Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)
1994-03-08 / 55. szám, kedd
2 ÚJ szól HÍREK - VÉ LEMÉNYEK Slota egyetért a DSZM lépéseivel (TA SR-hír) A DSZM és az SZNP tegnapi koalíciós megbeszélésén a parlamenti többség megszerzésének lehetőségét vitatták meg más politikai szubjektumok támogatásával. A DSZM vezetői tájékoztatták nyúló lépését. Nézete szerint koalíciós partnerüket a DBP a DBP képviselőinek szlovák rémegbízottaiva! folytatandó meg- sze meg van győződve arról, beszélésekről, s amelyekről Via- hogy elsősorban gazdasági dimír Mečiar a tárgyalás előtt szempontok miatt már júniusban nem akart nyilatkozni. Arra meg kell tartani a választásokat, a kérdésre, hogy a DSZM hajlan- Slota azokat tartja a DBP szlodó lenne-e változtatni az előre- vák részének, akik helyesen vihozott választások időpontjára szonyulnak a Szlovák Köztársavonatkozó álláspontján, Mečiar sághoz. Az SZNP elnöke csodálazt válaszolta: ez nem lehel alku kozásál fejezte ki Peter Weiss tárgya, mivel az állampolgárok azon kijelentésével kapcsolatpetíciós joga a népszavazás ki- ban, hogy az idő előtti választáírására irányul. Nem zárta ki sokra vonatkozó kompromisszuazonban annak lehetőségél, mos megegyezésért cserébe sem hogy a népszavazás során az idő hajlandó csatlakozni az SZNP előtti választások kiírását elve- elnökéhez. tik, ugyanakkor pártprogramhoz A DSZM és az SZNP koalíciós kötik a képviselők mandátumát. megbeszélésén a külügyminiszIlymódon 90 szavazatunk lenne teri poszt betöltése is szóba kea parlamentben - tette hozzá. rült, ám ennek a kérdésnek Ján Slota, az SZNP elnöke a megvitatását a koalíciós pártok bejelentette: pártja támogatja frakcióinak mai közös lanácskoa DSZM valamennyi, az idő zásán folytatják — hárította el előtti választások kiírására irá- Mečiar a bővebb tájékoztatást. APROPÓ Hányadán is állunk az Európa Tanáccsal? Ez a kérdés jutott az eszembe, amikor átfutottam a Közép-európai Kezdeményezés múlt hétvégi külügyminiszteri tanácskozásáról kiadott jelentéseket. Ezekből ugyanis kiderül: Szlovákia nem ezt a tíz térségbeli országot tömörítő fórumot tartja hivatottnak arra, hogy kisebbségvédelmi kérdésekről tanácskozzon, hanem szorgalmazza: ezt a kérdést bízzák teljes mértékben az Európa Tanácsra és szerveire. Az országunkat külügyminiszter híján képviselő Jozef Prokeš miniszterelnök-helyettes c véleményével nem is maradt magára, hiszen e tekintetben valamiféle szokatlan csehszlovák egyetértés alakult ki, a varsói diplomácia vezetőjének véleményével megtámogatva. Gyakorlatilag a visegrádi négyek másik három országa a kisebbségi kérdésben a magyar álláspont ellen fordult, olyannyira, hogy a Reuter értékelése szerint ez a vita mindvégig rányomta bélyegét az egész tanácskozásra. A trió elvetette a magyar külügyminiszternek azt a felvetését, hogy a boszniai-hercegovinai rendezés mintájára kantonális elrendezés jelenthetné a kisebbségi kérdés megoldását. Nos, egy ilyen indítványt, érthetően, nem lehet az első hallásra elfogadni, de azonnali lesöprése a tárgyalóasztalról, úgy, ahogy a KeK-fórumon történt, szintén eléggé szokatlan. Bízzuk a kisebbségi kérdést a legilletékesebb fórumra, az Európa Tanácsra - hangoztatta az említett hármasfogat. Pusztán ez ellen talán nem is lehetne kifogást emelni, dc annak ismeretében, hogy a szlovák parlament alig három hónapja utólag, s egyoldalúan törölte a szlovák ET-tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségek közül a hírhedt 1201-est, s hogy Ľubomír Fogaš, az ET parlamenti közgyűlésének alelnöke szerint olyan rosszul áll Szlovákia szénája, hogy akár a kizárással is szembe kell néznie, nos ezek után eléggé meglepő, hogy Prokeš épp ezt a fórumot tartja kisebbségjogi kérdésekben mindenhatónak, holott ajánlásait a szlovák parlament sutba dobta. Hiába részéről az