Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-15 / 138. szám, szerda

1994. JÚNIUS 14. ÚJSZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1379 15 A-magyar kisebbség ellen Román-szlovák összefogás? TA SR-hír) „Szlovákiához hason­lóan Rohiániában is nyugtalan, sőt plykor destabilizáló magyar nem­zeti kisebbség él, amely a lakosság 10-12 százalékát alkotja. Ez mintegy félmillió főt jelent, akiknek ha le­hetőségük nyílik, mindig panaszkod­nak arra, hogy miként félemlítik meg, s fenyegetik őket kultúrájuk felszámolásával. Mindez valójában nem így van, mert a magyarok prob­lémái cSak mondvacsináltak, de ezt olyan módszerekkel teszik, hogy be­folyásolják azokat, akik nem ismerik a tényleges 'helyzetet" - idézte tegnap a Rompress román hírügynökség Anton Janéót, a pozsonyi Nemzetkö­zi Kapcsolatok Intézetének pro­fesszorát. A hírügynökség abból az interjúból ragadott ki részleteket, amelyet a szlovák professzor a Vo­cea rpmaniei bukaresti kormánylap­nak adott. Mivel Magyarország garanciákat követel a szomszédos országoktól az ott élő kisebbségeket illetően, ezzel mesterségesen rontja a helyzetet, vélte Anton Jančo. Arra a kérdésre, hogy miként tüdná a román és a szlo­vák kormány közösen fellépni az or­szágaik elleni magalapozatlan vá­dakkal szemben, az interjúalany ezt válaszolta: „Kormányainknak elő­ször konzultálniuk kellene, mint már konzultáltak is, s együttesen kel­lene tolmácsolniuk reagálásukat Nyugat-Európa felé. Közösen kelle­ne megmagyaráznunk közép- és nyu­gat-európai kollégáinknak a tényle­ges helyzetet. Konzultálnunk kellene néhány európai érvényű törvény előkészítéséről, amelyek tükröznék a részünkről megmutatkozó igazságos és toleráns hozzáállást, amit el kell ismerni" - nyilatkozta a román lap­nak Anton Jančo. Pozsony az MTV eljárását bírálja Németország az ügyvéd szerepében Ukrajna is az Európai Unió partnere (TA SR-hír) Németország az Eu­rópai Unióba belépni kívánó poszt­kommunista országok ügyvédjének érzi magát, s megpróbálja egyen­getni a tagság felé vezető útjukat, mondotta tegnap Klaus Kinkéi az EÜ Brüsszelben folyó tanácsülésé­nek szünetében. A német külügy­miniszter szerint Bonn e folyamat meggyorsításának híve, ám nyom­ban figyelmeztetett arra, hogy né­mely közép-európai országnak va­lószínűleg majd módosítania kell a remélt tagfelvétel dátumához fűzött elvárásán. Szerinte ezek az álla­mok azért tekintenek nagy várako­zással Bonnra, mert az elkövetkező fél évben Németország lesz az Eu­rópai Unió soros elnöke. A külügy­miniszter úgy véli, röpke hat hónap kevés ahhoz, hogy elérhetőek le­gyenek olyan hosszú távú célok, mint például a tagfelvétel. Az Európai Unió egyébként teg­nap fontos lépést tett az egykori ke­leti tömb országaival való kapcsolat­építésben, hiszen Luxemburgban megállapodást írt alá Ukrajnával a partnerségről és az együttműkö­désről. Oroszországgal még csak ter­vezik ennek a megállapodásnak a szentesítését, és az EÚ most folyó ta­nácskozásán megvitatják azokat a problémákat, amelyek gátolják e do­kumentum aláírását. Jasszer Arafatot a következő napokban várják az autonóm palesztin területek­re, Jeruzsálem lakói viszont már most-ha nem is élőben - plakátokon láthat­ják viszont a PFSZ vezetőjét. Ezúttal sisakban, mert hiszen a szent háborúra (Dzsihad) szólít fel az arra haladó ortodox zsidó nem kis megrökönyödésére. NÉHÁNY SORBAN (Új Szó-összeállítás) Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, az elmúlt hét végén a Magyar Televízió egyenes adásban Dunaszerdahelyről akarta közvetíteni az ÁSZ című műsorát, , de akkor csupán a rögzíté­sére kerülhetett sor. A Népszabad­ság