Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-21 / 117. szám, szombat

1994. MÁJUS 21. JMM—^ • • ÉRDEKESSÉG ÚJSZÓ' Gepárd sapkával Hátborzongató, de végül is szerencsés kimenetelű eset történt az amerikai Mississippi állam Jackson városának állatkertjében. Louis Bailey, egy nyolcéves kisfiú kicsit elkóborolt és tilos területre tévedt. Egyszer csak egy jól megtermett gepárd magasodott föléje. Egy bátor látogató igyekezett nyugalomra inteni a megrémült gyereket, aki szót fogadott, s mozdulatlanul tűrte, hogy a vadállat körbeszaglássza. Azért begyűjtött néhány karmolást, s el kellett viselnie, hogy a kíváncsi állat magával vitte baseballsapkáját is. Mire kórházba került, rémülete is, elmúlt. Bekötözték könnyű sebeit és hazamehetett. Szerencsére még az állatot sem kellett lelőni, nyugodtan tűrte, hogy befogják. Az állatkert igazgatónője bejelentette: megemelik a 3 méter magas kerítést, mert minden jel szerint gepárdjaik túl fürgék. S persze sapkával is ellátják őket, ha egyszer ez a vágyuk... Tett-vett s elment A svájci Gstaadban a napokban szívroham következtében, 71 éves korában elhunyt Richard Scarry. Amerikai volt, de 1986 óta külföldön élt és alkotott. A név így, magában talán keveseknek mond valamit, főleg azoknak nem", akiknek a legtöbb örömöt okozta ez a világhírű mesekönyvíró és könyvillusztrátor, vagyis a gyerekeknek. De ha leírom: Tesz-vesz város, akkor mindjárt tudjuk - és a kicsik is tudják -, kiről van szó. Scarry bűbájos állatfigurái gyerekek millióinak váltak kedvenceivé, nekik köszönhetően szerették meg az olvasást és nyelvtanulást. Scarry sikere leginkább azon mérhető le, hogy öröklés tárgya lett: könyveit az immár felnőtté, sőt nagyszülővé vált eredeti tulajdonosok csak a legnagyobb szívfájdalommal hajlandóak átengedni gyermekeiknek, illetve unokáiknak. ' Scarry elment, de itt marad nekünk 250 könyve. S az év elején már elkészült egy rajzfilmsorozat is zűrzavarban, de nagy-nagy szeretetben élő állatkáiról Richard Scarry bűbájos világa címmel. Tehát továbbra is itt tesz-vesz majd közöttük, legnagyobb örömünkre, (zsu) Piros pünkösd napján... Ahol nincs, ott ne keress Oroszországban már az elmúlt években újjáalakultak a nemesek és főnemesek forradalom előtti egyesülései. A hajdan nagynevű államférfiak, földesurak leszármazottai ma többnyire szegények, mint a templom egere. Ezt azonban, úgy látszik, nem mindenki tudja. Este 8 óra volt, amikor megzörgették az ajtót Andrej Golicin hercegnek, az oroszországi nemesi egyesülés fejének moszkvai lakásában. A főbérlő „ki az?" kérdésére azt a választ kapta: „A rendőrség." Kinyitotta az ajtót, mire öt álarcos, pisztolyt szorongató férfi rontott be az előszobába, és a családi kincseket követelte tőle. A 60 esztendős herceg - akinek ősei között cári nevelő, két táborszemagy, több tábornok, tudós és az utolsó orosz államtanács elnöke volt -jó nevelést kapott, még ebben a helyzetben is méltóságteljesen viselkedett. Amikor a banditák megfenyegették, hogy keresztüllövik, ha nem mondja meg, hol vannak elrejtve kincsei, csupán a vállát vonta meg. A később hazatérő családtagok a padlón összekötözve találták Andrej herceget. A rablók zsákmányként egy tévékészüléket, négy szentképet, I. Miklós cár arcképét és a fogasokról leemelt néhány kabátot vittek magukkal. - A rablók elszámították magukat - nyilatkozta később a sajtónak Szergej Szapozsnyikov, az oroszországi nemesi egyesülés helyettes vezetője. - A Golicin családot már a szovjet hatalom első éveiben „megszabadították" értékeiktől. Úgyhogy most, háromnegyed századdal később már igazán nem volt mit keresni náluk. K. I. nak sorát, a pogány Róma rózsaünnepén a szerelmet jelentette. Számos vidéken ezen a napon pünkösdi királyt választottak - vagy éppen királynőt. A pünkösdi királyságról, sajnos, ma már alig tudunk többet, mint azt, hogy rövid életű. Pedig až egy év nem is olyan rövid idő, s bizony sok helyütt igazi kiváltságot jelentett ez a cím. Elég, ha Jókai Mór híres regényére, az Egy magyar nábobra emlékeztetek, ahol Kis Miska, a csikós számára a pünkösdi királyság az úri társaságba jelentett belépőt. Egyes vidékeken meg kellett küzdeniük a legényeknek ezért a címért, másutt „választott tisztség" volt. A pünkösdi király volt a táncmulatságok szervezője, de ő tartott rendet a kocsmában is. Amíg tartott királysága, el nem maradhatott egyetlen ünnepségről, lakodalomból sem. Hát a pünkösdi királynő? Megválasztása inkább a városokban dívott, s a versengést nyugodtan tekinthetjük a mai vég nélküli szépségversenyek elődjének. Ha felütjük a Színházi Élet című hetilap 1925ös, mára alaposan megsárgult, törékennyé vált lapjait, megtudhatjuk, hogyan zajlott le a lap által méghirdetett verseny, amellyel megkezdődött a széplányok mustrájának sorozata. Még a századfordulón vált szokássá, hogy a táncestélyeken és bálokon megválasztották az est szépét, a bálkirálynőt. E versenyek népszerűsége adta az ötletet a lapnak, hogy egy évre megválasszák a Pünkösdi királynőt Budapest 15-25 év közötti csinos lányai közül. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt: több mint hétszázan jelentkeztek a versenyre, a közönség pedig alig fért el a margit-szigeti MAC sporttelepen, hiszen vagy 40 ezer ember volt kíváncsi a különleges csemegére. A hölgyek felvonulása órákon át tartott. Először negyvenet, majd közülük tizennyolcat választottak ki. A döntőbe a kilenc legszebb lány került. A zsűriben olyan neves uraságok foglaltak helyet, mint Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész, Egyed Zoltán újságíró, Hermann Lipót festőművész és Incze Sándor, a Színházi Élet főszerkesztője. A győztes pedig hosszas tanakodás után egy 15 éves szőke, kékszemű kislány, Székely Ibolya lett. A Pünkösdi királynőt pedig nem kisebb személyiség koronázta meg, mint Krúdy Gyula. Két udvarhölgye is lett a királynőnek, bizonyos Csányi Rózsa és Mészáros Ica, akiknek szintén kijutott az ünneplésből - tudósított a Színházi Élet ötlete váratlanul sikeres megvalósításáról. A következő évben a helyszín még ugyanaz volt, a verseny azonban már nem fővárosi, hanem orszáSharon Stone gyereket szeretne Van benne valami Van valami ebben a nőben. Sharon Stone változatlanul az első számú sztárszínésznő Hollywoodban. Bármit is csinál, forr körülötte a levegő. Legutóbb például minden tehetségét latba vetette, hogy Bili MacDonald producert elszakítsa feleségétől. Egy idő után mindketten rádöbbentek: kapcsolatuk folytatásának semmi értelme. A sors iróniája, hogy az elhagyott feleség, Naomi Baca annak a Joe Eszterhasnak a karjaiban lelt vigasztalásra, aki az Elemi ösztön című nagy sikerű film forgatókönyvírójá. A nyárra tervezett esküvőnek ezzel végleg befellegzett. A filmváros verebei máris arról csiripelnek, hogy Billnek új barátnője van. De Shäŕoht nem érdeklik a pletykák. „Ez is az élethez tartozik" - mondta a szakítás után a szőkeség. Most boldog, hogy a szerelem okozta bonyodalmak után minden idejét a munkának szentelheti, s élvezi az egyedülálló nő szerepét A 35 éves színésznő másfél év alatt három filmben játszott. A S

