Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-29 / 98. szám, péntek

1994. ÁPRILIS 3. ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 3 Belharcok után megerősödött a VMDK Washington után Moszkvában (TA SR-hír) Kétnapos munkaláto­gatásra tegnap Moszkvába érkezett ­mégpedig egyenesen Washingtonból - Brigita Schmögnerová, a szlovák kormány gazdasági ügyekben illeté­kes alelnöke és Rudolf Filkus pénz­ügyminiszter. Szerda óta már az orosz fővárosban tartózkodik Jozef Tróják pénzügyminisztériumi állam­titkár és Anna Joštiaková, a gazdasá­gi minisztérium osztályvezetője. A szlovák küldöttség célja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása. Schmögnerová asszony, aki a szlovák-orosz keres­kedelmi-gazdasági és tudományos­műszaki vegyes bizottság elnöke is, tegnap találkozott Viktor Mihajlov atomenergia-ügyi miniszterrel. Ezt megelőzően, a hónap közepén már járt Moszkvában Peter Magvaši gazdasági miniszter, aki az idei ke­reskedelmi-gazdasági kapcsolatok­ról írt alá jegyzőkönyvet Oleg Dávi­dov külgazdasági miniszterrel. E jegyzőkönyvet konkretizálták Vladi­mír Masárnak, a Szlovák Nemzeti Bank vezetőjének orosz partnerével, Viktor Gerascsenkóval folytatott tárgyalásain. Kairó: diplomáciai nagyüzem (Budapesti tudósítás) Kemény politikai belharcok után a Vajdasá­gi Magyarok Demokratikus Kö­zössége megerősödött, s a legutób­bi közgyűlésen kétharmados több­séggel az a realista vonal győzött, amely eddig is meghatározta a szervezet politikáját - jelentette ki Ágoston András, a VMDK elnöke tegnapi budapesti sajtóértekezle­tén. Elmondta, hogy mostani ma­gyarországi látogatása során a kor­mány és a parlamenti pártok képvi­selőivel folytatott megbeszélése­ket. Entz Géza, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnöke, államtitkár, akinek hivatalában a tájékoztató el­hangzott. kijelentette, hogy a tárgya­lások során megvitatták azt a kezde­ményezést, amely szerint a magyar kisebbségi szervezetek meghatáro­zott összegű anyagi támogtásban ré­(TA SR-hír) Több mint 200 orosz közéleti személyiséget hívtak meg tegnap délutánra a Kremlbe az ál­lampolgári megbékélésről szóló megállapodás aláírása alkalmából rendezett ünnepi találkozóra. A do­kumentumot ellátta kézjegyével Borisz Jelcin államfő, Vlagyimir Su­mejko, a parlament felsőházának és Ivan Ribkin, a törvényhozás alsóhá­zának elnöke, továbbá az Orosz Fö­deráció vezető szerveinek, az alsó­ház frakcióinak, a szakszervezetek­nek, politikai pártoknak és mozgal­maknak, valamint a társadalmi szer­vezeteknek a képviselői. Többen Jelein legfőbb ellenfelei közül - köztük Vlagyimir Zsiri­Mohi atomerőmű Orosz hitelből (TA SR-hír) A mohi atomerőmű befejezés előtt álló két blokkjának komplettizálásához és biztonsági rendszerrel való felszereléséhez 7-10 milliárd schillingre van szlik­. ség - írta tegnap az APA osztrák hír­ügynökség. Szlovákia mindenek­előtt az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Banktól, valamint az Euró­pai Uniótól próbált eddig pénzt sze­szesülnének a magyar államtól költ­ségvetésükhöz­Ágoston leszögezte, hogy a VMDK újraválasztott vezetősége kitart az au­tonómia követelése mellett. Ugyanak­kor igyekeznek pragmatikusan, gya­korlatiasan politizálni, s készek a dia­lógusra a szerb állami szervekkel. A VMDK nem hivatalos megbeszélést folytatott már a szerb miniszterelnök­kel is. Ágoston úgy véli, hogy a vajda­sági magyarság helyzetének rendezése nagy mértékben a nemzetközi helyzet függvénye. Szerinte akkor lehet csak érdemi megállapodási kötni, ha Szer­biának is érdeke lesz a kisebbségek helyzetének rendezése. A magyarországi választásokkal kapcsolatban Ágoston hangsúlyozta, hogy a VMDK a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat kíván fenntartani. (Kokes) novszkij, a Liberális Demokrata Párt vezére és Gennagyij Zjuganov, az Orosz Föderáció Kommunista Párt­jának vezetője - kijelentették, hogy nem írnak alá egy ilyen megállapo­dást, éppen ezért általános meglepe­tést okozott, hogy mégis megjelen­tek a Kremlben. Az aláírást elutasí­tók között voltak az államfő legel­szántabb ellenségei: Alekszandr Ruckoj volt alelnök, Ruszlán Hasz­bulatov egykori parlamenti elnök. Az állampolgári megbékélésről szóló megállapodás többek között arra kö­telezi az aláírókat, hogy mondjanak le a politikai kampányok kezdemé­nyezéséről az idő előtti választások kiírására. rezni, most azonban úgy tűnik, hogy egy volt testvérországtól kap várat­lan segítséget. Peter Magvaši gazda­sági miniszter ugyanis a közelmúlt­ban ígéretet kapott az orosz kor­mánytól 450 millió dolláros (5,4 milliárd schilling) hitel folyósítására -Jelentette az APA egy amerikai szaklap információjára hivatkozva. A Nucleonics Week című lap sze­rint feltételezhető, hogy Oroszor­szág az atomerőművek különböző részeinek szállításával fogja törlesz­teni tartozását Szlovákiának. (TA SR-jelentés) Diplomáciai nagyüzem volt tegnap Kairóban. Először Anir Musza egyiptomi kül­ügyminiszter tárgyalt amerikai kol­légájával, Warren Christopherrel, majd csatlakozott hozzájuk Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke is. Az autonó­mia-szerződés megkötésének útjá­ban álló utolsó akadályok elhárításá­ról volt szó. Megvitatták azt is, mi­lyen segítséget nyújthat az Egyesült Államok a békefolyamat meggyorsí­tásához. Kairóba érkezett tegnap Simon Peresz izraeli külügyminiszter is, hogy megbeszéléseket folytasson mind az egyiptomi, mind az ameri­kai külügyminiszterrel, s természe­(Újvidéki jelentés) A Biztonsági Tanács jóváhagyta újabb 6550 kék­sisakosok küldését Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába, teljes mértékben teljesítve ezzel Butrosz Gháli korábbi, márciusban megfo­galmazott kérelmét. Mint ismeretes, az ENSZ főtitkára összesen 11 000 főnyi erősítést kért, de az USA anyagi hátterű tiltakozására a BT csak 3500-at hagyott jóvá. A BT ülésén egyébként az iszlám országok ismét teljes egészében a szerbeket tették felelőssé a boszniai pusztítások és rombolások miatt, s javasolták a muzulmánok elleni fegyverembargó feloldását és a Ju­goszlávia elleni gazdasági szankci­ók fokozását. Több iszlám ország külügyminisztere bejelentette, a mu­zulmánok megvédése érdekében szí­vesen küldenének fegyvereseket a térségbe. Dragomir Djokics, Jugo­szlávia ENSZ-nagykövete az ülésen felszólalva azzal vádolta meg az isz­lám országok képviselőit, hogy ez­zel csak a háború tüzét szítják, ahe­lyett, hogy a békés megoldást keres­nék, fegyverből pedig amúgy is ép­pen elegendő van már Boszniában. Michael Rose tábornok, az UNP­ROFOR főparancsnoka a heteken át ostromlott Gorazsdéba látogatott, s a jugoszláv hírügynökség szerint ki­tesen a palesztin vezetővel is. Eluta­zása előtt adott rádiónyilatkozatában Peresz azt mondta, maximális erőfe­szítéseket tesz annak érdekében, hogy mielőbb aláírják a megállapo­dást a palesztinokkal. Így Izraelnek több ideje marad a megegyezésre Szíriával. További feladata a Ra­bin­Arafat találkozó előkészítése, ezen már aláírnák az autonómia­szerződést. Christopher holnap Damaszkusz­ba utazik. Szeretne választ kapni a szíriai vezetéstől Rabin legújabb in­dítványára, hogy a békéért cserében kivonják a fegyvereseket a Golan­magaslatokról. jelentette, a pusztítás kisebb méretű, mint ahogyan az várható volt. Rose szerint továbbá a muzulmán kato­nák a harcok során rendkívül cse­kély ellenállást nyújtottak, túl gyor­san megfutamodtak, ezzel mintegy az ENSZ-katonákra és a NATO-ra bízva a város védelmét. Szűkebb honi dolgainkat illetően ismét megnyilatkozott dr. Dragosz­lav Avramovics professzor, a szuper­dinár