Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-16 / 87. szám, szombat

1994. ÁPRILIS 14. .(X/szó.(X/szó- HÍREK - VÉLEMÉNYEK 839 Tragikus baleset Irak felett: 26 halott Perry vállalja a felelősséget (TA SR-hír) Tragikus baleset történt csütörtökön: az észak-iraki repülési tilalmi zónában két amerikai F- 15-ös vadászgép tévedésből lelőtt két amerikai UH-60 Blackhawk típusú helikoptert. 16 amerikai katona vesztette életét, továbbá 2 brit, 3 török és 1 frahcia tiszt, valamint 4 kurd. Bili Clinton amerikai elnök tragédiának nevezte az eseményt, és elrendelte széles körű kivizsgálását. William Perry védelmi miniszter az esetért vállalta a teljes felelősséget, és azt mondta: mindent megtesznek a szerencsétlenség tisztázásáért. Az amerikai felderítő- és mentőosztagokat nyomban a helyszínre küldték. Perry az üggyel kapcsolatosan lemondta útját Dél-Koreába és Japánba. Ruanda fővárosában tegnap is folytatódott a szórványos lövöldözés. Az ideiglenes kormány a rádió útján szólította fel a lakosságot, támogassa a kormány hű erők harcát a lázadó Ruandai Hazafias Front (FRP) ellen. Közben az ENSZ-erők belga katonái újabb sikertelen kísérletet tettek arra, hogy kimenekítsenek az országból egy 12 fős újságírócsoportot. A polgári lakosság is tömegesen az ENSZ-katonáknál keres menedéket - mint a felvétel is mutatja, felemelt kézzel jelzik, hogy fegyvertelenek. Szópárbaj a televízióban (TA SR-hír) A dél-afrikai parlamenti választások két legnagyobb riválisa, Frederik de Klerk jelenlegi államfő és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke csütörtökön tévévitában mérte össze erejét és egyben arra törekedett, hogy a maga táborába csalogassa azt a 20-30 százaléknyi választópolgárt, aki még nem döntött, kire adja voksát. De Klerk azt hangsúlyozta, éppen ő volt az, aki Mandela kiengedésével a börtönből elindította a demokratizálási folyamatot, amely most elvezet a szabad választásokhoz. Mandela, aki minden jel szerint államfő lesz, cáfolta ezt az állítást, és azzal vádolta ellenfelét, hogy fogalma sincs arról, mi kell a népnek. A Boldog Ember Tízparancsolata így szép az élet Varsóban a könyvtárakban, iskolai folyosókon magánszorgalomból terjesztik A Boldog Ember Tízparancsolata című röplapot. Csodálatosak ezek a parancsolatok. íme: 1. Az ember fáradtan születik, és azért él, hogy kipihenje magát 2. Szeresd az ágyadat, mint tenmagadat 3. Napközben pihenj, hogy éjszaka tudjál aludni 4. Ha meglátsz valakit, aki éppen pihen - segíts neki 5. A munka kimerít 6. Amit ma megtehetsz, tedd meg holnapután, így lesz két szabad napod 7. Ha egy munka nehezedre esik, hagyd, hogy mások végezzék el 8. A túl sok pihenésbe még senki sem halt bele 9. Ha erőt vesz rajtad a munkakedv, ülj le, és várd meg, míg elmúlik 1

0. A munka nemesít, a lustaság boldogít. Netán ez vezéreljen bennünket a kapitalizmus felé vezető fáradalmas úton? (K-r) GATT: lezárult az uruguayi forduló (TA SR-hír) A marokkói Marrakechben tegnap 124 ország képviselői írták alá a megállapodások csomagját, s ezzel lezárult az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) 8 évig tartó uruguayi tárgyalási fordulója. A szerződésrendszer megvalósítása a világkereskedelem eddigi legnagyobb mértékű liberalizálását jelenti. A 22 ezer oldalnyi megállapodás feltételezi a világpiac nagyobb nyitottságát s ennek következtében a vámtarifák 40 százalékos csökkentését, továbbá a GATT-ot