Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-11 / 135. szám, szombat

6 TANÁCSADÁS ÚJ SZÓ 1994. JÚNIUS 11. „Mi az oka?" jeligére: Fiatal asszony vagyok, egy gyermek édesanyja. Gyerekkorom óta viszket a lábam, de annyira, hogy egészen sebesre vakarom. Ez egy nó'nek nagyon kellemetlen, mivel sokszor e miatt nem tudok szoknyát hordani, azonkívül a viszketés rosszabb, mintha fájna. Ismétehen voltam a körzeti bőrorvosnál, írt is fel különféle kenőcsöket, de ezek a viszketésen nem segítettek. Csak a sebek gyógyultak be. Tudna valami gyógymódot ajánlani? - A viszkető bőrbetegségnek sok ismert, és az esetek egy részében ismeretlen oka van. Amikor nem tudjuk feltárni az okokat, a gyógyítás problematikussá válik. A viszketés miatt a beteg gyakran véresre kaparja szét a viszkető testrész bőrfelületét, ami aztán fáj, csúnya és ráadásul fertőzhető. Ez további komplikációk forrása. A betegek egy részénél - az életkor nem számít - lélektani tényezők játszanak szerepet. Ilyenkor beszélünk NEURODERMITISről (nem neurodermatitis!). S itt vagyunk az olvasó által, a jeligében feltett kérdés lényegénél. Amennyiben a körzeti bőrorvos, bár felállította a helyes kórismét, de nem kérte a pszichológus közreműködését, kezelése - amint ez az eset is bizonyítja - nem vezethet sikerre. Elsődleges feltétele ugyanis a sikeres kezelésnek a lelki feszültség(ek) okának felderítése, és annak kezelése. Pszichoterápiával, antidepresszívumokkal, néha bizonyos nyugtatókkal. A lokális kezelés fontos szempontja, hogy a kiváltó okok között akad-e olyán, amit allergiásnak nevezhetünk. Az antihisztamin-szerek helyi vagy szájon át való adása ilyenkor látványos javulást eredményezhet. Sajnos a betegség egyik alaptendenciája a „csökönyös" ki-kiújulás. Mindenképpen megéri ezért valamelyik specializálódott bőrklinikán megpróbálni tisztázni a kiváltó okokat, és azok tükrében módosítani az addig sikertelen kezelést. A haladó szellemben gyógyítani akaró bőrklinikák ma már szerte a világon saját pszichológust alkalmaznak. Ez a kórismézés és gyógyítás, valamint a beteg szempontjából is elfogadhatóbb. Ha a beteg felfedi inkognitóját, nagyon szívesen közvetítek egy ilyet. ""„Fájó fog"jeligére: Nagyon el vagyok keseredve, mivel sorra romlanak a fogaim. Gennycsomók keletkeznek a gyökértől, fáj az egész ínyem, mindkét állkapcsom. Az ínyem lehúzódott egészen a gyökérig. Játok fogorvoshoz, aki szerint nincs ellenálló képességem. Szerinte nincs erre semmiféle gyógyszer. Nem tudom, mitévő legyek. Húzassam ki az összes fogamat, és 40 éves koromra legyen protézisem ? - Olvasónk az emberiség leggyakoribb betegségében, párodontózisban, magyarul foglazulásban szenved. Fogorvosának igaza van abban, hogy ennek gyógyítására speciális gyógyszer nincs, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet semmit sem tenni, s nem lehet a folyamatot lassítani. Valóban van összefüggés a tünetek és az immunrendszer teljesítőképessége között. Elsődleges dolog tehát ezt erősíteni, nagyadagú, többszörös vitaminkészítménnyel, melyben benne vannak a kelát formájú fémek, esetleg más nyomelemek, mint például a szelén is, melyből a napi ajánlott adag 100 mikrogramm körül mozog. A szelén kihasználásához a szervezetben viszont szükséges az E-vitamin bizonyos szintje. Nincs értelme ezért széléin tartalmú készítmény fogyasztásának megfelelő E-vitamin-pótlás nélkül. A ('-vitamin szerepe az immunrendszerben általában ismert, késhegyre menő viták vannak viszont az adagolást illetően, és a piacra dobott sok jó és kevésbé jó készítmény között az emberek már alig tudnak eligazodni. A foglazulás kezelésének másik fontos eleme az alapos fogorvosi munka. Radikálisan helyre kell állítani a higiénás viszonyokat a szájüregben. Ez a fogkövek, lepedékek mielőbbi eltávolításából, a mindig jelen lévő tasakok kiirtásából, az esetleges foggyökér kövek lecsiszolásából, és még sok speciális fogorvosi-fogsebészeti beavatkozásból áll. Ezzel párhuzamosan a betegnek gyökeresen meg kell változtatnia az étrendjét. Bevezetőül ajánlatos 1-2 heti csak nyerskoszt, amit a következőkben heti 2 alkalomra megtartunk, a kalóriafogyasztás optimalizálása, melynek fő forrása a zöldség és gyümölcs legyen. A vitaminkészítmény helyes kiválasztásában, esetleg fogszakorvosi konzultáció biztosításában nagyon szívesen segítek, amennyiben levélírónk felkeres a rendelőmben. „Vannak még csodák"jeligére: 13 éves lehettem, mikor megkaptam a skarlát nevű betegséget. Az orvos Penicilín tablettákat írt fel. Közben annyira megfájdult a derekam, hogy mozdulni sem bírtam, édesanyámnak kellett levennie az ágyról. A röntgen a következő diagnózist állapította meg: M. Scheuermann. Az egészben az a legfurcsább, hogy soha semmi bajom sem volt a hátgerincemmel, de ezután a betegség után már nem tornászhattam a többiekkel, gyógytornákra és sugarazásokra jártam. Az érdekelne, lehetséges-e egy éjjel ekkora változás, vagy netán nem vették észre előtte, hogy valami nincs rendben? - A Scheuermann-betegség egyike annak a több mint 20 kórképnek, melyek lényege, hogy a fejlődő szervezetben, leggyakrabban a serdülőkorban vagy annak kezdetén, a csontváz valamelyik részén, esetleg több helyen is egyszercsak szétesnek az ún. osszifikációs magok. A leggyakrabban a csigolyákon fordul elő, de gyakorlatilag minden csonton megjelenhet. Az okát nem tudjuk, és az esetek többségében nem is érdemel nagy figyelmet, mivel a serdülőkor végére tünetmentesen kigyógyul. A megváltozott csontot ugyanis a szervezet képes átépíteni, teherbírását megerősíteni, a kisebb üregeket kitölteni, de ez több évig tartó, időigényes folyamat. A legtöbb esetben tünetmentes vagy sokáig tünetmentes-folyamatról van szó, ezért csak egy, sokszor véletlen esemény, betegség kapcsán kórismezik, mert a folyamat kezdetén még a röntgeneredmény is tünetszegény. Levélírónk esetében is ez történt. A magas láz, illetve az ilyenkor mindig megjelenő ízületi fájdalmak és az izorrigyengeség irányították rá a figyelmet erre a folyamatra. S mivel az aktív stádiumban a mechanikus terhelés károsan hat, eltiltották őt az aktív testneveléstől, sportolástól. Ami nem jelenti azt, hogy „karbantartó" testnevelést, esetleg gyógytornát nem végezhet, de ezt mindig meg kell beszélni ortopéd-szakorvossal. Az esetek egy részében - és levélírónk többi tii- . nete is erre utal - hormonális zavart is gyanítunk, ezért ajánlatos kivizsgáltatni magát endokrinológussal. „Huszadik század" jeligére: Az 5 éves fiam születése óta fáj a hasam. Egyre elviselhetetlenebbül. Már minden elképzelhető kivizsgálást megcsináltak nálam, kaptam nyugtatókat is, de semmi sem használt, a CTvizsgár lat is negatív voU. Az orvosok már nem akarnak fogadni, és a pszichiátriára küldözgetnek. Ott is voUam, de nem bírtam kiszedni a gyógyszert, ezért intézetbe akartak küldeni. Ezt elutasítottam. így aztán szenvedek, a fájdalmaim fokozódnak, a hasam fáj, az oldalam zsibbad, szédülök, fáj a szívem is. Nem tudom elhinni, hogy a huszadik század végén hasfájásban meg lehet halni! , - Nagyon sajnálom, hogy levélírónk nem fogadta meg a szakember tanácsát, és nem kezelteti magát. Amennyiben a szervi kivizsgálások mint írja - mind negatív eredménnyel jártak, a fájdalom és a többi tünet valószínűleg pszichés eredetű. A leírás alapján nagyon erősen gyanakodhatunk vegetatív neurózisra, de a depresszió valamelyik formája sem kizárt. Olvasónknak döntenie kell tünetei elviselhetősége, és a pszichiátriái kezelés iránti ellenérzete között. A pszichiátriai kezelés lehet ambuláns '(járóbeteg) vagy intézeti (kórházi), mint minden más orvosi kezelés. Mert ha valóban nem bíija a tablettákat fogyasztani, akkor csak az injekciók maradnak hátra, de ezeket ajánlatos, főleg a kezelés első fázisában, kórházi felügyelet mellett alkalmazni. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi különféle mellékhatásuk lehet a gyógyszereknek, és injekciós adagolásnál ezek milyen váratlanul és gyorsan fejlődhetnek ki. Ilyen esetekben a szakszerű segítség biztosítása csak akkor valósítható meg, ha közelben, „kéznél" van az ügyeletes orvos. Félelmének leküzdése érdekében ajánlom, menjen még egyszer vissza a körzeti pszichiáteréhez, kérjen egy olyan terminust, amikor nyugodtan eh beszélgethetnek, és kérje őt, próbálja meg érthetően elmagyarázni tüneteinek lényegét, az általa elképzelt kezelési terv fő elgondolásait, az együttműködés lehetőségeit, elvárásait és a siker előfeltételeit. „Egy aggódó anya" jeligére: Kérem szépen megmagyarázni a mellékelt orvosi leletet, ugyanis nem értem, milyen betegségben szenved a gyermekem. Ki lehet kezelni? Milyen gyógymódot lehet és kell rá alkalmazni? A kezelőorvosom semmiféle magyarázattal nem szolgált. - A beküldött lelet egy bőrorvosi kivizsgálással kapcsolatos, amikor a felmerült gyanú kizárása vagy alátámasztása céljából metszetet vettek a kórosan elváltozott bőrből, és azt mikroszkóppal megvizsgálták. A lelet bizonyítja, hogy az apró hajszálerek elváltoztak, valószínűleg allergiás alapon. Találtak viszont olyan jeleket is, amelyek egy pikkelysömörhöz hasonló betegségre utalnak, de ez egyértelműen nem bizonyítható. Valószínű, a kezelőorvos ezért nem tartotta szükségesnek egyelőre erről beszélni. „Gyakran, tapasztaljuk ugyanis, hogy egy rosszul megértett információ az aggódó betegből aránytalan félelmet vált ki. Ézért is ajánlatos a beteggel érthető módon megbeszélni, mi a helyzet, mert mint a levélből kitűnik, a teljes információs hiány is aggodalmakat szül. Egy beküldött levélből nem lehet kórismét felállítani. Levélírónknak joga van tudni, milyen az ő vagy gyermekének egészségi állapota, ezért ajánlom, legközelebb kérdezze meg az orvost, mi az elképzelése, és mit tehet ő, a mama a betegség kórismézése, és a mielőbbi gyógyulás érdekében. L. A. Párkány: Üzenet: Ismételten megkaptam a levelét. Amennyiben meg tudja oldani, hogy eljöhessen a rendelőbe, nagyon szívesen megbeszélem Önnel az újra leírt problémát és megtaláljuk a módját, hogy a szükséges gyógyszerekhez is hozzájusson. Kár, hogy nem sikerült olyan orvost választania, aki meghallgatja a panaszait, de Önnek törvény adta joga van ezen változtatni. Gondolja el, ha ezt az emberek nem használják ki, akkor az első vonalban sem képzelhető el az egészségügy számottevő javulása. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltüntemi. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Mégsem fölösleges! íJÜJ R. M.: Január óta munkanélküli vagyok. Nem voltam a munkaügyi hivatalban, mert úgysem lennék jogosult munkanélküli segélyre, hiszen csak kilenc hónapig dolgozhattam, aztán lejártamunkaszerződésem és nem újították meg. Most viszont az egyik falumbélitől azt hallottam, hogy mégis be kellene jelentkeznem, mert különben nem leszek biztosítva. Miért, milyen biztosítás miatt kellene a munkaügyi hivatalban bejelentkeznem? kellett volna jelentkeznie a regionáis biztosítónál. Mivel ezt elmulasztotta, meglehetősen kellemetlen helyzetbe került. A regionális biztosító a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítését szankcionálhatja, mégpedig a késedelem minden egyes napjáért tíz koronával (ez most megközelítőleg 1500 koronára rúgna már, mivel öt hónapja, vagyis megközelítőleg 150 napja késlekedik a bejelentkezéssel). Ez a Szankció sem mentesíti viszont önt azon kötelessége alól, hogy az öt havi biztosítási díjat befizesse. Ezzel kapcsolatban tudomásul kell venni azt is, hogy a regionális biztosító kiadhat egy határozatot, amelynek jogerőre emelkedését követően a vele szembeni tartozását a bankszámlájáról (ha van) minden további nélkül levonhatják. Elsősorban tehát azt ajánljuk, hogy minél előbb keresse fel a területileg illetékes munkaügyi hivatalt, majd a regionális biztosítót, és igyekezzen velük valamilyen módon megállapodásra j ütni. már az is az ügyvédre tartozna, hogy ha a vállalat csődbe megy, akkor a csődeljárásban törekedjen ennek az adósságnak az elismertetésére és kielégítésére. Persze, azért azt is látni kell, a vonatkozó törvény megállapít bizonyos sorrendet arra vonatkozóan is, hogy mit, milyen tartozásokat kell a csődtömegből elsőbbséget élvező módon kielégíteni (például az állami adókat és illetékeket, a csődbejutott vállalat alkalmazottainak munkajogi igényeit, azaz a munkabéreket és munkabérmegtérítéseket, a csődtömeg gondnokának a díjazását, honoráriumát és további költségeit stb.). Elsősorban egy ügyvédet, jogtanácsost vagy kereskedelmi jogászt kellene felkeresniük, hogy a? megfogalmazza a társasági szerződést és a bejegyeztetési kérelmet tartalmazó bírósági beadványt. Ezzel kapcsolatban annyit kell elmondani, hogy az ügyvéd, a jogtanácsos vagy a. kereskedelemi jogász a társasági szerződés megfogalmazásáért, valamint a kereskedelmi cégjegyzékbe történő bejegyeztetésért gyakorlatilag egy megállapodás szerinti vagy liberális piaci árat (honoráriumot) kérhet. SŐt, talán itt kell elmondani azt is, hogy talán ez az egyetlen 1990. évi ártörvény, jogi szabályozás, amelyet nem módosítottak, amelyben nem emelték az árakat. Ugyanakkor a tudomásunk szerint már eltűnőben van az a (nagyon is) kifogásolható gyakorlat, hogy a cég bejegyeztetését intéző jogászok nyereségosztalékra jogosult tagként jegyeztették be önmagukat is mindazon cégekbe, amelyek bejegyeztetését, megbízás alapján intézték. Ezeket az ugyancsak kifogásolható ügyleteket, eljárásokat, netán

1 etikai vétségeket, máig is azzal indokolják, hogy ők a cégalapításhoz a jogi tudásukat adták (adják), a cégalapításhoz szükséges tőkét pedig majd inkább azok szolgáltassák, akiknek csak pénzük van, de nem tudnak mit kezdeni vele, és nem tudják, hogyan is kellene működtetni, bejegyeztetni, üzemeltetni egy vállalkozást - habár, a piaci viszonyokra való átmenetbe feltehetőleg az is belefér, hogy a tudási is meg kell fizetni, A fent elmondottakból nyilvánváló lehet, hogy senki sem tud árat mondani önnek. Senki sem tudja látatlanban kijelenteni, hogy kedves uram, ez az ügyintézés most kétezer (vagy hatezer, tizenkétezer, esetleg húszezer) koronába kerül majd. Ön a piacgazdaságra akar építeni. Éppen ezért el kell(enne) fogadnia a piaegázdaság által támasztott követelményeket. Mert ugye, a piacgazdasági viszonyok azt mondják, vásároljon ott, ahol olcsóbbért vehet. Eladni pedig ott érdemes, ahol többet fizetnek. Ha drágálja ennek vagy annak az ügyvédnek a szolgáltatásait, lehetősége van arra, hogy olcsóbb ügyvédet keressen, találjon. Ami pedig a cégbírósági bejegyeztetési illetékre vonatkozik, az mindössze annyi, hogy az első bejegyzésért a bíróságnak tízezer koronát kell fizetni, ha (jgy döntenének, hogy részvénytársaságként akarnak vállalkozni. Háromezer korona bírósági illetéket kell leróni akkor, ha mondjuk egy korlátolt felelősségű társaságot (kft,), szövetkezetet, közkereseti társaságot vagy betéti társaságotjegyeztet be az illetékes cégbíróságon. dr. P. D. Hogyan jussunk a pénzünkhöz? B. /.: Tavaly októberben a hízómarháinkcit eladtuk a járási húsüzemnek. Megígérték, hogy az év végéig kifizetik a vételárat. Máig sem fizettek egy fillért sem. Azt szeretnénk tudni, meddig vagyunk kötelesek várni a pénzünkre, mi a módja a bíróság általi követelésnek, és ha a vállalat csődbe megy, akkor mire számíthatunk a pénzünkkel kapcsolatban? Ne váljanak a pénzükre! Pereljék be, de minnél előbb, az adósságáról megfeledkező húsipari vállalatot, s ennek érdekében minnél előbb forduljanak ügyvédhez. A „bíróság általi követelés módja" ugyanis az, az adóst beperelik, hogy a bíróság a saját ítéletével kötelezze őt tartozása kifizetésére. A bírósági beadvány megfogalmazásához persze szükség lenne a feltehetőleg októberben megkötött szerződésre is, meg kellene vizsgálni ezt a szerződést, milyen kifizetési határidőt állapított meg stb. Éppen ezért az adott helyzetben csak azt tanácsolhatjuk, hogy forduljanak ügyvédhez. Gyakorlatilag A vállalkozás díja Cs. K: Néhány barátommal megállapodtam abban, hogy alapítunk egy közös vállalkozást. Ezzel kapcsolatban érdekelne az, hogy mennyibe kerül most egy vállalkozás bejegyeztetése. Mert úgy hallottam, hogy nagyon sok pénzbe kerülnek az ügyvédek, no meg a bíróság is. Az egészségügyi, betegségi és nyugdíjbiztosításról szóló 1993. évi 7. számú törvény szerint a munkanélküliek helyett az állam fizeti az egészségügyi, a betegségi és a nyugdíjbiztosítást. Persze, ez csak a munkaügyi hivatalban nyilvántartott munkanélküliekre vonatkozik. Azok a munkanélküliek (vagy közülük például a háztartásbeliek), akik szlovák állampolgárok és állandó lakóhelyük Szlovákia területén van, saját maguk kötelesek fizetni az egészségügyi biztosítást (lásd az említett törvény 18. §-ának második bekezdését, valamint 24. §-ának harmadik bekezdését). Az említett egészségügyi biztosítás díja az úgynevezett kivetési alap 13,7 százaléka. A kivetési alap (ebben az esetben) a törvény szerint a mindenkori minimálbér - azaz jelenleg 2450 korona, és ennek a 13,7 százaléka 335,65 korona. Havonta ennyit kellett volna fizetnie már eddig i$ a regionális biztosító számlájára. Sőt, a munkaviszonya megszűnését követően nyolc napon belül be ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA