Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-14 / 137. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD 1994. JÚNIUS 14. ipolysági mozaik Látogatás a tulipánok országában A közelmúltban a Holland Királyi Természetvédelmi Szövetség vendégül látta a közép-európai országok természetvédőinek egy csoportját, melynek az jpolysági székhellyel működő Ipoly Unió két tisztségviselője, Szkladányi Endre és Wollent József is tagja volt. Szkladányi Endre, az unió elnöke így összegezte tapasztalataikat: - Megismerkedtünk. a hollandiai vízgazdálkodás tervezésével és szerkezeté•vei. Az előadások meggyőztek bennünket arról, hogy a vízgazdálkodás és a természetvé. delem •érdekei összeegyeztethetlek. Lenyűgöző volt a vendégszerető hollandok természetimádata. Ezt bizony mi is megtanulhatnánk tőlük. Jelenlétünk a rangos külföldi tanulmányúton azt bizonyítja, hogy természetvédő szervezetünket, az Ipoly Uniót már ismerik külföldön. Jubiláló zeneiskola Egy lelkes ipolysági zenetanárnőnek, Kramárné Marczi Hedvignek volt köszönhető, hogy 1959-ben megnyílt az ipolysági zeneiskola. Jó munkáját dicsérik az évről évre megrendezett' hangversenyek, melyeket az iskola diákjai és tanárai adnak nagy sikerrel a nagyközönségnek. Jelenleg Rédli János az iskola igazgatója, aki nem is olyan régen még az iskola tehetséges diákja volt. Ma már zenei és képzőművészeti tagozata van az iskolának. Május végén, fennállásának méltó megünnepléseként, a zeneiskola is bekapcsolódott a Bartók Béla Zenei Találkozó rendezvénysorozatába. A találkozó keretében az ipolysági zeneiskola tanulóin kívül vendégszólisták,valamint gyermek- és diákkórusok gazdagították a programot. A Bartók Béla téren, a magyar tanítási nyelvű alapiskola falán Bartók-emléktáblát is lelepleztek. A Honti Lapok magánkiadásban A májusi számmal kezdődően részben színes nyomással jelenik meg Ipolyság és Hont havilapja, a Honti Lapok, valamint a sokban eltérő tartalmú Hontianske listy. Új felelős kiadója Srna Pál mérnök, főszerkesztője továbbra is Turczi Árpád. A ságiak már megszokták, az újságárusnál, a könyvesboltban keresik a Honti Lapokat. Ez azok érdeme, akik a lapot készítik.. Billboard sági módra Ipolyságon a város egyes utcái - sajnos - szomorú képet nyújtanak. Ezért örültünk, amikor a város főutcáján megjelent néhány billboard, azaz olyan hirdetőtábla, melyekre több négyzetméternyi ízléses reklámplakátokat ragaszt időről időre egy reklámügynökség. Amikor nincs új reklám, fehér papírlepedővel ragasztják le. Ám ez nem tetszik a városka némely nyilván éretlen - fiataljainak, akik sáros cipőtalpaik lenyomatainak tucatjaival díszítik ezeket a fehér felületeket. Talán abban versenyeznek, ki tudja magasabbra emelni sáros lábát? Hát ez nem valami esztétikus látvány! De mégis újdonság. Megszületett egy sági specialitás: a billboard sági módra. SÁGI TÓTH TIBOR Gömörpéterfala Az önkormányzat működteti az óvodát Földszintes épület, úgy beleolvad a főút menti házsorba, hogy ha tábla nem jelezné, egyszerű családi háznak nézné az an a járó idegen. A hetvenes évek végéig a helyi alapiskola működött benne, de megfért benne az óvoda, sőt még a tanítónak is maradt lakásnak megfelelő helyiség. Ma is jói karbantartott: a hetvenes évek közepén építették át tetőszerkezetét, újították fel a külső vakolatát és került padlójára parketta. Miután megújult, az akkori tanügyi szervek bezárták a gömörpéterfalai iskolát. Valamivel később majdnem hasonlóképpen jártak az óvodával is, mert az akkori Közegészségügyi Állomás munkatársai egy ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy a helyiségek falai nyirkosak, nem felelnek meg óvodának, károsan hatnak a fejlődő gyermeki szervezetre. - Áz óvodát nem engedtük megszüntetni - mondja Ádám István polgármester. - Még nagyon frissen élt bennünk a bezárt iskola példája, amelyről már akkor sejtettük, Iwgy nehezen kerül vissza a faluba. Igazunk lett, ma sincs a faluban alapiskola. A belső vakolatot eltávolítottuk és az új vakolat alá szigetelő anyagot