Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-09 / 81. szám, szombat

778 10 sporT pluSz ÜJSZÓ 1994. ÁPRILIS 8. ,.Mindkettőért aggódom" jeligére: Az édesapám 65 éves. A problémái mintegy öt évvel ezelőtt kezdődtek. Hullámokban jelentkeznek a depressziói Van úgy, hogy két hónapig állandóan fekszik, semmi sem érdekli. Utána pár hétre visszatér az életkedve, és ez így váltakozik már évek óta. Különféle gyógyszereket szed, de tartós javulás nem mutatkozik. Észrevettük, hogy ha kksit jobban érzi magát, a gyógyszereket nem szedi be. Ezzel magyarázható változó kedélyállapota? - Az orvos-beteg kapcsolat nagy problémája az a jelenség, amit nemzetközi kifejezéssel COMPLIANCEnak neveznek. Ez körülbelül azt jelenti, hogy mennyire tudja a beteg elfogadni orvosát, annak tanácsait, mennyire hajlandó utasításait teljes mértékben magáévá tenni, azokat betartani. Magyarán mondva, mennyire hisz az orvosának, annak tudásában, szakképzettségében, empátiájában. Nagyon sokszor vagyunk tanúi annak, hogy az ellenőrző vizsgálatok idején látszólag minden rendben van, csak éppen a beteg nem vallja be, hogy bizony ő a gyógyszert nem úgy szedi ha időnként szedi egyáltalán - mint azt az orvosa előírta. Ismerjük azt a betégtípust is, aki addig járja az orvosi rendelőket, amíg ráakad arra az orvosra, akitől megkapja az elképzeléseinek megfelelő gyógyszert és gyógymódot. Ha a beteg nem kapja meg a kellő felvilágosítást, vagy az a felvilágosítás nem győzi őt meg a kezelés helyességéről, fontosságáról, akkor az egészsége esetleg tartós károsodást is szenvedhet. Vannak betegségek ugyanis, amelyek a helytelen kezelés következtében gyorsan idültté válnak. Ezek közé tartozik a depressziók bizonyos fajtája is. Levélírónk édesapja a levélben leírtak alapján kitűnő antidepressziós szereket kapott az orvosától, ezek segítenek is neki, csak nincs türelme az egész kúrát betartani. Ebben az esetben félő, hogy bizonyos idő után a jelenlegi 2 hónapig tartó apatikus állapotaihoz esetleg sötét gondolatok is társulni fognak, aminek öngyilkosság is lehet a vége. Ismert tény, hogy a lelkiállapotok kezelése akkor szokott tartósan eredményes lenni, amikor a gyógyszeres kezelés mellett hatékonyan tudjuk bekapcsolni a gyógyító folyamatba a beteg szociális környezetét, közösségének gyógyító erejét. Az intervencióra persze meg kell találni a kedvező pillanatot. Kérem levélírónkat, beszélje meg a helyzetet édesapja kezelőorvosával, hogy kidolgozhassák azt a szükséges taktikát, amivel meggyőzik a beteget annak fontosságáról, hogy a kezelés szabályait be kell tartani. „Mindkettőért aggódom - II" jeligére: A kislányom 12 éves. Miután gyakori fáradtságról és luisfájásról panaszkodott, kivizsgáltattuk őt a kórházban. A vérében megemelkedett bilirubin-szintet találtak, és az orvosnő eltiltotta a tej fogyasztásától. Sőt, még csak olyan ételt sem szabad neki adni, amibe főzéskor egy kis tejet tesznek. Ennek fél éve, az ellenőrző vizsgálat mégis azt mutatta ki, hogy a laboratóriumi eredmény nem javult, a bilirubin-szint változatlanul magas. Mennyire lehet ez az állapot veszélyes, és remélhető-e, hogy kigyógyul belőle, esetleg kinövi? - Az anyagcsere nagyon bonyolult folyamat, és különféle enzimek százai vesznek részt benne. Ezek némelyike