Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-16 / 112. szám, hétfő

1994. MÁJUS 16. UJSZÓ' KALEIDOSZKÓP A Sajótól az óceánig Kassai beszélgetés a Hosszúréty-turbina feltalálójával Április 27-i számunkban a sajtóiroda híreként közöltük: „Hosszúréty Zoltán professzort, a Kassai Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara energetikai tanszékének 62 éves vezetőjét a New York-i Tudományos Akadémia felvette tagjai sorába. Az erről szóló oklevél fénymásolatát ezekben a napokban kapta meg. A pro fesszor a vízturbinák szakértője, és sokat publikált erről a La Houille Blanche francia szakfolyóiratban, továbbá olasz, osztrák és magyarországi szaklapokban is." Ennek alapján a minap Hosszúréty professzorral a kassai egyetem ..kísérleti bázisán", azaz a Gre.šák azért tartottam szükségesnek, mert köztudott volt már akkor is, hogy a vízerőművek nagyobb iramú építéHosszáréty Zoltán (baloldalt, fehér köpenyben) az egyik turbina tesztelése közben Kalabányi Ollóval (főm) és Ccuil Lászlóval (A szerzi) felvétele) utcai tervezőirodában beszélgettünk. Előbb a rajztábla és íróasztal előtt, majd az épület alagsorában próbaüzemek) egyik turbinamodellje mellett. - Professzor úr, mielőtt a nemzetközi szakberkekben is elismeri és nagyra értékeli tudományos munkáját ecsetelné, arra kérem, röviden mondja el, hogyan, milyen úton kerüli ilyen közel a vízhajlású erőgépekhez. - Azt követően, hogy negyven évvel ezelőtt, 1954-ben befejeztem felsőfokú tanulmányaimat a pozsonyi főiskola gépészmérnöki karának vízgépészeti szakán, a dobsinái vízerőműben kezdtem dolgozni. Onnan a ruzsíni, majd a domasai erőműépítésre mentem, ott voltam egy ideig, utána pedig az első világháború idején épült korompai, késmárki, rozsnyói és néhány más villanytelepnek, erőműveknek a felújításában vettem részt. Tulajdonképpen már akkor láttam, hogy a klasszikus turbinák tovább tökéletesíthetők, illetve hogy az ismerteknél szerkezetileg egyszerűbbeket is lehetne gyártani, üzemeltetni. A gyártási technológia leegyszerűsítését sét, nagyobb elterjedését általában a turbinák magas gyártási költsége fékezte. Tudniillik, a lapátokat öntötték vagy préselték, s azok legyártása a formájuk bonyolultsága miatt is költséges. Nos, én egy más megoldáson kezdtem törni a fejem. Modelleket készítettem, összesen vagy húsz félét, s modellméréseket végeztem. Ennek eredményeként négy elfogadott turbinatípusom van, ennyit szabadalmaztak. - Ezzel a mostani beszélgetésünkben, ugye, eljutottunk a tudományos munkásságához? - Valóban ott tartunk... Mert én a gyakorlatban, a gépek üzemeltetése és karbantartása közben az elméletre is kíváncsi voltam, jobban mondva az elméleti rész is fölöttébb érdekelt. így egyebek között foglalkoztam a turbinákhoz vezető vízcsövek zárószelepeinek a korszerűsítésével, és nem utolsósorban a magas nyomású vízerőművek víznyomásszabályzása közben fellépő vízlökések tompításával, kiiktatásával is. Hogy a hidraenergetikában számos találmányom van, azt részben annak is köszönhetem, hogy a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalatnál eltöltött 32 évből az utolsó tíz esztendőben a vállalat kutatóintézetének a vezetője voltam, tehát a kutatás volt a foglalkozásom. Ekkor már a Kassai Műszaki Főiskolán, a mai egyetemen is rendszeresen előadtam. Most pedig már nyolcadik éve az egyetemen tanítok, s közben a tudományos munkámat is folytatom. - Mi ennek a turbinájának a lényege, amely mellen most ti Iliink ? - Ez egy új típusú erőgép. Az elmélete is új. Azért új, mert ez két lupátcsatornás. vagyis lényegesen más, mint például a Francis-, a Pelton- vagy a Kaplan-turbina. illetve a többi klasszikus turbina. Hogy mi a lényege? Nos. a lapátszerkezet egyszerűsége. Ennek a lapátjai egyszerű, sima fémlemezből hajlítással készültek. Tökéletesen megfelelnek a követelménynek, ugyanis leegyszerűsítettem az energiaátalakítás folyamatát is úgy, hogy nem egy fokon, hanem kettőn, két egymásra kötődő, egymáshoz kapcsolódó csatornában áramlik a víz. Tehát a vízenergiának mechanikus energiává történő átalakítása így lényegesen egyszerűbb. - Ez a lapátszerkezei