Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-06 / 78. szám, szerda

1994. ÁPRILIS 6. A kávézás hagyományai •ÚJ SZÓ

1 FOGYASZTÓI FIGYELŐ A kávé felfedezésével kapcsolatban nem támaszkodhatunk semmiféle konkrétumra, s ezért számtalan fantasztikus monda született róla. Érdekes, hogy felfedezését az újabb korhoz kötik, pedig tudjuk, az emberek egészségük megőrzése végett már az őskorban fogyasztottak különböző növényeket. A teát, amelyet szintén a serkentő italok közé sorolunk, több mint ezer évvel korábban kezdték inni, mint a kávét. Erre egyedül az a magyarázat, hogy a kávé íze csak akkor válik kellemessé, ha a szemeket megpörkölik, tehát az elkészítése bonyolult. Az első kávéról szóló feljegyzés a Bibliában található. Pierre Etienne Louis Dumant, a svájci protestáns lelkész és író úgy vélekedett, hogy a Mózes Első Könyvében szereplő piros étel, amelyért Ézsau eladta elsőszülött jogát, nem lencse volt, hanem kávé. A kávéról szóló legendák közül talán a legismertebb a Faust Naironi (1635-1707) professzortól származó. E szerint Jemenben az egyik, hegyek között lévő kolostor mellett a pásztorok kecskéket őriztek. Este, amikor haza terelték őket, arra figyeltek fel, hogy az állatok nyugtalanok, futkosnak, és hangosan mekegnek. Másnap a kolostorban élő szerzeteseknek elmondták, mit tapasztaltak. Szerintük ezt az abnormális állapotot csak az élelem okozhatta, ezért másnap körülnéztek a kecskék legelőjén. Ismeretlen fehér és piros bogyókkal teli cserjéket találtak ott, amelyekről az állatok mohón legelték a termést. A szerzetesek ágakat törtek le a fákról, és ezeket a kolostorba vitték. Tűz fölött kiszárították a kemény szemeket, köveken szétzúzták és az így keletkezett port forró vízbe szórták. Korábban ismeretlen, kellemes illat áradt a folyadékból, és nem tudtak neki ellenállni, hogy ne kóstolják meg. Egy idő után ugyanolyan nyugtalanság fogta el őket, mint az állatokat. Ezt a különös érzést isteni sugallatnak tulajdonították, mert elűzte az álmosságot, és a gondolataik különösen letisztultak voltak. A legnagyobb valószínűség szerint a kávécserje Etiópiából származik, ahol néhány helyen még ma is vadon nő. Felmerült az a feltételezés is, XIV. Lajos francia királynak is ajándékoztak kávécserjét, és ő ennek a nemes növénynek speciális üvegházat építtetett. A fiatal növénykéket később Közép-Amerikába is szállították, jelentős kávétermesztő országokba éppen a francia üvegházakból kerültek az első palánták. < iwmm hogy Arábiában már jóval "korábban ismerték, de nem fogyasztották. Lehet, hogy Etiópiából Arábiába a mohamedán zarándokok vitték, de más források szerint a perzsa bevándorlók is megtehették ezt, sőt az sem kizárt, hogy az Afrikából érkező fekete keresztény megszállók által jutott el oda. Arábiában a kávét a legszigorúbb titokként őrizték, és az országból tilos volt kivinni. Körülbelül 1660-ig tartott ez a komoly „zárlat", ekkor sikerült a portugáloknak és a hollandoknak Cejlonba telepíteni a kávécserjét. Ugyanebben az időben a muzulmán Baba Budán Indiába vitt kávémagokat. Jávára is elkerült. így kezdődött el a kávécserje vándorlása. 1706-ban egy amszterdami üvegházban próbálkoztak termesztésével, majd Európa más országaiban is megkísérelték a meghonosítását. így is elkészíthető BRULOT CAFE Hozzávalók (2 csészényi) 2 cl konyak 2 szegfűszeg 1 kis kanál őrölt fahéj kevés reszelt narancshéj 2 leveseskanál cukor 1/4 liter erős kávé a díszítéshez tejszín Rézedényben hevítsük fel a konyakot, a fahéjat, a narancs és a citrom héját, valamint a cukrot. Mindezt gyújtsuk meg, és mérsékelten keverjük össze. Kél csészébe töltsünk kétharmad rész forró kávét. Ebbe kanállal merjük bele a forró konyakot a fűszerek