Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-16 / 139. szám, csütörtök

1994. J uNIUS 18. •ÚFSZŐ- HIREK - VELEMENYEK Az IAEA álláspontja Észak-Korea kilépése nem zárja ki az ellenőrzést (TA SR-hír) Észak-Korea tegnap hivatalosan is közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IA­EA), hogy kilép ebből a szervezetből - tájékoztattak bécsi források. Mint ismeretes, a KNDK már kedcjen ér­tesítette szándékáról az Egyesült Ál­lamokat, az IAEA pedig ugyancsak keddi reagálásában kihangsúlyozta: Phenjant ez a lépés nem menti fel a kötelezettségek alól, amelyek az atomsorompó-szerződésból hárul­nak rá. ­Továbbra is a figyelem központjá­ban áll az ügynökség két ellenőre, aki még mindig a jongbjongi nukleáris objektumban tartózkodik. Várható, hogy Phenjan előbb vagy utóbb az ország elhagyására szólítja fel őket. Közben Jimmy Carter volt ameri­kai elnök a Koreai Köztársaságból a KNDK-ba érkezett, hogy megpró­bálja megoldani a mélyülő válságot, amelyet Phenjan nukleáris program­ja idézett elő. Dél-koreai tájékozta­tás szerint Catrer nem hivatalos üze­netet ad át a kommunista Korea ve­zetőinek. Ebben Szöul arra szólítja" fel a szomszédos országot, hogy osz­lassa el az atomprogram körüli gya­nút. Cserébe gazdasági és diplomá­ciai együttműködésre számíthat. • • • Oroszország tegnap kiutasított az országból öt észak-koreait, akik megpróbáltak hozzájutni atomfegy­verek gyártására alkalmas elemek­hez. Az orosz hírszerzés igazgatója a továbbiakban elmondta: az esettel kapcsolatban a biztonsági szervek több gyanús személyt tartóztattak le Szahalin déli területein. QPEC-ülés Bécsben Áremelést akarnak (TA SR-hír) Az OPEC-tagorszá­gok olajipari miniszterei tegnap Bécsben nyitották meg nyári konfe­renciájukat. Céljuk a kőolaj árának emelése a termelés jelenlegi szintjé­nek megőrzése mellett. Hisam Nadir szaúdi miniszter sajtóértekezleten közölte: nincs szándékukban meg­változtatni a márciusi genfi megál­lapodást, amely szerint a 12 tagor­szág együttes kitermelése nem lépi túl a 24,52 millió barrelt. Ám az Öböl menti gazdag arab országok is az áremelést szorgalmazzák annak nyomán, hogy öt éve nem voltak ilyen alacsonyak az árak. Az egyedüli probléma, amit a konferencián meg kell oldani, az az OPEC jövendőbeli főtitkárának sze­mélye. Ezt a tisztséget eddig az indo­néz energetikai miniszter látta el, Irán most saját jelöltjét szeretné e poszton látni. A tagországok túlnyo­mó többsége azonban valószínűleg a volt venezuelai energetikai minisz­tert részesíti előnyben. Tőkés László bírálata az MSZP és az SZDSZ címére (Budapesti tudósítás) „Örömmel és elégtétellel vettem a magyarság helyzetével, az anyaország és az utódállamok kapcsolatával foglalko­zó levelemre adott tartalmas vála­szát, melynek magvas mondanivaló­jával teljes mértékben egyetértek. Igen sajnálom ellenben, hogy egyes egyetemes vonatkozású magyar ügyekben a jövőben miniszterelnök úr nem lesz cselekvő helyzetben." Többek közt ez olvasható abban az újabb levélben, melyet Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség tiszteletbeli elnöke, a Király­hágó-melléki református egyházke­rület püspöke küldött Boross Péter magyar miniszterelnöknek. A kormányszóvivői iroda által közzétett válaszlevélben Tőkés őszinte elismerését is kifejezi Bo­rossnak azért a „példás helytállásért, melyet Antall József betegsége ide­jén és halála nyomán előállott nehéz időszakban tanúsított." A választási vereséget szenvedett kormánykoalí­ció dicsérete után Tőkés kemény bí­rálatot fogalmaz meg az új kormány­koalíció, tehát a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövet­ségének a címére. Szó szerint ezt írja: „Kétségeskedve szerzünk tudo­mást a nyertes