felváltó Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozását. Ez 1995. január elsején kezdené meg működését. Összeesküvés Walesa ellen? (TA SR-hír) Titkos éjszakai ülést tartott a lengyel kormánykoalíció, és elhatározta, korlátozni fogja Lech Walesa államfő alkotmányos jogkörét. A Demokratikus Baloldal Szövetség vezetői által előterjesztett javaslat szerint a szejm az államfő ellenében is megerősíthetné tisztségében bármely kormánytagot. Váratlanul Waldemar Pawlak kormányfő is támogatja az indítványt - közölte tegnap a Zycie Warszawy. Továbbá azt szeretnék elérni, hogy az ún. elnöki reszortok egyikének, a belügyminisztériumnak a hatásköréből közvetlenül a miniszterelnök ellenőrzése alá kerüljön az Államvédelmi Hivatal is. A kormánykoalíció június végéig akarja véghezvinni ezeket a változásokat. Budapest cáfol (Budapesti tudósítónk jelentése) Magyarország nem kapott a magyar-román alapszerződés szövegével kapcsolatban az utóbbi hetekben semmiféle új javaslatokat Romániától, jelentette ki Herman János magyar külügyi szóvivő, reagálva az ilyen értelmű, ezt állító bukaresti nyilatkozatokra. Mircea Geoana román külügyi szóvivő ugyanis a hét elején úgy nyilatkozott, hogy Románia az elmúlt időszakban erőfeszítéseket tett a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalások felélénkítésére, s Bukarest mintegy két hete új javaslatokat adott át a magyar félnek a még vitatott kérdésekkel kapcsolatos szövegezésekre vonatkozóan. Egyes bukaresti információk szerint a magyar-román alapszerződés még július elseje előtt aláírható lenne. Herman megjegyezte: a határokkal kapcsolatos román" kérelem, hogy Magyarország erősítse meg sérthetetlenségüket, éppúgy napirenden van, mint a magyar fél által szorgalmazott kisebbségi jogok megerősítését szorgalmazó passzus. Leszögezte, hogy a román Mediafax hírügynökség által említett „NATO vagy USA formula" a két vitatott kérdést illetően nem létezik, mert a békepartnerség csak általános megfogalmazásokat tartalmazva utal a két szomszédos ország kapcsolatára. KOKES JÁNOS Pozsonyt illetően Csóti optimista (Budapesti tudósítás) Csóti György, a Magyar Demokrata Fórum külügyi szóvivője továbbra is optimista, ami az új szlovák kormány tárgyalási készségét illeti a szlovákiai magyar kisebbséggel, valamint Magyarországgal kapcsolatban. A politikus erről tegnapi budapesti sajtóértekezletén beszélt. Megítélése szerint az új szlovák kormányprogramban, melyet ezen a héten fogadott el a pozsonyi parlament, a szlovákiai magyar népcsoport felé kezdeményező jelek fedezhetők fel. Külön megnyugtatónak nevezte azt a tényt, hogy Jozef Moravčík miniszterelnök és kormánya hajlamos és hajlandó a párbeszédre a szlovákiai magyarsággal. Csóti a sajtóértekezleten élesen megtámadta az MSZP-t, az SZDSZt, valamint a Munkáspártot, amelyek szerinte „vélhetően összehangolt módon" a választási kampányban pártcéloknak vetik alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Úgy vélte, hogy ez a magatartás súlyosan sérti és veszélyezteti Magyarország helyzetét s nem utolsósorban gyengíti az ország tárgyalási pozícióját Szlovákiával, Romániával és Szerbiával szemben, illetve lehetetlenné teszi a történelmi megbékélést Magyarország és szomszédai közt. A politikus elsősorban azt kifogásolta, az említett pártok olyan értelemben nyilatkoznak, hogy lehetséges hatalomra kerülésük esetén rendeznék Budapest és szomszédai viszonyát, s ezzel úgy állítják be