Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-30 / 124. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMÉNYEK TT/SZÖ' 1994. MÁJUS 31. RÖVIDEN Az európai közlekedési miniszte­rek Franciaországban tartott kétna­pos tanácskozásán részt vett Mikuláš Dzurinda szlovák közlekedési és • távközlési miniszter is. Hazatérése után kijelentette, hogy a konferencia megerősítette az európai közlekedési korridorokat. Ezek egyike a Szlová­kián keresztülvezető 6-os számú, mely rendkívüli jelentőséggel bír számunkra. Ötvenötén betegedtek meg szal­monellózisban a múlt hét folyamán a Bártfai járásban. Valamennyi beteg ­köztük 44 vendég és 11 alkalmazott - a járási székhely egyik éttermében fogyasztott valamit. A járványügyi vizsgálat még nem zárult le. A Szlovák Humanitárius Tanács programcéljaival és az önkéntes szervezetekkel szembeni feladatok­kal foglalkozott kétnapos közgyűlé­sén. A szervezet mintegy ezer non­profit tagjának zöme humanitárius és karitatív tevékenységet folytat. A kassai zsidók deportálásának 50. évfordulóján kegyeleti megem­lékező összejövetelt tartottak a város zsidó temetőjében. A megemlékezé­sen jelen volt Zvi Peer, Izrael bécsi állandó állomáshellyel működő szlo­vákiai ügyvivője és František Ale­xander, a Szlovákiai Zsidó Hitközsé­gek Központi Tanácsának elnöke. Jehova tanúi találkoztak szomba­ton Pozsonyban rendszeres kerületi kongresszusukon, mely ezúttal a Ke­ressétek először a királyságot mottó jegyében zajlott. A kongresszus szerves része volt a mintegy 40 em­ber megkeresztelése, akik vízbe merülésük után a Jehova Tanúinak Társaságának tagjává váltak. Tíz napon át vett részt csaknem 5000 szlovákiai és észak-magyaror­szági gyermek a 4. krasznahorkai gyermekvárjátékokon, mely tegnap fejeződött be. A rendezvény iránt az oszakai japán televíziós társaság is ér­deklődést tanúsított. (TA SR) Meglepetést tartogat a Playboy né­pes olvasótábora ...és Ronald Rea­gan számára. Vajon mennyire lesz meghatódva az amerikai exelnök, ha netán majd rikkancs kínálja neki is a színes szórakoztató magazin jú­liusi számát, címoldalán lányával, Patti Davisszel?. Havanna Követségfoglalás (TA SR-hír) Több mint 100 kubai hatolt be szombaton Belgium havan­nai nagykövetségére azzal a szán­dékkal, hogy menedékjogot kérjen, és elhagyhassa az országot. Az in­formációt a Prensa Latina hírügy­nökség is megerősítette, kihangsú­lyozva: a nagykövetség előtt és kör­nyékén rendőrök járőröznek, ám a helyzet nyugodt. Emlékezetes, 1990-ben kubaiak tucatjai rohamozták meg a spanyol, csehszlovák, svájci és belga követsé­geket, ugyancsak abban a remény­ben, hogy elhagyhatják a szigetor­szágot. Tavaly legkevesebb 11 sze­mély szerzett mexikói vízumot, miu­tán behatoltak az említett amerikai állam havannai nagykövetségére. Lapzárta: 22.10 Velünk vagy nélkülünk? Vajon a magyar kisebbség képviselői ott ülhetnek-e azokon a kerekasztal­beszélgetéseken, amelyekre a pénteken Párizsban elfogadott Európai Stabi­litási Egyezmény nyitókonferenciájának Zárónyilatkozata értelmében a kö­vetkező egy évben sort kell keríteni? Nos, ez a kérdés teljességgel tisztázat­lan maradt a Lépések tévés vitaműsor tegnapi felvonása után, amelynek a Balladur francia kormányfő által kezdeményezett, de fokozatosan alap­vetően módosított paktumtervezet volt a központi témája. A vitában Eduard Kukán szlovák külügyminiszter a leghatározottabban leszögezte: az egyezmény az európai unióbeli tagságra váró kilenc közép- és kelet-európai országra vonatkozik, s a kerekasztalok is ennek az államközi folyamatnak a láncszemei, így a vitafórumokon az illető államok, nem pedig az ott élő kisebbségek képviselői vehetnek részt. Kukán állításával homlok­egyenest ellenkezett, amit Ján Kubiš, a genfi székhelyű ENSZ-szervezetek­nél akkreditált szlovák nagykövet jelentett ki. A diplomata az év eleje óta a Balladur-tervről tárgyaló szlovák küldöttséget vezette, tehát a kisujjában van mindaz, amit a dokumentum tartalmaz, s ennek ismeretében úgy foglalt ál­lást: az egyezmény nagyon tág keretet nyújt a határokkal és a kisebbségek­kel összefüggő kérdések megoldásához, de azt nem szabja meg, hogy kik ül­hetnek le a kerekasztalokhoz. Mindenesetre ezek után kíváncsian várjuk, hogy velünk vagy nélkülünk zajlik-e le ez a párbeszéd. Csáky Pál tegnap egyértelműen jelezte, hogy a magyar koalíció e folyamat konstruktív cselekvő résztvevője kíván lenni. Az a szándéka, hogy elsősorban idehaza keresse a megoldást, s elképzeléseit ha­marosan írásban küldi meg a kormánynak. Az MKDM frakcióvezetője kénytelen volt visszautasítani a Mečiar-kabinet két korábbi tagjának a hoz­zászólásait, akik ismét az ellenség képében próbálták feltüntetni az itteni magyarságot. Csáky ironikusan megjegyezte: reméli, két vitapartnere nem azt akarja sugallni, hogy a honi magyar politikusok ösztönözték Balladurt tervének kidolgozásához, s visszautasította, hogy a szlovákiai magyar politi­kusok közül bárkinek is a szándékában áll a határok módosításának szorgal­mazása. Márpedig Dušan Slobodník ilyen törekvéseket tulajdonított Duray Mik­lósnak, amit azzal próbált igazolni, hogy szövegkörnyezetéből kiragadva idézett az Együttélés elnökének a múlt héten lapunk számára adott interjújá­ból. Duray Miklós a szóban forgó interjúban nem tett határrevízióra utaló kijelentéseket, mindössze a következőket mondta: „A határkérdés oly mó­don szerepel a dokumentumtervezetben, hogy összhangban van a helsinki Záróokmánnyal, vagyis leszögezi, hogy a határok erőszakkal nem változtat­hatók meg." Duray a megállapodással történő esetleges határkorrekciót fir­tató kérdésre így válaszolt: „Igen, ha a helsinki folyamatokhoz akarunk to­vábbra is igazodni, ezt az elvet mindenképpen meg kell tartani. " (Csak záró­jelben jegyezzük meg, hogy a Záróokmányt Csehszlovákia is aláírta, és Szlovákia jogutódként vállalta ezeknek az elveknek a megtartását.) Jozef Prokešnek, az ellenzéki árnyékkormány külügyminiszterének pe­dig Michel Perrin pozsonyi nagykövet volt kénytelen válaszolni, amikor az SZNP tiszteletbeli elnöke amiatt háborgott, hogy az a Nyugat-Európa kéri számon Szlovákián a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, amely maga sem oldotta meg például a baszkok helyzetét. A francia diplomata higgadtan utalt arra, hogy náluk az alkotmány polgári elvre épül, ezért gyakorlatilag nem is­meri a kisebbség fogalmát. Tapintatból azt már nem mondta ki, hogy a szlo­vák alaptörvény viszont a nemzeti elvet deklarálja, ezért vannak benne a ki­sebbségekre vonatkozó cikkelyek. Jozef Prokeš epésen úgy reagált erre: Szlovákiának is törölnie kellene ezeket a cikkelyeket, így Prokeš logikája szerint ugyanolyan helyzetbe kerülnénk, mint a Franciaországban élő idegen­ajkúak. Az elhangzottak alapján örülhetünk annak, hogy legalábbis egyelőre nem Jozef Prokeš a külügyek irányítója, de a jelenlegi tárcavezető által a vi­taműsorban mondottak arra utalnak: a paktumot illetően ő sem lesz „puha dió" a szlovákiai magyar politikusok számára. (p. vonyik) Győztek a szocialisták (Folytatás az 1. oldalról) A magyarországi választások má­sodik fordulója mégis hozott megle­petést. A sorrend ugyan megmaradt, s a kormányt egyértelműen a Horn Gyula vezette Magyar Szocialista Párt állítja (hogy lesz-e koalíció a szabaddemokratákkal vagy sem, azt csak a jövő szombati rendkívüli MSZP- és SZDSZ-kongresszusok után tudjuk meg), az első fordulóhoz képest megváltoztak az arányok. Egyébként újságíróknak, többek közt az Új Szó munkatársának kér­désére válaszolva az előzetes ered­mények ismereteben Kuncze Gábor azt nyilatkozta: a második forduló eredményei után megnehezedtek a koalíciós tárgyalások, és nem va­gyok elégedett a második forduló eredményeivel. Tekintettel arra, hogy lapzártánk idején az előzetes hivatalos összesítés még folyt, mun­katársunk csak a Szonda Ipsos köz­vélemény-kutató cég által végzett felmérés adatait szerezte meg. Ezek szerint a 176 egyéni választókörzet közül - amelyben az előző forduló már két helyet hozott — az MSZP 146-ban nyert, az SZDSZ 23 egyéni helyet szerzett, az Agrárszövetség kettőt, míg egyet-egyet a Fidesz, a KDNP és a Vállalkozók Pártja. Ha a közvélemény-kutatás adatainak hi­hetünk, akkor az MDF egyetlen vá­lasztókerületben sem jutott mandá­tumhoz, s ugyanígy van ez az FKGP esetében is. Az országos lista töre­dékszavazatainak 85 mandátuma a következőképpen oszlik meg: MSZP - 7, SZDSZ - 24, MDF - 16, FKGP - 11, Fidesz - 13, KDNP - 14. Az Ipsos szakértői szerint 15 mandátum sorsa bizonytalan, 13 helyen szoros küzdelem van az MSZP és az SZDSZ jelöltjei között. Összesítésben az Országgyűlésben az MSZP-nek 208 képviselője lesz (54 százalék), az SZDSZ-nek 75 (20 százalék), az MDF-nek 34 (9 száza­lék), az FKGP-nek 25 (7 százalék), a Fidesznek 21 (5 százalék), a KDNP­nek 20 (5 százalék). Figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, hogy a közöli: adatok nem hivatalosak és nem vég­legesek, de az arányokban nem lesz nagy különbség - a magyarországi közvélemény-kutatók ritkán téved­tek. A választások eredményeit a szá­mítógépes összesítés alapján holnapi számunkban közöljük. LOVÁSZ ATTILA Washington Post: A határokról, a kisebbségekről (TA SR-hír) Magyarország „a ba­ráti kapcsolatok történelmi felújítá­sára" fog törekedni Romániával, Szlovákiával és Jugoszláviával, mégpedig oly módon, hogy meg­erősíti a jelenlegi magyar határo­kat, s cserébe garanciákat kap az említett államokban élő 3 millió ma­gyar jogait illetően - idézte a Wa­shington Post Horn Gyulát, aki való­színűleg - mint a lap írja - Magyar­ország új kormányfője lesz. A kül­ügyminisztériumi posztra pályázó Kovács László szerint az elmúlt négy év során gyakran „előrelátha­tatlan" volt az „amatőrizmussal" megbélyegzett külpolitika, amelyet a magyar kisebbségek sorsa iránti megszállottság diktált. Amennyiben nem kerül sor a megbékélésre a szomszédos országokkal, nem lesz megoldva a kisebbségi kérdés sem ­mondotta Kovács. A Washington Post szerint Horn és Kovács a külpolitikában a „gaz­dasági diplomáciát" fogja érvénye­síteni, s ezt a változást örömmel fo­gadja mind az Európai Unió, mind a NATO, amelyek ragaszkodnak a ha­tárkérdés és a kisebbségi probléma megoldásához. IVIoravčŕkék önállóan (TA SR-tudósítás) A Poprádi járásban levő Nagylomnicon ülésezett a Szlo­vákiai Demokrata Unió Országos Tanácsa. A tanács immár harmadik ülésén részt vett Jozef Moravčík elnök és az elnökség több tagja, s napirendjén elsősorban a választások előtti feladataik megvitatása szerepelt. A testület döntése értelmében az unió önálló szubjektumként indul az őszi parlamenti választásokon. Roman Kováč Kelet-, Jozef Moravčík Közép-, Rudolf Filkus Nyugat-Szlovákiában lesz listavezető, Milan Kňažko pedig Pozsonyban. Mi­lan Kňažko alelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a jelenlegi parlamenti ellenzék megfeledkezik a problémák konstruktív meg­közelítéséről. Hármas koalíció - feltételekkel (Folytatás az 1. oldalról) tumhoz hasonlónak tekinti a Párizs­ban történteket. Egy felhívást is köz­zétettek, amelynek lényege: ebben a folyamatban ki kell használni a még rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy legalább az államközi tárgyalá­sokba beépülhessen a kisebbségi képviselet. Ezt a felhívást a mozga­lom vezetősége eljuttatja a szlovák és a magyar kormányhoz, valamint a párizsi nyitókonferencián részt vei­tekhez. Amennyiben a pozsonyi kor­mányzat elutasítóan reagál a felhí­vásra, az Együttélés felkéri a buda­pesti kormányt, hogy a határon túli magyarok érdekképviseletét építse bele külpolitikájába. A harmadik döntés, illetve doku­mentum vonatkozik a szlovákiai ma­gyarságot most leginkább érdeklő kérdésre, a hármas koalíció megte­remtésére. Mint ismeretes, az MKDM és a Magyar Polgári Párt a