Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-12 / 109. szám, csütörtök

8 GAZDASAG UJSZO 1994. MÁJUS 12. Mohiról ­kétszer Nemzetközi vizsgálat A Szlovák Energetikai Művek az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól kért hitelt a mohi atom­erőmű befejezésére, s e kérelem el­bírálásával kapcsolatban már több nemzetközi vizsgálatra is sor került. Ezek sorában legközelebb ún. envi­ronmetális audit, készül, amelynek keretében a szakértők foglalkoznak az erőműnek a környezetére gyako­rolt hatásait vizsgáló kutatások kö­vetkeztetéseivel, és komoly figyel­met szentelnek a közvélemény tájé­koztatásának is. Mojmír Seliga, az atomerőmű tá­jékoztatási és nemzetközi kapcso­latok főosztályának vezetője sze­rint az európai bank ezt az igényét még 1992 közepén fogalmazta meg azzal, hogy mindezt saját maga fi­nanszírozza és szervezi. Ennek el­lenére tavaly nyárig semmi sem történt az ügyben. Ekkor a bankon belül újra felvetődött az audit el­végzésének szükségszerűsége, de végül is idén tavaszig csak annyi történt, hogy a 24 jelentkezőből ki­választottak egy angol céget. Ez azonban csak akkor kezdi meg a munkát, ha az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank valóban felsza­badítja az erre szánt pénzt. . Mojmír Seliga szerint Mohiban mindenesetre előkészítették a kör­nyékbeli állat- és növényvilágra il­letve a talajra és a vízre gyakorolt hatásokkal foglalkozó tudományos munkákat. Ezeket kiegészítik az erőmű dolgozóit érintő egészségügyi adatokkal és a környékbeli lakosság körében végzett szociológiai-de­mográfiai felmérések adataival. Az audit fontos része lesz a nyilvános­sággal tartott kapcsolat, ezért doku­mentálják tízéves felvilágosító mun­kájuk eredményeit, amelynek kö­szönhetően szerintük kedvezően vál­tozott a környéken élők szemlélete az atomenergia felhasználásával kapcsolatban. Nem zárkóznak el a környezetvédelmi szervezetek elől sem, így több nyilvános fórumon vettek részt a Föld Gyermekeivel vagy az erőmű konverzióját kezde­ményező csoport tagjaival. Nem ma­radt válasz nélkül az a mintegy nyolcszáz levél sem, amelyet az an­gol cég érkezésének hírérc kaptak Ausztriából. A Mohiban eddig lefolyt nemzet­közi vizsgálatok általában felsorol­ták azokat az intézkedéseket, ame­lyek az adott szakterületen szüksé­gesek ahhoz, hogy az atomerőmű teljesítse az európai elvárásokat. Ezúttal tehát a természeti környezet­re és a lakosságra gyakorolt hatáso­kat méri fel egy független vizsgálat, és a mohi erőmű vezetői arra számí­tanak, hogy ezután nem lesz akadá­lya a befejezéshez szükséges hitel megítélésének. A Královopolská visszatér Szeptember elején újra visszatér a mohi atomerőmű egyes és kettes blokkjának szereléséhez a brünni Královopolská Rt., amely a Szlovák Energetikai Művek (SEP) fizetés­képtelensége miatt 1992-ben távo­zott az építkezésről. A Hospodárske noviny szerint ebben a SEP, a francia Elecricitéde France (EdF), a főkivi­telező pilzeni Skoda és a brünni vál­lalat egyezett meg. Zdenék Pánek, a Královopolská igazgatója szerint az EdF a Siemensei, Framatomot és a Skodát egy olyan konzorcium mega­lakításával bízta meg, amelynek cél­ja a két erőművi blokk biztonságá­nak növelése Lesz. Mindez előfelté­tele annak, hogy az Európai Fejlesz­tési és Újjáépítési Banktól 1,3 milli­árd márka kölcsönt kapjanak a befe­jezésre. A brünni gépgyárnak egyébként még 1,05 cseh korona értékű megrendelése van a mohi atomerőmű első két blokkja szá­mára. (tuba) Egész évben mézes hetek az Istrocera Kft.