Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-14 / 111. szám, szombat

TANÁCSADÁS ÚJSZÓ' 1994. MÁJUS 14. „Tanácstalan" jeligére: 57 éves, egészségesnek mondható férfi vagyok. Csak már egy ideje impotenciával küszködöm. Mintegy fél évvel ezelőtt a körzeti orvosomtól kaptam tablettákat, s ezek rövid ideig segítettek is, de aztán az állapotom újra rosszabbodott. Kértem magam szakorvoshoz kivizsgálásra, de a válasz az volt, hogy nálunk ilyen problémákkal nem foglalkoznak. Igaz ez? Hová fordulhatok a panaszommal? - Nem igaz. A szexológia nálunk is már legalább 20 éve legális orvosi szakág, és szexológusképzés is folyik. Más kérdés, hogy még olyan kevés a szexológus, hogy nagyítóval kell keresni. Ez viszont nem menti fel az alól az orvosát, hogy ne tudja, hová kell irányítani a beteget, ha szakorvosi kivizsgálásra van szüksége. Ha majd nálunk is lesznek magánrendelők, biztos vagyok benne, hogy még apróhirdetéseken keresztül is tudomást szerzünk arról, hogy hol található a szexológiai tanácsadó. Addig oda az út a körzeti pszichiátriai rendelőn át vezet, mivel a szexológia mint tudományos orvosi szakágazat a pszichiátria kereteibe tartozik, ami természetes, ha tudatosítjuk, hogy az impotenciák 60-70 százaléka pszichés eredetű, s a baj gyökere a megromlott vagy kóros párkapcsolatokban keresendő, legalábbis fiatalabb korban. Idősödő férfiak esetében mindenképpen meg kell vizsgálni azt is, a korral járó érelmeszesedés nem rontotta-e meg annyira az ágyéki tájék vérellátását, hogy ez impotenciát okoz. Feltétlenül szükséges tehál egy urológiai és azon keresztül egy érvizsgálat, mert a kezelés nagymértékben függ ezek eredményétől. Újabbkori felfedezés, hogy impotenciazavarokat okoz. á cinkhiány. Ez. lehet kóros, például alkoholistáknál vagy cukorbetegeknél, de mesterséges is, például ha valaki nagy adagban szed B

6 vitamint (piridoxin). Jó hír, hogy nemsokára nálunk is kaphatók lesznek a Magyarországon már népszerű California Fitness-termékek, és akkor nem lesz probléma beszerezni a Chelated Zinc nevű készítményt, valamint a Yohimbe Bark Extractot vagy a Muira Puamát, melyeket speciálisan e célra állítottak elő. B. V. Pered: 44 éves családanya vagyok, és az utóbbi időben epebántalmaim vannak. Jobban mondva csak az utóbbi két évben jöttek rá az orvosok, hogy több mint egy évtizedes fájdalmaim okozói az epekövek. Az ultrahangos vizsgálat megmutatta, hogy a legnagyobb 24 mm-es nagyságú. Azt szeretném tudni, végezneke nálunk epekőeltávolitást lézersugárral. Azt is hallottam, hogy létezik valamilyen laparoszkópiás műtét, és hogy ez sokkal elviselhetőbb. Kérem, írja meg a véleményét! - Arról nem tudok, hogy végezneke nálunk már epekőeltávolítást lézersugár segítségével. Laparoszkópiás módszerrel igen. Ennek az a lényege, hogy nem kell a hasüreget a hagyományos módszerrel megnyitni, hanem a műtétet vezető orvos 3 vékony szondát vezet be a hasüregbe, melyeken keresztül tökéletes videorendszer és inštrumentári u m segítségével el tudja távolítani a kövekkel teli epehólyagot. Ennek a módszernek kézenfekvőek az előnyei. Alig van vérzés, alig kell varrni, csonkolni, s így a beteg műtét utáni fájdalmai, szenvedései is jóval kisebbek, a gyógyulás folyamata gyorsabb. Az első ilyen műtétet Pozsonyban 1992-ben végezték, és azóta már több száz betegen segítettek, és egyre több kórháznak sikerült beszerezni a műtéthez