Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-09 / 56. szám, szerda

1994. MÁRCIUS 9. lÚJSZÖl RIPORT Pénz a szemétben Avagy miért nem mosdanak rendesen Sándorhalma lakosai? Sándorhalma, ez a Léva és Mohi között fekvő kis település mintagazdaság, ha úgy tetszik, mintamajor volt valaha. Kétszázhatvan lakosa, üzlete, mozija, kultúrháza, kocsmája és iskolája volt. Egyedül a templom hiányzott. Helyette egy hatalmas vaskereszt alatt gyújthattak gyertyát, imádkozhattak a hívő majoriak. Jelenleg hét család él Sándorhalmán. Nincs villanyuk, nincs vizük, a tető rájuk akar szakadni. Ráadásul az öntöttvas feszületnek is nyoma veszett. Nincs miben mosdani, azért nem járnak iskolába Égbe meredő csupasz gerendák, lehullott cserepek, beomlott falak. Ablakkeret nélküli ľalnyílások és ajtószárny nélküli ajtófélfák. Az egykori parkot felverte a gaz. Ez a kép fogadott a minap Sándorhalmán, a közigazgatásilag Űjbarshoz tartozó majorban, a községben működő lónemesítő állami gazdaság egykori telephelyén. Mintha már réges rég nem élnének itt emberek. Pedig élnek. Érkezésünkre vékony barna fiatalasszony jelenik meg az egyik ház előtt, az ajtónyílásból buksi gyerekfejek kandikálnak. donában vannak. - Azért próbálnak bennünket kiüldözni, mert a major területén szeméttelepet akarnak építeni magyarázzák egyszerre többen is de addig nem tudják eladni a területet, amíg mi itt lakunk. Végül azért azt is mcgludom, hogy nem maradtak teljesen víz nélkül. El is vezetnek a major végében levő betongyűrűs, ásott kúthoz. Míg volt villany ebből szivattyúzták a vizet. Most madzagra erősített rozsdás vödörrel tudnak meríteni. - Hát akkor miért kell, hogy megpenészedjen a szennyes, miért nem hordanak vizet a kútról? -érdeklődöm. - Olyan messziről? - méltatlankodik a fiatalabbik Szabó. - Meg Nincs miben fürdetnem a gyerekeket Amikor megmondom, hogy a szerkesztőségünkbe eljuttatott panaszlevél miatt jöttem, beinvitálnak az apró szobába. A háziasszony körül üt kisgyerek sündörög, s hamarosan további négy ember terem a szobában. - Három hete kikapcsolták a villanyáramot. Azóta se villanyunk, se vizünk. Mert a vízvezetékbe is villanymotoros szivattyú hajtotta a vizet - panaszolja Szabó István, mindnyájuk közül a legbeszédesebb. - Még mosakodni sem tudunk rendesen. A gyerekek két hétig nem jártak iskolába, mert koszosan mégsem küldhetjük őket - magyarázza. - Mosni sem tudok, már megpenészedik a sok összegyűlt szennyes - teszi hozzá Erika, a háziasszony. - Fizetjük a lakbért, mégis elvették a villanyt, meg a vizet, ezzel akarnak elüldözni bennünket - így Szabó. - A polgármesterasszony legszívesebben ránk döntetné a házat. Elakarnak üldözni, mint az állatokat vagy mint a cigányokat. Pedig mi nem is vagyunk romák, magyar nemzetiségűek vagyunk - panaszolja a göndör fekete fiatalember. - Azzal is vádolnak bennünket, hogy szétszedjük az istállókat és elhordjuk az építőanyagot. Pedig azt az állami gazdaság hordja el. Még a keresztet is elrabolták tőlünk, hogy ne legyen hol imádkoznunk. Van, aki segítene? Elmondják, hogy 1991 óta, amikor az állami gazdaság kezdte felszámolni a sándorhalmi telepét, sok család elköltözött. Többen lakást kaplak Barsban. - Ha önök is kapnának lakást, beköltöznének a faluba? - érdeklődöm. Engem innét élve ki nem visznek. Inkább megölöm mind a hét gyerekemet meg az uramat is magammal együtt monja Marta Beníková. Azt gondoltam, ősei földjét, családi házát védelmezi ilyen vehemensen, de kiderül, a legtöbbjük hét-nyolc éve költözött ide munkát vállalni, és a házakat is csak bérlik, azok az állami gazdaság tulajaztán erre megfelelő edényeink sincsenek. Adják vissza a villanyt, és akkor majd engedhetjük otthon a csapból a vizet. Egyébként kéziszivattyús kút is van a majorban, de az valamivel még távolabb áll. - Egyetlen ember akadt, aki segítene rajtunk - mondja az egyik Szabó, merthogy az ott élő hét család közül ötnek a feje Szabó a szomszédos falu, Kálna polgármestere. Ő itt helyben biztosítana nekünk munkát, és a házakat is rendbehozná. Ha hozzánk tartoznának, törődnék velük - Mikor és hogyan kerüli kapcsolatba Sándorhalma jelenlegi lakosaival? - kérdezem Alexander Kováétól, Kálna polgármesterétől. - Egy ízben a hivatal előtt vagy tizenöt ember várt, akiket azelőtt nem is ismertem. Azt mondták, a barsi polgármesterasszony küldte őket utánam, hogy tőlem kérjenek lakást. Közöltem velük, hogy nincs üres lakásunk, de azóta a saját problémámnak is tekintem az ügyet. Ha Sándorhalnw közigazgatásilag Kálnához tartozna, én kötelességemnek tartanám, hogy gondoskodjam ezekről az emberekről. A polgármester szavai szerint az egész ügy mögött az áll, hogy egyes, magukat vállakozónak nevező ügyeskedők a saját hasznukat előtérbe helyezve szeretnének hulladékgyűjtőt létesíteni a major területén. Ugyanakkor attól nem egészen egy kilométerre, Kálna határában az ottaniak már megkezdték egy hulladékgyűjtő építését, amely kb. harminc környékbeli község és Léva kommunális hulladékát fogadná be. - Nekünk nem volt kifogásunk az ellen hogy a barsiak hulladékgyűjtőt építsenek, ők viszont minden eszközzel igyekeznek bennünket gátolni a mi építkezésünkben. Összejátszanak a kálnai földműves szövetkezet elnökével, aki most a mi építkezésünkkel kapcsolatos összes határozat ellen fellebezést nyújt be. Azt állítják, intenzív termelésre használt területet akarunk kivenni a földalapból, de ez nem igaz. Ezt a területet mindig legelőnek használták, mert annyira agyagos, hogy másra nem alkalmas. Ráadásul a mohi erőmű védelmi zónájában terül el, ezért az erőmű beindítása után itt élelmiszernövényeket nem is termesztehetnénk. A polgármester azt is elmondta, a s/.eméllerakatból a községnek évi nyolcmillió korona tiszta haszna lenne. Helyszíni vizsgálat Mivel a sándorhalmiak azt szeretnék, ha a kálnai polgármester törődne velük, egy petíciót nyújtottak be a járási hivatalba, hogy Sándorhalmát helyezzék Kálna közigazgatása alá. Štefan Fašanek, a járási hivatal dolgozója elmondta: a sándorhalmiak már háromszor fordultak panasszal a hivatalhoz, aminek nyomán az illetékesek vizsgálatot végeztek. A helyszíni vizsgálat eredménye: Sándorhalma lakosai valóban elfogadhatatlan körülmények között élnek, de ennek részben maguk az okozói. A víz olyan minőségű, hogy rendszeres fertőtlenítés esetén csecsemők táplálására is alkalmas. Az állami birtok azért kapcsoltatta ki a villanyáramol, mert több lakótól már 1992 óta hasztalanul próbálja behajtani a lakbért és a villanydíjat. A szeméttelepért folyik a harc - Miért számolták fel a sándorhalmi állattenyészetet? Ezt már Ľudovít Vanektől az újbarsi állami gazdaság igazgatójától kérdezem. Elmondja, hogy az állatállományt gazdasági okok miatt csökkentették, a megmaradt állatokat a barsi telepükön helyezték cl. Sándorhalmát modernizálni nem lehetett, mivel az atomerőmű közelsége miatt 1963 óta építkezési tilalom van érvényben. A készülő hulladékgyűjtőket firtató kérdésem az igazgatót láthatólag kellemetlenül érinti: - Semmi köze ehhez a szemétdombnak. Ha arra panaszkodnak, hogy nincs villanyuk, akkor erről beszéljünk. Egyébként a terület már másra nem használható, csak szemétlerakóinak. Azt is elmondta, Valaha mintagazdaság volt hogy Szabóék az épületekről mindent leszerelnek, amit lehet és eladják, sőt az öntöttvas feszületet is ők adták cl hulladékvasként. Az igazgató irodájába váratlanul egy ittas férfi toppan be. Amiatt háborog hogy újságírók járnak itt, és vele nem beszéltek. Pedig ő, Ján Adler, 1952-től lakik Sándorhalmán. Dc már nem sokáig. Hamarosan beköltözik Barsba, ahol egyszobás lakást kapott. - Én elárulom, miről van itt szó mondja a részegek