megteremtője, jelenleg a Nemzeti Bank kormányzója. Az idős szakember elégedettséggel nyugtázta, hogy áprilisban az árak nem emelkedtek, viszont növeke­dett a foglalkoztatottak száma, s a termelés is beindulni látszik. Avra­movics kilátásba helyezte egy újabb népkölcsön kiírását, amely Jugosz­lávia gazdasági fellendülését szol­gálná. Néhány évvel ezelőtt a szerb kormány már próbálkozott hasonló­val, a sajtó ezt óriási népszerűsítő kampánnyal kísérte, majd az egész politikai jelleget kapott, s a magán­személyek meg a vállalatok akkor már nem önkéntes alapon, hanem kényszerből jegyeztek bizonyos összegeket. Az akció aztán lecsitult, de az összegyűlt pénzeszközök sor­sáról a nyilvánosság azóta is vajmi keveset tudott meg. SINKOVITS PÉTER Japán Kisebbségi kabinet (TA SR-hír) Hata Cutomu, az ed­digi külügyminiszter tegnapra virra­dó éjszaka letette a hivatali esküt, s ezzel Japán 51. kormányfője lett. Negyven év után ismét kisebbségi ka­binetje van az országnak, mivel a Szociáldemokrata Párt elutasította a visszatérést a koalícióba. A szociál­demokraták kedden hagyták el a koa­líciót, s így nem kizárt, hogy előre kell hozni a parlamenti választásokat. Hata utódja a külügyminiszteri poszton a Liberális Párt képviselője, Kakizava Kodzsi lett, aki 1991-től külügyminiszter-helyettesként tevé­kenykedett. A kormányfő a legtöbb tárcát saját Megújhodás Pártja kép­viselői között osztotta el: ők kerültek az igazságügyi, a pénzügyi, a mezőgazdasági, a külkereskedelmi és ipari, valamint a belügyi tárca élé­re is. Zajos tolvajok (TA SR-hír) Találékonynak hitték magukat azok a tolvajok, akik a dél-angliai Maiden Brad­ley faluban az éj leple alatt be­törlek a postahivatalba. Rövide­sen azonban rá kellett döbbenni­ük, hogy éppenséggel saját vesz­tüket okozták. Ellopták ugyanis a pénzt ma­gában rejtő páncélszekrényt, dr­až nem fért be a kocsijukba. Er­re kötéllel az autóhoz erősítet­ték és - elindultak. Közben ak­kora zaji csaptak, hogy a jel fa­lu felébredt, és az. emberek érte­sítették a rendőrséget. A rend őrei rövidesen a tolvajok nyo­mára bukkanlak. Most már csak a szemtanúk kihallgatása van hátra, hogy a lopás minden részletéi - a zajtalanokat is ­tisztázni tudják. Beköszönt a megbékélés időszaka? Újabb kéksisakosok Boszniába Iszlám katonákat a muzulmánok védelmére Chamberlain nélkül Megbukott a My Fair Lady A New York-i Broadwayn vasár­nap este játsszák utoljára a My Fair Lady című, immár klasszikusnak számító musicalt. Merthogy a múlt Richard Chamberlain mint Casan hét óla már csak a belépőjegyek 59 százaléka kelt el. Tavaly áprilisban vitték ismét színre a darabot - pénzt és fáradsá­got nem sajnálva. Nem­csak a kosztümök voltak gyönyörűek, a díszlet parádés, hanem a szerep­osztás is: Henry Higgins professzor szerepében Richard Chamberlain aratta le estéről estére a siker babérjait. S nem­csak New Yorkban, ha­nem a vidéki turnékon is, amelyek sorra döntöget­ték az eddigi kasszasikc­rek rekordjait. Barry Weissler produ­cer elégedett volt, s amikor decem­berben visszahozta a produkciót a Broadwayre, a lapoknak azt nyilat­kozta, heteken belül megtérülnek a színpadra állítás költségei. Alaposan elszámította magát. Richard Cham­berlainnek ugyanis időközben lejárt a szerződése, s a szerepét Michael Moriarty vette át. A kritikák szerint nem volt rossz, csakhogy a közönség ezúttal is fütyült a szakma vélemé­nyére. A nézőknek, főleg a hölgyek­nek nem a musical volt a fontos, ne­kik nem egyszerűen Higgins kellett, hanem - Chamberlain. Merthogy ők Higgins szerepében is a rokonszen­ves, megértő dr. Kildare-t látták ben­ne a hasonló című népszerű tévéso­rozatból, s még inkább Ralph atyát a Tövismadarakból. (gzs) Tito „feltámadása" Talán idézőjel nélkül is megjelen­hetne a fenti cím. Nem valószínű, hogy az. olvasók egy újabb evangéliumi jele­nésre gyanakodnának. Sokan nyilván inkább hallani vélik a hangos sóhajt, hogy az egykori tilöi Jugoszlávia a legszabadabb közép-kelet-európai or­szágként élvezhette valaha a szocialis­ta szomszédokkal szembeni irigylésre méltó helyzetét. Újabban a belgrádi házfalakon feltűnnek olyan feliratok, hogy „A lakatos jobb volt", Tito ere­deli foglalkozására utalva. Mások, akik, ill tájainkon is alaposabban fi­gyelik a balkáni fejleményeket, való­színűleg történelmi párhuzamra gon­dolnak. Óhatatlanul is felötlik bennük, hogy a inai vérfagyasztó délszláv öl­döklési tragédiában afféle visszfény­ként villanok fel a titöi népfelszabadító mozgalom évtizedekig elhallgatott, el­ködösített rémtettei. Nos, Tito élet rekelése, hu jelképes is, nem ennyire áttételes. Történ! ugyanis, hogy az elmúlt napokban Belgrádban bemutattak egy 41 per­ces dokumentumfilmet, amely sajátos látleletet nyújt arról, hogy miként fo­nódik össze múlt és jelen szinte elvá­laszthatatlanul a szerb közvélemény Tito-képében. Micko Ljubics színész magára öltölte 'l'ito marsaili egyenru­háját, beült egy fekete Mercedesbe, a főváros központjába hajtatott, s meg­jelenésével spontán megnyilatkozá­sokra bírta a járókelőket: mii monda­nának az elnöknek, lia tizennégy év után feltámadna. Háromórányi anyag került filmszalagra, ebből ké­szült az összeállítás, mely az újvidéki Magyar Szó tudósítása szerint akkora érdeklődést kelteti, hogy a bemutatón zsúfolásig megtelt a művelődési ott­hon előadóterme. A filmben megörö­kített vallomásokról és a közvélemény magatartásáról nem számolt be a lap, csupán a bemutatón megjelent köz­életi személyiségek nyilatkozataiból adott ízelítői. Eszembe jut egy, a lielvenes évek elején hallott pozsonyi televíziós ház.i pletyka. A Jaltáról szóló film felvétele­inek szünetében a Sztálint alakító szí­nész jelmezben leszaladt egy szív­erősítőre a közeli talponállóba, s eny­hén szólva némi feltűnést keltelt. Visszaélve a stúdióba közölték vele, hogy híjivatja az igazgatóhelyettes. El volt készülve a legrosszabbra, hisz mindez az. ún. konszolidáció kellős kö­zepén történi. Ehelyett szívélyes fogad­tatásban részesült, a helyettes konyak­kal kínálta, és gratulált az alakításhoz, egy kacsintással utalva az. utcán tör­téntekre is. Az illető állítólag kijelen­tette, hogy élete legboldogabb pillana­tai közé tartozott ez a kézfogás, úgy érezte, liogy a Nagy Sztálinnal találko­zott szemtől szembe. A z. eset mögött nem volt nehéz f el­fedezni, hogy egy bizonyos réteghez, tartozók lelkületében miként ét nosz­talgiaként tovább a múlt, egy olyan időszakban, amikor Sztálin rehabili­tálására is kísérlet történt. A Tito iránti magatartás élményként megéli láttatása azonban alighanem bonyo­lultabb társadalomlélektani képlet. Az egyik belgrádi színház igazgatója kijelentette, hogy a Ti tőről szóló film gondolkodásra ösztönzi az embere­kel, múltról, jövőről és „népünk naiv­ságáről". A demokrata párt egyik po­litikusa már magái a tényt, hogy a Ti­töi élőnék sejtető szándék, egy halott személy ilyen visszhangot válthat ki, azl jelzi: „szürrealista időket élünk". A rendezőnek kiváltképp tetszett a filmből áradó szellem, derű és opti­mizmus. Az operatőr állította: „Nem volt szándékunkban Titőt sem Isten­ként sem ördögként bemulatni, de ki­gúnyolni sem. Egyszerűen csak saját múltunkkal akartunk párbeszédet folytatni." A párbeszéd a múlttal alighanem el­kerülhetetlen. De hogy nézhet ki ez egy olyan országban, ahol történészek afo­risztikus megfogalmazása szerint „a múlt utoléri a jeleni". Tartani lehet tőle, hogy a múltat és a jelent először talán külön kellene választani, s akkor valószínűleg Titóröl is kiderülne, hogy ki számára élő és mién, ki számára pe­dig halott és miért. KISS JÓZSEF"

Next

/
Thumbnails
Contents