Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-26 / 121. szám, csütörtök

8 MINDENNAPI BŰNÜGYEINK •&JSZÔ' 1994. MÁJUS 26. MAGYARORSZÁGON TÖRTÉNT J Mária gyötrelmei Épp testi-lelki barátjánál, L. Pé­ternél múlatta az időt K. Mária (21), amikor egy korábbi ismerőse képé­ben maga a balsors kopogtatott a földszinti lakás ablakán. A követ­kező percekben Mária olyan rém­álomba zuhant, amelyből - sokáig úgy tűnt - nincs ébredés. Az alábbi történet későbbi felje­lentése alapján kerekedett ki. Péter ment ajtót nyitni, aztán csak egy durranásszerű hang hallatszott, majd belépett a korábbról ismerős férfi, megragadta Máriát a hajánál, es — „gyere, te szemét" felkiáltással - az utcára vonszolta. Az erősza­koskodónak társa is voll, bár az ­szándéka felől kétséget sem hagyva - épp Pétert hajkurászta. Az előbbi férfi közben egy pofonnal leterítette Máriát, majd közösen egy fehér Opel Kadet hátsó ülésére tuszkolták a sivalkodó lányt. Aztán bepattan­tak a kocsiba és elrobogtak, közben ocsmányul szidták, ütötték, verték áldozatukat. - Gyere, izgass fel egy kicsit, te szemét! - ült hátra később a régi is­merős, azzal csupasz „ölébe"­nyomta a lány fejét. „Nem különö­sebben tuclott felizgulni, nagyon it­, tasnak tűnt" - idézte fel Mária. Meg­alázottságában nem érzékelte, mer­re járnak, de hallotta, miről beszél­getnek „elrablói", s ettől reszketős félelem fogta el. - Meg kell úsztatni, mert fel fog bennünket nyomni - jutott el a fülé­hez, s nem sokkal később a Duna­part számára ismeretlen részén fé­kezett az Opel. S míg a régi ismerős • előbb pezsgőt itatott Máriával, majd újra szájába parancsolta nemi szer­vét, addig bűntársa tonfával a kocsi környékét kutatta. - Tudsz úszni kővel a lábadon? -r kérdezték Mária elmondása szerint. A síró, remegő lányt a Dunához rángatták. Már a köveken, a vízben állt. De úgy tűnt, megkönyörülnek rajta. Ha annak lehet venni az eztán következőket. Visszarángatták a partra, le kel­lett vetkőznie, aztán lehajolnia. Most a bűntárs erőszakolta meg a száját, míg társa a lány végbelébe próbált meg behatolni. Az erős fájdalomból felállással próbált meg­.szabaduliíi Mária, de úgy hátba vág­ták, hogy inkább tűrte, mikor is­merőse immár „rendesen" erősza­kolta meg. Utána az Opel motorház­tetőjére kellett hajolnia, és ismét a végbele volt a cél, aztán hanyatt fektették föl, és ismét nekiestek. Felöltözhetett. Azt hitte, vége. - Akkor most megyünk úszni — fordult még kegyetlenebbé az em­bertelen tortúra. Mária könyörgött, fogadkozott: nem köpi be őket, csak hagyják már. Jó, mondták végül, de ha mégis feljelenti őket, megölik, méghozzá kínnal: előtte eltörik a csontjait. Bár tartott tőle, már nem bántot­ták. Reggel az Opellel Péter lakásá­hoz vitték. Meggyőzte őt, zárja be az ajtót, tegyen úgy, mintha nem lenne otthon. Ezzel a hírrel ment vissza a férfiakhoz, mikor az utcán két rendőr közeledett. Mária nem mert szólni nekik, de támadói nem kockáztattak, elhajtot­tak. A lány visszatért Péterhez, s mi­kor megtudta, hogy a fiú még előző nap jelentette elhurcolását a rendőrségen, bement a XIII. kerüle­ti rendőrparancsnokságra, és meg­tette feljelentését. Tóth Sándor alezredes, csoport­vezető és munkatársai indultak a lány meglepően csekély informáci­óinak nyomába. Mária még a régi ismerős keresztnevére sem emléke­zett: De a jó zsarunak szerencséje is van. Valaki felírta az'Opel rendszá­mát. .. (Zsaru Magazin) Az oldalt írta és összeállította: Az éjszaka véres kezű fantomja Almukban lepte meg áldozatait a tízszeres gyilkos A horrorjelenetekre emlékeztető fotókkal kiegészített vaskos, több kilónyi iratkötet borzalmas olvasmány. Születése három or­szág bűnügyi nyomozóinak köszönhető, akik csaknem két eszten­deig tartó megfeszített munka után zárhatták le a szlovák krimini­nológia történetének legelvetemültebb gonosztevője, a tízszeres gyilkos, Ondrej R. ügyét. A többszörösen büntetett 39 éves férfiről annak idején Nem a kertész, a ruhatáros volt a gyilkos címmel az Új Szóban már írtunk. Akkor még csak egy áldozatának, az utolsónak a meggyilkolásával vádolták. A vizs­gálat során újabb és újabb terhelő bi­zonyítékok kerültek felszínre, s a legkorszerűbb módszerekkel végzett biológiai és vegyi elemzések telje­sen egyértelműen kimutatták, hogy a hitchcocki fantázián túltevő gyilkos­sági sorozatot senki más, csakis Ondrej R. követhette el. A kegyetlen tettes mindig éjszaka támadott. Ál­dozatait álmukban lepte meg, ami­kor képtelenek voltak védekezni. Csak egyetlenegy nőnek sikerült ki­menekülnie a halál öleléséből. Ondrej R. külföldön kezdte véres sorozatát. 1990-ben Ausztrián, ke­resztül Németországba távozott, 1. Első áldozata az alkoholistaként számon tartott 40 éves Helena volt, aki a végzetes júniusi éjszakán nyi­tott ablak mellett aludt. Nem sejthet­te, hogy a leengedett roló mögül va­laki izzó szempárral lesi, s várja, amíg elalszik. A férfi nesztelenül ju­tott be a lakásba, s egy vasrúddal nagy erővel többször fejbe verte, majd a már halott nőt megerőszakol­ta. A bajor rendőrség több mint 100 gyanúsítottat hallgatott ki, elsősor­ban az áldozat volt élettársát és ko­rábbi szeretőit. A spermiumvizsgálat mindegyiküket tisztázta a gyanú alól. Pár nappal később Onrej R. már a 27 esztendős ükét figyelte a nő föld­szinti lakásának félig nyitott erkély­ajtóján át. A lány éppen barátnőjé­nek telefonált, arra panaszkodott, hogy fájnak a fogai, ezért bevesz va­lami fájdalomcsillapítót, s megpró­bál elaludni. Másnap hiába várták munkahelyén. Mivel nem vette fel a telefont, kollégái rosszat sejtve el­mentek hozzá. A lakásban szörnyű kép fogadta őket. A meztelen fiatal, nő szétvert fejjel és átszúrt nyakkal feküdt az ágyon. A lakásból hiány­zott néhány aranytárgy. A boncolás során megállapították, hogy likét ha­lála után megerőszakolták. Ondrej R. úgy érezte, München­ben már ég a talaj a talpa alatt. Hol­landiába utazott, ahol nővére és só­gora élt. Ismerve múltját, nem örül­tek túlságosan látogatásának, de be­fogadták. Ügyis azt tervezték, rövi­desen visszatérnek Szlovákiába. A gyilkos úgy döntött, velük tart. Ám távozása előtt két nappal Amszter­damban is otthagyta véres kézjegyét. 3. Az 56 éves Maria van der Verk volt férje lakására ment, hogy pár napig gondoskodjon cicacsaládjáról. A földszinti lákás ablakát ő sem zár­ta be éjszakára, s ez életébe került. Az alvó nőt a rettegett fantom egy kővel verte agyon. Szét­loccsant kopo­nyájára egy párnát tett, le­húzta pizsa­máját, és is­mét kiélte ál­lati ösztöneit. A gyilkos tár­gyat a helyszí­nen hagyva néhány érték­tárggyal nyomtalanul eltűnt az éj­szakában. A holland rendőrség is csak bottal üt­hette Ondrej R. nyomát, aki vonatra szállt és visszatért Pozsonyba, ahol hónapo­kig tartotta rettegésben a főváros lánya­it, asszonyait. Mert a vér­szagtól meg­részegült fér­finek mindegy volt, fiatal-e kiszemelt ál­dozata vagy töpörödött vénasszony. Számára egyedül az volt a fontos, hogy a nő legyen egyedül és zaj nél­kül meglephesse, aztán úgy, ahogy jött, távozhasson. 4. A 88 éves Révész Teréz egyedül lakott a nyugdíjasotthon földszinti szobájában. Az volt a mániája, hogy állandóan szellőztetett, ezért nem akadt szobatársa. Már október volt, de ő éjszakára is nyitva hagyta az er­•kélyajtót. Reggel halva találta a sze­mélyzet. Fején ütésnyomok látszot­tak, a halált fojtogatás okozta. Szo­bájából 4000 korona, egy imakönyv és egy rózsafüzér hiányzott. A hely­színelés során ablaka alatt néhány holland aprópénzt talált a rendőrség. Pár héttel később újabb - ezúttal kettős gyilkosságról - cikkeztek a la­pok. 5-6. Anna családjával Svájcban élt, ám a rendszerváltás után gyakran láto­gatott szülővárosába. 