-ben Abszolút környezetbarát Az utóbbi időszakban megle­hetősen kevés optimista, jó kedélyű vállalkozó, illetve az üzleti életben aktívan tevékenykedő emberfia akadt az utamba. Hogy miért, arra az Olvasó legalább olyan jól ismeri a választ, mint én, ezért hát nem is részletezem. Eudovít Klíč, a szent­péteri Istrocera Kft. tulajdonosa azonban azok közé a - talán sza­bályt erősítő- kivételek közé tarto­zik, akik még az országot sújtó nagyfokú gazdasági nehézségek el­lenére is derűsen, újabb és újabb tervekkel teli végzik mindennapi teendőiket. Mert Klíč úr, a Szlovák Televízió főenergetikusából lett vállalkozó mostanság saját üzemé­ben méhviasz tisztításával és fel­dolgozásával foglalkozik, s ha ter­vei valóra válnak, akkor a rövide­sen ugyancsak a Szentpéteren fel­épülő vállalatában mézet, propo­liszt, illetve méhészeti kellékeket is készíteni fog. De nagyszabású ter­veiről, amelyek megvalósítása a földművelésügyi minisztérium ga­ranciájával és egy külföldi partner bevonásával történik, inkább később ejtsünk szót, előbb ismer­kedjünk meg a vállalkozásba kez­désének előzményeivel. - Közvetlenül a '89-es változá­sok után a nyugat hirtelen nagy ígé­retekkel halmozta el az akkori Csehszlovákiát - kezdi mondókáját Klíč úr, majd így folytatja: - Az amerikai kormány életre keltette a későbbi Szlovák-amerikai Vállal­kozási alapot, amely elsősorban környezetbarát kis- és középvállal­kozások finanszírozását célozta meg. Akkoriban már dolgoztam a méhviaszfeldolgozó tervein, s ami­kor a tömegtájékoztató eszközökből tudomást szereztem az. alap létreho­zásáról, annak munkatársaival rö­vid időn belül felvettem a kapcsola­tot. Lévén, hogy az amerikai szak­emberek elé egy abszolút környe­zetbarát, a mezőgazdasági termelést közvetett módon fokozó tervezetet tettem le, a továbbiakban elsősor­ban a formaságok intézésével kel­lett bajlódnom. Végül is 1992 máju­sában 31 százalék külföldi tőkeré­szesedéssel sikerüli bejegyeztcl­nünk az Istrocera Kft.-t. Azután kezdtük el Szentpéteren annak a je­lenleg már folyamalosan üzemelő komplexumnak a felépítését, amelyben a méhviasz felvásárlásá­val és feldolgozásával foglalko­zunk. • Milyen gazdasági eredmények­kel zárták a múlt évet? - Az épület, ahol jelenleg is tar­tózkodunk, lavaly augusztus 30-án lett átadva. Azt követően legalább egy hónapot vett igénybe a próba­üzem, illetve az alkalmazottak beta­nulása. Gyakorlatilag tehát csak ok­tóber elején, éppen a méhészeti idény végén kezdtük el a termelést. Egy optimista vállalkozó: Ľudovít Klíč Ugyanakkor a felvett, mintegy 9 millió korona értékű kölcsön - ame­rikai bankoktól, nagyon kedvező kamattal - törlesztését is el kellett kezdenünk, ezért a múlt évet még veszteségesen zártuk. Azonban az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy az idei évet fel­tehetően 2-3 millió koronás nyere­séggel zárjuk. • Mielőtt a méhviasz feldolgozá­sába kezdtek volna, nyilván felmér­ték a szlovákiai és az elérhető kül­földi piacol. - Amatőr méhészként már ré­gebbtől meglehetősen jő az áttekin­tésem, ismerem a szlovák méhésze­ti piac nem túl rózsás helyzetéi. Ná­lunk a méhészek vagy a Szlovák Méhészszövetségbe, vagy pedig a Szlovák Méhészek Egyesületébe tömörülnek. Az ország szinte min­den pontján megtalálhatók, kivételt csupán a Magas-Tátra és az ipari lé­tesítmények által tönkretett terüle­tek képeznek (például Korompa és Garamszentkereszt környéke). Mé­hészeti termékek feldolgozásával a galántai Medos, kisebb kapacitással pedig egy zsélyi és egy liptószent­miklósi üzem foglalkozik. • Miben különbözik az Istrocera Kft. az utóbb említett vállalatoktól? - Elsősorban abban, hogy Szlo­vákiában egyedül mi foglalkozunk az öreg méhviasz felvásárlásával, az országban létesített 15 telephe­lyünk segítségével. A méhviasz tisztítását pedig a legmodernebb berendezésekkel végezzük minden­nemű vegyszer kizárásával úgy, hogy közben nem termelünk hulla­dékot. A méhviaszt hazai ér­deklődés hiányában Németország­ban, Angliában és Hollandiában ér­tékesítjük, ahol a gyógyszer-, élel­miszer és vegyiparban hasznosítják a kizárólag természetes alapanyagú félkészterméket. Készítünk műlé­pet is, a közeljövőben pedig el­kezdjük a gyertya, a fehérített- és oltóviasz, valamint a gyógyszeripar és kozmetika részérc különlegesen tisztított méhviasz gyártását. Köz­ben egy külföldi partner bevonásá­val már kidolgoztuk annak a külön­féle méhészeti termékeket és kellé­keket, segédeszközöket gyártó vál­lalatnak a terveit, amelyet a jelenle­gi feldolgozóval szembeni 2 hektá­ros területén fogunk felépíteni. Eb­ben támogat bennünket a Földművelésügyi Minisztérium és a Szentpéteri Községi Hivatal is, mert akárcsak a már működő üzem­ben, a hamarosan felépülőben is elsősorban a falu lakosainak fo­gunk munkahelyet teremteni. A mintegy 73 millió koronás beruhá­zással tervezett új gyárban nem ke­vesebb, mint 90 alkalmazottra lesz szükségünk. Hogy mennyire nagy szüksége van Szentpéternek az új munkale­hetőségekre, arról Krnáč Ottó, a községi hivatal vezetője tájékozta­tott. Elmondta, hogy a faluban 208 munkanélkülit tartanak nyilván, azonban a nem bejelentett szemé­lyekkel együtt a munkanélküliek száma 250 körül mozog. Ez pedig a község 1230 munkaképes lakosá­nak nem kis hányadát képezi. Mi­vel Klíč úron kívül Szentpéteren más vállalkozó nem tervez hasonló nagyságrendű beruházást, így talán természetes, hogy nagyon is üdvöz­lik az új méhészeti központ felépí­tését, s a faluhoz tartozó 2 hektár­nyi nem termőföldet szívesen Klíč úr rendelkezésére bocsájtják. KOSÁR DEZSŐ 0 ' i I ll illlll 1 »«»::• lit tisztítják a méhviaszt és gyártják a műlépet (A rchívumi felvétetek) Makierek a parketten Szimulált tőzsdenap a Brünni Terménytőzsdén Még az agrárszakemberek közül is vélhetően kevesen tudják, hogy Brünnben a vásárváros egyik épüle­tében székel a Brünni Ter­ménytőzsde, amely a cseh agrárpia­con beindított gazdasági folyamatok egyik fontos színtere. így aztán nem meglepő, hogy a nemrégiben lezaj­lott Techagro mezőgazdasági gépki­állítás kísérő programja keretében a tőzsde szakemberei a gyakorlatban is bemutatták, hogyan zajlik egy-egy aukció a mezőgazdasági termények piacán. Peter Kríž, a terménytőzsde ve­zetője, hivatalosan főtitkára, fiatal, energikus üzletember. Az aukció megkezdése előtt röviden tájékozta­tott a tőzsde megnyitásáról, az alap­szabályról. Már az elején leszögezte, a tőzsdén csak a hivatásos üzlet­kötők, a nuiklerek köthetnek üzletet a saját, vagy megbízóik nevében. A tőzsde nem bolhapiac, itt az áruk nagy mennyiségekben cserélnek gazdát, tehát nem kifejezetten kister­melők számára méretezett. A tőzsde tagjává csak szigorú pénzUgyi felté­telek teljesítése után válhat termé­szetes vagy jogi személy. Kétszáze­zer cseh korona fejében szerezhetik meg az üzletelés lehetőségét azok, akik a nagybani üzletek iránt ér­deklődnek. Jelenleg csupán csehor­szági tagjaik vannak, a tőzsde nem­zetközivé való bővítése még várat magara. Pontosan tíz órakor megnyíltak az ajtók, s a tőzsde tagjai az ér­deklődőkkel és az érintett ügyfelek­kel egyült benyomulnak a helyiség­be, ami egy átalakított moziteremre emlékeztet. A színpadon két ve­títővászon, középütt a parkett ve­zetőjének a helye, számítógépekkel, vetítőbcrendezéssel felszerelve. A vele szemben levő egykori nézőtér első sorait átalakították. Nyelvisko­lák szaktantermeihez hasonlóan bo­xokat alakítottak ki benne, iroda­technikai eszközökkel ellátva, ame­lyek félkör alakú ívben veszik körül a színpadot. Ide ülnek be a makierek, akiket a szakirodalom alkusz vagy üzletkötő néven emleget. Erre a „parkettre" az üzletkötések ideje alatt ide nem tartozó személy be nem te­heti a lábát. A hátsó széksorok a nézők és kibi­cek számára vannak fenntartva. Az aukció üzletkötői közül azonban csupán kevésnek van jelen közvetle­nül a megbízója, a többiek vagy előzetes megbeszélés alapján teszik meg ajánlataikat, vagy pedig telefo­non tartják a kapcsolatot megbízóik­kal. A parkett vezetője megkezdi az aukciót. Bevezetőben felsorolja a terményeket, amelyekre a tőzsdena­pon ajánlatot lehet lenni. Felkéri a résztvevőket, tegyék meg ajánlatai­kat. Hozzá kell tenni, hogy az üzlet­kötők már az aukció megkezdése előtt kitöltötték a jelentkezőlapokat, amelyen felsorolták az általuk eladni vagy vásárolni szándékozott termék jellemzőit, mennyiségét, árát. Eze­ket áz ajánlatokat a parkett vezetője egymás után egy diaprojektor segít­ségével a háta mögött levő vetítővá­szonra vetíti ki. Erre reagálnak az üzletkötők. Az első tétel ezer tonna élelmisze­r-ipari búza. Az ára 3300 cseh koro­na. Úgy tűnik, nincs túlzottan nagy érdeklődés, egyedül a 2-es tábla emelkedik a magasba, de ő is csak 300 tonnát vásárol a meghatározott áron. Még kétszeri felszólítás után sincs más vevő, a tőzsde vezetője megkérdezi: csökkenti-e az ajánlat­tevő az árat, vagy pedig visszavonja az ajánlatot. Az eladó leszállítja az árat 3250-re, így még elad további 400 tonnát, lejjebb azonban nem haj­landó menni, hiszen ennyiért már a piacszabályozási alap is vásárol. A parkett vezetője lekoppintja a vételt, s már hirdeti is a következő ajánla­tot. Az üzletkötő felek a terem sarká­ban lévő számítógéphez vonulnak, a gépből egy listán megkapják a szerződés írásos példányát. A további ügymenetet már Peter Kríž ismerteti. Az eladó utasítást ad az áru szállítására, a vevő pedig a Vállalkozói Bankban letétbe helyezi az áruért járó összegei. Amint a szál­lítás megtörtént, s a vevő átvelte az árut, ami megfelelt a szerződés kö­vetelményeinek mind a mennyiség, mind pedig a minőség tekintetében, a bank felszabadítja, illetve az eladó számlájára átutalja az. összeget. Amint megludtuk, nemcsak egy lé­teiben való vásárlásra van lehetőség, hanem szakaszos teljesítésre is. Pél­dául egy nagyobb tétel gabona akár hat hónapon ál larló havi szálítással és fizetéssel is vásárolható a tőzsdén. A tőzsde alig háromnegyed éves fennállása óta tíz alkalommal tartot­tak tőzsdenapot. A legnagyobb üzle­tet az elmúlt év végén kötötték, a de­cemberi tőzsdenapon 3,8 millió ko­rona értékben több mint 1100 tonna gabona cserélt itt gazdát. A tőzsde valóban az azonnali dön­tések színhelye. Az alkusznak itt nincs ideje túlzoll mérlegelésre. Főként tapasztalataira és megérzésé­re kell hagyatkoznia. S noha az üz­letkötésnek ez a formája még Cseh­országban sem terjedt el széles kör­ben, a Brünni Terménytőzsdén szer­zett tapasztalatok jó iskolának bizo­nyulhatnak mindazok számára, akik a későbbiek során nálunk is kialaku­ló tőzsdepiacon az áruk forgalmazá­sában a pillanatnyi piaci erőviszo­nyokra építve fogják megvalósítani üzleti filozófiájukat. (tszl)

Next

/
Thumbnails
Contents