húzattunk. Néhány év óta csökkent a fiatalok elvándorlása a faluból, sőt néhányan visszatértek. Már-már bizakodtunk hogy. hamarosan emelkedni fog a gyermekek-száma a faluban. Sajnos tévedtünk, nem így történt. Évente 10-12 szemelv luil meg a faluban, az újszülöttek száma pedig átlagban 2-3. Gömörpéterfalán sajátos helyzet állt elő a hatvanas évektől. A fiatalok többsége ugyanis nem a mezőgazdasági iskolákat választotta, hanem különböző ipari szakmákat tanult. Pedig emlékezhetünk rá, az akkori irányzat mást kívánt volna meg a falusi gyerektől. Néhány járási vezető úgy gondolta, a falusi gyerekből legyen paraszt, a városiból iparos. Kilencszázhetvenegyben, további két faluval egyetemben, a gömörpéterfalai szövetkezetet Almágyhoz csatolták. Még ebben az évben a községben építkezési tilalmat rendeltek el, a tilalom alól csak azok kaptak kivételt, akik hosszútávon a mezőgazdaságban kívántak elhelyezkedni. A gömörpéterfalai fiatal családok nemcsak a munkahelyük miatt költöztek el a faluból, hanem azért is, mert a faluban nem építhettek családi házat. A településnek a hatvanas években ötszáznál is több lakosa volt, a kilencvenegyes népszámlálási adatok szerint 308 személy lakta afálut, napjainkban pedig, mint azt a polgármestertől megtudtuk, már csak 290-en. - A hetvenes évek végén átlagosán harminc, gyerek járt az óvodánkba folytatja a polgármester-, most, amikor a tanügyi hivatal kérésére összeszámoltuk, hogy szeptembertől mennyi gyerek fogja látogatni, kiderült, csak tizénnyolc. Ebbe a számba beletartoznak a két szomszédos községből. Dobfenekből és J észtéről bejáró óvodások is. Sajnos, a két faluból is egyre kevesebben járnak hozzánk, ami érthető is. A munkanélküli családok nem szívesen utaztatják csemetéiket, Az igazi probléma tavaly merült fel. A tanügyi hivatal három kategóriába sorolta azokat a településeket, amelyekben óvoda működik. Ahol legalább huszonnégy gyermek jár naponta, ott semmi változást nem eszközöltek, a teljes üzemeltetési költséget vállalta a tanügyi hivatal. Rosszabb a helyzet azokon a településeken, ahol naponta huszonnégynél kevesebb, de tizenkettőnél több gyerek jár óvodába. Ebbe a kategóriába tartozunk többek kötött mi is. A tanügy lényegében nem szünteti meg az óvodát, ha az önkormányzat annak üzemeltetési költségét iňagára vállalja. Nálunk fizeti a két óvónőt, a fűtést, a villanyáram, a víz és más energiahordozó díját. Az óvoda további alkalmazottait a falusi kasszából fizetjük. Gömörpéterfala önkormányzata megvitatta a helyi óvoda ügyét és úgy döntött, üzemeltetni fogják. Hetvenezer koronát visz el a költségvetésből, de ennek ellenére a képviselők megszavazták. Ez az állapot június I -jétől december 31 -éig tart, hogy azután mi történik, ma még talány. Annyi bizonyos, a falunak továbbra is szüksége lesz az óvodára, mivel a község munkaképes lakosságának a 9495 százaléka talált magának munkát. - Ha a faluban megszűnne az óvoda - fejezi be mondandóját a polgármester - ,félő, hogy néhány fiatal család elköltözne. Arról azonban, hogy mi lesz januártól, nem szeretnék nyilatkozni, az tulajdonképpen már az új önkormányzatnak lesz a dolga. Szerintem az lenne a legjobb, ha az országos költségvetés számolna ezekkel az intézményekkel. FARKAS OTTÓ Idénykezdés a pati fürdőben Eltűnt a telektulajdonos sincsenek rendezve. Ugyanis a Járási Idegenforgalmi Vállalat megszűnése után a fürdő kezelési jogát a Pati Községi Hivatal kapta meg, s ezzel együtt a község tulajdonába kerültek a már megszűnt járási hivatalok üdülői is. A fürdő parkosított, sportpályákkal és egy mesterséges tóval gazdagított területe geodéziai szempontból jelenleg még a csehszlovák állam tulajdona. Noha mindenki tudja, hogy a helyzet abszurd, de építési engedélyt a községi hivatal csak abban az esetben kap, ha abba a jelenlegi földtulajdonos is beleegyezik. Éppen ezért van meglehetősen nagy jelentősége a tulajdonviszonyok mielőbbi rendezésének, ami új geodéziai tervek elkészítésével jár. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a szabadidőközpont területén mintegy hetven vállalatnak van üdülője. - Az újabb építkezésre, felújításokra pedig szükség van, mert a kényelemre és tisztaságra vágyó fizetőképes nyugati turisták csak így tarthatók meg - vallja az igazgató, majd hozzáteszi: - Ugyan ma még sokan keresik a pati fürdőt,, de az csak abban az esetben marad így, ha a jó hírnevünk megtartásáért mi is mindent elkövetünk. KOSÁR DEZSŐ Paton, a Komáromi járás legjobban kiépített és legismertebb fürdőjében hivatalosan ugyan csak június 1 -jén kezdődött el az. idény, de a szabadidőközpont területén már néhány héttel ezelőtt is lehetett külföldi, elsősorban német vendégekkel találkozni. Köszönhelő ez elsősorban a fürdőt üzemeltető Patrek irodának, amely a szükséges engedélyeket időben beszerzezte, valamint azoknak a hűséges turistáknak, akik már évek hosszú során a Duna parti fürdőben töltik nyári szabadságuk egy részét. - A víz minősége mind biológiai, mind bakteriológiai szempontból kifogástalan - tudtuk meg Szalai Lászlótól, a Pati Községi Hivatal állal létrehozott Patrek idegenforgalmi iroda igazgatójától. Ami a fürdővíz gyógyhatását illeti, orvosok eddig még nem támasztották alá, ám a pati öregek állítják, hogy gyomorbántalmakra nincs jobb nála. Sokan csak azért járnak a szabadidőközpont területén feltörő 27 fokos forráshoz, hogy abból néhány liternyit hazavigyenek, és másnap fogyaszthassák. Hasonlóképpen közszájon forog az is, hogy a víz enyhítőleg hat a reumatikus megbetegedésekre. Üröm az örömben viszont, hogy a pati fürdő telekviszonyai a megváltozott körülmények között koránt Losonciak Pápán Losonc és Pápa között már sok éve baráti kapcsolat van, .amely néhány évvel ezelőtt a két város kulturális életére is kiterjedt. Számos losonci rendezvényen léptek már fel a pápaiak, rendeztek kékfestő-kiállítást a • pápai múzeum anyagából, sportolók jártak a nógrádi városban stb. De a losonci sportolók is ellátogattak már Pápára, legutóbb pedig a Kármán Színkör vett részt egy pápai ünnepségen. Miért éppen a Kármán Színkör? - kérdeztük Puntigán Józsefet, a csoport vezetőjét. - Pápa önkormányzata kimondottan kérte, hogy a színkör vegyen részt egy ottani bemutatón. Tulajdonképpen. mi is már közel két éve tervezzük' ezt a látogatást, de csak most sikerült eljutni Pápára. Velünk volt Tibor Kublíček hangszerkészítő is, aki félórás önálló műsorában több, maga készítette hangszert szólaltatott. meg. A delegáció tagja volt továbbá három képzőművész-növendék, akik egy aszfaltrajzoló versenyen vettek részt. Elkísérte a csoportot Miroslava Čermáková, Losonc polgármestere is. - A Kármán Színkör melyik darabot mutatta be? - A vendéglátók kérésére a Kaktusz virágát játszottuk. Jankovics Jenő rendezte a darabot. - Született valamilyen megállapodás az ottani színjászók és a színkor között? - Megegyeztünk, hogy a már hagyományos losonci Őszi Színházi Napokon a Padlás című darabot mutatják be nálunk. (farkas) Polgármesterek Hollandiában Megfigyelni és itthon megvalósítani A Vágsellyei Körzeti Hivatal hollandiai tanulmányutat szervezett, amelyen több mint negyven polgármester, képviselő és szakember vett részt. Tapasztalataikról IZSÓF RÓBERTTEL, Vághosszúfalu polgármesterével beszélgettünk. Ami követendő a rend és a fegyelem A polgármestertől megtudtuk, hogy többek között az Utrecht melletti, ECOTECHN1EK nevű, hulladéktéldolgozással és a szennyezett föld tisztításával foglalkozó vállalatban szerezhettek hasznos tapasztalatokat. Az olajszármazékokkal vagy mérgező anyagokkal szennyezett földet, osztályozás és előtisztítás után, forgókemencén engedik keresztül, ahol magas hőfokon kiégetik belőle a szennyező anyagokat. így steril földanyagot kapnak, amit később humusszal vagy inás szerves anyagokkal keverve ismét termőföldként használhatnak. Az üzem területe szigetelt, úgyhogy a talajvízbe nem kerülhet szennyeződés. Még az esővizet is külön csatornákkal fogják fel. és azt az üzem a saját tisztítóállomásán tisztítja. A hollandok precizitására