választásokkal kapcsolatos pártközi együttműködés további formáját ugyanis éppen az Együttélés Orszá­gos Tanácsának losonci ülésétől tet­te függővé. Duray Miklós elnök elmondta: az Együttélés számára 1990 és 1992 után az MKDM a természetes part­ner. Már megkezdték a kétoldalú tár­gyalásokat, melyek során értékelték, illetve részben felújították az 1992­es koalíciós szerződést. A módosítá­sok nem egy koalíciós szerződés megteremtését célozzák, hanem azt, hogy létrejöjjön egy széles körű, szoros együttműködési szerződés. A koalíció ennek csupán része lenne. A kisebb módosítások csak kifejezése­ket érintenek. Például a 92-es szerződésben szereplő „nemzeti ki­sebbség" kifejezést a „nemzeti kö­zösség " formával helyettesítették. A legfontosabb módosítás az, hogy a szerződésbe be kell építeni a január 8-án Komáromban elfogadott doku­mentumokat. A programpont vitájában a járási küldöttek beszámoltak arról, hogy az egyes régiókon belül a mozgalom tagsága melyik együttműködési for­mát támogatja leginkább: az uniót, a kettes vagy a hármas koalíciót. Mindhárom lehetőségnek bőven akadtak támogatói és ellenzői is. A késő esti órákba nyúló vita be­fejeződését követően az országos ta­nács jóváhagyólag tudomásul vette az Együttélés és az MKDM közötti eddigi megbeszélések eredményeit. Céljuk az egységes hazai magyar po­litizálás feltételeinek megteremtése. Mivel ez a szerződés nem teszi le­hetővé a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak egységét, ezért tovabbra is az unió létrehozását szorgalmaz­zák. Az uniójavaslattal kapcsolatban viszont több kritikus észrevételt ta­pasztaltak a potenciális partnerek ré­széről. Ezért az országos tanács megbízta az intéző bizottságot, hogy ha nem lehet unió, akkor kezdje meg a tárgyalásokat az MKDM és az MPP bevonásával a szoros hármas koalíció megteremtéséről. Ebben az esetben az Együttélés és az MKDM közötti eddigi tárgyalások és a koalí­ciós szerződés érvényét veszíti. A szoros hármas koalícióval kap­csolatban a következő feltételrend­szert fogadta el az Együttélés Orszá­gos Tanácsa: egy közös parlamenti frakció, közös jelöltek állítása az ön­kormányzati választásokon, közös önkormányzati és külügyi tanács lét­rehozása, valamint a külföld felé ki­zárólag egységes képviselet. Amennyiben a koalíció megkötése után valamelyik partner megsérti a feltételrendszert, nem tarthat igényt a választások után esedékes állami tá­mogatás rá eső részére. Ha ezekkel a feltételekkel nem tud egyetérteni az Együttélés természetes partnere, tehát a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, akkor a két tömörülés kö­zötti kettes koalíció megkötését kell elérni azzal a lehetőséggel, hogy a ko­alíciós választási listán a Magyar Pol­gári Párt és a Magyar Néppárt is in­díthat független képviselőjelölteket. SOMOGYI ALFRÉD Oroszország Árnyékkormány a láthatáron (TA SR-hír) A prokommunista orosz pártok vezetői e hétvégi tanácskozásu­kon döntöttek egy olyan koordinációs tanács felállításáról, amelynek az lesz a feladata, hogy pár hónapon belül meg­alakítsa az orosz árnyékkormányt. A szervezők közé tartozik Alekszandr Ruckoj volt alelnök, Gennagyij Zjuga­nov, a Kommunista Párt elnöke. Ruc­koj már pénteken kijelentette: kész az egyesített ellenzék élére állni. Karadzsics békülne? (Folytatás az I. oldalról) a boszniai horvátoké lesz, a kormányfői posztot viszont megkapják a muzulmá­nok. Nos, ennek a megegyezésnek az értelmében a muzulmán párt az eddigi boszniai miniszterelnököt, Haris Silaj­dzicot jelölte a kormány élére, az alelnö­ki posztra pedig Ejup Ganicot, a boszni­ai kollektív vezetés tagját javasolta. A boszniai horvátok vezetője, Kresi­mir Zubak - a föderáció elnöki tisztsé­gének valószínű várományosa - szom­baton annyit közölt: az államfői, vala­mint az egyik alelnöki tisztségét horvát nemzetiségű tölti be, s ugyancsak hor­vát lesz a védelmi miniszter is. wszó*

Next

/
Thumbnails
Contents