érv, hogy az 1201-es csak egy ajánlás, amit az ET bécsi csúcsán nem fogadtak el, mert a mérvadó az, hogy alatta ott van Ivan Gašparovič házelnök aláírása, s az ET múlt heti párizsi bizottsági ülésén is Fogaš képviselő szerint a szervezet képviselői ezekre az ajánlásokra hivatkoztak s kérték számon teljesítésüket a szlovák politikusoktól. Valahogy úgy fest, hogy külföldi fórumokon Pozsony igyekszik mindent ráhagyni, akár időhúzásból is, az ET-re, idehaza pedig az a divat járja, hogy mit nekünk az Európa Tanács, majd mi megmutatjuk nekik... Triesztben a hármak azt is sürgették, hogy ez a fórum maradjon meg eredeti céljánál és a gazdasági szálak szorosabbra fűzésén fáradozzon, mert hiszen a tízek között helyet foglaló posztkommunista országok előtt csak így nyílhatnak meg az Európai Unió kapui. Csakhogy aki ezt hangoztatja, tudnia kellene: az EU előszobája az Európa Parlament, s oda csak az az ország nyer tartósan bebocsátást, amely teljesíti a strasbourgi testület emberjogi és kisebbségjogi ajánlásait is. P. VONYIK ERZSÉBET Hazazsuppolják a jugoszláv menekülteket Németországból Zsirinovszkij a Ijubjanai repülőtér foglya • Karadzsics beolvas a Nyugatnak JÖN A JEN (Új Szó-tudósítás) — Vladimír Masár, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke tegnap megérkezett egyhetes japán körútjáról. Tájékoztatóján elhangzott, hogy tárgyalássorozata eredményes volt, több milliárd jenes hitelcsomagra kapott ígéretet. 1994. MÁRCIUS 7 . Parlamenti vita a rádiós elbocsátásokról (Budapesti tudósítónktól) A várakozásnak megfelelően majdnem kétórás igen éles vita alakult ki tegnap a magyar parlamentben az állami rádióban történt elbocsátások ügyében. Számos honatya kabátja hajtókáján kék szalaggal jelent meg, jeléül annak, hogy szolidaritást vállal az elbocsátottakkal. Az ellenzék, bár különböző érvekkel és alapállásból, de egyöntetűen bírálta a kormányzatot, hogy ő áll a történtek mögött. Boross Péter kormányfő ezt a leghatározottabban elutasította. A Szabaddemokraták elnöke, Pető Iván egyértelműen politikai tisztogatásnak nevezte az elbocsátásokat, s azokat az 1956-os forradalom utáni elbocsátások méretével hasonlította össze. A fideszes Deutsch Tamás szerint a kormány el akarja terelni a lakosság figyelmét a súlyos gondokról. A kereszténydemokrata Csépé Béla azt mondta az ellenzék címére, hogy az ellenzékiség nem azonos a tárgyilagossággal, s a pártatlansággal. Csurka István védelmébe vette a rádió vezetőjének intézkedését, s hangsúlyozta, hogy ő ezeket a változásokat már rég szorgalmazza, mert szerinte az elbocsátott rádiósok „sokat ártottak az országnak", s a pénz érdekelte őket. Boross Péter miniszterelnök szerint a kormány nem áll a történtek mögött, s ezeket inkább „diszciplináris" problémáknak tekinti. Hangsúlyozta, hogy a kormány garantálja a választások tisztaságát, s fellép minden ezt veszélyeztető jelenség ellen. A parlament egyébként állásfoglalást a rádiós ügyben nem hozott. (kokes) Zárt ajtók mögött (Folytatás az 1. oldalról) hogy Peter Weissnek nincs éppen ínyére Mečiar ajánlata. A Szlovák Sajtóirodának nyilatkozva kifejtette, pártja továbbra sem ért egyet a választások júniusi időpontjával és kitart az ellenzék által szorgalmazott szeptember utolsó és október első napja mellett. GÁGYOR ALÍZ RÖVIDEN STRASSBOURGBAN Eva Mitrová, Szlovákia rendkívüli és meghatalmazott Európa tanácsbeli képviselője tegnap Catherine Lalumiére, az ET főtitkárának jelenlétében aláírta a kínzások, az embertelen és megalázó bánásmód megakadályozását célzó európai konvencióhoz csatolt két jegyzőkönyvet. LENGYELORSZÁG a jövő héten benyújtja kérelmét az Európai Unióhoz és teljes jogú tagságért folyamodik, jelentette be tegnap Brüsszelben Andrzej Olechowski külügyminiszter. Magyarország a múlt héten jelentette be hasonló szándékát. A