szükséges drága felszerelést. A pozsony-ružinovi kórháznak az el^ők között sikerült, ezért ha olvasónk á sebészet vezetőjéhez, Hut'an főorvoshoz fordul, garantálom, hogy precíz műtétben lesz része. Való igaz, hogy külföldön már legalább 5 éve megoldották a laparoszkópiás és lézeres eljárások együttes felhasználását. Sajnos, egészségügyünk mai helyzetében erről egyelőre le kell mondanunk, mivel ezekhez a műtétekhez egészen újfajta, tehát még drágább műszerek és instrumentáriumok kellenek, amihez még hozzá kell számolni a külföldi betanítás költségeit is. „Bizalmat várok" jeligére: Egy hónapja voltam megműtve, a műtét az orvosom szerint sürgős volt, de azzal biztatott, hogy biztos esélyem van a felgyógyulásra. Nagy meglepetésemre, mikor kiengedtek a kórházból, kaptam egy zárt levelet, hogy azonnal jelentkezzem az onkológián Pozsonyban utólagos sugárkezelésre. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem: ha idejében megoperáltak, akkor miért kell ez az utókezelés? - Azért, mert a tapasztalatok és a statisztika szerint is jobbak az eredmények, ha a műtét után még sugárkezelést kap a beleg. Ez persze függ attól, hogy milyen típusú és milyen stádiumban volt a daganat, ami miatta műtétet el kellett végezni. Az orvosának teljes mértékben igaza volt, amikor a műtétet sürgősnek minősítette, mert az ilyen típusú betegségeknél az, idő nagy szerepet játszik. Az is fontos, hogy az utókezelés után is rendszeresen eljárjon az ellenőrzésekre, mert az esetleg később jelentkező elváltozásokat is idejében kell kórismézni és kezelni. „Agykárosodás" jeligére: 50 éven felüli asszony vagyok, eddig már 4 alkalommal voltam operálva. Az altatás után minden alkalommal 5-6 óráig voltam kómában. Ez a többszörös altatás nem okoz-e károsodást az agyban? - Amennyiben az altatást az érvényes szabályoknak megfelelően végezték és a műtét alatt sem lépett fel semmilyen komplikáció, illetve ha a felgyógyulás után nem észlelt olyan tüneteket, melyeket a neurológus agykárosodásból eredőnek minősített, akkor nem valószínű. Ma már azt is tudjuk, hogy minden szervezet, minden idegrendszer individuálisan reagál az altatószerre. Vannak érzékenyebb emberek, akik a műtét utáni napokban egy ideig képtelenek bármilyen szellemi tevékenységet végezni, sőt akár zavartak is lehetnek. Kórházakban ez ismert jelenség, az altatóorvosok és a sebészek számolnak is vele, s odafigyelő gondoskodással, e célra kidolgozott gyógymóddal, infúziós terápiával maradék nélkül megszüntethető. Az ébredési szakasz 5-6 óráig tartó elhúzódása nem mindennapos esemény, de belefér ebbe a képbe. Semmiképpen sem minősíteném agykárosodás következményének. „Remény" jeligére: Körülbelül egy éve kezdődtek a panaszaim. Olyan rosszulléteim vannak, hogy azt hiszem összeesem. Elsötétül előttem minden, szédülök, az arcom elvörösödik, majd a szívem tájékán nyomást érzek. Végeztek már neurológiai és EKG-vizsgálatot is. Több orvos mondta, hogy idegkimerültségről van szó. Szedem a Rudotelt, megváltoztattam a munkaidőmet, a rosszulléteim mégis megmaradtak. Pár napja nagyon megrémültem, mert az utcán jött rám a rosszullét, többen kérdezték, mi bajom van, mert látták, hogy szédelgek és más a színem. Félek, hogy valami komolyabb bajom van. Hová forduljak? - A leirt tünetek lehetnek egy nagyfokú idegkimerülés tünetei, de gyanús, hogy a levélben leírt rosszullétek rohamszerűen, váratlanul jelennek meg. Jó volna, ha ilyen állapotban mérnék meg levélírónknak a vérnyomását, éspedig többször. Van ugyanis egy ritka, nagyon nehezen kórismézhető betegség, amely rohamszerű rosszullétekkel, vérnyomás-emelkedésekkel, és látványos vegetatív tünetekkel jelentkezik. Az állapot lényege, hogy a gerinc mentén bárhol, apró. adrenalint termelő daganal vagy daganatok jelennek meg, s ezek teljesen kiszámíthatatlan módon juttatják a kitermelt adrenalint a vérbe, és ez okozza a tüneteket. Azokon a klinikákon, ahol a magas vérnyomás, illetve a vérnyomásbelegség kutatásával foglalkoznak, laboratóriumi vizsgálatokkal már ki tudják mutatni ennek a daganatnak a jelenlétét. A kórisméhez vezető eljárás az indokolt gyanú ellenére hosszadalmas, és a gyógyítás az eredménytől függ. Legeredményesebb a műtét, amennyiben a daganat a sebész szikéjével elérhető helyen van. Ellenkező esetben csak a tüneti kezelés jöhet szóba, de ez nem mindig eredményes, és ez nagyon megkeseríti a beteg mindennapi életét. Mivel az említett daganatot FEOCHROMOCY TOM-nak hívják, levélírónknak meg kell kérnie körzeti neurológusát, hogy segítse őt hozzá ahhoz a vizsgálati programhoz, amellyel kizárják vagy megerősítik ezt a betegséget. Egyértelmű, hogy ideggyengeségben is szenved, de azt együtt kell kezelni az alapbetegséggel, amennyiben beigazolódik. „Valéria" jeligére: IS évvel ezelőtt történt, hogy a bolgár tengerparton, nyaralás közben, egyszer csak csúnya égető foltok jöttek ki a nyakamon. Azóta ezek a foltok minden tavasszal, kora nyáron, hosszabb napozás idején megjelennek. Sőt terjednek is, mert már a kézfejemen is ott vannak. Az orvosom azt mondta, hogy napallergia, évekig szedtem a Tavegyl gyógyszert, nagyobb eredmény nélkül. Legutoljára urobilinogént is találtak a vizeielemben, és a hematológus kismértékű vérzékenységet is megállapított. Tavaly nyáron aztán fájdalmas csomók jelentek meg a talpamon, idén meg már a bal kezem több ujján is. El vagyok keseredve, mert itt a tavasz, a napallergiám miatt nem napozhatok, ráadásul fáj a kezem és a lábam. Nincs valami komoly bajom? - A bőrnek a napfényre való érzékenysége minden embernél más és más. Van, aki egyáltalán nem napozhat, van, aki csak bizonyos alkalmakkor, és megtörténhet az is, hogy olyan betegséget kaphat valaki, ami fokozza bőre érzékenységét a napsugárral szemben. Ez megtörténhet bizonyos gyógyszerek (Chlorpromazin, Sevenal) szedése vagy bizonyos táplálék fogyasztása után is. Kevesen tudják, hogy bizonyos kölnivizek súlyos égési sebekel okozhatnak, ha napfény éri azt a helyet, ahol a bőrünket illatosítottuk velük. Valószínűleg ez történi levélírónkkal 18 évvel ezelőtt. Belbetegségek egész soránál keletkezhet fényérzékenység. A legsúlyosabbak ezek közül a vérképzőrendszer és a máj betegségei. Ilyenkor különféle anyagcsere-maradékok keringenek a vérben, megjelennek a vizeletben és felhalmozódhatnak a különféle kötőszövetekben, esetleg ott még másodlagos reakciókat is kiváltva. A vizeletben megjelent urobilinogén és a vérzékenység fokozódása azt sugallja, valahol itt kell keresni levélírónk problémájának a kulcsát. A megoldási egy komplex kivizsgálásban látom, vagy valamelyik hematológiai klinikán, bőrorvos bevonásával, vagy fordítva, a bőrklinikán, hematológus közreműködésével. A belgyógyászati státusz tisztázása mindkét esetben követelménynek számít. * * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az üj Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. \Jüui ^-y JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Fogyasztói jogok B. E.: Tavaly októberben vásáraltunk egy külföldi mosógépet, mert mi is azt hittük, hogy a külföldi már csak jobb lehet, mint a hazai. A mosógép az első naptól kezdve eresztette a vizet, amely elöntötte a fürdőszobát, az előszobát... Kihívtuk a szerelőt, s ő megmagyarázta nekünk, hogy ez valamiféle fizikai törvény következménye, de a mosógéphez nem is nyúlt hozzá, és a jótállási levélre sem írta rá a fizikai törvényeket magyarázgató látogatását. A mosógépem ennek ellenére is újra és újra eláztatta a fürdőszobánkat, előszobánkat. A külföldi cég hivatalos hazai szerelője kijött másodszor, sőt harmadszor is. Magyarázgatta nekem a fizikai törvényeket, aztán meg nekem állt, hogy ha én ezekhez a törvényekhez nem értek, miért vettem magamnak mosógépet. Tény viszont az., hogy amikor másodszor, illetve harmadszor is kijött, egyszer egy tömítést cserélt ki, máskor pedig egy lyukat tömött tele ragasztóval. A mosógépünk viszont még ma is folyik. Mit csinálhatok ebben a helyzetben? A Polgári Törvénykönyv 619. íjának második bekezdése szerinl az eladó az ilyen dolgok esetében a jótállási határidőben felelősséggel tartozik mindazon meghibásodásokért, amelyek a dolog (áru) átvétele után jelentkeznek. Ez a jótállási határidő legalább hat hónap, ha mosógépről van szó (az eladó azonban hosszabb jótállási időt is nyújthat). A Polgári Törvénykönyv 622. paragrafusa kimondja, hogy ha olyan meghibásodásról van szó, amely eltávolítható, a vevőnek arra van joga, hogy ezt a hibát az eladó (esetleg az általa megbízott javítóvállalat) ingyenesen, idejében és rendesen eltávolítsa (azaz megjavítsa az árut). Ez a rendelkezés egyben azt is kimondja, hogy az eladó ezt „haladéktalanul" köteles megtenni. A Polgári Törvénykönyv 623. paragrafusának első bekezdése pedig azt szögezi le, hogy ha olyan meghibásodásról van szó, amelyet nem lehel eltávolítani (kijavítani), és amely akadályozza az áru rendes, azaz hibátlanként való használatát, a vásárlónak ahhoz van joga, hogy kicseréljék az árut (például új mosógépet kapjon) vagy elállhat a szerződéstől (ami gyakorlatilag az adásvételi szerződés megszüntetését jelenti azzal, hogy a vevő visszakapja a kifizetett vételárat, de ugyanakkor visszadja az árul is). Elvben elképzelhető, hogy olyan meghibásodásról van szó, amelyet nem lehet eltávolítani, kijavítani, ám felhívnánk a figyelmét az utóbb említett rendelkezés folytatására is: „ Ugyanezek a jogok (az áru kicseréléséhez vagy a szerződés megszüntetéséhez való jog) illetik meg a vásárlói abban az esetben is, ha ugyan eltávolítható hibáról van szó, de a vásárló az áru! a javítás után ismétlődően jelentkező hiba vagy több meghibásodás miatt nem tudja rendesen használni". ,A javítás után ismétlődően jelentkező meghibásodás" fogalma már régebben is vitatott voll (a második vagy a harmadik meghibásodást jelenti-e). A joggyakorlat végül is megállapodott abban, hogy ez az első javítás utáni második (mert ugye „ismétlődő") meghibásodást, vagyis a fogyasztó, a vásárló szemszögéből nézve a harmadik meghibásodást jelenti. A lentieket figyelembe véve a helyzetet némileg bonyolítja az, hogy a javító az első látogatása alkalmával nem javította, illetve nem is próbálta megjavítani a