Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-13 / 110. szám, péntek

1994. MÁJUS 12. Ói SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1083 13 Horn Gyula már elhagyta a kórházat Ez a felvétel még a kórházi ápolás alatt készült Nem kell minden bírálatra reagálni (Budapesti munkatársunk jelenté­se) Horn Gyula, a Magyar Szocialis­ta Párt elnöke tegnap délelőtt el­hagyta a miskolci kórházat, ahol a múlt pénteki súlyos autóbalesete után ápolták. Ugyancsak elhagyta a kórházat a gépkocsi vezetője és Horn egyik kísérője is, akik szintén megsérültek a balesetnél. Dr. Katona Zoltán, a kórház orvos­igazgatója szerint a szocialista pártel­nök állapota megnyugtató, a körül­ményekhez képest igen jó állapotban van, az elszenvedett balesetet jól vi­seli. Hornot budapesti otthonába szál­lították; az otthoni körülmények közt is folyamatos orvosi felügyeletre, majd rehabilitációra van szüksége. Mint már jelentettük, Horn a múlt csütörtökön este, a szocialisták mis­kolci országos kampányzáró nagygyűléséről hazautazóban szen­vedett autóbalesetet Nyékládháza és Ernőd között, amikor kocsija belero­hant egy műszaki hiba miatt várako­zó IFA pótkocsis teherautóba. A baleset rendőrségi kivizsgálása folyamatban van. Túrós András, az Országos Rendőrfőkapitányság köz­biztonsági főigazgatója közölte, hogy folyik a tanúk kihallgatása és a szak­értők véleménynyilvánítása. A bal­eset aprólékos kivizsgálását az MSZP is kérte a rendőrségtől. A rendőrség il­letékesei szerint kizárható az a feltéte­lezés, amely egyes lapokban felme­rült, hogy esetleg szándékos merény­letről lett volna szó Horn ellen. Várha­tóan hétion Budapestre érkezik a svéd SAAB cég két szakembere, akik meg­vizsgálják azt a SAAB-9000 típusú gépkocsit, melyben a pártelnök uta­zott. A hírek szerint minderről szintén tájékoztatást kap a közvélemény. KOKES JÁNOS (ÜJ SZÓ-tudósítás) A külügymi­nisztérium nem alszik, lia nem reagál a külföldön napvilágot látó, Szlováki­át elmarasztaló értékelésekre - vála­szolta Eduard Kukán tegnapi sajtóér­tekezletén lapunknak arra a kérdésé­re: reagál-e a tárca a napokban Was­hingtonban közzétett elemzésre, amely Szlovákiát a részben szabad országok között említette. Mint teg­napi számunkban közöltük, az USA­beli szlovák nagykövet jelezte: az ér­tékelés helyreigazítását kérte a tanul­mány készítését finanszírozó Free­dom House alapítvány igazgatójától. A szlovák külügyminiszter úgy vél­te, hogy nem kell feltétlenül minden, a szlovák félnek nem tetsző elemzésre reagálni, mert ez nem szokásos a dip­lomáciai gyakorlatban sem. A külügy­minisztérium cselekszik minden olyan esetben, amikor úgy méri fel, hogy Szlovákia érdekében lépnie kell, de er­re nincs mindig feltétlenül szükség. Eduard Kukán szerint abból kell kiin­dulni, hogy elismert és mérvadó szak­embercsoport vagy intézmény keszí­tette-e az értékelést, ellenkező esetben a dolog egy kézlegyintéssel is elintéz­hető. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államokban több tízezer alapítvány létezik, s ezek önállóan állítják össze tanulmányaikat, anélkül, hogy az érin­tett ország nagykövetségével konzul­tálnának. Tehát a jövőben Pozsony csak akkor fog reagálni, ha ezt szüksé­gesnek ítéli meg, egyes esetekben pe­dig elég lesz, ha a nagykövet tesz lépé­seket. De előfordulhat, hogy a külügy­minisztérium jegyzékben vagy más módon hallatja a hangját. A külügyminiszter tegnap hajnal­ban tért haza az Európa Tanács stras­bourgi miniszteri üléséről, amelynek eseményeiről lapunk is helyszíni tu­dósításban számolt be. Eduard Kukán elmondta: alkalma volt megismerked­nie azzal a jelentéssel, amelyet Walter Schwimmer, az Európa Parlament képviselője készített arról, miként tel­jesíti Szlovákia az ET-be történt tava­lyi felvételekor vállalt kötelezettsége­ket. A szlovák politikus megítélése szerint a jelentés objektív és pártatlan, s különösebben nem marasztalja el Szlovákiát. A dokumentumot az ET jövő heti varsói tanácskozásán vitat­ják meg és hagyják jóvá. A külügyminiszter a jövő hét elején elkíséri bécsi útjára Michal Kováč ál­lamfőt, holott - értesüléseink szerint ­eredetileg a jövő hét derekán Jozef Mo­ravčík kormányfő társaságában Párizs­ba látogatott volna. Elmondta: a mi­niszterelnök egy héttel azt megelőzően tárgyal a francia fővárosban, hogy ott sor keiiil az Európai Stabilitási Paktum elfogadására, így a francia partnerek­kel esedékes megbeszéléseken ezt a té­mát is érintik. Szlovákia szintén képvi­selteti magát a párizsi fórumon, egye­lőre nem tudni, milyen szinten. A kül­ügyminiszter jelezte, hogy a paktum jelenlegi formájában Szlovákia számá­ra nem teljes mértékben elfogadható, de a szöveg véglegesítéséről még tár­gyalnak a szakértők. (p. vonyik) Elhunyt a Munkáspárt vezére (TA SR-hír) Váratlan szívroham következtében tegnap az egyik londo­ni kórházban elhunyt John Smith, a brit ellenzéki Munkáspárt vezére. A labouristák irodavezetője is meg­erősítette a Reuter hírét, hozzáfűzve: sikertelen volt az 55 éves politikus szívműködésének újraindítására telt kísérlet. A munkáspárti vezért hat év­vel ezelőtt már érte egy szívroham. A skót származású Smith 1992-ben került a Munkáspárt élére, miután a párt Neil Kinnock vezetésével leszere­pelt a választásokon. Az elhunyt poli­tikus kiváló szónok hírében állt, és re­mekbe szabott parlamenti felszólalá­saiban nemegyszer kíméletlenül osto­rozta John Major kormányfőt is. Berlusconi védi minisztereit (TA SR-hír) Az új olasz kormány öt tagjának nincs semmi köze az újfasisz­tákhoz, jóllehet a Nemzeti Szövetség tagjai - jelenlctte ki a kabinet elnöke, Silvio Berlusconi. Az új kormányfő ilyen minőségében adott első tévéin­terjújában az ezzel kapcsolatos nyuga­ti elmarasztaló véleményeket úgy ma­gyarázta, hogy ezeknek a bizalmatlan­ság és a félretájékoztatás az oka. A je­lentések megjegyzik, hogy az öt mi­niszter közül három az NSZ vezérka­rához tartozik, s ez a tömörülés az ú jfa­siszta Olasz Szociális Mozgalomból alakult ki, gyökerei pedig egészen Be­nito Mussoliniig nyúlnak vissza. „Jól ismerem a kormánytagokat, semmi közük sincs a fasizmushoz, sőt inkább antifasisztáknak nevezhetném őket" ­jelentette ki Berlusconi. Az orosz katonák számára Németországban Lesz ünnepélyes búcsúztatás (TA SR-hír) Borisz Jelcin orosz el­nök bonni látogatásának második nap­ján elsősorban német ellenzéki politiku­sokkal tárgyalt. Találkozott Rudolf Scharpinggal, az ellenzéki szociálde­mokraták vezérével, aki az őszi parla­menti választásokon az SPD kancellár­jelöltje lesz. Ugyanitt találkozott Johan­nes Rauval, az SPD észak-rajna-veszt­fáliai elnökével. Az utolsó pillantban si­került tető alá hozni egy megbeszélést Theo Waigel pénzügyminiszterrel is. Az orosz elnök még vizitjének első napján megállapodott Helmut Kohl kancellárral arról, hogy augusztus 31­én ünnepség keretében távoznak Né­metországból az utolsó orosz katonák, akik évtizedeken át az egykori NDK te­rületén tartózkodtak. Jelcin a német kancellárral folytatott megbeszéléseken egyébként sürgette, hogy a Nyugat biz­tosítson Oroszországnak nagyobb pri­vilégiumokat az európai biztonsági rendszer keretében. Jelcin úgy vélte, Bonn közbenjárhatna annak érdekében, hogy Oroszországot nyolcadik tagként felvegyék a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő G7 csoportba. Csak az elnök új (TA SR-hír) Ernesto Perez Balla­darest, a panamai Demokratikus Forra­dalmi Párt elnökét a független választá­si bizottság hivatalosan is az ország új államfőjévé nyilvánította. A választási végeredmény szerint a győztes a leadott voksok pontosan egyharmadát szerezte meg. A hírügynökségi jelentések meg­jegyzik, hogy az új államfő korábban az egykori diktátor, Manuel Noriega hívé­nek számított. Az exelnököt kábítószer­ügyletben való részvétele miatt negy­venéves elzárásra ítélték, amit egy flori­dai börtönben tölt le. Perez győzelme azt jelzi, hogy újra felfelé ível annak a pártnak a csillaga, amely a Noriega­korszakban rossz hírnévre tett szert. Perez szeptember elején veszi át hi­vatalát, s az alkotmány értelmében egyúttal az ország miniszterelnöke is lesz. Hungarista Mozgalom Nem lehet bejegyezni (Budapesti tudósítás) A jelenleg hatályban levő magyarországi törvé­nyek alapján a Hungarista Mozgal­mat nem lehet bírósági nyilvántar­tásba venni. Ez a budapesti főügyészség jogi álláspontja, amelyről a napokban már tájékoztat­ta a Fővárosi Bíróságot. Az április 12-én megalakult Hun­garista Mozgalom április 25-én kérte hivatalosan bejegyzését a budapesti Fővárosi Bíróságtól. A főügyészség azért fordult levélben a bírósághoz, mert az Alkotmánybíróság döntése alapján az ügyészségnek nincs le­hetősége a nyilvántartás megakadá­lyozására. Bár az egyesülési jogról szóló magyar törvény szerint a társa­dalmi szervezetek felett az ügyész­ség törvényességi felügyeletet gya­korol, de ezt a jogot csak a bírósági bejegyzés után tudja gyakorolni. Az ügyészség ezért javasolta a bí­róságnak, hogy döntésekor vegye fi­gyelembe: a Hungarista Mozgalom nyíltan vállalta a fasiszta, nyilas esz­mék terjesztését. Magyarország a 2. világháború utáni békeszerződések­ben viszont kötelezettséget vállalt arra, hogy az ilyen jellegű szerveze­tek működését nem engedélyezi. A hungaristák működésének betil­tását gyakorlatilag az összes ma­gyarországi - kormánypárti és ellen­zéki - politikai erő is támogatja. A mozgalom két vezetője már letartóz­tatásban van. (Kokes) Jobbra át, balra át! Közép-Európa népe szereti a vezényszavakat. A jobbra átot, a balra átot. Magyar­országon négy éven keresztül „jobboldali veszélyről" kukorékoltak a kikiáltók, s a magyar nép csöndes utálattal visszarendezte a „baloldali veszélyt". Leváltotta a kor­mányt, amely véghezvitte a rendszerváltás első lépéseit. Jöjjön valami új, mondta a nép, valami nyugodtabb és megbízhatóbb. Urambátyámék helyett úgymond azok, akik a nyolcvanas években csöndes aknamunkával elindították az eijedést. Csak egy szépséghibája van a dolognak: ebből a csapatból éppen azok hiányoznak, akiknek ott lenne a helyük. Például Pozsgay Imre vagy Németh Miklós. Mint ahogyan az előző garnitúrából is hiányoztak jópáran. Az akkori hiányérzet és a mostani közötti konti­nuitás úgy tűnik, a legmarkánsabb vonása a közép-európai rendezkedésnek. Sokan felhördültek a választások első fordulójának eredményét látva: a magyar nép nem érdemli meg a szabadságot. Leszerepelt, szégyellheti magát. Mások szerint: a magyar nép utálja az urait. A régieket is, az újakat is. Nem kér belőlük. A harmadik tábor eszmék bűvöletében dörzsöli a kezét: lám, feléledt a sokak által temetett libera­lizmus. i Tartok tőle, hogy a magyar nép ezúttal sem az eszmékre szavazott, hanem vi­szonylagos jólétét látta veszélyben forogni. Nem hajlandó beledögleni a sok munkába. Nem akar kiegyezni a középosztály lefelé csúszásával, a munkanélkü­liség növekedésével, a nyugdíjasok nyomorszintjével. A „legvidámabb barakk­ban" elviselhető volt az élet, és sokkal kényelmesebb, mint a korai kapitalizmus könyörtelen versenyében. Persze, a feketeleves nem válik rózsaszínűvé eztán sem: az a garnitúra, amelynek elődje „kiépítette" például a Borsod megyei nagy­ipart, aligha tudja visszavarázsolni a sokezer elveszett munkahelyet. Mozgástere ugyanakkora lesz, mint a leköszönő kormányé volt. Kérdés, mihez kezd vele. Meg tudja-e válaszolni a már-már fátumszerű kérdést, hogy kinek legyen jobb: az országnak vagy a népnek? Mert a Széchenyi-féle nemzeti liberális reformere­ket egyelőre zseblámpával kereshetjük a nagy magyar pusztán. A güri meg meg­marad, továbbra is. ' KÖVESD! KÁROLY Fátyolos nyár Kitört az aggodalom a hívő muzulmánok kö­zött: minden jel szerinl az idén is lesz nyár. Az Öbölpartján már melegszik az idő - és lazulnak az erkölcsök. Az ördögi nők ilyenkor képesek ar­ra, hogy lengén öltözzenek, és kísértésbe vigyék szegény férfiakat. Akik - vélik a mullahok - csak az imádsággal és a munkával törődnének, ha a le­dér nők nem ébresztenének bennük bűnös gondo­latokat. Így hát el is határozták, hogy megelőzik a bajt, s máris beígérték a szigorú büntetéseket. Ter­mészetesen nem a bűnbe eső férfiaknak, hanem a laza erkölcsű nőknek, akik kimerészkednek az ut­cára fedetlen fővel, bokájukat nem takaró szok­nyában, sőt néha harisnya nélkül is! Irán belügyminisztere, Ali Mohamed Besarati máris hadrendbe állította szigorú erkölcsrendésze­tét. Tagjai megkapták az egyértelmű utasítást: elő kell állítaniuk, meg kell bírságolniuk minden nőt, aki túlzottan festi magát, viszont takarékosan öltö­zik. A kívánatos viselet a csador, amely fekete múmiává változtat minden nőt, vagy a homlokot is fedő fejkendő, hozzá a hosszú, sötét szövetkabát. Feltétlenül kell harisnyát viselni, de nem áttetszőt. Érdekes módon az erkölcsrendészet tagjainak nagy része nő, hiszen férfi semmiképpen sem el­lenőrizhetné, hogy egy nő megfelelően van-e öl­tözve. Azért a kétes testület férfi tagjai sem marad­nak munka nélkül: nekik azt kell kideríteniük, hol szereltek fel az erkölcstelen nyugati adók vételére is alkalmas parabolaantennát, és intézkedniük kell azonnali eltávolításáról. Az ő feladatuk a videoka­zetták szűrése, a hazárdjátékok megakadályozása, az alkohol- és drogfogyasztás eseteinek felderíté­se. Nem jobb a helyzet az Öböl másik partján sem. Hasonló intézkedések vannak érvényben az emír­ségekben is, az őskonzervatív szaúdi királyság pe­dig szintén totális háborút indított a szexuális sza­badosság ellen. Minisztertanácsi rendelettel tiltot­ták be a parabolaantennák gyártását, behozatalát, forgalmazását és - természetesen - a használatát. A rendelet megszegőit 50 ezer dollárig terjedő büntetéssel sújtják. Az intézkedés végrehajtása azonban nem is olyan egyszerű, hiszen már 300 ezer olyan antenna van az országban, amely fogja a műholdas adásokat. Mivel az erkölcsnél nincs drágább, óriási költséggel felépítettek egy zavaró­berendezést. Sikerült is elérniük, hogy a parabola­antennák tulajdonosai semmilyen adást se tudja­nak fogni - még a moralizáló állami televízióét se. Talán nem is bánják. Hiszen így még véletlenül sem keverednek gyanúba, s nem kerülnek a házas­ságszédelgők és tájtalankodók sorsára, akiket a pénteki ima után a mecsetek előtt nyilvánosan megkorbácsolnak. (görföl)

Next

/
Thumbnails
Contents