nagy teljesítmény eléréséhez is megfelel? -Természetesen. A turbina teljesítménye a lapátszögállítással, a lapátátmérővel és a vízeséssel változtatható. fokozható. Konzultáltam az új elméletet több hazai kutatóintézettel, köztük a blanskói turbinagyártó vállalattal, valamint a Brünni Műszaki Egyetem egyik munkatársával, a világon is szakmai tekintélynek számító Miroslav Nechleba professzorral. Ugyanakkor kapcsolatban vagyok a grenoble-i és nancy-i egyetemmel, a párizsi egyetem műszaki karával, a miskolci és budapesti kollégákkal, s a Németországban élő magyar Mossonyi Emil professzorral is. több világhírű egyetem doktorával, a völgy/.árőgálak világtanácsának elnökével. Előadtam a turbinaelméletemet több nemzetközi szakkonferencián is. Nyilván ennek a munkámnak az alapján javasolt valaki és vettek fel a New York-i Tudományos Akadémia tagjává. Egyébként az említett akadémiát több mint száz országnak a tudósai - köztük negyvenen Nobel-díjasok - alkotják. Úgy tudom, hogy az akadémia tagjává csak a már oda tartozó egyének javasolhatnak másokat. - Valóban, mi az. ön turbinájának a neve, hiszen köztudott, liogy a turbinákat általában a feltalálóikról nevezik el? - Én kétlapátcsatornás turbinának „kereszteltem el", külföldön pedig már Hosszúréty-turbinának is hívják. Egy temesvári nemzetközi konferencián a miskolci dr. Lakatos professzor kezdte így emlegetni. - Előbb megkérdeztem, mi a turbina elméleti lényege. A gyakorlati jelentőségére is kíváncsi lennék... - A tudományos világ nem annyira a gyakorlati előnyéi nézi, mint az elméleti újdonságot. Mert azl mondják, hogy nincs praktikusabb dolog a jő elméletnél. Természetesen, gyakorlati jelentősége is lehet, de ez már csupán idő kérdése. Egy egyedi, kis turbinám már működött a Korompa melletti bányában. Az egy 2 kW-os teljesítményű gép volt. Atni a gyakorlati alkalmazását illeti, az elméletei megalkottam, a modellt kipróbáltuk, teszteltük. Működik. A löbbi a gyártók dolga... - Ön szerint a hidroenengetika helyzete nem olyan rossz, mini ahogyan azl sokan feltételezik, mondják? Nem szorítja ezl az. ágazatot teljesen háttérbe az. atomenergia, az.az az atomerőmű-hálózat? - A vízerőművek rangja, szerepe változik. Egyes időszakokban fellendülés tapasztalható ezen a téren, ebben az ágazatban, néha pedig mintha lefékeződnének a dolgok. Abból kifolyólag, hogy a vízerőművek építése nem olcsó beruházás. most nem éli fénykorát ez az ágazat. Sokba kerül a gátépítés, drágák a betonból készülő részek. hosszas előkészületek után, a gépek, a technológiai folyamat átállításával kezdheti el a turbinagyártó cég. Persze általában úgy. szokott lenni, hogy ami késik, az nem múlik. Szerintem a vízerőműveket sem szabad temetni. Azoknak is megvannak az előnyei más erőművekkel szemben. Ami a vízerőmű-hálózatot illeti, azok közül az országok közül, ahol a helyzetet nagyjából ismerem, Németország áll a legjobban. Franciaországban még vannak lehetőségek. Ausztriában vagy tíz évvel ezelőtt volt egy igen erős kisturbina-telepítési hullám, s mára kevés kihasználatlan lokalitás maradt. Nálunk, Szlovákiában még sok „szűz" terület van ezen a téren. - Kis villanytelepből többel is elbírna az ország, illetve többre lenne szüksége Szlovákiának ? - Kétségleien, hogy csupán a kis erőművekre építeni, ilyen létesítményekben gondolkodni már nem lenne előnyös mindenütt és mindenkinek, de azért néhol gazdaságosabb a kis villany fejlesztő működtetése, mint az országos hálózat igénybevétele. Például a Magas-Tátra egyes helyein vagy a bányákban... - Talán egy lényeges kérdés: Mennyibe kerül a Hosszúréty-larbina előállítása? - A hagyományos turbinák gyártási árának a 25-30 százalékába. Az élettartama pedig ugyanolyan, mint a többinek. - Végezetül még egy kérdés: Az előbb elmondta, liogy luiny külföldi szakintézménnyel tartja a kapcsolatot. Nyelvi nehézségei nincsenek? - Nincsenek. A magyaron és szlovákon kívül aránylag jól beszélek németül. Ugyanakkor franciául THE NEW YORK ACADEMY OF SCIENCES PRESENTED TO Z. föoöfymztp IN RECOGNITION AND CERTIFICATION OF BEING ELECTED AN ACTIVE MEMBER OF THIS ACADEMY /J