gépet, és csak a második látogatása alkalmából nyúlt hozzá. A Polgári Törvénykönyv 627 §-ának első bekezdése szerint azonban hiba bejelentésétől a hiba eltávolításáig eltelt idő nem számítható be a féléves jótállási időbe ". Persze erről az időről az eladó (illetve a garanciális javításokkal megbízott szervezet) igazolást köteles adni a vásárlónak. Visszatérve a leglényegesebb kérdésre: mivel ugyanaz a hiba az első javítás után már másodszor jelentkezett, alapjába véve két jog között választhat: eláll a szerződéstől, és visszakéri a vételárat vagy új mosógépet kér az eladótól. Ha eldöntötte, melyik jogot választja, írásban értesítse erről az eladót. Befejezésül még megjegyezzük, hogy ezek a jogok a bíróságon is perelhetők. Módosított ipartörvény Sz• L.: Magánvállalkozó vagyok már három éve. Nemrég hallottam, hogy módosították az ipartörvényt. Igaz ez? Érinthetnek az esetleges változások engem is? Az Ipartörvényt a szlovák parlament április 27-i ülésén módosította, mégpedig viszonylag terjedelmesen. Lényegesen változott például az egyes tevékenységek besorolása, s ezzel kapcsolatban a törvény határidőket állapít meg, amelyeken belül a vállalkozók a törvény rendelkezéseivel kötelesek összhangba hozni a tevékenységüket. Az új rendelkezések több vonatkozásban szigorúbbak a korábbiaknál (például az iparűzés akadályairól szóló rendelkezések szerint öt évig nem űzhet ipart az olyan vállalkozó, aki szándékosan idézett elő csődöt vagy kényszeregyezséget). Módosullak a felelős képviselő révén folytatott ipartevékenység feltételei is. A felelős képviselőnek az új rendelkezések szerint rendszerint munkajogi viszonyban kell állnia a vállalkozó jogi vagy magánszeméllyel, és a hangsúly áttolódott a szakmai hozzáértésére, miközben az iparjogi rendelkezések megtartásáért már nem felelős. A vállalkozó minden egyes telephelyre külön felelős képviselőt köteles alkalmazni, illetve kinevezni. A törvényhozó pontosította a telephelyre vonatkozó rendelkezéseket, és új rendelkezés az is, hogy ezentúl az irodahelyiségeket, raktárakat stb. is be kell jelenteni az iparhivatalnak, illetve ugyanúgy meg kell jelölni, mint a telephelyeket (műhelyeket, üzlethelyiségeket stb.) Az utóbb említett kötelezettség megszegőit az iparhivatal 50 ezer korona összegű bírsággal sújthatja. Mivel az egész törvényt lehetetlen itt ismertetni, egyes részletkérdésekhez majd visszatérünk. Annyit szükséges ezzel kapcsolatban még elmondani, hogy az említett módosítások július elsejével lépnek csak hatályba. Áremelés? /'. L.: 1990-ben kötöttem szerződést a Multiservisszel televízióra, azzal, hogy havonta 350 koronát törlesztek. A Multiservis megszűnt, az utólagos tulajáonos a Tecos nevű cég lett. A fizetési kötelezettségeimet velük szemben rovom le. Márciusban felszólítottak, hogy január elsejétől visszamenőleg 88 koronával fizessek többet. Az indok a 25 százalékos adó (az 529/92-es törvény 56 S-ára hivatkoztak). A szerződésemben azonban szó sincs a díjemelésről. Köteles vagyok ezentúl az emelt díjat Jizetiti? Igen, köteles, amíg csak a szerződés érvényben van. A levélben említeti adó (hozzáadottérték-adó) ugyanis törvényes kötelezettség, amelyet a vállalatnak igazából nincs módja befolyásolni, vagyis a vállalat valójában nem hajtott végre áremelést, csak a hozzáadottérték-adót hárította át ügyfeleire, ami egyébként teljesen érthető és törvényes eljárás.