posztkommunista országok közül Lengyelországnak és Magyarországnak van érvényes társulási szerződése az Európai Unióval, amely január elsején lépeti érvénybe. A DIÓSZEGI ALAPISKOLA homlokzatáról eltávolított Sládkovičdombormű alkotója, Alexander Vika tegnap levelet intézett a legfelsőbb alkotmányos képviselőkhöz, melyben felpanaszolta, hogy a neves szlovák költő emlékműve még mindig hiányzik eredeti helyéről. A szerző levelében rámulatott, a művészi alkotást két évvel ezelőtt beleegyezése nélkül távolították el, amit nemcsak szerzői joga megsértéseként, hanem a neves szlovák költő lebecsülésekén! értékel. A szobrász azt követeli, hogy Sládkovič közelgő születésnapjáig, mely március 30-ra esik, állítsák vissza eredeti helyére az emléktáblát. KÖZLEMÉNY Az MKDM-napok keretében ma Ko lozsnémán 18 órai kezdettel a helyi művelődési házban Farkas Pál, Sárközy Klára és Barlakovics István találkozik az érdeklődőkkel. Mindenkit várnak a szervezők. Az Exim Bank képviselőivel aláírt szerződés értelmében Szlovákia 4 milliárd 290 millió jen hitelhez jut, ami megközelítőleg 42 millió amerikai dollár. A hitelkeret első részletét (2,145 milliárd jen) már e héten lehívhatjuk. A kölcsön célja a hazai kis- és középvállalkozások támogatása, vagyis a magánszektor megerősítése. A bankelnök szerint a japán pénzügyi körök a jó projektek fontosságát emelték ki, azaz ígéretes elképzelésekre mindig jut pénz. A tárgyalássorozat további eredménye, hogy a hónap végéig eldől, hozzájutunk-e további — átszámítva - 270 millió dolláros devizatartalék-növelő hitelcsomaghoz vagy sem. A bankszektoron kívül jelentős befektetési csoportok (Nomura Securities, Daiwa, Nikko) képviselőivel is megbeszéléseket folytatott. A befektetőcsoportok elsősorban a nagyobb infrastrukturális beruházások finanszírozása (különösen a légi és vasúti közlekedés korszerűsítése iránt érdeklődtek. Konkrét összegekről nem volt szó, de a bankelnök tett olyan utalást, hogy több százmillió dolláros kölcsönök sem kizártak. Visszatérve a hazai pénzügyi helyzethez, Vladimír Masár hangsúlyozta: Szlovákia devizatartalékai kielégítőek; a kereskedelmi bankokkal együtt mintegy 1,8 milliárd dollárra tehetők. Ebből a Szlovák Nemzeti Banké (az aranyon kívül), 380 millió dollár. Csehországnak idén eddig 85 millió ECU-t kellett fizetnünk, hogy a kereskedelmi hiányt kiegyenlítsük, és további 108 millióval tartozunk. (sidő) A gyorshajtást a pénzünk bánja (TA SR-hír) Magyarország közútjain az elmúlt hét végén fokozott közúti ellenőrzéseket végeztek. Az MTI hírügynökség jelentése szerint Vas megyében 70 bírságot szabtak ki, ezek közül 170 esetben külföldi volt a kihágást elkövető. A gépkocsivezetők elsősorban a sebességre vonatkozó előírások ellen vétetlek, s egy ilyen kihágásért a közlekedésrendészet dolgozói 20-30 ezer forintos bírságot is kiszabtak. Megengedhetetlen, hogy lakott településeken 100, sőt 190 km/óra sebességgel száguldozzanak a járművek. Lapzárta: 22.10 (Újvidéki munkatársunk jelentése) - Németország bejelentette, kiutasítja a jugoszláv útlevéllel ott-tartózkodó állampolgárokat, akik a háború elől menekülve hagyták el otthonaikat. Többen közülük politikai menedékjogot is kértek. A jövő héten indítják útjára az első csoportot, Temesvárig szállítják őket repülőgéppel, onnan pedig autóbusszal a jugoszláv határig. Meg nem erősített információ szerint a német döntés 200 000 személyt érint. A volt Jugoszlávia területéről valószínűleg Bosznia—Hercegovinából távozlak a legtöbben, valamint igen sok albán nemzetiségű Koszovó tartományból. Belgrádban a nyomásgyakorlás eszközének tekintik a bonni akciót, megemlítve, hogy Szerbiában és Crna Gorában jelenleg több százezer menekültet tartanak számon, közülük a legtöbb a boszniai muzulmán, de soha senkinek sem jutott eszébe innen elzavarni őket. Radovan