakszervezettel, olvassa el az alapszabályát, hogy ki lehet a szakszervezet tagja, milyen összegű tagsági illetéket kellene fizetnie stb. A második, hasonlóan szokatlan kérdésére (vállalkozóként részesedhet-e a szakszervezet szociális alapjából, ha a családjával üdülni megy) megint csak a szakszervezeti belső normákban kell megtalálnia a választ, mivel ezt jogszabály nem rendezi (a kulturális és szociális alapról szóló 165/1980. Tt. számú rendelet már rég a hatályát vesztette). Diáklány anyasági segélye P. F.: A lányom ősszel lesz 18 éves, és egy érettségi vizsgával végződő magániskolában tanul. Most nyáron fog szülni, de nem megy férjhez. Kértük ugyan bíróságtól a házasság engedélyezését, de a tárgyaláson kiderült, hogy a fiú ellen büntetőeljárás folyik. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy egy leányanyának, aki még középiskolába jár, és szeretné azt befejezni, jár-e anyasági segély vagy valami hasonló juttatás. Az elképzelésünk ugyanis az, hogy a nyári szülés után a lányunk szeptembertőlfolytatja az iskolát, megkezdi az érettségi vizsgával végződő negyedik évfolyamot. Akárhová fordultunk is, úgy beszéltek velünk, mintha bűnözők lennénk, és mindenütt azt mondták, hogy akkor menjünk majd ismét, ha a gyermek már megszületett. Én ezen nagyon csodálkozom, mert azt hittem, hogy az anyasági segély már a szülés előtt is jár. Mi természetesen segítünk a lányunknak, de hát azt egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ne járjon valamiféle segély, hiszen nem minden szülő tud valamicskét segíteni az ilyen esetekben. Mi lesz a lányommal, ha nem tudnánk őt támogatni? Igazán nem tudjuk, hol jártak eddig érdeklődni, kik mondták azt, hogy jöjjenek vissza a gyermek megszületése után. Azt viszont el kell mondanunk, hogy nem igazán volna jó, ha az eddig kapott tájékoztatáshoz tartanák magukat. A vonatkozó jogszabály (lásd a 165/1979. Tt. számú rendelet hatályos szövegét) szerint ugyanis a középiskolás, főiskolás és főiskolát végzett diáklányoknak is jár anyasági segély. A fent említett rendelet szerint a betegségi biztosításon részt vesznek (azaz biztosítva vannak) az egyetemi és főiskolai hallgatók, a középiskolák és szakmunkásképzők diákjai stb. Ez a jogszabály nem tesz különbséget az állami és magánkézben levő középiskolák között, következésképpen vonatkoznia kell az ön 17 éves lányára is (aki majd ősszel tölti be 18 életévét). Az említett jogszabály mondja ki az 51. §-ában, hogy az anyasági segély gyakorlatilag csak annak a diáklánynak jár, aki megszakította, esetle-g , befejezte tanulmányait. Emellett teljesítenie kell az anyasági segély megítélésének általános feltételeit (azaz a 88/1968. Tt. számú törvény 6. §-ában meghatározott feltételeket). Ebben az esetben igazán csak egyetlen feltétel teljesítéséről van szó; mégpedig arról, hogy a lánya a legutóbbi két évben legalább 270 napi betegségi biztosítással rendelkezik (ezt a feltételt feltehetőleg teljesíti). Külön említést érdemel az, hogy ha az anyasági segély megítéléséről van szó, szinte minden más esetben megkívánják a jövedelemkiesés vagy keresetkiesés feltételének a teljesítését, ebben az egy esetben viszont ez nem feltétele az anyasági segély megítélésének. Az anyasági segélyt az általános szabályozás szerint 28 hétig folyósítják. A diáklányokra vonatkozó szabályozás szerint az anyasági segélyt a tanulmányok felfüggesztésének vagy megszüntetésének napjától, de leghamarább a szülésnek az orvos által megjelölt és várható időpontját megelőző hatodik hét első napjától folyósítják. Az ön jogérzéke ebben az esetben jobban működött, mint a tanácsadó (vagy a tanácsadást megtagadó) hivatalnokok szakmai hozzáértése. Igen, a lányának még a szülés előtt joga van az anyasági segélyre! Sőt minél hamarább el kell kezdeni ennek az intézését. Kérelmezni kell a tanulmányok megszakítását (hiszen az anyasági segély megítélésének és folyósításának ez alapvető feltétele), mégpedig feltehetőleg egy évre. Sajnos, azt is el kell mondani, hogy a diákok betegségi biztosításának jelenlegi jogi szabályozása nagyon mostoha módon kezeli a diákokat, a diákokként szülő lányokat (teljesen függetlenül attól, hogy férjhez mentek-e vagy sem). Mert ugye, igaz az, hogy az anyasági segélyt naptári napokra fizetik ki (azaz nem munkanapokra). Igaz viszont az is, hogy a lánya esetében ez az anyasági segély naponként mindössze 36 korona (holott már 1988-ban 30 korona volt!). Ebből az összegből naponta vásárolhat mondjuk két liter tejet meg egy kenyeret. Még egy fontos rendelkezésről kell említést tennünk: a diákok betegségi biztosításával kapcsolatos teendőket azok a szervek végzik, amelyek az illetékes iskola alkalmazottainak betegségi biztosításával kapcsolatos teendőket látják el. Vagyis ezzel az állami juttatással kapcsolatban a középiskolához kell majd fordulniuk. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA