Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-12 / 109. szám, csütörtök

1994. MÁJUS 12. ÓI SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 Róma kontra Európa? (Budapesti tudósítás) A Boross Péter vezette konzervatív magyar kormány az. új parlament megalaku­lásáig feladatát teljes jogkörrel ellát­ja. Semmiféle hosszú távú koncepci­onális döntésekéi, illetve középtávú döntéseket azonban már nem fog hozni. Ezt Juhász Judit kormányszó­vivő jclenlcttc ki a tegnapi Népsza­badságnak. Elmondta továbbá: a miniszterel­nök nagy gondot fordít arra. hogy a napi döntéseket igénylő munka to­vábbra is zökkenőmentesen folyjon, ne legyenek fennakadások, és ne üs­se fel a fejét semmiféle bizonytalan­ság. A kabinet felkészült arra, hogy zökkenőmentesen adja át hivatalát. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az. új parlament megalakulása után a kormány ügyvezető jelleggel látja el feladatát. Nemzetközi szerződéseket akkor már nem köthet, rendeletet pe­dig csak kifejezeti törvényi felhatal­mazás alapján alkothat - ha erre fel­tétlenül szükség lenne. A választások után az új kormány­nak rendeznie kell a média helyzetét, és menesztenie kell a rádió és a televízió élén álló Csúcs Lászlót és Naltlik Gá­bort, mert mindketten a közszolgálati normákkal ellentétes tevékenységei fej­tenek ki. Egyebek közt ezt hangsúlyoz­ta egy tegnapi budapesti sajálóbeszélge­tésen Hack Péter, a Szabad Demokra­ták Szövetségének ügyvivője. Kifejtette, hogy az új parlamentnek legkésőbb októberig meg kell alkotnia a médiatörvényt, amely megteremti a ke­reskedelmi rádiózás és televíziózás fel­Jelcin Bonnban (TA SR-hír) Borisz Jelcin orosz ál­lamfő tegnap háromnapos hivatalos lá­togatásra Németországba érkezett. A látogatás célja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megszilárdítása, az Orosz­ország és a NATO közti viszony kiépí­tése, valamint Moszkva fokozatos kö­zéledése az Európai Unió tagországai­Amikor tizenöt évvel ezelőtt eltá­vozott - a kádári börtönökben meg­redült egészségi állapotban - az élők sorából, a hivatalos művelődéspoli­tika igyekezett egyéniségét és életművét mélyen értéke alá szoríta­ni. Persze, nem azzal a durva mód­szerrel, ahogy ez Magyarországon és Lengyelországon kívül az idő tájt térségünk összes többi országában történt, hanem: a nyílt és „rejtjeles" fellépéssel azok ellen, akik a késő kádári értelmiségi ellenzékiség je­gyében találtak igazi kincset a bibói szellemiség felfedezésében és fele­levenítésében. A tágabb értelmiségi közvélemény nem ismerhette Bibó folyóiratokban, könyvtári újságköte­gek cikkeiben és kiadatlan gépira­tokban lappangó hagyatékát. A szűk körű értelmiségi közeg viszont a ma­gával ragadó reveláció erejével érzé­kelhette, hogy századunk egyik leg­nagyobb magyar politikai gondolko­dójának vonzerejébe került. S bizo­nyára voltak olyanok is, akik eltöp­rengtek afölött, hogy a bibói elméle­ti teljesítmény magyar gyökérzete valójában egyetemes összefüggése­ket átfogva sarjadt ki. Tudtak arról, hogy Bibót 1956 ok­tóberétől haláláig foglalkoztatta az európai történelem egyik alapdilem­mája: miként torzult világtörténelmi vérengzéssé a francia forradalom, és az egyenlőség és igazságosság esz­ményét zászlajára tűző szocialista kísérlet. Ennek feldolgozása Budapesti megfigyelői vélemé­nyek szerint a május 29-rc kiírt má­sodik választási forduló után az új magyar kormány megalakítására kb. egy-másfél hónap lesz szükséges. Az Állami Vagyonügynökség is úgy döntött, hogy az. új parlament, az új kormány megalakulásáig mái­nem bonyolít le semmiféle új priva­tizációs ügyeket. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója kijelentette, hogy azokat a privatizációs ügyeket, melyek ezekre a hetekre voltak ter­vezve, s folyamatban vannak, termé­szetesen befejezik. A magyarországi bankközi deviza­piac az utóbi napokban is nyugodtan reagált, s az előre látható szocialista választási győzelem ellenére sem ta­pasztalhatók semmiféle leértékelési várakozások. Pásztor Csaba, a Ma­gyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatója szerint a parlamenti választá­sok első fordulójának eredményeire a bankok nem reagáltak jelentősebb de­vizavásárlásokkal. (Kokes) tételeit. Az SZDSZ elképzelései szerint egy földi televíziós állomásnak és egy műholdas csatornának kellene állami kézben maradnia a jövőben. Két földi csatorna pedig - koncessziós pályázat alapján úgy 10-15 évre - magánkézbe kerülhetne. A magyar államnak az SZDSZ szerint kél közszolgálali rádió­állomást lenne indokolt fenntartania, mégpedig az információs Kossuthot és a kulturális jellegű Bartókot. A többi szabad frekvenciákon magánrádiók su­gározhatnák műsoraikat, vélik a sza­baddemokraták. (Kokes) hoz: Jelcin először Richard von Weiz­sácker elnökkel, majd Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. Bonnból ellátogat még Stuttgartba és Oggersheimbe, Kohl szülővárosába. Szóba kerül a tárgyalások során a legkényesebb kérdés is: hogyan tör­leszti Oroszország több mint 80 milli­árd dolláros adósságát, melynek egy részét a Szovjetuniótól örökölte. összegyűjtött műveinek 1983-as svájci kiadásában látott napvilágol. S belőle olvasói levonhatták - nem­zetközi dimenziókban - a bibói poli­tológiai szemléletmód alapvető kö­vetkeztetését: keresni kell az egyen­súlyt az egyenlőség és a szabadság megvalósulását terhelő ellentmondá­sok kezelésében. Mélyen szántó elemzéssel mutatta ki, hogy forra­dalmi helyzetben és békés átalaku­lásban egyaránt meg kell teremteni az eszmények és a valóságos le­hetőségek közötti egységet. Messzemenő fejtegetésekben hozta közel, hogy a tulajdon fétise miként vált mindenhatóvá abban a polgári társadalomban, amelynek keretében - és azzal szemben - az értékek, így a szocialista vívmányokat is beleért­ve, pluralizmusát vallotta. Minden valószínűség szerint ez irányú filo­zófiai elvekre épülő felfogásában ta­lállak lényeges támpontokra azok, akik tavaly a Szegeden megrende­zett összejövetelen többek között nemzetközi párhuzamokra is vállal­koztak: Bibó itt a német-amerikai politikai filozófus, Hannah Arendt által képviselt szellemi tartomány szuverén művelőjekénl jelent meg. Az összehasonlítás persze nem (er­jed ki a nemzetközi hatás (vagy ha­tóerő) vizsgálatára. Jobban mondva, az ilyen szempontból felvetődő okok, akadályok és lehetőségek fe­szegelésére. Úgy tűnik, a mai közép-európai (TA SR-hír) Tegnapi ülésén az iz­raeli kormány ratifikálta a palesztin autonómiáról aláírt szerződést. Josszi Szarid környezetvédelmi mi­niszter az ülés után közölte: jövő szerdáig, vagyis május 18-ig Gázá­ban és Jerikóban már minden hivatal a palesztinok kezében lesz. Az izraeli hadsereg kedden a Gá­(TA SR-hír) Míg 1970-ben Ma­gyarországon a gépkocsik átlagos kora 5,3 év volt, most már eléri a 9,5 évet. Korábban a gépkocsihi­ány, ma a lakosság anyagi le­hetőségeinek beszűkülése az oka annak, hogy egyre öregebb a gép­kocsipark. Tegnapi számában a Die Presse című osztrák napilap megállapítot­ta: az új gépkocsi egyszerűen elér­hetetlen álom a széles rétegek szá­mára, ezért lehetetlen a roncsautók behozatalának korlátozása. Bár a hatóságok újabb és Ujabb szigorí­helyzet erre egyre sürgetőbben fi­gyelmeztet. Mert a körülmények alighanem túlléptek azon a helyze­ten, hogy az egyik 1979-ben szüle­tett (de csak 1989-ben publikált) Bi­bóról szóló tanulmány a Valóság című folyóirat hasábjain Karel Ko­šík, a jeles cseh reformfilozófus ha­sonlatát hívta segítségül. Tévedés ne essék, nem közvetlen Kosík-Bibó kapcsolatról volt szó. Egyébként is, a bibói szellemi erőforrások egyete­mes tárházában nem akármilyen ­Bibónak inkább csak a gondolati szárnyaláshoz lendületet adó - egyé­niség fedezhető fel, soruk Locke-n, Montesquieu-n ál például Guigliel­mo Ferrermo olasz történészig ível. A Kosík-utalás az „értelem és lelki­ismeret" bibói összhangba hozására vonatkozik, ami ma a közép- és ke­let-európai rendszerváltozás köntö­sében kap új hangsúlyokat. Bibó megfogalmazása szerint „a ténylegc­sen keresztülvihető dolgokal szem előtt tartó gyakorlati realizmus és a feladatok belső törvényeit jól felis­merő lényeglátás" szembenállása a magyar történelem egyik legna­gyobb tehertétele. Biztos, hogy csak a magyar történelemé? Jó lenne tud­ni, mi lett a visszhangja Bibó 1991­ben oroszul a Vengerszkij Meridián című folyóiratban megjelent írásai­nak. Nyilván érdekes lesz, milyen fogadtatásra talál majd, ha a pozso­nyi Kalligram Kiadó megjelenteti Bibónak a zsidókérdésről szóló ta­nulmányát cseh nyelven. za-övezetben átadta az első katonai támaszpontot a palesztin rendőrök­nek. A 157 tagú első palesztin rendőrkontingens mindössze néhány órával ezt megelőzően érkezett meg Egyiptomból Gázába. A történelmi eseményt tegnap kora reggel több tu­cat palesztin Gáza utcáin táncolva­énekelvc ünnepelte meg. tásokat rendelnek el a magánautó­behozatalra, mégis évente negyed­millió, a környezetet szennyező használt kocsi érkezik az országba. Persze, új autókat is látni a ma­gyar utakon. A gazdasági visszaesés ellenére 1993-ban kétszer annyi au­tót adtak el, mint az előző évben, s az idei statisztikák további növekedést mutatnak. A legnépszerűbb márka az Opel - minden ötödik eladott autó ilyen márkájú 17 százalékkal a Su­zuki a második. Az. egykor oly nép­szerű Skoda már csak 3 százalékkal részesedik az eladásokból. Vannak, akik azt állítják, hogy ha élne, ma ő lenne a magyarországi köztársasági elnök. S nyomban hoz­záteszik: nem lenne könnyebb dolga, mint az 1956 utáni cellatársának a helyzete - aki egyébként pótolhatat­lan szerepet játszott Bibó emberi nagyságának megismertetésében. De ki tudja, lehet, hogy ilyen közéle­ti méltóság jóvoltából juthattak vol­na el gondolatai a tágabb internacio­nális közegbe. Egy dolog bizonyos: ha élne, ma az idealizmus és a realiz­mus egységét keresné példaadóan. Azt feszegetné, hogy a nemzet és de­mokrácia, közösség és szabadság polgári elemein felépülő államforma és társadalmi szerkezet - működési elveiben - miként tökéletesíthető, az értékek pluralizmusa alapján, a szo­cialista gondolatot is beleértve. A magyarországi választások őt látsza­nak igazolni. A probléma azonban ennél szerteágazóbb. Vajon megis­merheti-e egyszer Bibó életművét egész régiónk? Az. út alighanem gö­röngyös. Vagy lehet, hogy inkább alagút, aminek nincs vége. De ne fe­ledjük: a bibói örökség sajátja, hogy úgymond a valóságtól elszakadva a valóságos lehetőségek szüntelen számbavételével párosul. Mert lehet például, hogy A kelet-európai kisál­lamok nyomorúsága című tanul­mányban kifejtett elv, az ellenség­kép, a demokrácia-hiány sugallta fé­lelem megfogalmazása kissé som­más. De Bibó nem gondolati recep­tekkel szolgált. A demokratikus kö­zösség és az emberi szabadság ügyét igyekezett a tettekben kifejezésre ju­tó azonos hullámhosszra hozni. S ez térségünk közös ügye. KISS JÓZSEF Ügy tűnik, Olaszország lesz Nyu­gat-Európa fenegyereke, amely ki­lóg a sorból. Sokak véleménye, hogy az olasz újfasiszta Nemzeti Szövet­ség kormányra jutásával meg­kezdődik a háború utáni nyugat-eu­rópai demokratikus értékrend lebon­tása. Alig egy hete kavart újabb poli­tikai vihart Rómában a strasbourgi Európa Parlament határozata. Ebben felszólították Scalfaro államfőt, ma­radjon hű azokhoz az alapértékek­hez, amelyek a fasizmus és a náciz­mus szörnyűségeit követően meg­alapozták az. Európai Közösség lét rejöttét. Nyilvánvaló: nem az államfővel van baja az EP-nek, hanem az újfa­siszták kormányerővé válása ellen emelt szót. Persze, az olasz hivatalos körök megsértődtek, az ország bel­ügyeibe való beavatkozásról beszél­tek, csupán az ellenzékiek, s különö­sen a választásokon nagy meglepe­tésre vereséget szenvedett baloldal érteit egyel az Európa Parlamenttel, mondván: az aggodalmak jogosak. Hivatalosan maga Scalfaro államfő is elítélte a strasbourgiakat, de ennél többet mond az a levele, amelyei kedden délután juttatott el az akkor még csak kormányfőjelölt sajtómág­náshoz, Berlusconihoz. Ebben - pár órával azelőtt, hogy Berlusconi be­mutatta neki új kormányát-felszólí­tolla őt, hogy védelmezze az ország területi egységét, a külpolitikában pedig ragaszkodjon az eddigi szö­vetségesi rendszerhez és a békcpoli­tikához. És államfőként elvárja, hogy az új miniszterek mindegyi­kétől garanciákat kapjon erre. Egyébkénl nem Strasbourgban ta­lálták ki az újfasiszta veszélyt, ha­nem az újfasiszta NSZ koalíciós partnerének, az Északi Ligának a ve­zetője, Umberto Bossi hangoztatta minduntalan, hogy ők bizony nem hajlandók egy kormányban ülni a fa­sisztákkal, és a külföld számára is ők szolgáltatták a leglöbb érvel. Nos, Bossi nem mondott igazat, inkább csak zsarolta Berlusconit (a belügy­miniszteri posztért). Ennyit az elvhűségről. Harminchat órával ezelőtt és hat héttel a választások után Berlusconi­nak sikerült tető alá hoznia a jobbol­dali hármas koalíció kabinetjét. A hosszas csatározás a belügyi tárcáért folyt, amelyre elsősorban a Liga pá­lyázott, hangoztatva: nem engedhető meg, hogy Berlusconi minden hatal­mat, fontos posztot magának és For­za Italiájának szeretne, „úgy akar irányítani bennünket, a szövetsége­seit, mintha egy részvénytársaság­ban lennénk". Berlusconi, aki a Liga vezérének száját egy időre most be­fogta, egy miniszterelnök-helyettesi széket és három tárcát adotl az újfa­sisztáknak, és lalán azért is, hogy ne támasszanak még nagyobb igénye­ket, független szakértőket is bevont a kabinetbe, s a kereszténydemokra­ta középpártnak is juttatott bársony­székel. Mindenesetre érezhető az erőfeszítés: az újfasiszták részvétele ellenére megpróbálják a demokrati­kus Európa számára is elfogadhatóvá, szalonképessé tenni a kabinetet. És még valami figyelhető meg. Az Eu­rópa Parlament demokratikus nem­zetközi intézményként fellépett az olasz újfasiszták térnyerése ellen, ezzel szemben a szövetséges nyugati fővárosok hivatalos körei rendkívül visszafogottak, hallgatnak. A kivá­rás taktikája ez. Megfigyelők szerint ugyanis nem lesz sokáig béke a koa­líció tagjai között, hiszen Bossi ed­dig is minden alkalmat kihasznált ar­ra, hogy betartson Berlusconinak. Ráadásul magát Bossit is a bíróság elé fogják citálni, felmerült ugyanis a gyanú, hogy pártja, a Liga több mint százezer dollár kenőpénzt ka­pott egy nagyvállalattól. Ki tudja, mi lesz, ha ez igaznak bizonyul. Töré­keny tehát ez a koalíció, a nyugati fővárosokban valószínűleg arra kí­váncsiak, mit tud ténylegesen produ­kálni, mert az, ami a kormányalakí­tást megelőzte, inkább csak cirkusz volt. MALINÁK ISTVÁN Boross ígérete szerint Zökkenőmentes lesz a hatalomátadás SZDSZ-tervek Csúcsot és Nahlikot menesztik Palesztin öröm palesztin zászló alalt. Tegnaptól leng ez a lobogó a jerikói köz­igazgatási hivatal épületén, amely eddig izraeli fennhatóság alá tartozott. Gázában és Jerikóban egy héten belül A palesztinok kezében lesznek a hivatalok Eszmény és valóság egysége Bibó István nemzetközi öröksége A magyar utakon Rozoga autók és Opelek

Next

/
Thumbnails
Contents