az ügy hátterét kutatva idézte a Slovenská republika című lapot, amely egyenesen megvádolta az MTV-t, hogy „talán Dunaszerda­helyt is magyar városnak képzeli"..., „ügy tett, mintha egy magyarországi városból akart volna közvetíteni". Az elmaradt adással kapcsolatban pedig niegjegyezte: „A mi jogren­dünk világosan kimondja, hogy az önálló Szlovák Köztársaság terüle­téről csakis azok sugározhatnak, akiknek erre az illetékes állami szer­vek licenciát adnak. Az MTV semmit sem tett a sugárzás engedélyezése érdekében." •A Népszabadság megszólaltatta Gregorich Andrást, az ÁSZ szer­Pádua Maffiaakeió (TA SR-hír) Az észak-olaszországi Páduában tegnap reggel rendőri egyenruhába öltözött bűnözők hatol­tak be a helyi börtönbe, s miután le­fegyverezték az őröket, kényelmesen és minden akadály nélkül kisétáltak Felice Manieróval, avagy ismertebb nevén a „brentai mqffiafónökkel" és további öt rabbal. A maffiatagok egyébként korábban már két sikerte­len kísérletet tettek a nagyfőnök ki­szabadítására „Olaszország egyik leg­biztonságosabb börtönéből''. A jelen­tések szerint a tegnapi látványos akció során senki sem sebesült meg. kesztőjét is, aki szerint a múlt szom­batra tervezett dunaszerdahelyi élő közvetítés előkészítésénél betartot­ták az ilyenkor szokásos jogszabá­lyokat. A budapesti stáb megkereste a'dunaszerdahelyi polgármesteri hi­vatalt és az élő adáshoz mikrovona­lat rendelt a pozsonyi rádiókommu­nikációs hivataltól. Ezenkívül leve­let küldtek a Szlovák Televízió Eu­rovíziós csoportjának, ahol válasz­képpen először az adás jellegéről ér­deklődtek. Miután megkapták a vá­laszt, a tervezett élő adás előtt há­rom nappal a szlovák Eurovíziós csoport szíves tudomására hozta a magyar félnek, hogy más ország te­levíziójának szlovákiai területről történő élő közvetítése esetén a szlo­vák parlament illetékes bizottságá­nak jóváhagyására van szükség. Erről azonban a pozsonyi rádiókom­munikációs hivatal korábban nem tájékoztatott mondotta a népszerű ifjúsági tévéműsor szerkesztője. (TA SR-hír) Oroszország és az Egyesült Államok javasolni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy nemzetközi konferencián vitassák meg az azt követően előállt helyze­tet, hogy Észak-Korea kilépett a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ségből (IAEA)l Erről hétfőn késő éj­szaka állapodott meg Bili Clinton e's »•­Borisz Jelcin. Az amerikai és az orosz elnök hosszabb telefonbeszél­getésének központi témája a koreai válság volt, amelyet mindketten sú­lyosnak minősítettek. Megállapod­tak abban is, hogy a két ország kül­ügyminisztere, Christopher és Kozi­rev ma vagy holnap Brüsszelben ta­lálkozik, és áttekintik a koreai hely­zetet. Egyeztették azt is, hogy Jelcin szeptemberben az USA-ba látogat, és többek között beszédet mond az ENSZ-ben. A bécsi székhelyű IAEA központ­jában tegnap egyébként bejelentet­ték, hogy a KNDK egyelőre nem tá­jékoztatta a szervezetet arról a kül­ügyminisztere által tett hétfői beje­lentésről, hogy kilép az ügynök­ségből. Az IAEA szakértői azonban úgy vélik, hogy Észak-Koreát még kilépése esetén is kötelezi az atom­sorompó-szerződés, amely számol a nukleáris létesítmények nemzetközi ellenőrzésével. A phenjani lépés kapcsán újra megszólalt Peking, amely a IAEÁ-t tette felelőssé a kialakult helyzetért, Tokióban viszont a kommunista Ko­reát marasztalják el. E ' berségre és a megfelelő véde­lem biztosítására hívta fel a Nyugat-európai Unió tagországait Douglas Hurd brit külügyminiszter a szervezet parlamenti közgyűlésének Párizsban folyó ülésén. Ezt azzal in­dokolta, hogy aggasztónak és kiszá­míthatatlannak tartja az orosz külpo­litika egyes elemeit. Hurd sürgette, hogy a nyugat-európai országok bővítsék tovább együttműködésüket a közép- és kelet-európai országok­kal. E duard Sevardnadze grúz elnök üdvözölte Borisz Jelcinnek azt a döntését, hogy orosz egysége­ket küld Abháziába. A grúz politikus ezt a moszkvai lépést is az erősödő orosz-grúz kapcsolatok jelének minősítette. Az orosz katonák első feladata az lesz, hogy eltávolítsák az aknákat azon a terepen, ahol tavaly a fegyveres harcok dúltak a grúz egy­ségek és az önállósulni szándékozó Abházia alakulatai között. A tervek Szerint az első szakaszban 1 500 orosz békekatona érkezik Grúziába. H ollandiában tegnap kaotikus helyzet alakult ki a közleke­désben, miután egynapos munkabe­szüntetést tartottak a vasutak alkal­mazottjai. Utrecht mellett például mintegy 220 kilométeres útszaka­szon megbénult az autóforgalom is. A három vasutas szakszervezet hétfőn este úgy döntött, hogy kedden Sem veszik fel a munkát. A sztrájk­akcióval azt akarják elérni, hogy a vasút igazgatósága mondjon le a ter­vezett elbocsátásokról. B orisz Jelcin tegnap elutazott a Szibériát és az orosz Távol­Keletet érintő háromnapos útjára, Az orosz elnök felkeresi a kínai, vala­mint a mongol határ mentén fekvő településeket, majd megáll a szibéri­ai Novoszibirszkben, s várhatóan holnap tér vissza Moszkvába. H avannában az ottani német nagykövetségen tartózkodik továbbra is az a 21 kubai polgár, akik hétfőn menekültek a külképvi­selet épületébe. Nem messze a né­met missziótól, a belga nagykövet­ség épületében több, mint száz kubai tartózkodik május vége óta. A kuba­iak szeretnék elérni, hogy politikai menekülteknek minősítsék őket, s így vízumot kapjanak a két nagykö­vetségtől. B utrosz Ghali ENSZ-főtikár sajnálkozását fejezte ki ami­att, hogy a Jemenben szemben álló felek semmibe vették tüzszüneti fel­hívását. A világszervezetet korábban arról biztosították a kormány és a felkelők részéről egyaránt, hogy lét­rejön a fegyvernyugvás és tárgyalá­sok kezdődnek, ám ígéretüket nem tartották be. Ghali szóvivője útján mpst azt Sürgette, a harcoló felek te' gyék lehetővé, hogy a humantárius szervezetek képviselői eljuthassanak Adenbe. A húsvéti görög csókon innen és túl Bőven kijuthatott újkori történelmük során a görögöknek abból, hogy becsben tartsák a szeretet ünnepét, amely számukra nem a kará­csony, hanem a húsvét. Mert ilyenkor családi, rokoni, baráti és embertársi csókkal jár együtt a megbékélés, tudhatta meg a néző a Magyar TV 2 vasárnapi görög estjének vendégházi­asszonyától. Persze, ha erre figyelt, s nem ke­rítette teljesen hatalmába a görög női fenség és grácia szinte perzselő varázsa. Magán a gö­rögországi húsvéti szokáson akkor töprenghe­tett el igazán, ha kivárta az est utolsó műsora­ként sugárzott Görög exodus című filmet, mely már a hétfőbe nyúlva ért véget. A több nemzetközi fesztiválon díjat nyert alkotás a szmirnai népirtársról szól, amikor a görög hadsereg 1922 augusztusában Kis-Ázsiában katasztrofális vereséget szenvedett' Kemal Atatürk csapataitól. A göröglakta kis-ázsiai kereskedővárost, Szmirnát (törökül Izmir) a bevonuló török katonaság felégette, s rengeteg embert, a lakosság: több mint egyötödét lemé­szárolta. Az öldöklés a partvidék más ki­kötőire is kiterjedt, az áldozatok száma több százezerre emelkedett. A regényfeldolgozásból készült megrázó film szerzői nem kifejezetten történelmi meg­jelenítésre törekedtek. A gyűlöletről egyfelől, a megaláztatásról, a tehetetlen kiszolgálta­tottságról másfelől kívántak művészi erejű látleletet adni. A döbbenetet és iszonyatot ki­váltó filmes eszközökkel szólítanak a lélek mélyéről jövő tiltakozásra az elvakultság el­len, az emberi méltóság súlyos veszélynek ki^ tett mai megóvására. Persze kérdés, vajon a művészet öntör­vényűségét tiszteletben tartva a film megte­kintése után nem érez-e az ember késztetése­ket a korabeli élő történelmi valóság teljessé­gének megismerése iránt. Ebben ugyanis meghatározóan beletartoznak mind a görög, mind pedig a török nemzetállami törekvések súlyos ellentmondásai, az első világháború győzteseinek és veszteseinek ellentétei, az egymást keresztező nagyhatalmi érdekek megütközései. Görögország az Antant oldalán győztesként került ki az első világháborúból, az ún. Nagy Eszme megvalósításához, vagyis az összes gö­rögök lakta területek egyesítéséhez fűzött vér­mes reményekkel. A „két földrész öt tenger mosta Görögország" létrehozásának jegyében került sor a görög expedíciós seregnek az an­golok által támogatott kis-ázsiai partraszállá­sára és az egészen Ankara közelébe jutó előre­nyomulására. A török hadsereg Kemal Ata­türk tehetségének köszönhetően úgy verte vissza a támadást, hogy a vesztes török biro­dalom maradékaként már az antant diktátum ellen, az etnikai török területek épségének megőrzéséért is harcolt. Az 1920-as sévresi Szerződés, a trianoni döntéseknek a magyarsá­got sújtó következményeihez hasonlatos felté­teleket szabott Törökország számára. Az an/ g$ok a törökök eWen a szerződéssel egyetér­teni nem akaró engedetlenség miatt mozgósí­tották a görögöket. A nemzeti önvédelem el­szántsága beleolvadt- a török nacionalizmus féktelen tobzódásába. Mindezek érzékeltetésére a film természete­sen műfaji beállítottságánál fogva nem nagyon vállalkozhatott. De még így is rendkívül kife­jezően adott képet a nagyhatalmi önzésről, az olaj- és nyersanyaglelőhelyek igézetében tör­ténő érdekátrendeződések kivetülésének ciniz­musáról és embertelenségéről. A szmirnai rak­parton állomásozó szövetséges hadihajók tiszt­jei tétlenül szemlélték az öldöklést. Lehet vi­szont, hogy a művészet mellett történelmi do­kumentumok még e tekintetben sem vesztik el az önmagukért beszélő kifejezésteljességet. A francia konzul az egyik szövetséges páncélos­hajón rendezett ebédről lekésve annak idején azzal mentegetőzött, hogy az őt odajuttató őrnaszád nehezen tudott átjutni a tengerpartot borító hullák között. Igaz, ezt egy, a hatvanas évek közepén magyarul megjelent marxista szemléletű Görögország-történet szerzője írta meg. A nagyhatalmakat és a tőkés csoportokat imperialistáknak nevezve és elködösítve Tö­rökországnak a Szovjet-Oroszország részéről élvezett támogatását. Az ilyen jellegű köny­vektől manapság, a közhangulatnak engedve illik eleve megvonni a hitelt. Pedig ettől a té­nyek még tények maradnak. Ügy tűnik, a film a ma fellángoló nemzeti gyűlölködésekkel szemben kíván egyetemes elrettentésül szolgálni. Magát a török-görög viszonyt illetően ugyanis állítólag „békévé ol­dódott" a kis-ázsiai területek elvesztése miatti feszültség. A szmirnai tragédia hetvenedik év­fordulóján csupán egyetlen görög napiláp idéz­te fel az „elveszett hazákat" - mutatott rá a Hi­ány című magyar lap görög cikkírója. De kérdés, a nacionalista hangulatba átcsa­pó, Macedóniával szembeni rendkívüli görög érzékenységet tapasztalva végleg béke telepe­dett-e a lelkekre. S a mérhetetlen szenvedések­ben fogant húsvéti görög csók - amit a népek közötti megértés egyetemes jelképének is te­kinthetünk - elegendő-e a balkáni gyűlöletszí­tással és a nagyhatalmi érdekek kiszámíthatat­lanságával szemben? KISS JÓZSEF Észak-Korea kilépett az lAEA-böl Jelcin és Clinton közös javaslata

Next

/
Thumbnails
Contents