pártok 15 milliót 10 és fél millióra lefaragó, „nagylelkű" statisztikai műveleteiről. Isten segítsen bennünket!" KOKES JÁNOS Ez a felvétel nem tükrözi azokat az ellentéteket, amelyek a kardinálisok és a pápa között feszültek a vatikáni tanácskozáson. A Szentatya azért hívta össze a főpapokat, hogy megvitassa velük az előkészületeket Krisztus szüle­tése 2000. évfordulójának megünneplésére. Azt javasolta, az alkalmat ki­használva az.egyház ismerje be mindazokat a történelmi tévedéseket, me­lyeket két évezred alatt elkövetett. A zárt ajtók mögött zajló tanácskozásról kiszivárgott, hogy a főpapok, ez ellen hevesen tiltakoztak. Féleszű Irak kereskedelmi minisztere is megerősítette: Szaddam Husszein állam­és kormányfő valóban úgy rendelkezett, hogy csonkítsák meg azokat a pa­rasztokat, akik nem adják el az egész termést az államnak. Tény, hogy a ga­bonafélék felvásárlási árát gyakorlatilag a háromszorosára emelte, de ez alig­ha lehet ösztönző a parasztok számára. Hiába fizet az állam egy tonna búzá­ért 35 ezer dinárt, egy tonna árpáért pedig 20 ezret, ha a kenyér megfizethe­tetlenül drága, a vidéki családok pedig népesek. A városokban annyival jobb a helyzet, hogy van áru, bár a pénz kevés. A legjobban fizetett réteg, az álla­mi alkalmazottak és a tisztek sem keresnek többet 500 dinárnál, amit most Szaddam egy fűst alatt megtoldott két százassal, de még ez sem sok. S hol • vannak ettől a jövedelemtől a munkások, a kézművesek? Ennyi pénzről még álmodni sem mernek. Szaddamról állandóan Sztálin jut az eszembe. Mintha a 30-as, 40-es, 50-es évek Szovjetuniója reinkarnálódna Szaddam Irakjában. Szaddam is éhhalálra akarja ítélni a keserves körülmények között keményen dolgozó parasztokat, csakhogy jóllakassa a lázongásra hajlamosabb városi lakosságot. Két háború­ba hajszolta bele az országot. S bár gyakorlatilag már az elsőt is elvesztette, valamiféle ördögi képességgel mégis sikerült neki másodszor is hadba vinni az embereket, megszédíteni őket a hazafias szólamokkal. Igaz, a Sztálin ve­zette Szovjetunió győzött a második világháborúban, de tudjuk: azt kisebb veszteségekkel is megtehette volna, ha nem Sztálin a vezére. Ami pedig Szaddam emberi tulajdonságait - diktatórikus hajlamait, kegyetlenségét, ar­roganciáját, makacsságát, kíméletlenségét - illeti, a hasonlóság kísérteties. Több tekintetben is vérlázító a már említett rendelkezés. A kereskedelmi miniszter azzal érvelt, hogy a végtag levágása „betörésért és lopásért meg­. szokott büntetés több muzulmán országban ". (gy van. Ha azonban valaki a sa­ját földjén, saját keze munkájával, saját verejtékével megtermett gabonából enni akar, az nem lopás! Ilyet csak egy féleszű állíthat. Ep ésszel nem lehet „valamely végtag" levágását sem elrendelni. Talán a rajtakapott paraszt vá­laszthat majd, hogy karjáról vagy lábáról mond le? A jobbról vagy a balról? Vagy a bíróság dönt? Minek alapján? S hogy fognak a megcsonkított parasz­tok ezentúl dolgozni? Úgy hiszem, rövidesen meg fogjuk tudni, hogy az irakiak tűrőképessége a nagyobb, vagy félelme a zsarnoktól. GÖRFÖL ZSUZSA Kell-e szenátus Csehországban? Egyelőre üres fogalom Szükség van-e szenátusra avagy nem? Hetek óta egyre hevesebb vita folyik erről Csehország­ban. Sőt vannak, akik kertelés nélkül úgy teszik fel a kérdést: nem tekinthető-e alkotmányos vál­ságnak a jelenlegi helyzet, hiszen a cseh alkot­mány számol a szenátus létrehozásával, ám másfél év sem volt elég ahhoz, hogy megalakuljon a par­lament felsőháza. A jelek szerint a szenátus egyhamar nem is lesz meg, hiszen a képviselőház a napokban immár harmadízben utasította el a megválasztásának módjára beterjesztett javaslatot, s azóta is zajlik a vi­ta