a mai helyzetet, mintha azért a mostani magyar kormány lenne a felelős. (Kokes) Mézesmadzag vagy bumeráng? Még találgatni is nehéz, mi lesz a sorsa annak a törvényjavaslatnak, amelyet csütörtökön terjesztett a Kongresszus elé Benjamin Gilman republikánus szenátor, s melynek lényege, hogy a visegrádi négyek, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 1999 elején, tehát öt évvel a Békepartnerség elvének elfogadása után, teljes jogú tagjaivá válhatnának a NATO-nak, mégpedig az Egyesült Államok védnöksége mellett. Természetesen eleget kell tenniük bizonyos kritériumoknak mind belpolitikai vonatkozásban, mind külpolitikájukban. Az első követelménycsoportba tartozik a demokratikus intézmények megteremtésének, a piacgazdaság bevezetésének folytatása, a jogrend megszilárdítása, a fegyveres erők polgári ellenőrzésének alkalmazása. A kritériumok második csoportja megköveteli valamennyi állampolgár jogainak védelmét és a szomszédos országok területi egységének tiszteletben tartását. Ezekből a követelményekből is nyilvánvaló: Benjamin Gilman pontosan tudja, hogy KözépEurópában, úgymond, hol van a kutya elásva. Éppen ezért nem az érintettek jelentéseire, hanem az Egyesült Államok elnökére bízza annak rendszeres felmérését, a V4 egyes tagországai hol tartanak a követelmények teljesítésében. Az elnöki jelentést pedig a Kongresszus mindkét házának külügyi, védelmi és költségvetési bizottságai értékelik, tehát a mellébeszélés és a részrehajlás gyakorlatilag ki van zárva. Ugyancsak az amerikai elnök feladata, hogy programot dolgozzon ki a visegrádiak számára a teljes jogú NATO-tagság megszerzésére. Ez már katonai program lenne, amely megteremtené a feltételeket ahhoz, hogy a fegyveres erők minél zökkenőmentesebben integrálódjanak a NATOba. Gilman szerint azért van szükség erre a programra, mert a Békepartnerség csak egy olyan kompromisszum, amely egyik felet sem elégíti ki, nem tartalmaz időrendi tervet a rendes tagság elnyerésére, sem komoly kötelezettségeket, sőt még csak nem is tesz különbséget a programhoz csatlakozó országok között. Az ő törvényjavaslata viszont igen: az amerikai elnök javasolhatja más posztkommunista államok számára is ezt az ötéves felvételi mechanizmust. Persze csak akkor, ha a kongresszusi bizottságokat meg tudja győzni, hogy a nevezett ország komoly haladást ért el a demokratizálás terén. Közép-Európából nézve túl szép ez a javaslat, olyan mézesmadzagnak tűnik, amellyel a demokráciához akarják édesgetni a szélsőséges, nacionalista erőket is. Ami, ha sikerülne, nagyon jó lenne - de sikerülhet-e? Az sem biztos, hogy az amerikai honatyák kapva kapnak az ötleten, még ha - s ezt Gilman külön kiemelte - a terv megvalósítása nem is igényel pótlólagos pénzügyi eszközöket, beilleszthető a már jóváhagyott programokba. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy - persze, ha a tervet jóváhagyják, aminek esélyét növelné a visegrádiak előzetes támogatása - bumerángként fog hatni, nem egy stabil, a Nyugathoz egyre inkább közeledő Közép-Európát fog eredményezni, hanem egy válságövezetet. Merthogy Oroszország a leghatározottabban fellép ellene. S ennek nem kicsi a veszélye. A NATO gorazsdei légi akciója után szinte biztos: nemhogy a jövő héten, de még csak a közeljövőben sem fog Moszkva csatlakozni a Békepartnerséghez. Még akkor sem, ha a NATO hajlandó lenne különleges státust biztosítani számára. Márpedig nem hajlandó. Megmaradva