Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-11 / 108. szám, szerda

1994. MÁJUS 16. or szo UJSZÓ' KALEIDOSZKÓP Rimaszombati jaras A munkanélküliség nó', az óvodák száma csökken 2. fejezet Végítélet 1993. december 22-e, este 20 óra 58 perc. A bécsi tartományi bíróság nagytermében kihirdetik a Frodl-Pesti perben az ítéletet, ame­lyei az. esküdtek háromórás mérlege­lés után hoznak meg. Életfogytiglani börtönbüntetést mondanak ki Helmut Frodlra, külö­nös kegyetlenséggel, előre megfon­tolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt. (Ausztriában nincs halálbün­tetés.) Dr. Pesti Gáborra 20 éves bör­tönbüntetést szabnak ki gyilkosság­ban való részvételért. Az ítéletet az egykori tévésztár mozdulatlan arccal fogadja. Pesti megroggyan, a rendőröknek kell őt két oldalról tá­mogatniuk, de amikor elvezetik, a tárgyalóterem előtt elájul. Az ügyész, Ernst Kloyber vádbe­szédében mind a két vádlottra mind­halálig tartó büntetést kér, mondván, ennél kevesebb ebben a rettenetes ügyben elfogadhatatlan lenne. - Önök, hölgyeim és uraim - for­dul az esküdtekhez -, az ádventet eb­ben a tárgyalóteremben töltötték egy irtóztató gyilkossággal. Kérem önö­ket, olyan ítéletet hozzanak most, a karácsonyi megbékélés napjaiban, amely végre meghozza a nyugalmat a bestiális módon meggyilkolt ren­dezőnek, Fritz Köberlnek. Frodl ügyvédje, Nikolaus Lehner védőbeszédének zárszavában szörnyűnek minősíti az egész pert. - Félek - mondta -, hogy a tárgya­lás borzalmas ítélettel is zárul. Sze­retném, ha az elsőfokú tárgyalás mi­előbb véget érne. Csak arra kérem önöket, esküdteket, hogy Helmut Frodlt ne azok alapján ítéljék meg, ahogyan itt a tárgyaláson viselkedett. Pesti ügyvédje, Karl-Dieter Zes­sin felmentést kért védence számára. Az utolsó szó jogán Frodl a követ­kezőket mondja: - Kétszeresen fogolyként állok önök előtt. Mint előzetes letartózta­tásban lévő s mint olyan ember, akit itt meghallgattak ugyan, de meg nem értettek. Tíz évvel idősebb társa sírva, ro­gyadozó térdekkel áll a mikrofon elé. - Ártatlan vagyok... - Zokog, és kezét az esküdtek felé nyújtja. Az egyik tárgyalási nap elején, miközben a közönség arra vár, hogy bejusson a tárgyalóterembe, Köberl nagynénje elmeséli, hogy unoka­öccsét 1993. szeptemberében temet­ték el. Kinyilvánított kívánságát, hogy földi maradványait ham­vasszák el, nem tudták teljesíteni. hogy az óvodáért is fizessenek. Inkább nem járatják oda a gyermekeiket. - Hol fogják megszüntetni az óvodá­kat? - Hé t településen: Sajólenkén, Vel­kenyén, Abafalván, Egyházasbáston, Ajnácskőn és Hačaván. Ezek kéráését április végéig kell megoldanunk, eddig a terminusig kell ugyanis bejelente­nünk a minisztériumnak az óvoda meg­szüntetését, ha azt akarjuk, hogy ezek szeptemben 1 -jétó'l már ne működjenek. Félnapos óvodák - Hágy óvodát szándékoznak félna­pos működésre állítani? - Egyelőre tizenhetet, de ez a szám talán még magasabb lesz. Mindkét esetben, tehát a teljesen megszünte­tendő, illetve a félnaposra állított óvo­dák esetében is kikérjük a helyi önkor­mányzatok véleményét, s csak a velük folytatott tárgyalások után hozzuk meg a végső döntést. - Vannak olyan önkormányzatok, melyek támogatják az óvodákat? - Persze, és nem csak iáén segítet­tek, hanem már a korábbi években is. Erről azonban inkább a közgazdászunk tudna tájékoztatni, én az. óvodák szer­vezésével, irányításával vagyok meg­bízva. - Néhány polgármester nehezmé­nyezi, hogy az óvónőknek már azt meg­előzően elküldték a felmondást, hogy az önkormányzatokkal tárgyaltak vol­na. Ugyanakkor a felmondólevélben arra hivatkoztak, hogy a felmondás azért indokolt, mert ha az önkormány­zat nem járul hozzá a működtetési költ­ségekhez, akkor az óvoda megszűnik. - Erre a kérdésre nem tudok vála­szolni. A felmondólevelet a jogásznőnk fogalmazta, ő tudná megmondani, mennyire helyénvaló ez az indoklás. - Ott, ahol megszűnnek vagy csak félnaposak lesznek az óvodák, vannak iskolák is? - A települések körülbelül kétharma­dában igen. Kisiskolák, alsó tagozatos oktatással. Ott azonban, ahol csak óvo­dák voltak, úgy is mondhatnánk, hogy egyetlen kulturális intézményként működtek. És nem tudom mi tesz., ha megszűnnek. Mennyi a magyar? - A veszélyeztetett óvodák közül mennyi a magyar tannyelvű? - A félnaposra allítandók közül hét a szlovák óvoda, a többi magyar. A megszüntetendők között pedig hat a magyar. Ez a szám azonban minden bizonnyal még változni fog, mert Nyústyán és Tiszolcon integrálni szán­dékozunk az óvodákat, így néhány óvoda ott is megszűnik majd. KLINKO RÓBERT Félő, hangzott a krematóriumi eluta­sítás, hogy a holttestdarabok a bon­colást követően túl kicsik, az elége­tés során nem maradnának fönn a rostán. 3. fejezet Véletlenek Bad Vöslauban, a Bécstől húsz­egynéhány kilométerre lévő kisvá­rosban 1992. június 6-án egy ma­gyar származású, idősebb asszony séta közben felfigyel arra, hogy az egyik szemeteskukából magyar új­ság lóg ki. Közelebb lépve elolvas­sa a címét, a Magyar Nemzet az. Az összegyűrődött lap fatális véletlen folytán az újságnak az a példánya, amely egy Budapesten feldarabolt férfi fantomképét tartalmazza. Az asszony számára ismerősnek tűnik a fotó. Hát persze! Június 5-én, te­hát a „sorsdöntő" séta előtti napon a Täglich Alles című színes bécsi na­pilapban fénykép jelent meg egy bécsi rendezőről, akinek arcvonásai nagyon emlékeztetnek a fantom­képre. A bulvárlap, kellőképpen fi­gyelemfelkeltően, mégis szűksza­vúan tálalta az esetet. A címlapon a szalagcím: „Meghalt vagy elrabol­ták." S belül a fényképpel kiegészí­tett rejtélyes történet, a hivatásának élő rendező váratlan eltűnéséről, ar­ról, hogy barátnőjével s annak bá­csikájával akart Budapesten talál­kozni, s hogy azóta csak zavaros életjeleket kapnak tőle a hozzátarto­zói. Olyanokat, amelyekből arra is gyanakodni lehet, hogy elrabolták őt, esetleg zsarolják. (Folytatjuk) Az UJ SZO írta \ 45 éve A szocialista államrendszer egyik legfőbb célja, hogy a lakosság min­den tagja képességeinek megfelelő helyen dolgozzék. Ma már nem két­séges, hogy minden munkabíró talál foglalkozást, csupán az a probléma, hogy ezt a munkát lakóhelye közelé­ben vagy távolabbi helyen végezheti­e. Miután egész Szlovenszkó terüle­tén 77 munkahivatal van, a kérdés célszerű megoldása nem ütközik ne­hézségekbe. Lapunk munkatársa láto­gatást tett a Štúr utcai munkavédelmi hivatal vezetőjénél, dr. Ladislav Tu­mannál, aki a következőket mondot­ta: Hozzánk futnak be az összes üze­mekből, az építőiparból, a mezőgaz­daságból, hogy hol, mennyi munkás­ra van szükség. Ezeket az adatokat feldolgozzuk és a kimutatások alap­ján a jelentkezőket tervszerűen el­osztjuk. Senki nem foglalhatja el he­lyét a munkavédelmi hivatal előzetes engedélyezése nélkül és senki nem vehet fel alkalmazottat sem. (...) Kife­lé menet megszólítjuk az egyik vára­kozót, táskáján ül és várja, hogy sorra kerüljön. Elmondja, hogy Csóka Zol­tán a neve, Felsőpatakról való, most a villanytelepre megy dolgozni, ahol vashajlítással havonta 4000 Kčs-t is megkeres. Ezzel a keresettel meg van elégedve, szívesen és kedvvel dolgo­zik. Azzal a megnyugtató tudattal tá­vozom, hogy népi demokráciánk szí­vén viseli a dolgozók sorsát, és sem­miféle jogtalanság vagy a munkáski­zsákmányolás többé nem lehetséges. 30 éve Nem titok, hogy néphadseregünk felszerelése évről évre korszerűbb, a május 9-i díszszemlék során minden évben egy-egy új fegyvert látunk a felvonuláson. A felvonuló alakula­tok felszerelésében azonban mindig találtunk valamit „a régiből" is - ez természetes, hiszen a korszerűsítés mindenütt fokozatosan történik dc a szombati díszszemlén már egyet­len ilyen fegyvert, járművet sem fe­deztünk fel. Arról tanúskodik ez, hogy hadseregünk korszerűsítési fo­lyamatának egy jelentős szakasza le­zárult, hogy teljes egészében végbe­ment az az átalakulás, amely meg­nyugtató hatással volt minden szem­lélőre. (...) A Békevédők utcáján számtalan kedves jelenetnek voltunk tanúi. A lassan haladó, meg-megálló gépkocsi- és harckocsizó oszlopok közé gyermekek, felnőttek futnak, virágot adnak a katonáknak. Kis zászlókat lobogtalnak az emberek, egy-egy fegyvergyakorlatot lelkes taps, felkiáltások fogadnak. 20 éve Hamarosan haditörvényszék elé ál­lítják Luis Corvalánt és a Népi Egy­ség 28 más vezető politikusát. Mint a chilei katonai junta egyik vezetője, Montero tábornok közölte, a „kom­munista rendszer létrehozására szőtt összeesküvéssel" vádolt politikuso­kat - Luis Corvalánt, a Kommunista Párt főtitkárát, Orlando Leteriert, az Allende-kormány egykori külügymi­niszterét, Fernando Flores pénzügy­minisztert és másokat - szerdán szál­lították át a Dawson-szigeti koncent­rációs táborból egy santiagói kórház­ba. A világ haladó közvéleménye ha­tározottan követeli Luis Corvalán és a többi chilei hazafi szabadonbocsátá­sál, a megtorlások beszüntetését - írja pénteki számában a Pravda. 5 éve A kommunisták és az átalakítás ­ez a címe a moszkvai Pravda tegnapi vezércikkének. A cikk leszögezi, a hatóság nem veszítheti cl a kezde­ményezést, mivel ez kijavíthatatlan károkat okozna az átalakításnak és további erkölcsi, szociális, politikai és gazdasági nehézségeket idézne elő. A pártszervezetek jelenleg igen bonyolult feltételek között dolgoz­nak. Felszámolják a régi be­idegződéseket, folyamaiban van az adminisztratív és utasításos munka­stílus leküzdése. Az átalakítás moz­gósította a tömegeket, s a kommu­nisták nem állhatnak félre, elsősor­ban önmagukkal szemben kell fo­kozniuk a követelményeket - hang­súlyozta a Pravda. A minap Baraczán jártam. A Rimaszombati járás e kis telepü­lésének sajátos problémáiról szóló írás időközben már meg is je­lent lapunkban. Nem esett azonban szó benne a falucska óvodájá­ról, melyet - a járás több más óvodájához hasonlóan - bezárás fe­nyeget. Az óvodák ügye nem specifikus problémája a Rimaszom­batijárásnak, hiszen köztudottan országos gondról van szó. Ez a járás azonban országos viszonylatban élen jár a munkanélkü­liségben. Területén nagy számú roma él. Ráadásul számtalan olyan kistelepülése van, melyeknek lakossága alig haladja meg a 2-300főt, sőt gyakran jóval alatta marad. Ezeken kétszeresen ne­héz az óvodák fenntartása, üzemeltetése. Mint például a már említett Barac­zán. Ennek ellenére az. ottani polgár­mester, Lukács Zoltán szerint a község hajlandó lenne áldozni az óvodára, ha... ha a tanüggyel meg tudna egyezni, s ha egyáltalán sor kerül a tárgyalásra. Ottjártamkor, április elején az egyik baraczai óvónő elpanaszolta, április I­jével az óvoda teljes személyzete meg­kapta a fölmondást, munkaviszonyuk június 31-el befejeződik. A rimaszom­bati tanügyi igazgatónő, Eva Alevová ál­tal aláíit felmondólevél indoklásában az szerepel, hogy az óvodások száma Ba­raczán túl alacsony, s emiatt 1994. szep­tember l-jei hatállyal a tanügy meg­szünteti működését, ha az önkormány­zat nem járul hozzá a költségekhez. - Megértjük, hogy szükségesek a ta­karékossági intézkedések - panaszolja az óvónő, Gyurán Csilla. - Azt azon­ban nem értem, miért nem tárgyaltak előbb az önkormányzattal, mielőtt e fel­mondást megfogalmazták. - Tudom, mikor jártak a tanügy em­berei itt, a baraczai óvodában - állítja Lukács Zoltán. - A községháza ugyan­is otl áll az óvodaépülettel szemben, az utca túloldalán. Én pedig cikkor éppen a hivatalban tartózkodtam. Nyugodtan megtehették volna, hogy átjönnek, s ak­kor megbeszélhettük volna az óvoda ügyét. Hiszen mi, a község vezetése nem szeretnénk, ha megszűnne. Miért nem nyilatkozik? Fölhívtam Eva Alevová rimaszom­bati tanügyi igazgatónői, arra kérve, szakítson időt egy rövid beszélgetésre - az óvoda ügyében. Szerettem volna átfogó képet kapni az általa irányított tanügy helyzetről. Úgy látszik azon­ban, továbbra sem kedvel engem, vagy talán általában az újságírókat. - Nem értem, mién kellene nekem válaszolnom az ön kérdéseire - utasí­tott el -, hiszen nálunk minden szakte­rületnek megvan a felelőse, aki majd kompetens választ ad önnek. De ezeket a felelősöket nem könnyű dolog egyszerre ott találni hivatalukban (ez természetesen nem szemrehányás, hanem puszta ténymegállapítás), ezért csak az óvodák kérdésével foglalkozó előadónővel tudtam beszélni. A minisztérium elrendelte - Tény, hogy az. óvónők fizetésén kí­vül a tanügynek nincs egy koronája sem az óvodák műköáletésére - kezdte Anna Zacharová. - Az oktatási minisz­térium új irányelve szerinl egy óvodai osztályban minimáliscin 24 gyermeknek kellene lennie. Mi elemeztük a járás óvodáinak helyzetét, éppen a létszám szempontjából. Eddig ugyanis mindig bíráltak minket, hogy e téren nem let­tünk semmit, és meghagytuk a 94 óvo­dánkat. Járásunkban négy város van és nagyon sok falu. Jelenleg 54 egyosztcí­lyos falusi óvoda működik. Ez. utóbbi­akban szinte leheletlen elérni a 24-es létszámot. Nem lenne azonban logikus, ha ezeket mind megszüntetnénk. - Milyen lépésre szánták hát el ma­gukat? - Március végén mregvitattuk az óvodák helyzetét. Meg kell mondjam, nem egyszerű megoldást találtunk. Az. államnak nincs pénze az óvodák fenn­tartására, arról azonban a mai napig nem születeti törvény, hogy ezek visszakerülnének az önkormányzatok hatáskörébe. így az önkormányzatok­hoz nagyon nehéz segítségért fordulni. Végül úgy döntöttünk, hogy azokat az óvodákat fogjuk megszüntetni, melyek­ben az átlaglétszám öt gyerek vagy an­nál kevesebb. Ugyanakkor megállapí­tottuk, hogy azok az óvoáák sem rentá­bilisak, melyekben az átlaglétszám í I vagy annál kevesebb. Az. előírások sze­rint 15 gyereknél kevesebbet nem lehet kosztoltatni. Ügy gon­doltuk, ezeket az óvodá­kat is meghagyjuk, de ezután már nem lesznek egésznaposak, és két óvónő helyett csak egy fogja tanítani őket. Ez azt jelenti, hogy itt az óvodai konyhák is megszűnnek, és ha a tanügy valóban nem kap pénzt ezekre az óvodák­ra, a fenntartási költsé­gekhez az önkormányza­toknak is hozzá kell já­rulniuk. Nem szerelnénk a szüleiket terhelni e pluszköltséggel, erre a járásban még sehol nincs példa. Nálunk ugyanis országos vi­szonylatban a legmaga­sabb, 27 százalékos a munkanélküliség, és ill az emberek nem enged­Gyökeres György felvétele hetik meg maguknak, Földvári Zsuzsa Uíi-Cíib ui ô ^yíÜLUBi , 3.rész

Next

/
Thumbnails
Contents