1990 decem­berében ismét eljött egyik fiával Po­zsonyba. A Zdroj munkásszállójá­ban vettek ki egy szobát. A vérszag­ra vágyó Ondrej R. kiszimatolta, hogy a munkásszálló egyik konyha­ablaka nincs jól bezárva. A szobában egy magányos nőt látott olvasni. Nem sejtette, hogy odabent egy 15 éves legényke is alszik. Megvárta, míg elsötétültek az ablakok, majd egy fadoronggal a kezében a kony­hán keresztül behatolt a szobába. Csak ott vette észre, hogy ketten tar­Potenciális jövendőbelijét állítólag 2500 koronáért vásárolta Élt tizenhat évet Vajon mi játszódhatott le a 16 esztendős Diana L. fejében szörnyű tet­tének elkövetése előtt? Milyen lelkitusát vívhatott önmagával, ríiíg meg­valósította elhatározását, és kiugrott „börtöne", egy privigyei panelház negyedik emeleti ablakából? (cca 15 m). A hírügynökségi jelentés akkor úgy szólt, hogy a szerencsétlen lány súlyos és maradandó hátgerincsérü­lést szenvedett, állapota válságos. Később jött a besztercebányai kórház szomorú jelentése: Dianát legyőzte a halál. A lány nenTszerelmi bánatában akart véget vetni életének. Nem is a rossz bizonyítvány miatti elkeseredés vagy valami gyógyíthatatlan kór okozta félelem vezette lépéseit. Ahogy a rendőrségi jelentésekből kitűnt, egy többszörösen büntetett 26 éves rokkantnyugdíjas, Dušan L. hat napon át (április 28-ától május 3-áig) tartotta fogva anyja lakásán, ahol a szeren­csétlen teremtést egész idő alatt testileg, szellemileg gyötörte. Az utolsó' nap reggelén Diana már nem bírta a terrorizálást; élete kockáztatása árán is szabadulni szeretett volna kínzójától, és a mélybe vetette magát. A vizsgálat során kiderült, hogy. a tragédia idején a lakásban a rokkant­nyugdíjason kívül további három férfi is tartózkodott. Dušan L., aki ellen egyelőre csak személyi szabadság korlátozása miatt indítottak eljárást, tanúvallomásában azt állította, hogy a fiatalkorú lányt, akinek Nyitrán volt az állandó lakhelye, korábban szüleitől vásárolta meg potom 2500 koronáért. Állítólag később feleségül szerette volna venni. tózkodnak bent. A kintről bevetődő lámpafénynél látta, hogy a másik ágyon is alszik valaki. Először a 15 éves gyermekre támadt. Az ütések zajára felriadt az anya, és minden bi­zonnyal fia védelmére kelt. A fotó­dokumentáción ugyanis jól látható, hogy az ütések nemcsak a fejét, ha­nem a kezét is érték. Ondrej R. egyi­küknek sem kegyelmezett. Betakarta a fiú holttestét, anyja fejére párnát tett, felhúzta hálóingét, és kielégítet­te szexuális vágyát. Átkutatta a la­kást, de nem elégedett meg a 700 svájci frankkal, 500 schillingéi és 1200 koronával. A megbecstelenített nő kezéről, füléről és nyakáról lerán­gatta az ékszereket, és eltűnt az éj­szakában. Aki megúszta A naptár 1991. január 9-ét muta­tott, és Ondrej R. ismét vért kívánt. Télen csak kevesen hagyják nyitva éjszakára az ablakot, így hiába kos­látott a városban. Hirtelen egy magá­nyos nőre figyelt fel, aki a közeli kertes házba tért be. A villany az első emeleti ablakban hamarosan ki­aludt. A hideg hajnalon a környéken csend honolt. A fantom átmászott a kerítésen, és körülnézett a kertben. Szerencséje _ volt. Egy vaslétrára bukkant, a falhoz támasztotta. Előbb azonban magához vett egy kapanye­let és óvatosan felkúszott a létrán. Az egyik szellőztetőablakot sikerült kiemelnie, és bepréselte magát a kamrába. A 32 éves Jana fejére hú­zott paplannal és pléddel már az iga­zak álmát aludta. Az első ütéseket félig felfogta a puha paplan. Ez volt a szerencséje. Nem vesztette el az eszméletét, sem lélekjelenlétét. Egy párna segítségével próbálta felfogni a fejére irányzott ütéseket. Ondrej R. vadul csapkodott a kapanyéllel. Az kettétört. Áldozata egy székkel a kezében intenzíven védekezett. A nem várt fordulat megfutamodásra késztette a gyilkost, ám az ajtónál meggondolta magét, visszafordult és újból támadásba lendült. A nő nyakán érezte támadója vasmarkát. Ekkor életösztönére hallgatva meg­markolta a férfi legsebezhetőbb test­részét, és teljes erejéből megszorí­totta. Ondrej R. felüvöltött fájdal­mában, elengedte Jana nyakát, és káromkodva kirohant a házból. A kegyetlen gyilkos egyetlen élet­ben maradt áldozata a kórházból ha­zatérve rácsot szereltetett az összes ablakra, s azóta kutyát tart a lakás­ban, de - idézve a vallómásából ­még a mai napig is felriad hajnali fél három tájban, tehát abban az időben, amikor élete legszörnyűbb perceit élte át. Helena asszonyt kiáztatta a felső lakó, ezért festőket hívott, és kime­szel tette a konyhát. Hogy a falak ha­marább száradjanak, éjszakára sem csukta be az ablakokat. Különben is már április volt, György napja, a le­vegőben érződött a tavasz illata. A nyolcvanéves asszonynak nem volt oka félni. Se pénze, se ékszere, egye­dül élt két kakaduval. Este megitatta őket, és nyugovóra tér. Nem sejtette, hogy örökre elalszik. Fejét Ondrej R. egy betondarabbal verte szét. Őt is megerőszakolta, majd kitépte fülbe­valóit, és gyorsan távozott. 8. A fantom következő áldozata egy korábbi jégkorongozó felesége volt. A 43 éves nőt - egy utazási iroda tu­lajdonosát - Ondrej R. késszúrással küldte a másvilágra, de a szokásos folytatás ezúttal elmaradt, mert a zajra felébredt az áldozat szomszéd szobában alvó fia, így a gyilkos me­nekülni kényszerült. Ondrej R. nem olvasott újságot. Nem érdekelte, mit írnak rémtette­iről. Azt ugyan sejtette, hogy nagy erővel nyomoznak utána, de meg sem fordult fejében, hogy lebukhat. A Carlton Szálló ruhatárosa az éjsza­kai műszakok után - mielőtt hazatért volna élettáráshoz - mindig tett egy kis sétát a kihalt, alvó városban, s fi­gyelte az ablakokat. 9. Június 13-a volt. Egy földszinti ablak szinte hívogatta, hogy másszon be. Ezúttal egy 21 éves lány vált áldozatává, aki idős nagymamá­játjött istápolni a lakásba. Egy nehéz fémcső háromszor sújtott le az alvó lány fejére. Ondrej R. szokásához hí­ven ezúttal is letakarta áldozata vé­res fejét, levetkőztette - közben még arra is maradt ideje, hogy az ággyal elbarikádozza a nagymama szobájá­ba vezető ajtót -, és kiélte beteges hajlamát. A véres tett helyszínén csak egy karórát talált. A fiatal lány még élt, amikor meg­találták, Az orvosok két hétig har­coltak az életéért, de nem sikerült megmenteniük. A nyomozók hiába reménykedtek, hogy mond egy-két mondatot támadójáról. 10. A 68 éves pozsonyi Matilda asszony egyedül élt Széplak utcai la­kásában. Lánya és veje New York­ban laktak. Kétszer volj már náluk a felhőkarcolók városában, most ismét küldtek neki repülőjegyet. Három nap múlva indult volna a nagy útra. Elutazása előtt még szerelőket hí­vott, hogy tegyék rendbe a gázre­zsót, mert szivárgott. Biztos, ami biztos alapon éjszakára is nyitva hagyta a konyhaablakot. Az ameri­kai út már nem valósulhatott meg. Másnap, március 4-én vérbe fagyva találták. Ondrej R. körül már szorult a hu­rok. Amikor elfogták, még rajta volt a gyilkoláskor viselt, véres ruha. A kegyetlen bűnöző már lakat alatt vár további sorsára. Vajon mi­lyen ítéletet hoz a bíróság?

Next

/
Thumbnails
Contents