Karadzsics interjút adott a Der Spiegel c. német lapnak, amelyben kifejtette, csak az analfabéták hihetik egy percig is, hogy csatlakozni fognak a horvát-muzulmán föderációhoz, amely már fennállt a második világháború idején is, német háttérrel, s irtotta a szerbséget. A boszniai szerb állam vagy önálló lesz, vagy a többi szerb területhez csatlakozik. Arra a kérdésre, hogy nem ismétlődik-e meg Jalta és egyáltalán Oroszország érdekszférájának kiteijesztése a Balkánon, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke úgy válaszolt, hogy az orosz szellemiség, kultúra és a pravoszlávság természetesen közelinek mondható, de a Nyugat könyörtelen magatartása miatt a szerbek most nincsenek abban a helyzetben, hogy megválogathatnák barátaikat. A szerb vezető szerint a muzulmánoknak megfelelő életteret biztosít a volt Bosznia-Hercegovina területének 33 százaléka, a szerbek viszont hajlandók területi kérdésekben megegyezni a horvátokkal. Boszniában csak kisebb incidensek zavarják a tűzszünetet, a horvát Herceg-Boszna vezetősége pedig tegnap elfogadta a washingtoni muzulmán horvát föderáció kerettervét. Vasárnap éjjel a Moszkva Ljubljana közötti menetrendszerű légijáraton magánjellegű látogatásra (de diplomata útlevéllel) a szlovén fővárosba érkezett Vlagyimir Zsirinovszkij. A szélsőséges orosz politikus a bledi tó partján akarta eltölteni néhány napos pihenőjét, felhasználva azt az osztrák üzletemberekkel való tárgyalásaira. Zsirinovszkij nemrégiben már járt Szlovéniában, de „viselkedése miatt" egy nappal a hivatalos program befejeződése előtt volt kénytelen távozni. A ljubljanai repülőtéren - mint ahogyan előre figyelmeztették is - nem kapott beutazási vízumot, a vámhivatal egyik helyiségében voll kénytelen eltölteni az éjszakát és a tegnap délelőttöt, s az újságírókat sem engedték a közelébe. A kiutasítás értelmében már a tegnapi nap folyamán el kellett hagynia Szlovénia területét. SINKOVITS PÉTER Az a kérdés: lesz-e demokrácia NEMZETKÖZI KONFERENCIA SZLOVÁKIÁRÓL A hétvégén a lengyelországi Krynicában háromnapos konferenciát szervezett a Windsor Group ncvií szervezet, melynek célja, hogy a közép-európai országok megújítását segítendő politikusok, tudósok, társadalmi aktivisták hálózatát építse ki. Az összejövetelre a visegrádi négyek azon pártjait hívták meg, amelyek az 1989-es rendszerváltás eszméjét éltetik tovább. Szlovákiából mindössze három politikai tömörülés, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar l'olgári Párt képviseltette magát. E két utóbbit, Csáky Pál frakcióvezető, valamint Pelőcz Kálmán külügyi titkár képviselte. A fóbeszámolót a KDM képviseletében részt vevő Ján Čarnogurský tar totta. A kisebbségi témáról Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke adott elö. Csáky Pál a kisebbségi kérdéshez fűzött korreferátumot. Amint azt lapunknak is elmondta, ebben azt elemezte, miért lehet a kérdést csak demokratikusan megoldani. Ján Čarnogurskýval is vitába keveredett, mert az előadásából azt lehetett kivenni, hogy itt általában minden rendben van. A vitában Čarnogurský végül is újra elmondta, hogy számára elfogadható a kulturális és az oktatásügyi autonómia, hajlandó tárgyalni a kétnyelvűségről is, de a területi autonómia nem fogadható el. Pelőcz Kálmán szerint azért is hasznos volt ez a konferencia, mert itt látták, hogy a környező országok politikusai is felismerték már a Mečiar kormány igazi arculatát, s többször elhangzott, hogy a visegrádi négyek leggyengébb láncszeme Szlovákia. - Vitafelszólalásomban arra szerettem volna rámutatni - mondta az MPP külügyi titkára —, hogy Szlovákiában még mindig az a kérdés, hogy lesz-e demokrácia, vagy visszatérünk valamilyen más rezsimhez, s a kisebbségi kérdés megoldása is attól függ, sikerül-e ehhez megfelelő közegei teremteni. (gaál)