'liver forgatása alatt magánélete egy rémálomhoz hasonlított: minden reggel sírt, s. szinte képtelen volt a munkára. Az Intersection (Metszőpontban) című filmben nyújtott alakításával viszont saját bevallása szerint is végre - színészi értelemben felnőtté vált. (Az amerikai mozilátogatók feltehetően más véleményen lehetnek, ugyanis ott a film csúfosan megbukott.) Hollywood bennfentesei tudni vélik, hogy Sharon Stone-nak ismét új barátja van, Bob Wagner 27 éves rendezőasszisztens személyében. A szőke ciklon szerint mindesetre ez a kapcsolat csupán egyszerű barátság. Egészen másfajta kapcsolatot bizonyít azonban az, hogy a legutóbbi forgatás idején Bob minden reggel fél hatkor Sharonért ment. Hivatalosan csak ázért, hogy munkába vigye, ám ezután órákra nyomuk veszett, és a fél stáb őket kereste. A színésznő egyre inkább kezd megbékülni azzal, hogy ő talán már sohasem fog férjhez menni, de nem is bánja ezt. Azt viszont annál inkább, hogy ha még sokáig vár, talán késő , lesz gyereket szülnie. Mert ha férjhez menni nem is, gyereket nagyon szeretne. Ezért úgy döntött, hogy ha vágyát másként nem tudja megvalósítani, Michelle Pfeiffer nyomdokain haladva örökbe fogad egyet. (M- -p) A németek a legnagyobb piások Székely Ibolya, Pünkösd királynője 1925-ben Ősi zsidó ünnep is, a „hetek ünnepe", amely hét héttel a zsidó húsvét után érkezik. A hagyomány szerint Isten ezen a napon adta törvényeit népének, valójában az aratási ünnep volt a Közel-Keleten. Amikor még állt a templom, a zsidók elzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy bemutassák az első búzából sütött kenyeret. S hogy mitől „piros" a pünkösd? Természetesen a pünkösdirózsától, amely ugyan néha „elvéti" a virágzást, ám idén - tökéletes az időzítés. A - régi magyar nevén - bazsarózsa kezdi a rózsák virágzáságos: 33 vidéki hölgy is benevezett. Egyikük pedig el is vitte a pálmát, pontosabban a koronát: a békéscsabai 16 éves Krizsán Manci, akiről a korabeli lapok kivétel nélkül azt írták, nem férhet kétség ahhoz, hogy 1926-ban ő a legszebb magyar lány. 1928-ban a szépségverseny már kinőtte a Margitszigetet, ki kellett költöztetni a tágasabb ügetőre. A Színházi Élet ezt írta: „Nagyobb az izgalom az országban, mint ha képviselő-választásra készülnének!" A 18 éves soproni Schüller Szűcs Máriát az operett - koronázatlan - királya, Lehár Ferenc koronázta Pünkösd királynőjévé. A soproni hölgy már egy új nőideált testesített meg: szőke volt, kékszemű, törékeny alkatú, rendszeresen sportolt. S bár ifjúsági bajnokságot nyert korcsolyázásban, mégis az úszás, a lovaglás és a vívás volt kedvenc sportága. Bécsben nevelkedett, anyanyelvi szinten beszélt németül és angolul is. Áz országos hírnév mellé gazdag ajándékokat is kapott: többek között arany karperecet, Singer -varrógépet és komplett kelengyét. (görföl) A német Szövetségi Egészségügyi Hivatal (BGA) véleménye szerint sehol a világon nem isznak annyit, mint éppen Németországban. Az egy főre eső 12,1 liter tiszta alkohol fogyasztásával már Franciaországot is lekörözték, ott 1992-ben „csak" 11,9 liter volt a fejadag. Az ötvenes évek óta, amikor a németek - a BGA adatai szerint évente átlagosan négy liter tiszta szeszt csorgattak le torkukon, a fogyasztás a háromszorosára emelkedett. Nem is szólva arról, hogy ezen a téren a keletnémetek jeleskednek igazán, az ő átlagos fogyasztásuk egy literrel még magasabb is, mint a nyugati országrészben. Hiába hangoztatták évtizedeken keresztül, hogy egy nemzetről van szó, az egyesítés felszínre hozta a különbségeket, többek között a. piálási szokásokban is. Míg nyugaton évente 27 liter bort és pezsgőt fogyasztanak, ami 10 literrel több a keletiek torkán lefolyó mennyiségnek, addig a volt NDK területén élők a pálinkaivásban jeleskednek. Évente 12 litert fogyasztanak, a nyugatiak ennek csak a felét. ' Május van, pünkösd hava. S holnap lesz a húsvét utáni ötvenedik nap, vagyis pünkösd vasárnapjának ünnepe, melyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli. A görög pentecostes, vagyis ötvenedik szóból származik a magyar elnevezés. Hasonlóan a húsvéthoz, a pünkösd is egész hétig tart, bár csak vasárnapja az „igazi" ünnep. Régente a katolikusok pünkösdkor galambokat engedtek el a templomokban, hiszen a galamb a Szentlélek jelképe az evangéliumokban. Az udvarhölgyek, Csányi Rózsa és Mészáros Ica