jellemző, hogy az üzeni területére szállított összes szennyezett földet a belépéskor lemázsál ják, és a mennyiséget azonnal számítógépes nyilvántartásba veszik. Az így nyilvántartott tömegnek megfelelő mennyiségű tisztított földnek kell később elhagynia az üzem területét. A hollandok számára a gazdaságosság sem elhanyagolható szénipont. Ezt bizonyítja az is, hogy az üzem egy kamionrakománnyi földet megvárásra, akár egy órán belül is képes megtisztítani. így aztán a teherautónak nem kell két utat üresen megtennie. Egy szlovákiai számára az is elég hihetetlennek tűnik, hogy ha Hollandiában egy közúti baleset során néhány liter gázolaj a talajra ömlik, a szennyezett földet felszedik, és elszállítják kitisztíttatni. Nyolcféle konténer Az ECOTECHNIEK másik profilja a hulladékgyűjtés és -feldolgozás. Az üzem nyolcféleképpen osztályozott hulladékot gyűjt. A szeparálást nem bízza csak a lakosságra, az átVevőhelyeken alkalmazottakat tart erre a célra, akik külön konténerekbe osztályozzák a festékesdobozokat, a szárazelemeket, a villanyégőket, neoncsöveket, orvosságokat stb. A villanyégőket és a neoncsöveket sžétszedjk, s azok üveg-, alumínium-, réz- vagy acélelemeit másodlagos nyersanyagként osztályozzák. A festékesdobozokat úgy hasznosítják, hogy összevágják, és az acél részekről leválasztják a festéket. Az acélt másodlagos nyersanyagként értékesítik, a festékmaradványokat pedig elégetik. Még a szárazelemekkel, is van idejük foglalkozni: külön konténerbe gyűjtik a kvarcórákból, zsebszámológépekből származó gombelemeket, külön a ceruzaelemet, a laposeiemet stb. A-polgármester szerint mindez nálunk is alkalmazható, de ehhez az emberek felelősségérzetének , is közelednie kéne a hollandokéhoz, akik, ha az irodában kimerül a zsebszámológép eleme, azt nem a szemétkosárba dob-. ják, hanem kiviszik a folyosón erre a célra elhelyezett konténerbe. Aki nyitott szemmel jár... Nemcsak a meglátogatott üzemekben, hanem utazás közben is sok tapasztalatot szerezhetett, aki nyitott szemmel járt. Hosszúfalu polgármestere megfigyelte, hogy sok helyen az alacsonyabb rendű utakon is az egyszerű kereszteződéseknél sokkal biztonságosabb, körforgalmú útkeresztezést alkalmazzák. Ehhez, azonban sokkal kisebb területet vesznek igénybe, mint nálunk szokás. A mellékútról a főútra való behajtást pedig egy alacsony, körülbelül harminc centiméteres meredek emelkedő nehezíti, ami biztonságosan megakadályozza, hogy valaki nagy sebességgel rohanjon fel a főútra. De hasonló sebességkorlátozókat a sétálóutcák előtt vagy más veszélyes helyeken is alkalmaznák. A polgármester kapásból megemlített két-három helyet Hosszúfáluban, ahol ilyen sebességkorlátozó intézkedést szeretne bevezetni. Mert, mint mondta, szinte csoda, hogy eddig nem történt katasztrófa, az emberek ugyanis, amíg nincse-. nek kézzelfogható módszerekkel rákényszerítve, szívesen figyelmen kívül hagyják az előírásokat. Gáztartály az udvaron Hollandiára nem jellemzőek a mi régiónkban szokásos, néhány ezer lakosú falvak. Az emberek vagy nagyobb városokban, vagy tanyákon, családi farmokon élnek. A tanyákon pedig a gázellátást úgy oldják meg, hogy az udvaron elhelyeznek egy több ezer literes tartályt, amelyet körülbelül félévenként feltöltenek, és a tanya vagy farm lakossága ebből működteti a háztartási fogyasztókat. Ezzel az egyszerű megoldással megspórolják a föld alatti gázvezeték kiépítéséhez szükséges befektetést. Lehet, hogy ez is követendő példának tűnik, de szinte elképzelhetetlen, hogy Szlovákiában az előírások lehetővé tegyék, hogy két-három háztartás számára egy közös tartályt helyezzenek el például a kertben. Egy másik érdekesség amivel megismerkedhettek: az aalsmeerben megtekintett virágbörze, amelynek működése zöldségbörze formájában nálunk is alkalmazható lenne. - Ha lenne rá pénz, minden évben küldenék legalább negyven embert ilyen tanulmányútra - mondta Izsóf Róbert. - Meri lia egy polgármester a negyven problémájából négyre megtalálja a megoldást, akkor már megérte. GAÁL LÁSZLÓ