meghibásodhat, esetleg hiányozhat is. Ilyenkor keletkeznek a különböző anyagcsere-hiánybetegségek. A levélben leírt állapot a tejcukor lebontásának zavarára utal, ami lehet teljes és részleges. Teljes zavar esetében - érthetően - már a csecsemőnél jelentkeznek napokon belül a tünetek, és csak a tej teljes kizárása az étrendből biztosítja az életben maradását. Részleges zavar esetén a tünetek alattomosabban jelentkeznek, és azt jelzik, melyik szerv károsodott. A magas bilirubin-szint a máj terhelésére utal, ami természetes, hiszen a máj az anyagcsere egyik központja. Csak a hosszú távú ellenőrzések eredményei dönthetik el, hogy ez a nagymértékű terhelés okozott-e maradandó károsodást vagy nem. Fél év ennek megállapítására kevés. Ebből következik, hogy a kislánynak a diétát továbbra is következetesen be kell tartania, nehogy esetleg más szervei is károsodjanak. Tehéntej helyett iktassanak az étrendjébe szója- vagy mandulatejet. Tudományos szempontból eldöntetlen a kérdés, hogy a serdülőkor végén ezt a diétát lehet-e mérsékelni, esetleg megszüntetni, mivel a szemkárosodás lehetőségének megszüntetését nem tudják garantálni. „Kávé" jeligére: A második terhességem alatt nagyon megkívántam a kávét. Nem iható formájában, hanem ledarálva. Kismamaként be-bekaptam egy kiskanállal, és nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki. A szülés után ez a szenvedélyem megszűnt. Most, hogy az orvos tanácsára felhelyeztettem a Danát, azt veszem észre, hogy újra kívánom a kávét. Naponta kettőt-hármat megiszom, és annyira kívánom, hogy a fó'zó'ből még a zaccot is kikanalazom. Nem tudom megmagyarázni a dolgot, és mivel a kávé negatív hatásairól sokat hallottam és olvastam, tanácsot kérek. Lehetséges, hogy a fogamzásgátló és e szenvedélyes kívánság között összefüggés van? - A terhes nők „szeszélyeiről", sokféle kívánságukról könyvet lehet írni. Széles körben ismert annak a férjnek az esete, aki hajnali háromkor inzultálta várandós feleségét, mert az csak egyszer harapott bele az egész éjjel hajszolt, és nagy keservesen felhajtott „úgy megkívánt" ínyencségbe. A jelenség hátterében pszichológiai és személyiségi adottságok, valamint az intenzív hormonműködés áll. Többet nemigen tudunk róla, de sejthető, hogy ha megfejtjük egyszer, valószínűleg közelebb kerülünk a szenvedélybetegségek kialakulásának a mechanizmusához is. A holtbiztos fogamzásgátlás megoldását az emberiség ősidők óta keresi. Az elért eredmények nem elhanyagolhatóak, és egyértelműen hozzájárultak az emberi élet minőségének a javításához. Nincs viszont semmi adatunk arról, hogyan reagál egy egészséges női szervezet arra a tényre, hogy módszeresen, hosszú távon akadályoztatva van fő feladatának teljesítésében. A hetvenes évek elején már olvastam egy japán tanulmányt arról, hogy hogyan képes a szervezet fokozatosan átprogramozni rendszeresen alkalmazott fogamzásgátlás esetén a termékenységi ciklust. Hogy ebben fő szerepet játszanajk a hormonok, az vitathatatlan. Szerény véleményem szerint - ami biztosan nem egyezik a lehetséges hivatalos magyarázattal - az ön tünete mögött hormonális tevékenység keresendő. "Bizalom" jeligére: 59 éves férfi vagyok. Két éve annak, hogy a nyelvem hegyén különféle pattanások jelentek meg, ami nagyon csípett. Az orvosom vitamintablettákat és Herbadent-et ajánlott. Nem segített semmit, sőt, egyre jobban terjedtek a pattanások, már a szájpadláson is megjelentek. Ugyanakkor az oldalam is elkezdett fájni, gyengeség fogott el, nagyon rosszul éreztem magam, hánytam. Az orvos azt mondta, kevés a gyomorsavam, kaptam Acipepsolt. Mivel az állapotom nem javult, befeküdtem a kórházba, ahol jóformán minden szervemet végigtükrözték, minden negatív volt. Csak a fájdalmaim és a pattanásaim maradtak meg változatlanul. Ráadásul egyre többször fel vagyok fúródva. Valóban csak a gyomorsavhiány volna problémáim oka? - Amennyiben valóban minden belgyógyászati kivizsgálást megcsináltak és minden negatív, akkor más irányba kell elindulni. A leírt vizsgálatok alapján azonban ebben nem vagyok biztos. Kérje meg a kezelőorvosát, nézze át még egyszer az ön eredményeit, és tisztázza, hogy például a hasnyálmirigy állapota az eddigi vizsgálatok alapján elfogadhatóan tisztázódott-e? Indokolt esetben akár CT-vizsgálatot is elrendelnek, mivel ez a szerv sokszor „néma" szokott lenni. Az időszakos fájdalmak, valamint a gyakori szelek és hányingerek gyanúsak. Amennyiben ezek a vizsgálatok is negatívak lennének, kérem vesse le gátlásait, és keressen fel egy pszichiátert. Az ön korában nagyon gyakori a depressziónak egy olyan formája, ahol a panaszok előterében jóformán csak testi tünetek, emésztési zavarok, fájdalmak vannak, és csak szakértelemmel végzett, akár ismételt anamnézis során lehet megfigyelni a hangulatzavarokat, a pszichés fáradtságot. Itt nem segítenek az emésztést segítő szerek, sem a fájdalomcsillapítók, vitaminok. Legalábbis tartósan nem. A megoldás kulcsa egy szakszerűen végzett és irányított antidepresszív kezelés, ami nagy türelmet követel meg a betegtől és annak családjától, valamint a kezelőorvostól is. „Egy reménykedő fiatal lány 1974" jeligére: Körülbelül öt éve jelent meg valamilyen sömör a fejbőrömön. Ugyanakkor az arcbőrömön is pattanások keletkeztek. És most észrevettem, hogy a hajam is hullani kezdett. Az orvosom nem tudta sokáig a dmgnózist, de most azt írta a papíromra, hogy IDEM. Nem magyarázott meg semmit. Milyen diagnózis ez? Kaptam Triamcinolon habot, ettől két hét alatt a tünetek elmúlnak, de aztán minden kezdődik elölről. Mit csiiurljak? Árthat-e a tartós a fejbőrömnek? - Sajnos a levélből idézett idegen szó nem jelent semmi diagnózist a laikus számára. Jelentése: ugyanolyan, változatlan állapot. Amennyiben levélírónk körzeti orvoshoz jár, kérje meg őt, hogy utalja be a bőrszakorvoshoz és az endokrinológushoz alapos kivizsgálásra. Az eddigi gyógyítási kísérletekből egyértelmű, hogy hormonális zavar is közrejátszik a tünetek dinamikájában (a triamcinolon is hormonális készítmény). Az ekzéma kialakulásában szintén szerepet játszhatnak a hormonok, de lehet allergiás kiváltó oka is. Az első lépést ebben az esetben is a bőrszákorvosnak kell megtennie. A hajhullás mint tünet sok betegségnek lehet a kísérőjelensége, de lehet a helytelen hajápolás következménye is. Régi bevált módszer a haj tavaszi rövidre nyírása és rendszeres öblítése csalánteával. Feltéve, ha elegendő B-vitaminkomplex, C-vitamin, inositol, fólsav, biotin és klórsav van az étrendünkben. Ezek megtalálhatók a sörélesztőben, valamennyi citrusféle gyümölcsében, dióban, mazsolában, marhamájban, marhavesében, általában a belsőségekben, raffinálatlan melaszban. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a hajhullás lehet stressz következménye is, és ilyenkor a rendezésben egy lélekelemző vizsgálatnak fontos szerep juthat. Az utolsó kérdésre válaszolva, nem lehet kizárni a tartós káros hatását a hajra és fejbőrre, amennyiben szakszerűtlenül végezték. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR 1 Szerkeszti: Fekete Marian E. L. : 1974-ben vásároltam egy kertet. Illetve, most éppen az a baj, hogy én csak kifizettem az eladónak, de az. akkori helyi nemzeti bizottság elnöke a lányának szerette volna megvenni nagyon olcsón, s ezért nem egyezett bele abba, hogy megvehessem. Mi azonban egymás között megegyeztünk, szerződést is írtunk, és máig is én használom a földet, sőt házat is építettem rajta. Most szeretném a nevemre íratni, de nem tudom hol kezdjem. Van aki azt mondja, hogy a bíróságon kellene perelnem az elbirtoklást, a tulajdonjogot. Mi azonban nem akarunk egymással pereskedni. írjunk talán ajándékozási vagy újabb adásvételi szerződést, hogy annak alapján beírhassák a tulajdonjogot? Nem feltétlenül szükséges ajándékozási szerződést írni, mivel a problémájukat esetleg az elbirtoklásra vonatkozó rendelkezések alapján is rendezni lehet. A Polgári Törvénykönyv 134. paragrafusa szerint a jogos birtokos az ingatlan tulajdonosává válik, ha az legalább tíz évig folyamatosan (azaz, megszakítás nélkül) a birtokában volt. A törvény persze különbséget tesz a jogos birtokos és a nem jogos birtokos között, holott rendszerint mindkettő úgy kezeli a dolgot, mintha a saját tulajdona lenne. A jogos birtokos azonban abban különbözik a nem jogos birtokostól (de nevezhetnénk akár bitorlónak is), hogy ő a körülményekre való tekintettel jóhiszemű abban, hogy a dolog (az ingatlan vagy más tulajdontárgy, esetleg jog) megilleti őt. Ezzel szemben a nem jogos birtokos (tolvaj, rabló vagy orgazda), tudja, hogy a dolog valaki másé, és nem őt illeti meg. A levelében említett esetben azt kell vizsgálni, hogy a dologgal úgy rendelkezett-e mint a sajátjával, jóhiszemű volt-e abban, hogy a telek önt megilleti, és végül, tíz évig és folyamatosan tartott-e ez az állapot. Az első kérdés ténykérdés, ha viszont házat épített a telken, illetve megművelte azt, nyilvánvalóan tulajdonosként járt el. A jóhiszeműséget igazolhatja a levelében említett szerződéssel is, bár kétség esetén a törvény feltételezi a jóhiszeműséget. Az ingatlan elbirtoklására megszabott tíz év pedig már bőven eltelt. Ami a bírósági pert illeti, valóban perelhető az elbirtoklás, mégpedig egy ügynevezett megállapítási keresettel. Egy ilyen pert gyakorlatilag a (volt) tulajdonos ellen kellene indítania, és a bíróságtól azt kellene kérnie, hogy az az ítéletével az elbirtoklásra vonatkozó szabályok alapján állapítsa meg, hogy az ingatlan tulajdonosa ön. Az ítélet alapján már az ingatlannyilvántartásban is bejegyeztethetné a tulajdonjogot. Van azonban egy másik, gyorsabb és egyszerűbb módja is mindennek, főként, ha az eladó (az egykori tulajdonos) nem vitatja, kit illet meg a telek. A közjegyzői rendtartás 63. paragrafusa szerint a közjegyző jegyzőkönyvben hitelesítheti az ingatlan elbirtoklásáról szóló jognyilatkozatot. Ebben a jegyzőkönyvben elsősorban az elbirtoklás törvényes feltételeire vonatkozó tényeket írja le, azaz az ingatlan birtoklásának körülményeit, időtartamát és folyamatosságát, sőt jegyzőkönyvezheti az érintett ingatlan tulajdonosának és a községi hivatal azon nyilatkozatát, hogy nincsenek ellenvetéseik a tulajdonjog keletkezésével szemben. A fent említett közjegyzői jegyzőkönyvi bizonylat alapján az elbirtoklással szerzett tulajdonjogot bejegyzik az ingatlankataszterbe (lásd az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok bejegyzéséről szóló 265/1992. Tt. számú törvény 7. paragrafusát), pontosabban a tulajdoni lapba, és ezzel ezek az adatok az ingatlankataszter kötelező és hiteles adataivá válnak (lásd a 266/1992. Tt. számú kataszteri törvény 17. paragrafusának második bekezdését). Jelentősen egyszerűsíti az önök számára az ügyintézést az a törvényi rendelkezés is, miszerint az ilyen közjegyzői bizonylatokat a közjegyző küldi el 30 napon belül az ingatlankataszterbe. A törvényszéki szakértőket érintő ügyekkel, így például a kinevezésükkel is a a kerületi és a velük egy szintre helyezett bíróságok (azaz a Pozsonyi Városi Bíróság és a Kassai Városi Bíróság) elnökei foglalkoznak. Ezért a lakóhelye szerint illetékes kerületi szintű bíróság elnökéhez kell fordulnia azzal a kérelemmel, hogy nevezze ki önt törvényszéki szakértőnek. Ehhez a kérelemhez mellékelni kell rendszerint néhány tovább iratot, okmányt is. Így elsősorban a büntető-nyilvántartási kivonatot, amellyel a feddhetetlenségét igazolja. Csatolni kell továbbá az életrajzát, amelynek főként a szakmai tevékenységére kellene irányulnia, a bizonyítványának vagy a diplomájának hitelesített fénymásolatát, egy kitöltött személyi kérdőívet (PORS 250/92 számú nyomtatvány). Ezenfelül elismert szakértők ajánlását is be kellene szereznie, és fel kellene tüntetnie az eddigi publikációit. Ha munkaviszonyban van, akkor a munkáltatójától iš szükséges egy ajánlás és hozzájárulás ahhoz, hogy időbeni korlátozás nélkül végezhesse a szakértői tevékenységet, illetve az eddigi munkájának értékelése is. dr. P. D Jutalom a becsületes megtalálónak P. 1.: Nemrég ellopták a táskámat, amelyben a pénztárcámon, irataimon és különféle feljegyzéseimen kívül volt egy értékes műszer is. Néhány nappal később telefonon jelentkezett egy idős asszony, hogy a táskámat megtalálta a lépcsőházuk felvonójában, és a táskában levő iratok alapján megtalált engem is. Azt mondta, elhozza a lakásomra a táskámat, de tíz százalék találási díjat kell fizetnem. Jogos ez a követelés? A Polgári Törvénykönyv 135. paragrafusa szerint a találónak joga van a szükséges kiadásának a megtérítésére és az úgynevezett találódíjra, amely a talált dolog értékének tíz százaléka. Azt is el kell viszont mondani, hogy a talált dolgot akkor is vissza kell adnia, ha nem kapja meg a jutalmat. (m.-n) Ki lehet szakértő? V. K. : Gépészmérnök vagyok. Mivel gyakran fordulnak hozzám szakmai kérdésekben, arra gondoltam, hogy egyéb tevékenységem mellett törvényszéki szakértői tevékenységet is végezhetnék. Hová kell fordulnom ebben az ügyben? Milyen feltételei vannak annak, hogy szakértőként működhessek? ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA