Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-30 / 99. szám, szombat

8 MINDENNApI BŰNÜGYEINK TŰJSZÓ* 1994. ÁPRILIS 6. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA „A fájdalom" jeligére: Hónapok óta erős fájdalmak gyötörnek, ezért teljesen a kiborulás határán vagyok. Igaz, gyógyítanak magas "vérnyomásra, de az. orvosok nem mondták meg, mi a bajom. A gyógyszereket rendszeresen szedem, de nem nagyon segítenek, sem a magas vérnyomáson - mert mindig 140/100 felett van -, sem a fejfájáson. Az idegeim már teljesen kivannak. Kérem, adjon tanácsot, mit tegyek? - Keresse fel bizalommal kórházuk belgyógyászatának a főorvosát, és mondja el a panaszait, úgy, ahogy leírta, kérve a segítségét. Ha ugyanis ön évek óta szedi a vérnyomáscsökkentő szereket, és a vérnyomása nem csökken a levélben említett értékek alá, akkor meg kell ismételni és kibővíteni a szervi vizsgálatokat, és az eredményektől függően megváltoztatni a hatástalan gyógyszerkombinációt. A gyógyszerekre való ráállításnak, csakúgy, mint a gyógyszerek cseréjének a belgyógyászaton kell történnie. Komoly tünet a hónapok óta nem szűnő fejfájás is, ami egész sor kérdést vet fel, amelyeknek utána kell járni, és ami lehet összefüggésben a magas vérnyomással, de lehet egy új betegségnek, vagy állapotnak a tünete is. Ma alapszabálynak számít, hogy ismétlődő vagy nem szűnő erős fejfájások esetében el kell végezni a neurológiai kivizsgálást, az esetek nagy többségében fej-CT vizsgálattal kiegészítve. „Kikészített" idegeire gyógyírt a pszichiáter vagy legalább egy pszichológussal megvalósított vizsgálat adhat. Ezeket a vizsgálatokat mind meg lehet szervezni a kórházi kezelés alatt, csak a szobaorvosának jól kell koordinálnia az egyes szakemberek együttműködését, közös nevezőre hozni a tanácsaikat. Az Oxyphyllin nevű gyógyszer nem idegnyugtató, az idegrendszer működését inkább a jobb vérellátással, az oxigén és a vércukor gazdaságosabb kihasználásával segíti. Ez a hatás a többszörösére erősödhet, ha az étrendjében felhasználja az egész B-vitamin családot. Azt is ajánlatos megvizsgálni, nem szenved-e vashiányban, illetve megfelelő-e a vérképe, különös hangsúllyal a vörös vérsejtekre. „Összefüggő bajok" jeligére: A menstruáció előtt kb. 2 héttel megduzzadnak a melleim és fájnak. Amint a menzesz jelentkezik, a fájás elmúlik. Összefügghet ez azzal, hogy az endokrinológus Euthyrox 100 nevű gyógyszert írt föl nekem? Szintén megfigyeltem, hogy nehezen szakad fel a nyálka a hörgőimből. A tanácsait előre is köszönöm! - A peteérést, a tüszőrepedést, az anyaméh felkészülését és a tejtermelés megindulását gyakorlatilag a női hormonok vérszintjének, pontosabban egymáshoz való arányuknak a megváltoztatása irányítja. Ez megmagyarázza, miért jelentkezhet a peteérés „melléktüneteként" az emlők duzzadása. Ezt a jelenséget nagyon sok nő észleli, és amennyiben nem csap át elviselhetetlen fájdalmakba, nem is szentel neki figyelmet. Annak sincs különösebb jelentősége, ha ezek a fájdalmak - egy-egy hormonális kilengés következtében hébe-hóba múló tünetként jelentkeznek. Viszont ha tartós fájdalmakról van szó, meg kell tárgyalni a nőgyógyásszal és az endokrinológussal egyaránt, és egy közösen konzultált vizsgálati program keretében magyarázatot adni a jelenségre. Az Euthyrox 100 nevű gyógyszer a pajzsmirigy zavarát próbálja ellensúlyozni. Mivel a gyakorlatból tudjuk, hogy a hormonok termelése a szervezetben egymással összefüggésben van, az ön esetében is elképzelhető, hogy ha megtárgyalja a levélben leírt tüneteket az endokrinológusával, az tudni fogja a megoldást, akár a gyógyszer adagjának megváltoztatása, akár más gyógyszer felírásának a formájában. A legrosszabb, amit tehet, az a struccpolitika, amely, tudjuk, már sok esetben megbosszulta magát. „Reménykedem" jeligére: 18 éves vagyok, és két éve élek rendszeres nemi életet a fiúmmal, akivel járok. Idegesít azonban, hogy azóta állandóan vizelési ingert érzek, ami nálam azelőtt sohasem volt észlelhető. Az orvosomtól olyan gyógyszereket kaptam, mint Furantoin, Biseptol. Rengeteg gyógyteát is kipróbáltam. Sajnos, egy sem segített, pedig nagyon szeretnék kigyógyulni. Azt is észrevettem, hogy megerősödött a szőrzetem, sőt, olyan helyen is kinőtt, például a hasamon, ahol azelőtt sohasem volt. Mit kell tennem? Milyen orvoshoz forduljak? - A harmonikus nemi élet követelményeibe nem fér bele a közösülés után sokáig érzett kellemetlen vizelési inger. Elképzelhető viszont, hogy partnere nem tartja be az intim higiénia valamennyi szabályát és ennek a következménye az Ön gondja. Ezt látszik alátámasztani azoknak a gyógyszereknek a jegyzéke, amit az orvosa önnek felírt, mert valamennyi indikációs területébe a vizeletutak fertőzése tartozik. Kérje meg partnerét, hogy ő is vizsgáltassa meg magát, és amennyiben valamilyen fertőzés hordozója, mindkettőjük érdekében kezeltesse ki magát. Feltételezem, hogy a gyógyszerek felírása előtt vettek öntől törletet és vizeletet e vizsgálatok elvégzése céljából. Ha megemlítette volna az orvosának, milyen problémája van a partnerével, már régen kivizsgálták volna őt is. A testszőrzet megerősödése' összefügghet a rendszeres nemi élet megkezdésével, és amennyiben megtartotta nőies jellegét, ne csináljon problémát belőle, élettani jelenségről van szó. Ha viszont megváltozott a nőies jellege, és ez a változás még mindig folyamatban van, helyénvaló egy endokrinológiai kivizsgálás, mert a változásnak komoly, olykor életveszélyes okai lehetnek, s ilyen esetben a gyors orvosi beavatkozásnak felbecsülhetetlen értéke lehet. „Szépséghiba" jeligére: 1983-ban piros foltok jelentek meg a kezemen, lábamon, majd fokozatosan szétterjedtek. A bőrgyógyász rengeteg krémmel kísérletezett, tablettákat is adott, de sajnos, semmi sem segített. Mikor 1986-ban újra terhes lettem, a foltok nyomtalanul eltűntek, de a szülés után másfél évvel, sajnos, ismét előjöttek. így aztán megint a bőrgyógyászhoz járok és próbálgatom a különféle krémeket. Legutoljára Triamcinolon és Prednison gyógyszereket kaptam, s úgy tűnik, a foltok halványodnak. Sajnos, nem tűnnek el nyomtalanul, és időnként egészen csúnyák. ízületi fájdalmaim is jelentkeztek. Mit csináljak? - Sajnos olyan korban és a föld olyan pontján élünk, ahol rendkívül szennyezett a környezet. Ez néha megoldhatatlan feladat elé állítja a védekező rendszerünket, amely e súlyos terhelés alatt, hibás reakciókat is produkál. Hibásan folyhatnak le az egyes klasszikus védekező reakciók is, ami többek között selejtes ellenanyagok termelését, vagy a folyamatok eltérő, hibás menetét is eredményezhetik. E kóros állapotok, betegségek egy részét az ún. revmatoid, azaz a reumához hasonló betegségek csoportjába soroljuk. Sajnos, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben a betegségek gyógyítása nagyot fejlődött, még mindig a kigyógyíthatatlanok közé kell őket besorolnunk. Az esetek döntő többsége nem veszélyezteti az életet, de újra ki-kiújuló, néha fájdalmas, jnáskor inkább kellemetlen tüneteket produkál. Mivel e betegségeket nem tudjuk kigyógyítani, minden beteg esetében keressük, néha hosszadalmasan, a neki legjobban megfelelő gyógyszert. Sokszor látványos eredményt hoznak a hormonális készítmények, amire levélírónk esetében a' terhessége hívta fel a figyemet, hiszen akkor bőségesen termelődnek a szervezetben a hormonok, és lám, tünetmentes lett. Az általa említeti gyógyszerek is hormonális készítmények. Sajnos, nem adhatók állandóan és nagy adagokban, mert más hatásaikkal súlyos kárt okozhatnak a szervezetben. A levélhez csatolt laboratóriumi eredmények és a tünetek dinamikája alátámasztja az itt felsoroltakat. Kérem levélírónkat, írja meg pontos címét, konkrétabb tanáccsal is tudok szolgálni. „Húsvét" jeligére: Mit jelent a vérsüllyedés? Szeretném a rendelőjében felkeresni, de nem tudom a címét! - Amennyiben Pozsonyban tartózkodom, minden kedden ebéd után és minden csütörtökön délelőtt megtalál a pozsonyi Ružinov kórház rendelőintézetében, a pszichiátriai rendelőben, az alagsorban. Ajánlatos előtte felhívnia, hogy itt-tartózkodom-e. A vérsüllyedést valójában vérsejtsüllyedésnek kellene mondani, mert a vizsgálat azt az időt méri, amely alatt egy bizonyos, pontosan megadott véroszlopban leülepednek a vérsejtek, elkülönülve így a vérplazmától. Megfigyelték ugyanis, hogy különféle, főleg gyulladásos betegségnél ez a süllyedés a normálisnak a többszöröse, akár a többszázszorosa lehet. A vizsgálat tehát nem specifikus, nem ad konkrét kórismét, csak tájékoztat, hogy a szervezetben jelen van egy kóros folyamat, ami fordítva nem felel meg a valóságnak. Tehát normális vérsüllyedési értékek még nem jelentik azt, hogy az ember makkegészséges! * * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Üj Szó szerkesztőségébe küláött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Takarékos magánvállalkozó D. N.: Magánvállalkozónál dolgozok. Ha elviszem a gyereket orvoshoz, és az orvostól igazolást is hozok, a munkáltatóm ennek ellenére a szabadságomból von le egy napot. Volt már úgy is, hogy a gyermekeimet egy hónapban többször kellett orvosi kivizsgálásra vinnem, a munkáltatóm pedig minden egyes ilyen napra szabadságot írt ki nekem, vagyis a szabadságomból vont le egy-egy napot (akár három napot is egy hónapban). Jogosan járt el a munkáltatóm, amikor rövidítette a szabadságomat, illetve ezekre a napokra szabadságot írt ki nekem? A Munka Törvénykönyvét végrehajtó előírások különbséget tesznek a szabadság rövidítése és a munkabérmegtérítéses szabadnap között. A szabadság rövidítését a Munka Törvénykönyvét végrehajtó kormányrendelet inkább csak akkor teszi lehetővé, ha az alkalmazottnak igazolatlan távolmaradása (régi szép szlovák pártállami kifejezéssel élve „abszencíója") van. Az ön leveléből azonban megállapítható, hogy erről szó sincs. Inkább arról, hogy a munkáltatója nem akarja igazolt távolmaradásnak, sőt munkabérmegtérítéssel járó igazolt távolmaradásnak elismerni azt a napot, amikor ön a gyerekét orvoshoz vitte. A fent említett esetekre is vonatkozik azonban a munkajog, konkrétabban pedig a Munka Törvénykönyvét végrehajtó kormányrendelet (a 645/1992., a 13/1991 Tt. számú stb. számú rendeletekkel módosított 223/1988. Tt. számú kormányrendelet). Az utóbb említett jogszabály, illetve annak hivatalosan is megjelentetett melléklete egyértelműen leszögezi, hogy munkabér-megtérítéses szabadnap jár annak az alkalmazottnak, aki a saját hozzátartozóját kísérte el orvoshoz, ha ez feltétlenül szükséges volt, és egy másik családtag ugyanebből az indokból nem érvényesített hasonló jogot, és a közeli családtag orvoshoz vitelét nem lehetett megoldani munkaidőn kívül, és... Egy további feltétel az is, hogy az illető alkalmazottnak nem keletkezett joga családtag-ápolási táppénzre (mert ha az alkalmazott családtag-ápolási táppénzt kap egy napra, ugyanerre a napra nem vehet fel munkabérmegtérítést is). Szóval itt különböző igények merülhetnek fel, és különböző feltételeket kell teljesíteni. Egyértelműen leszögezhető azonban, hogy a munkáltatója nem vonhat le az üdülési szabadságából egy-egy napot azért, mert ön a gyerekét vitte el orvoshoz. Ilyen esetben ugyanis a fent említett jogi rendelkezések értelmében szabadnap, sőt munkabér-megtérítéses szabadnap jár önnek. Az orvosi igazolás pedig nemcsak azt igazolja, hogy ön elvitte a gyermekét orvoshoz (vagyis, hogy nem igazolatlanul maradt távol a munkából), de azt is, hogy önnek munkabér-megtérítés (esetleg családtag-ápolási táppénz) jár erre a napra. Más kérdés az, hogy ön a munkáltatója eljárásával szemben hol találhat jogorvoslatra. Az a lehetőség, hogy a saját munkáltatóját bíróságra adja, természetesen mindig alkalmazható. Meggondolandó viszont, hogy a munkáltatóval való pereskedés célravezetőe. Ennek ellenére a bírósági eljárásnál jobb és hatékonyabb jogorvoslatot nem ismerünk, s ha jogaiban sértve érzi magát, valóban csak azt tanácsolhatjuk, ha a jogszabályokra való hivatkozással sem ér el semmit a munkáltatójánál, forduljon a bírósághoz. A bíróságtól kérheti azt is, hogy az állapítsa meg az ítéletében, van-e joga szabadságra, s ha igen, akkor hány napra. Igaz is meg nem is. Kezdjük a problémamentesebb hírnél: Igen, valóban igaz az, hogy a külföldiek meghívásának hitelesítéséért ezer korona államigazgatási illetéket kell leróni, és ez az illeték okmánybélyeggel is befizethető. A másik kérdésével kapcsolatban annyit kell elmondanunk, hogy a külügyi tárca érintett osztálya, valamint az idegenrendészét is azt állítja, hogy itt valójában nem vízumkényszerről van szó, hanem valamiféle szigorított rendszerről, arról, hogy megválogatják, kiket engednek be Romániából és kiket nem. Éppen ezért tudomásunk szerint csak közeli hozzátartozókat lehet meghívni. Zárójelben jegyeznénk meg, hogy humanitárius okokra hivatkozva kérelmezni lehet a kivételt a törvény szigora alól, és az önök esetében is nyilván célszerű lenne a humanitárius alapelvekre hivatkozni. (mn) Szabálytalan bérfizetés? H. K. : Magánvállakozónál dolgozok. írásbeli munkszerződést kötöttünk, de ebben a munkaszerződésben egy szó sincs a bérezésről, illetve a végkielégítésről. A fizetést illetően csak szóban állapodtunk meg, mert a tulajdonos mindvégig azt állította, bízzunk meg benne, ő kifizet minket, minden rendben lesz— Eleinte nem is volt probléma, de az utóbbi hónapokban már egyre csökken a bérünk, sőt, legutóbb már csak a minimábért kaptuk meg. Ezzel kapcsolatban kérdeznénk meg: a szóbeli megegyezés nem kötelez? A manapság hatályos munkajog gyakorlatilag a munkaszerződéseket illetően nem változott, holott a körülmények alaposan megváltoztak 1989 óta. A Munka Törvénykönyve 29. §a szerint a munkaszerződés akkor jön létre, ha a munkáltató az alkalmazottal megállapodik a munkakört, a munkavégzés helyét, valamint a munkábalépés napját illetően. A munkabéiTŐl szóló megállapodás tehát nem olyan eleme a munkaszerződésnek, amelyet a törvény szerint feltétlenül szükséges lenne belefoglalni az írásbeli munkaszerződésbe. A Munka Törvénykönyve 29. íjának második bekezdése kimondja egyben azt is, hogy az említett három kérdésen kívül ä munkaszerződésbe belefoglalhatok további olyan feltételek is, amelyekhez a felek ragaszkodnak. Ide tartoznak például a fizetési feltételek is. Ismét más kérdés az, hogy a munkaszerződés szóban is megköthető, azaz a szóban megkötött munkaszerződés ugyanúgy érvényes, mint az írásban megkötött munkaszerződés. A különbség a kettő között az, hogy a szóban megkötött munkaszerződés tartalmát a bíróságon jóval nehezebb bizonyítani. Alapjában véve azonban a szóban megkötött megállapodás teljesítése is perelhető a bíróságon. dr.P. D. A meghívásért is fizetni kell V. I. : Romániában élő magyar ismerőseim két-három évenként látogattak el hozzánk, és egyikük (a férj) testvérének itteni sírját is rendbetették. A férj 72 éves, a feleség pedig 71. Az idén ismét szeretnének jönni, de szerintük most csak meghívólevéllel, vízummal lehet hozzánk Romániából beutazni. A meghívólevelet intézve olyan választ kaptam, hogy meghívót csak testvérnek lehet küldeni, és ezer koronás okmánybélyeget kell ezért fizetni. Igaz ez?