őszinteségével -, itt a szeméttelepért folyik a harc. És ebben én a mi polgármesternőnknek szurkolok. Azt is elmondja, ha Sándorhalmán építik meg a hulladékgyűjtőt, ő ott majd kap munkát. Hogy kitől kapott erre Ígéretet, azt nem árulja el... Alkalmazkodásra képtelen népség Viera Papová, Újbars polgármestere elmondja, hogy Sándorhalma jelenlegi lakosaival mindig is problémák voltak. Alklamazkodásra képtelen népség. Szerinte a kálnai polgármester tisztesdékgyűjtő olcsóbb lenne, környezetvédelmi okokra hivatkozva mégis a kálnai területet javasolja. A polgármesterasszonnyal ellentélben jómagam megértem a környezetvédők álláspontját. Saját szememmel láttam, hogy a kiszemelt kálnai föld valóban agyagos, a terület pedig a vasúti töltés és az erdő között terül el, ahol senkinek a szemét nem bántaná a hulladék. Hogyan látja az újságíró? Szerintem az ittas sándorhalmi lakos tapintott rá leginkább a lényegre. Itt valóban nem arról a hat-hét, villany nélkül maradt családról van szó. A szeméttelepért folyik a harc. Mert a szemétben pénz van. A szemétlerakatból befolyó évi nyolc-tíz millió korona sokat jelent egy községnek. A beruházás pedig hatalmas, s rossz nyelvek szerint az ilyen beruházásokból a körülötte forgolódó egyéneknek mindig csurran-cseppen valami. Az igazságot pedig nehéz megállapítani. Valóban a sándorhalmiak szednek-e szét minden szétszedhetőt, hogy aztán pénzzé tegyék, vagy az állami gazdaság segíli elő a pusztulást, hogy aztán valóban Ebben a házban még emberek laknak Szivattyú helyett madzaggal ségtelen módon akarja felhasználni őket. Papová szerint Kováč üres papírlapokat íratott velük alá, s az aláírásokhoz maga írja a szöveget, amit aztán a járási hivatalba és a különböző szerkesztőségekbe küldözget. - Ha annyira gondoskodni akar róluk, lesz rá lehetősége. A kálnai szövetkezettől vettünk számukra bérházat Kálnán. Amikor először kértem Kováč polgármestert, hogy adjon nekik lakást, azt válaszolta, hogy őt a lakosok kiűznék a faluból, ha ilyen embereket odavenne. Papová tagadta, hogy annak idején ő küldte volna Szabóékat a kálnai polgármester után. Ellenkezőleg, ő úgy tudja, a polgármester saját maga kereste fel őket a majorban. A hulladékgyűjtő körüli harc kezdeteiről is szól a polgármesterasszony: Amikor megoldást kerestek a Lévai járás hulladékgazdálkodási problémáira, Kálna volt az első kezdeményező. De amikor láttam, hogy a jó szántóföldön akarnak szeméttelepet építeni f azt is elmondja, hogy a kálnaiak érvényes építési engedély nélkül kezdtek a munkákhoz ), felötlött bennem, hogy pár méterrel odább van egy olyan területünk, amely már semmi egyébre nem használható. Érthetetlen a környezetvédelmi minisztérium állásfoglalása, amely szerint a sándorhalmi hullasemmi másra ne legyen használható a terület? Az is elég hihetetlen, egy polgármester olyan szamaritánus legyen, hogy tiszta emberszerctetből harcoljon egy szomszédos település lakosaiért. De ez sem zárható ki. Sándorhalma lakosairól pedig az is sokat elárul, hogy a barsi élelmiszerüzletben megszólított lakosok, akik mit sem tudnak egyik szeméttelepről sem, szinte rettegnek attól, hogy Szabóék a faluba költözzenek. Meglátásom szerint Sándorhalma lakosai ebben a játszmában valójában csak bábuk, akiket meghatározott céllal mozgatnak. S hogy az illetékesek közül melyiknek van igaza? Íme egy példa: az állami gazdaság igazgatója azt állítja, hogy a kálnai hulladékgyűjtő építési területének a földalapból történő kivétele ötvenmillió koronába kerülne. A polgármesterasszony ugyanezt a kiadást ötvenöt millióra becsüli. Kálna polgármestere úgy mondta, az építés első szakaszában, amely öt-tíz évre oldaná meg a hulladékgyűjtés problémáját, ez az összeg mindössze hat-hét millió korona. Szerintem az igazság valahol félúton lehet GAÁL LÁSZLÓ (A szerző felvételei)