Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-31 / 125. szám, kedd

MOZAIK Lakó - ház-ügY 1 F. L. : Szövetkezeti lakásokban la­kunk. Ezeknek a lakásoknak a tulaj­donunkba adását már két évvel ezelőtt kértük, s most végre megkötötték ve­lünk a szerződéseket. Ez eddig rend­ben is lenne. Valaki azonban tavaly felkereste a lakókai, és aláíratott velük egy nyilatkozatot, hogy nincs kifogá­suk az ellen, hogy a házban üzletet nyithasson, és árusíthasson este kilen­cig. Nem sokkal később a kocsitárolót átalakította, gs megnyitotta az üzletét. Most, amikor a szerződéseket aláír­tuk, megkérdeztük a lakásszövetkezet vezetőségét, mi lesz az üzlethelyiség lakbérével. Kiderült, hogy a lakásszö­vetkezet meg akarja tartani magának ezt a pénzt, mondván, hogy ez a helyi­ség a szövetkezet tulajdonában van, ők adják bérbe, övék a bérleti díj. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy mivel a házból miiuleii bérlő megvette a saját lakását, a lakásszövetkezetnek már nem maradt ott tulajdona. Jogunk van nekünk, bérlőknek erre a helyi­ségre, illetve a bérbeadásából szárma­zójövedelemre? Erre a kérdésre így, az eset körülmé­nyeinek, az aláírt szerződéseknek a részletesebb ismerete nélkül nem lehet kategorikus választ adni. A lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdoná­ról szóló 182/1993. Tt. számú törvény, mint már az elnevezéséből is kiderül, a lakásokról és a nem lakáscélú helyisé­gekről tárgyal. A lakásszövetkezet nyilván abból indul ki, hogy a nemrég bérbeadott helyiség nem lakáscélú he­lyiségnek-minősül, és mint ilyen, eset­leg a jelenlegi bérlőnek is eladható, ha azzal a lakástulajdonosok és a lakás­bérlők abszolút többsége (azaz ötven százalék plusz egy személy) egyetért. Továbbá, ma nyilván azt állítják, hogy a vitatott helyiség (vagy helyiségek) nem lakáscélú helyiség(ek). A fent említett törvény azonban konkrét rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy mit kell lakás­nak, mit kell lakóháznak, s főként mit kell nem lakáscélú helyiségnek tekin­teni. A törvény 2. §-ának harmadik be­kezdése szerint nem lakáscélú helyi­ségnek tekintendő az a helyiség vagy helyiségek együttese, amely az építés­ügyi hivatal határozata értelmében más célt szolgál, mint hogy abban lak­janak. Ennek a rendelkezésnek a pon­tosvessző utáni része (amelyet tapasz­talataink szerint egyes hivatalnokok már nem szeretnek elolvasni) azt is ki­mondja, hogy nem lakáscélú helyiség­nek nem tekinthetőek a ház közös részei és a ház közös létesítményei. A ház kö-. zös részeinek minősülnek például a be­járatok, lépcsőházak, közös teraszok, padlások, beépített padlásterek stb. (lásd a törvény 2. §-ának negyedik be­kezdését). A ház közös létesítményei­nek minősülnek azok, amelyek célzata az, hogy a lakók azokat közösen hasz­nálják ki. A törvény ilyen közös létesít­ményként felsorolja „főként" a félvo­nókat, mosókonyhákat, kazánházakat, szárítóhelyiségeket, kocsitárolókat, kö­zös antennákat, villámhárítókat, kémé­nyeket mégpedig akkor is, ha ezek a házon kívül vannak elhelyezve, de kizárólag az adott háznak szolgálnak". Nézetünk szerint ebben az esetben tehát vissza kellene térni elsősorban ahhoz, hogy érvényes volt-e a kocsitá­roló bérbeadásáról szóló, tavaly meg­kötött szerződés. Bérbeadni ugyanis csak nem lakáscélú helyiséget lehet; a ház közös létesítményeit nézetünk sze­rint nem lehet bérbeadni. Márpedig eb­ben az esetben éppen ez történt, és ép­pen ebből adódnak most a bonyodal­mak. A konkrét jogorvoslatot illetően elsősorban azt tanácsolnánk önöknek, hogy nézzenek utána az építésügyi hi­vatalban, átminősítették-e a kocsitáro­lót nem lakáscélú helyiségnek. Másod­sorban, létre kellene hozniuk valamifé­le lakóközösséget, társulást, esetleg kisszövetkezetet, amely egységesen, jogi személyként tudna fellépni a la­kásszövetkezettel szemben, illetve a kocsitárolóban üzletet nyitó személlyé! szemben is. Egyénenként, egyéni la­kástulajdonosként (ha egyáltalán már megtörtént a lakástulajdon ingatlanyil­vántartási átírása) nemigen juthatnak eredményre a lakásszövetkezettel foly­tatott jogvitájukban. dr. P. D ŰJSZÓ^ Dohányzás vagy egészség? 1994. MÁJUS 31. THE MEDIA AND TOBACCO: GETTING THE HEALTH MESSAGE ACROSS Kezdjük egy kis statisztikával: 1991­ben Szlovákiában 8,7 milliárd cigaret­tát gyártottak, de „hála" a csempé­szeknek, ennél jóval többet forgalmazlak; naponta 24, tehát óránként egy ember halálát okozza a do­hányzás káros hatá­sára visszavezethető kór valamelyike; a 15 éven felüli fiata­lok egyharmada ci­garettázik; minden negyedik nő úgy­szintén; a 20-29 éves férfiak 60 százaléka, a 40-49 éves nők 39 százaléka,rendszere­sen dohányzik; a la­kosság 48 százaléka passzfv dohányos; az orvosok 32 százaléka s az ápolónők egynegyede cigarettázik. Az Egészségügyi Világszervezet a mai dohányzásellenes világnapon a tö­megtájékoztató eszközök felelősségére utal. Arra, hogy népszerűsíteni kellene mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek segíthetnék az egészségtudat erősí­tését. Noha az is igaz, a dohányzás ártalmaira utaló írásokkal nem érhető el, hogy az emberek leszokjanak káros szenvedélyükről, ne szennyezzék a levegőt, ne mérgezzék szervezetüket... Mégis: főleg a fiatalokat figyelmeztetni kell arra. mi­ért mondjanak nemet. Ugyanis kevesen tudatosítják, hogy Szlovákiában például a cigarettázás évente 48 autóbusznyi ember halálát okozza. Vagy azt, hogy a do­hányzó férfiak több mint tíz évvel, a nők kilenc és fél évvel élnek rövidebb ide­ig, mint a nemdohányzók. De (talán) arról sincs tudomásuk, hogy Norvégiában és Kanadában Vagy akár Új-Zélandon tilos a dohánytermékek reklámozása. És ott bizony komolyan veszik az előírásokat, nem úgy, mint kis hazánkban, ahol ugyan tilos a reklám, de a villamosokon cigarettamárkák nevét olvashatják. S ta­lán keveset hallanak arról, hogy például az USA-ban aki valamit is ad magára, az nem dohányzik. (péterfi) WORID NO-TOBACCO PAY Saját bevételükből fedezik a kassai gépipari szakközépiskolában költsé­geik csaknem kétharmadát. Az iskola szakoktatói egy színvonalas hegyi kerékpárt fejlesztettek ki, amelynek több alkatrészét a SHJMANO világ­hírű japán cég szállítja. A tervek szerint naponta tíz biciklit állítanak majd elő. Műszaki kivitelük és rendkívül előnyős áruk miatt nagy az ér­deklődés irántuk". (Svätopluk Písecký, TA SR felvétele) TEGNAP OLVASTUK Az állam a beruházó szerepében A komplex lakásépítési program befejezéséhez 13 milliárd korona hi­ányzik. Ennyibe kerül a közművesí­tés, a félbehagyott iskolák és a 8 ezer lakóház ki- és felépítése. A kormány csak nemrégiben különített el 500 millió koronát, hogy a lassan ellehe­tetlenülő építőipart kimozdítsa a holtpontról. 100 millió koronát átme­netileg a kabinet tartalékaiból cso­portosítottak át, a további pénz­összeg sorsa a Nemzeti Vagyonalap­pal folytatott tárgyalások végkime­netelétől függ. Egy csepp méz a med­vének?, Lehetséges. De inkább egy csepp méz, mint a semmi- Már csak azért is, mert az államkötvények el­adásából befolyó pénzből 300 millió koronát már korábban biztosítottak. Ami magát az építőipart illeti, amely napjainkban több mint 100 ezer embert foglalkoztat, semmire sem megy ki a játék. Hiszen mi az az 500 millió az 500 ezer koronás ter­melékenység mellett? Csupán mun­kaalkalom ezer építő számára. Egé­szen másképp néz ki társadalmi szempontból a helyzet, már tapasz­taljuk a multiplikációs hatás egyér­telmű jeleit. Más szóval - a befeje­zett épületek új munkalehetőségeket teremtenek. Egészen kézenfekvő példaként a befejezett iskolák szá­mára szükséges bútorok gyártását le­hetne felhozni. Ha már az iskoláknál tartunk, a lakásépítési programon belül valamennyi befejezés előtt álló iskola tényleges üzembe helyzéséhez 2,5 milliárd korona kellene. Ez az egykori építkezési módszer adóssá­ga, amikor is az építkezési területen először a lakásokat húzták fel, majd megépültek az utak, úgy-ahogy a tö­megközlekedést is bevezették, és a többi megépítése átlagosan 5 évet késett. Az iskolákra szánt beruházá­sok összege az idén mintegy 200 millió korona. Hogy tévedés ne es­sék, rögtön hangsúlyozni kell: ez az összeg csak a tantermek befejezésé­re szolgál. Csupán a tantermek befe­jezésére összpontosítanak, azokra is csak a legszükségesebb esetekben, amikor már a háromműszakos okta­tás veszélye fenyeget. ( Daniela Zverková, Národná obroda ) A DBP várja az Együttélés magyarázatát Nincs veszélyben a kormány A Demokratikus Baloldal Pártja tegnapi sajtóértekezletén Milan Ftáčnik frakcióvezető úgy véleke­dett, hogy az utóbbi két hét esemé­nyei alátámasztják a DBP nemzetkö­zi elismerését. Erről tanúskodik a párt vezetőinek Egyesült Államok­ban tett látogatása, ahol magas rangú állami tisztségviselőkkel találkoz­tak, valamint a Szocialista Internaci­onálé Közép-Kelet-Európái Bizott­sága budapesti tanácskozásának eredményei is. Ftáčnik jelentős vív­mánynak tartja, hogy a DBP a jövőben állandó vendégként részt vehet a Szocialista Internacionálé rendezvényein A frakcióvezető sze­rint mindez arra utal, hogy pártjának egyre több lehetősége van az európai és a világpolitika befolyásolására, s így Szlovákia érdekeinek nemzetkö­zi színtéren Való érvényesítésére. Ftáčnik ugyanakkor sajnálkozásának adott hangot, hogy a hazai politikai színtéren már nem ilyen reményt keltő a helyzet, mivel a parlamenti ellenzék a terméketlen huzavonát előnyben részesíti a tárgyilagos fel­lépéssel szemben. Az SZNP e's a DSZM demonstratívon tiltakozik az anyakönyvi tön'ény elfogadása elr len, annak ellenére, hogy éppen a Mečiar-kabinet volt az, amely felvál­lalta az ET-vel Szembeni kötelezett­ségek teljesítését. Ez álnokság, ami az említett pártok fő fegyverévé w?7f-jelentette ki. parlamenti támogatottsága Milan Ftáčnik egy kérdés kap­csán kitért egyes, az Együttélés moz­galom szombati Országos Tanácsán elhangzott kijelentések értékelésére is. Nézete szerint magyarázatra szo­rul, hogy a mozgalom vezetői ponto­san mit értenek a magyar koalíció és a kormányzat közti nyolcpontos szerződés alatt. Azon pontok teljesí­tése, amelyek a kormányprogram­ban is szerepelnek, folyamatban van - mondta, majd rámutatott: a kor­mány megalakulását követően fel­adatul tűzte ki, hogy kidolgozza a Helyi Önkormányzatok Chartájá­hoz, valamint a Kisebbségi Nyelvek Chartájához való csatlakozást előké­szítő alapanyagokat. A ratifikálásról azonban, Ftáčnik szerint, az idő előtti választások nyomán megala­kuló új kormánynak kell dönteni. A Szlovák Rádió kérdésére, hogy az Együttélés elnökének kijelentései nyomán veszélybe kerühet-e a kor­mánykoalíció parlamenti támoga­tottsága, Ftáčnik úgy vélekedett, hogy ez a veszély nem forog fenn. Szerintem a koalíciós tanács ülésein - melyeken a magyar pártok megbí­zottai is részt vesznek - tárgyszerűen meg kell vitatnunk ezeket a kérdése­ket, és tisztáznunk kell, hogy komo­lyan gonclolták-e azokat az erős kife­jezéseket, melyek az Együttélés taná­csának ülésén elhangzottak - szö­gezte le Milan Ftáčnik. (horváth) Szorul a hurok Vészhelyzetben a Komáromi járás óvodái Az utóbbi időben egyre aggasztóbb hírek látnak napvilágot az óvodák jövőjét illetően. A szakmai szempontokat szinte kivétel nél­kül mindenütt beárnyékolja a bizonytalan jövőkép, melynek egyértelmű okozója a szemtelenül alacsony állami támogatás. A Komáromi Járási Tanügyi Hivatal a tarthatatlan állapot megol­dására vagy inkább csak mérséklésére a járás községi, illetve vá­rosi képviselő-testületeinek segítségét kérte. Az oktatást felügyelő hivatal egy olyan szerződési készített elő, amelynek alapján az érintett falvak és városok a tanügyi hivatal számlá­jára befizethetik az óvoda fenntartá­sához szükséges pénzösszeg egy ré­szét. A tervezett állami támogatás el­maradása vagy késése esetén ugyan­is az óvodák csakis az önkormányza­tok hozzájárulásával tarthatók fenn. - Míg az alapiskolákban tanító pedagógusok bérét az állami támo­gatás fedi, addig az óvodai alkalma­zottak fizetésének csupán a 80 száza­léka van bebiztosítva - magyarázza Ján Pluhár, a Komáromi Járási Tan­ügyi Hivatal vezetőjé. - Részben emiatt fordultunk az egyes képvi­selő-testületekhez, hogy járuljanak hozzá óvodájuk működtetéséhez. Az addig befolyt pénzösszegeket még nem használtuk fel, ugyanis, ha a parlament idejében felismeri e tart­hatatlan állapotot, akkor a tervezett 1,2 milliárd koronás állami támoga­tásból talán elkerülhető az óvodák megszüntetése. Azonban ha hona­tyáink valamilyen oknál foga késlel­tetnék a pozitív döntést, kénytelenek leszünk a községek által befizetett összeget is felhasználni. - Milyen az egyes önkormányza­tok hozzáállása az önök által kezde­ményezett ajándékozási akcióhoz? - Az eddigi visszajelzések többsé­gükben pozitívak, az. önkormányzati tagok szerencsére megértették, hogy az. óvoda léte vagy nemléte elsősor­ban a község vagy a város polgárai­nak az érdeke. Mi, pedagógusok tisz­tában vagyunk az óvoda közösségne­velő szerepével, s ezt igyekszünk minden fórumon elmondani. Vész­helyzetben, mint amilyen a mostani is, ez azonban kevés. Most már a szülők hathatós támogatására is szükség van. - Mi lesz azokkal az óvodákkal, amelyek fenntartásához az önkor­mányzat nem fog vagy egyszerűen nem tud anyagilag hozzájárulni?' - E pillanatban erre a kérdésre saj­nos nem tudok válaszolni. Nem szeret­ném egyik képviselő-testületet sem az­zal fenyegetni, hogy ha nem szán pénzt az. óvodára, akkor az meg fog szűnni. Tudom, vannak olyan községek, ahol nehézségekbe ütközik az. óvoda támo­gatása, azonban a tanügyi hivatal az önkormányzati támogatáson kívül e pillanatban más megoldást nem lát. - Mi a helyzet Komáromban? - A városházán még nem tárgyal­tunk erről a kérdésről. Egyébként azo­kon a helyeken, ahol több óvoda is van, az anyagi problémák könnyebben oivosolhatók, mint azokban a közsé­gekben, ahol csak egyetlenegy osztály működik. Mert a városokban vészhely­zetben több megoldási lehetőség is kí­nálkozik, például osztályösszevonás, vagy akár a gyerekeknek egy közeli óvodába történő átcsoportosítása- Az utóbb említett megoldással számolva Komárom 24 óvodája közül jelenleg kettő léte vált kérdésessé. A Tiszti Pa­vilon, valamint a Hajós utcai óvoda olyan épületekben vannak, amelyek nem a tanügyi hivatal birtokát képezik. Az 1994-es évre, sajnos, még érvényes bérleti szerződésünk sincs. Tehát az említett óvodák léte az állami támoga­táson túl' az épületek tulajdonosainak jóindulatán is múlik. KOSÁR DEZSŐ Segíts magadon... 4

Next

/
Thumbnails
Contents