a hasonlatnál: itt is egy kutya van elásva. GÖRFÖL ZSUZSA Bosznia-Hercegovina Kölcsönös vádaskodások (Újvidéki munkatársunk jelentése) A jugoszláv tájékoztatási eszközök továbbra sem számolnak be arról, hogy a boszniai szerbek hány ENSZkatonát ejtettek túszul, a propagandaakció a gorazsdei támadás miatt most egyértelműen az Egyesült Államok és az ENSZ ellen irányul. Csak a koszovói albán vezető, Ibrahim Rugova üdvözölte a NATO-gépek akcióját, ugyanakkor a boszniai szerb alakulatok egyik vezetője Rose tábornokot támadta, aki „bizonytalan és nem ellenőrzött információk alapján" folyamodott segítségért. Ellentmondó hírek érkeztek Tuzlából is. Mint ismeretes, annak idején a szerbek olyan feltétellel adták át az ottani repülőteret, hogy azt csak humanitárius segélyszállítmányok fogadására lehet használni, a felügyeletet pedig orosz ENSZ-katonák végzik. Szerb források most arra hivatkoznak, hogy a tuzlai légikikötő a NATO kezére kerül, gépeik máris hadianyagot és felszerelést szállítanak a muzulmánok részére, az Olaszországból felszálló vadászbombázók pedig mélyrepülést hajtanak végre a város felett. Amíg a szerbek a világ számos nagyvárosában tiltakozó nagygyűléseket szerveznek a gorazsdei események miatt, a Biztonsági Tanács napirenden kívül elnöki közleményt fogadott el, amely felszólítja a szerbeket, tegyék lehetővé a humanitárius küldetésű UNPROFOR-katonák szabad mozgását. A közlemény a mélységes aggodalom hangján szól, s e hangnemben figyelmeztet az USA is, mondván, hogy a szerbek különféle próbálkozásai még energikusabb ellenlépéseket válthatnak ki. A kölcsönös vádaskodás és figyelmeztetés került tehát látszólag élőtérbe, a háttérben viszont folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések. A két társelnök, Owen és Stoltenberg Milosevics elnökkel tárgyalt, a megbeszélésekbe bekapcsolódott az oroszok közvetítője, Csurkin is, aki rövidesen ismét Szarajevóba látogat. Az oroszok egyébként azt fontolgatják, hogy az ENSZ-haderőn belül újabb katonákat küldenek Boszniába, az egyoldalú NATO-akció miatt pedig feloldják a Jugoszlávia elleni embargót. Á diplomaták mindenesetre mielőbbi tűzszünetet szeretnének elérni, s az elképzelések szerint a frontvonalakra azonnal kéksisakosokat helyeznének el, hogy ezzel is a minimumra csökkentsék az újabb összetűzések esélyét. A harcok azonban egyelőre tovább tartanak, s amíg a Balkánon dörögnek a fegyverek, a jugoszláv állampolgárok számára tovább szűkül a külföldre való utazás lehetősége. A belgrádi magyar nagykövetség bejelentette, május elsejétől a határ csak úgy léphető át, ha a Magyarországra utazni kívánó személy ötezer forint értékű konvertibilis valutával rendelkezik. Sinkovits Péter * * (TA SR-hír) A tegnap esti jelentések szerint Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető beleegyezett abba, hogy a szemben álló felek ideiglenes tűzszünetet kössenek Gorazsdeban. Ez lehetővé teszi a két sebesült ENSZ-katona evakuálását. Kórházba kell szállítani őket, ehhez a fegyveres akciók beszüntetésére van szükség. Karadzsics megígérte, hogy biztosítja az azonnali tűzszünetet közölte az ENSZ szóvivője. KÖZLEMÉNY A Csemadok nagysallői alapszervezete 1994. április 17-én, vasárnap, 17 órai kezdettel koszorúzást szervez a nagysallói hősök emlékművénél. Ünnepi beszédet Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője mond. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.