arról: helyes volt-e ez a döntés, nem küldött-e ezzel Prága a nagyvilágnak arra utaló jelzést, hogy a cseh képviselőház nem tudja keresztülvinni azt, amit az ország alkotmánya előír. Ezt egyes helyzet­elemzők azért is érthetetlennek tartják, mert ugyanezek a honatyák hagyták jóvá a cseh alkot­mányt, amely kimondja a szenátus létrehozásának szükségességét. (Akkor a 200 tagú képviselőház 170 tagja szavazott az ország alaptörvényére, te­hát a szenátusra is, most mindössze 30.) Nos, a törvényhozók esetleg védekezhetnek azzal, hogy ezúttal a választók óhaja szerint cselekedtek. Á legfrissebb felmérések azt mutatják, a cseheknek alig 18 százaléka véli úgy, hogy létre kell hozni a szenátust. Mindenesetre a gyökeres fordulat a nézetek mó­dosulásában a Václav Klaus vezette Polgári De­mokrata Párt számlájára írható. Klausé a leg­erősebb parlamenti párt, amely a négypárti kor­mánykoalícióban is domináns szerepet tölt be a Liberális Nemzeti Szociális Párt, a Polgári De­mokrata Szövetség és a kereszténydemokraták partnereként. Klaus a napokban több ízben is eré­lyesen elutasította az alkotmányos válságra utaló célzásokát, s határozottan leszögezte: pártja támo­gatja a szenátus létrehozását, többségi alapon. S éppen itt van a kutya elásva. A PDP-t - állítása szerint - nem zavarná a felsőház létezése, de azt a javaslatot nem hajlandó támogatni, amely az ere­deti 84 egymandátumos választókörzet 27-re való csökkentésével számol. Tehát az „igen de... " tipi­kus példájával állunk szemben. Klauséknak na­gyon is megfelel ä jelenlegi, kényelmes többséget biztosító helyzet, s eszük ágában sincs most koc­káztatnr'azt, hogy az őszre sürgetett szenátusi vá­lasztásokon esetleg leszerepelnek, és a felsőház­ban nem lesz döntő szavuk. Ahhoz pedig végképp nem fűlik a legerősebb cseh párt foga, hogy töröljék az alkotmányból a szenátus létrehozását előíró 15 . cikkelyt, hiszen ha ez megtörténne, akkor a felsőháznak szánt hatás­körök egy részét Václav Havel elnökre kellene át­ruházni. Amihez elsősorban a meglehetősen hiú Klausnak semmi kedve. Tehát nem marad más a számára, minthogy kettős játékot űzzön: halogat­ni, de nem elvetni. A képlet a cseh politikai színpadon mégsem ilyen egyszerű, mert szinte ahány párt, annyifélét akar. A szocdemek azt, hogy hagyják el a szená­tust, ami egyet jelent a másfél éve elfogadott al­kotmány revíziójával. A baloldal szerint be kel­lene ismerni az alkotmányos válságot, és idő előtti választásokat kellene kiírni a képviselőház­ba és a szenátusba is. A szabaddemokraták is akarják a felsőházat, sőt javasolják: Brünnben székeljen. A kormánykoalícióban részt vevő libe­rálisok szerint is mielőbb létre kell hozni a szená­tust, míg a PDF szerint nem szabad az alkot­mányhoz nyúlni. A kereszténydemokraták azt tartják, legkésőbb ősszel meg kell választani a szenátust. De hozzáfűzik: az újabb parlamenti szavazáson már biztosra kell menni, s nem en­gedhető meg, hogy a kudarc negyedszer is meg­ismétlődjön. Persze azok a vélemények sem rit­kák - főleg a kisebb parlamenti pártok körében amelyek azt vallják, csak annak a pár önjelöltnek lenne fontos a felsőház, akik szenátorok szeret­nének lenni. Nos, a héten további koalíciós tárgyalásokra ke­rült sor a múlt héten elvetett, szenátusi választásra vonatkozó javaslat szövegéről, de megállapodás egyelőre nincs. Mindenesetre 1996 nyaráig, a kö­vetkező parlamenti választás időpontjáig megol­dást kell találni, hiszen az alkotmány szerint a vá­lasztások utáni egy hónapban, az első üléséig a szenátus veszi át a képviselőház szerepét. Megol­dás híján jogi vákuum keletkezne, ami megenged­hetetlen, s ebben m'fden cseh párt feltétlenül egyetért. Ezért, ha nehezen is, de az addig hátra­lévő 24 hónapban mindenképpen közös nevezőre kell jutniuk a jelenleg eltérő nézeteket valló pár­toknak. P. VONYIK ERZSÉBET NÉHÁNY SORBAN 1 L ouis Freeh, az amerikai Szövet­ségi Nyomozó Hivatal igazga­tója június 29-én Pozsonyba látogat ­erősítették meg a szlovák sajtóiroda tudósítójának az FBI washingtoni köz­pontjában. Louis Freeh több kelet-eu­rópai államban és Oroszországban tesz körutat, melynek során személye­sen akar meggyőződni arról, mennyire felkészültek ezek az államok a szerve­zett bűnözés elleni harcra a törvényho­zás, a nemzetközi együttműködés, a műszaki felszereltség és a szervezési munka terén. V atikán és Izrael a legfelső szin­ten felveszi a diplomáciai kap­csolatokat - jelentette be tegnap Jeru­zsálemben a kormány nevében Yossi Beilin külügyminiszter-helyettes. Izra­el és a Vatikán december 30-án írta alá azt a 14 pontos alapszerződést, amely­ben kölcsönösen elismerték egymást, és kinevezték különleges követeiket azzal, hogy a kölcsönös diplomáciai viszony részleteit később dolgozzák ki. S ztrájkok voltak Nyugat-Európa több országában. Nagy-Britan­niában tegnap nem közlekedett a vo­natok többsége, mivel a fényjelzések és váltók kezelői egynapos munkabe­szüntetést hirdettek, magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követel­ve. Hollandiában viszont a jelek sze­rint felveszik a munkát a vasutasok, mivel tegnap reggel — 14 órás tárgyalá­sok után - előzetes megegyezés szüle­tett arról, hogy kisebb lesz az elbocsá­tottak száma. Ám a vonatok felte­hetően csak vasárnap este kezdenek közlekedni. Németországban folytató­dott a posta alkalmazottainak figyel­meztető sztrájkja, tiltakozásul a szoci­ális vívmányok megnyirbálása ellen a posta privatizálását követően. Ezúttal . a leveleket nem kézbesítették. V iktor Csernomirgyin orosz kor­mányfő vasárnap Milánóba utazik, ahol részt vesz a gáziparral fog­lalkozó nemzetközi konferencián. Olaszországból az Egyesült Államok­ba repül, ahol találkozik Ál Gore alel­nökkel, s talán Bili Clinton elnökkel is. Öt napot tölt az USA-ban, ez idő alatt Detroitban megtekinti a General Mo­tors autógyárat is. Útját a nyugati part­vidéken, Los Angelesben vagy San Franciscóban zárja, innen utazik vissza Moszkvába az orosz Távol-Ke­leten keresztül. R ománia két hajó - 85 ezer ton­nás tankerek - és ipari beren­dezések szállításával törleszti a szocia­lizmus időszakából származó adóssá­gát Csehországgal szemben - tájékoz­tatott tegnap a román kereskedelmi minisztérium. Az adósság összege 172 millió transzferábilis rubel. Ezt a fi­zetőeszközt használták hivatalosan a kölcsönös kereskedelemben a KGST­tagországok. • • Ö sszetűzés történt négy izlandi halászhajó és a norvég parti őrség között a Svaldbard-szigetcso­portnál, norvég felségvizeken. A parti őrség átvágta az izlandiak hálóinak huzaljait, sőt az egyik csónakból még figyelmeztető lövést is leadott annak érdekében, hogy az izlandiakat meg­akadályozzák a halászásban. Pánik Dél-Kaliforniában Rengett a föld (TA SR-hír) Közép-európai idő szerint tegnap reggel Dél-Kalifornia területeit a Richter-skála szerinti 4,l-es erősségű földrengés rázta meg, ami pánikot keltett a lakosság körében. Los Angeles néhány északi elővárosában a földmozgás áram­szünetet okozott, áldozatokról és na­gyobb anyagi károkról azonban nem érkezett jelentés. A Reuter hírügynökség tájékozta­tása szerint a rengés epicentruma San Fernando várostól mintegy 5 km-re volt. Emlékezetes, januárban 6,8-as erősségű földrengés pusztított Dél­Kaliforniában, akkor 60 személy vesztette életét, az anyagi károkat 20 milliárd dollárra becsülték. Január óta" több ezerszer észleltek kisebb erejű földmozgást.

Next

/
Thumbnails
Contents