mutocOT fJ 1817 FOUNDED 1817 lETHrTAIT i.,.v]l ... Másutt is így van ez a világon, nemcsak nálunk. A gazdasági gondok következtében a turbinagyártók is termelési gondokkal küszködnek, nincs megrendelésük. Arról nem is beszélve, hogy egy új típusú erőgépnek a gyártását csak is sokat tudók, hiszen héléves koromig Franciaországban éltem, ott kezdtem iskolába járni. Egyszóval szót tudok érteni a külföldi szakemberek közül is igen sokkal. GAZDAG JÓZSEF Következik a végzetes 1992-es esztendő februárja. Megint jelentkezik a munkaügyi minisztérium, ismét egy oktatófilm, s persze a hivataltól elválaszthatatlan Frodl. Köberl számára egyértelműnek tűnik, hogy egy pontosan ugyanakkora költségvonzatú filmről van szó. mint amekkorát ő egy évvel korábban csinált, azaz legfeljebb 120 ezer schillingről. Amúgy is rossz a lelkiismerete a semmiért felvett 30 ezer schilling miall. ezért aztán már semmiképpen sem hajlandó eleget tenni Frodl követelésének, hogy az előkalkulációi 930 ezerre tornázza fel. Köberl el is nyeri méltó büntetését: a filmkészítési pályázaton nem lesz első. Pedig meggyőződik róla. hogy valamennyi pályázó közül az ő ajánlata a legelőnyösebb a minisztérium számára. Kérdőre is vonja a munkaügyi illetékest, aki magasabb szempontokra, zavaros környezeti normákra hivatkozva elhárítja. S természetesen arra a kérdésre sem tud érdemi magyarázatot adni. hogy a nyilvános pályázatról szóló értesítést miért csak február 6-án juttatják el a művészhez, amikor a pályázatra jelentkezés végső határidejét - részletes produkciós tervekkel, kimerítő költségvetéssel - február 7-ben szabták meg. Friiz Köberl számára egyértelművé válik, hogy csalással, vesztegetéssel, állami pénzek elsikkasztásával áll szemben. Nem habozik, észleletéiről feljelentést ír a minisztériumnak. Miként az ügyész később megfogalmazza: ezzel a feljelentéssel a halálos ítéletéi írta meg. 5. fejezet BOSSZÚVÁGY A feljelentés híre természetesen hamar eljut Frodlhoz. Minisztériumi cinkosát felfüggesztik állásából, vizsgálat indul ellene. Frodl tajtékzik, a kínos ügy veszélyezteti gondosan felépített személyes presztízsét. S nem csupán az a veszély fenyegeti, hogy súlyos milliókat kell visszafizetnie akkor, amikor a megörökölt villa felújítása miatt amúgy is hárommillió schillingre duzzadt a tartozása. Hanem az is, hogy a csalás híre elterjed, s az ORF nem foglalkoztatja többé. A lebukott, elkényezteted férfiban éktelen harag gerjed, felszakadt benne az a - talán önmaga által sem tudatosított - féltékenység, ami vagy 15 éve lappangott benne Köberllel szemben. A nála tíz esztendővel idősebb rendező mindig ugyanazon a területen tevékenykedett, ahol ő, s bár sohasem voll annyira népszerű, mint a képernyőn megjelenő Frodl, de filmes körökben ismerték, becsülték. A nők szerelték, igazi barátok vették körül. Ráadásul Köberl meg tudta fogni a pénzt, s ellentétben Frodl fényűzésével, szerénynek mondható életet éli. Végül is ez tette lehetővé, hogy Fritz Köberl egy szupermodern stúdiót építsen fel magának. Olyat, amelyben film- és videostúdió, illetve külön egy hangstúdió is működik, s ahol a rendező elvégezheti a saját munkáit, illetve megrendelők rendelkezésére bocsáthatja a stúdiót, a berendezéseket, a szakembereket. Szakértők 10-15 millió schillingre becsülik a stúdió értékét. Mindenesetre a Modecenterslras.se 13 szerencsétlen számnak bizonyul. A gyűlölet, mini annyiszor, felettébb bonyolult, összetett érzés. Később, a bíróságon, amikor több százan hallgatták szavait, Frodl elárulja, hogy látens vonzalmat is érzett a magas, sölét hajú, előnyös külsejű férfi iránt. A fellobbant harag lángját talán ezért is szítja magában Frodl, s az atrocitást, amely Köberltől érte, felnagyítja, s az egész családját fenyegető támadássá minősíti. Á felesége, a gyerekei kerültek veszélybe, s őket kell neki megvédenie. Gyűlöletté gerjesztett haragja így már igazságos, dc Frodl még tovább hergeli magát. Elképesztőnek találja Köberl hálállanságát, józan ésszel megmagyarázhatatlannak, hogy a neki juttaiott megrendelésekért, könnyű vagy olykor ingyenpénzekért árulással fizet. (Folytatjuk)