nélkül. Az italt tejszínnel díszítsük. Fonott bútor minden szobába A fonott bútorokat korábban kerti bútorként vagy a teraszokon használták. Mára azonban más anyagokkal kombinálva a fonott technika szépségét és formaalakítási lehetőségeit felhasználva ezek a bútorok már a legigényesebbek otthonaiban is megtalálhatók. Élterjedésüket nagyban elősegítette a természetes anyagok iránti fokozott igény. Közvetlen környezetünkben, a „testközelben" lévő sok műanyag és műgyantával szilárdított forgácspanel bútoralapanyag után megjelentek a fonott bútorok is. A tömör natúr fából készített és természetes anyaggal, méhviasszal felületkezelt bútorokkal párhuzamosan feltűntek a hajlított és fonott technikával készített bútoregyüttesek. Ez az alapanyag egy gyorsan növő, liánszerű, erős, rostszálú pálmaféle, amely Indonézia és Malajzia forró, páradús őserdőiben terem a legjobban. Megmunkálása közvetlenül az „aratásnál" kezdődik. A liánokat négyméteres darabokra vágják, és nyílt lángon megpörkölik, amitől a szőrös kéreg könnyen lehántható. Az így nyert sárgásvörös méz színű, kemény, fényes felület a feldolgozás után is megtartja természetes színét. Az említett országok nemcsak az alapanyagok kitermelésével foglalkoznak, hanem az ősi kézműveskultúra hagyományait felhasználva és fejlesztve, kész bútorokat is exportálnak. Ezek a hagyományos formaalakítás szabályai szerint készülnek, és részben ez a tény is meghatározza, illetve behatárolja alkalmazási területeiket. A természetes alapanyagok szépsége, dekorativitása, a szerkezet és a forma tiszta megjelenése és az új formaalakítás szerte a világon a nevesebb bútortervezők érdeklődését is felkeltette. Az európai, elsősorban az olasz tervezők bekapcsolódása jelentős tartalmi és formai gazdagodást eredményezett. Az ősi technika és a természetes anyagok megjelenése, térhódítása gazdagítja közvetlen környezetünket. Nemcsak a nagy áruházakban, hanem az egyes magánkereskedőknél is kaphatók ezek'a szép bútorok. S hogy lakásunk mely részében alkalmazhatók? Szinte minden szobába illenek. A hálóban akár kiegészítőként, de a tágas konyhában is jól mutat egy-egy fonott polc. A fürdőszobában is elhelyezhető: ezen tarthatjuk a törülközőket. Tolvajok, reszkessetek! Milyen riasztóberendezéssel védhetjük otthonunkat? Szinte naponta halljuk a hírt: valakinek a lakását feltörték, elvitték az értékeket. Sokat, bár ki tudja, eleget beszélünk-e a megelőzésről, azokról a módszerekről, amelyekkel megakadályozhatjuk, hogy idegenek jussanak be otthonunkba.A statisztikai adatok • szerint a betörők az esetek 42 százalékában a főbejáraton, 9 százalékban az ablakon keresztül, a többi esetekben pedig egyéb módszerekkel hatolnak be a lakásokba. Annak ellenére, hogy egy ideje már a piacon meglehetősen bő választékban kaphatóak a különböző biztonsági zárak, vasalások, a betörések száma nem csökkent, sőt, bizonságunk egyre inkább veszélyeztetett. Azt nem állíthatjuk, hogy nincs lehetőségünk a védelemre, hisz az említett mechanikus eszközökön kívül elektronikus riasztóberendezések is léteznek, s ezek, ha nemkívánatos idegen lép az „őrzött" helyiségbe, erős hangú jelzést adva elriasztják (vagy legalábbis el kellene riasztaniuk) a tolvajt. Ugyanis feltételezhető, hogy a riasztóra valaki felfigyel, és értesíti a rendőrséget. Az elektronikus riasztók négy fajtáját ismerjük: • Elektronikus-mechanikus riasztó: azon az elven működik, hogy az ajtóra, ablakra szerelik, és ha hívatlan vendég próbál a lakásba bejutni, riasztójelzést ad. • Magas frekvenciájú „sorompó": az adó és a vevő között elektromágneses tér keletkezik. Előnye, hogy a falon keresztül is hatásos, tehát a két-három szobás lakásban elegendő egyet felszerelni. Ha valaki az elektromágneses térbe lép, a berendezés erre úgy reagál, hogy a riasztó megszólal. Ennek a műszernek az a hátránya, hogy túlságosan drága. • Infravörös érzékelők: ezek a néhány tized fokos hőmérsékletingadozásra is reagálnak. Ha az őrzött helyiségbe valaki belép, a hőmérséklet változására bekapcsol a riasztó. Jelenleg nálunk ezek a legelterjedtebb berendezések. • Ultrahangos magasfeszültségű készülékek: működésük azon alapszik, hogy a kibocsátott ultrahang mindaddig nem változik, amíg nincs mozgás a térben, tehát amíg valaki nem lép a házba, a lakásba. Mihelyt mozgást észlel, a hullámok megváltoznak, és kellemetlen, szirénázó hangot ad ki a készülék. Ez is költséges műszer, ezért inkább csak boltokban alkalmazzák. A Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai a pozsonyi üzletekben, áruházakban azt mérték fel, milyen a kínálat a szóban forgó riasztóberendezésekből. A Palacký utcai Vilbert boltban hőre reagáló készülékeket találtak. Ezekről mindössze annyit sikerült megtudniuk, hogy a nevük S 002, azt viszont nem tudták megállapítani, hol és ki gyártotta. 9 voltos alkalikus elemmel működnek. A műszer a helyiséget ,110 fokos szögben és 12 méternyi távolságban őrzi. Ha a területre hívatlan személy érkezik, rövid időn belül 110 decibel erősségű hangot ad ki. A házigazda vagy a család beavatott tagjai úgy akadályozhatják meg a riasztást, hogy betáplálják a meghatározott 12 számjegyű kódot, és máris szabad, illetve hang nélküli az útjuk. A készülék ára említésre érdemes: még 2000 koronába sem kerül. A K-mart áruházban a biztonsági vasalásokon és a speciális zárak mellett a bejárati ajtóra szerelhető ABUS nevű riasztót is kínáltak. Az erőszakos behatolás esetén a mágneses érintkező működésbe hozza a szirénát. Ennek a műszernek 2990 korona az ára. A K-marttól nem messzire lévő Prington üzletben hasonló, kínai gyártmányú DOOR GUARD 5 márkanevű berendezést árusítanak. Szintén 9 voltos elemmel működtethető, tíz számjegyű billentyűzetén maximálisan három számból álló kód táplálható be. De ez elegendő, hiszen 720 különböző változatból választhatnak a műszer tulajdonosai. A riasztás programozható: azonnalra, vagy pedig hét másodperccel későbbi kapcsolásra. A teljesítménye is jó: 95 decibel erősségű hangot ad ki. És az ára valóban vonzó: mindössze 466 korona. A New Netcom üzletből igen csalódottan távoztak a felügyelőség szakemberei. Kínáltak ugyan nekik kétféle riasztót, de hogyan! Az eladók semmilyen közelebbi tájékoztatást nem tudtak adni a készülékekről, ráadásul a hozzáadottérték-adó nélküli árat tüntették fel, és a tanácsuk az volt, a kedves vevő számolja hozzá a 25 százalékot, és megtudhatja, mennyit kell értük fizetnie. Üzletjárásuk végén sajnálattal állapították meg: a piacról hiányoznak az olcsó hazai termékek. A volt Csehszlovákiában a nyolcvanas években a libereci Tesla viszonylag olcsó, MHY 902-es típusú biztonsági berendezést forgalmazott, amely iránt nemigen volt érdeklődés, ezért abba is hagyták a gyártást. Pedig jó műszer volt: méreteivel és kivitelezésével egyaránt megfelelt a háztartásokban való alkalmazásra. További előnye volt, hogy a kellékeket külön is meg lehetett hozzá vásárolni, s ráadásul az erőszakos behatolás következtében 120 decibel erősségű hangot adott ki. Akkoriban egyedülálló termék volt. Szlovákiában viszont azelőtt és jelenleg sem foglalkoznak riasztóberendezések gyártásával. Pedig a termelési programmal nem rendelkező üzemek igazán vállalkozhatnának a korszerű riasztóberendezések gyártása terén. Elfogadható, az importáltakénál alacsonyabb áron bizonyára nagy kereslet volna irántuk. Kenyeret, tejet már vettem... Méry Gábor felvétele Az oldalt összeállította: Deák Teréz