Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-26 / 71. szám, szombat

1994. MÁRCIUS 26. iÚJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK nmraSBHHBIHHHSffl^HMi KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Lesz nemzetiségi osztály (Üj Szó-információ) A magyar parla­menti koalíció nevében tegnap Bauer Edit, Dobos László és Harna István találkozott Ľubomír Roman kulturális miniszterrel. - Elsősorban a kulturális miniszté­riumban létesítendő, magyar nemze­tiségi ügyekkel foglalkozó osztály kérdése vetődött fel - mondta la­punknak Dobos László. — Javasol­tuk, hogy a parlament által a nemze­tiségi kultúrák támogatására jóváha­gyott 137 miliő koronát arányosan, a szükség szerint ossza el a regionális és nemzetiségi intézmények között a miniszter. Sürgettük, hogy a tárca illetékes bizottságai által javasolt összegeket gyorsan utalják át. Kér­tük, vizsgálja felül B. Kovács István­nak, a Gömöri Múzeum igazgatójá­nak igazságtalan leváltását és azokat az intézkedéseket is, amelyekkel az előző kormány a magyarok által lakott területeken a regionális kultu­rális központok élére szlovák nem­zetiségű személyeket nevezett ki. • Hogyan reagált a miniszter ké­réseikre? - A miniszter a nemzetiségi osz­tály kiépítését illetően gyorsan sze­retne intézkedni; a jövő hétre várja javaslatainkat. A pénzügyi kérdé­sekről hétfőn tárgyal a minisztérium, B. Kovács István ügyében pedig már folyik a vizsgálat. Megígérte, hogy a kulturális központok vezetőivel már a közeljövőben foglalkozni fog. (csizmár) Hiányzik az ombudsman (Új Szó-hír) Tegnap Pozsonyban nemzetközi konferenciát tartottak az ombudsman intézményének szlovákiai létrehozásáról. Vincent Danihel, a Szlovákiai Helsinki Bizottság alelnöke elmondta: a szlovák jogrendben eddig ismeretlen volt ez a tisztség. Az intézmény létrehozásának szükségessé­gét azzal magyarazta, hogy az államigazgatási szervek az állampolgárral szemben fölérendeltként viselkednek, az ombudsman azonban egyenrangú partnernek tekinti a polgárt. Az ombudsmani intézmény létrehozásáról szóló törvénytervezetnek még áprilisban a parlament legiszlatív bizottsága elé kell kerülnie . Tíz év helyett kilenc hónap (Folytatás az 1. oldalról) jegyzésnek, miszerint esetenként a szülők születési anyakönyvi kivo­natait is kérheti az illetékes körzeti anyakönyvi hivatal (1939-től ez na­gyon gyakran fordult elő abban a Szlovák Államban, amelynek zsi­dóellenes törvényei a szakemberek .szerint a nürnbergi törvényeknél is .szigorúbbak voltak). A hivatalos állásfoglalásban szere­pel az a kitétel is, miszerint 1995. január elsejével érvényükei vesztik mindazok az útlevelek, amelyeken nincs feltüntetve a szlovák címer, a hivatalos szlovák fölirat. Gyakor­latra átfordítva ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik tegnap vették át útlevelüket, megfizették az ötszáz koronát, igazából csak kilenc hónap­ra kaptak útlevelet, mert ha az év végéig nem mennek el ismét az ille­tékes hivatalba, nem adnak be írás­beli kérvényt, és ilyen-olyan okira­tokat, az útlevelük érvényessége megszűnik, az új útlevélért pedig újabb ötszáz koronát kell fizetniük. Összegezve az elmondottakat: egyszerűen elképesztő, hogy a tör­vény egy helyütt kijelenti, a korláto­zott érvényességű útlevelekért nem ötszáz, hanem csak 250 korona ille­téket kell fizetni, másrészt viszont ezt a szabályt senki sem hajlandó komolyan venni. Futtatják, fölösle­ges intéznivalókkal terhelik az em­bereket, belenyúlnak a zsebükbe, hogy az előírtnál is több pénzt mar­kolhassanak ki onnan, és teszik ezt akkor, amikor jogállamiságra hi­vatkoznak, amikor a vonatkozó tör­vények még csak nem is váltak hatá­lyossá, mindenki számára hozzáfér­hetővé. Hol élünk? FEKETE MARIAN MUZULMÁN- HORVÁT FÖDERÁCIÓ A szerbek nem csatlakoznak Binder kontra természetvédők (TA SR-hír) A EuroDanube, valamint a Szlovákiai Folyóhá­lózat alapítvány képviselői fel­háborítónak tartják, hogy Július Binder, a Vízgazdálkodási Beru­házó Vállalat igazgatója a szak­emberek véleményét meg sem vár.va szabotőrökre igyekszik hárítani a felelősséget a bősi bal­esettel kapcsolatban. Elképzel­hetetlennek tartják, hogy a víz­mű közvetlen közelében élő em­berek saját biztonságukat és éle­tüket kockáztatva szándékosan rongálnák meg a berendezése­ket. A természetvédők követelik a zsilipkapu berendezései minő­ségének tárgyilagos értékelését. A természetvédők nyilatkoza­tára reagálva Binder kijelentet­te: szerinte a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom csak politikai céljaira akarja kihasz­nálni azt az értesülést, hogy a Pozsonyi Műszaki Egyetem szakemberei már az 1989-ben és 1990-ben végzett vizsgálatok alapján figyelmeztettek a bal­esetveszélyre. Közölte, hogy-az egyetem szakemberei 1991 már­ciusában kidolgoztak egy tanul­mányt a zsilipkamrák statikai és dinamikai vizsgálatainak äz eredményeiről, de abban köz­vetlen balesetveszélyről nem volt szó, a felsorolt hiányosságo­kat pedig utóbb helyrehozták. Binder szerint Csáky Pál és tár­sai a víztározó feltöltése idején az Európa Tanácsot a kutak megmérgezéséről és a csallóközi területek elsivatagosodásáról in­formálták, jelenleg pedig a bal­esetet próbálják ugyanígy politi­kai céljaikra felhasználni. RÖVIDEN MICHAL KOVÁČ köztársasági el­nök és felesége tegnap befejezte két­napos kelet-szlovákiai munkalátoga­tását. Az elnök az Iglói járásban • államigazgatási szervek, önkor­mányzatok és politikai pártok képvi­selőivel, valamint vállalkozókkal ta­lálkozott. MIKULÁS DZURINDA miniszter kezdeményezésére tegnap Pozsony­ban találkoztak a Szlovák Rádió és a Szabad Európa Rádió vezetői. Egyetértettek abban, hogy a SZER szlovákiai sugárzására vonatkozó szerződés az eredeti megegyezés szerint, 1995. december 31-éig érvé­nyes. JOZEF MORAVČÍK miniszterelnök hisz abban, hogy kormányának sike­rül teljesítenie, amit tervbe vett, és hogy a kormányban részt vevő pár­tok az előrehozott választások után is megtartják jelenlegi helyzetüket. A KASSAI Kelet-szlovákiai Vasmű­ben tegnap súlyos közlekedési bal­eset történt. Az üzemi rendészet két tagja kötelessége teljesítése közben személygépkocsijával karambolo­zott. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek; egyikük kórházba szál­lítás közben meghalt. JOZEF LENART, aki annak idején Európa legifjabb miniszterelnöke volt, tegnap egy nyilatkozatban el­mondta: ma már sok mindent más­képp csinálna. Mint mondta, ma már nem volna elég az akkori 17 ezer koronás fizetése. Mint kormányfő nem tartott igényt kormányvillára, ehelyett háromszobás lakásban la­kott, és lakbért fizetett. Elmondta, hogy élete legnagyobb csalódását az 1989-es vereség jelentette. ÚJ ALKOTMÁNYT kell kidolgozni, olyat, amely megfelel a nyugati civi­lizáció irányvonalának és a modern európai alkotmányok szellemének - jelentette ki a Polgári Intézmény Állandó Konferenciájának tegnapi sajtóértekezletén Ernest Valko. (TA SR) (Folytatás az 1. oldalról) a Slovákia Plus által javasoltak sem jártak sikerrel. Egy törvényt hagytak jóvá tegnap a képviselők, A fontos, joghézagot pótló jogszabály meghatározza a mi­nisztériumok és az államigazgatási szervek hatáskörét - ezek a cseh­szlovák államszövetség szétesése óta a mai napig törvényes szabályozás nélkül működtek. Több képviselő nem fogadta el azt a választ, amelyet interpelláció­jára még az előző kormánytól ka­pott. Andrej Dudáš (DBP) ennek kapcsán bejelentette, hogy a szvidni­ki SVIKON privatizálásának ügyé­ben feljelentést tesz több törvény megsértése miatt. Egyúttal felkérte a parlament privatizációs bizottságát is, vizsgálja felül az esetet. Az általános vita szokatlanul rö­vid volt. Csupán egy képviselő kért szót: Olga Marhulíková (DBP) arra hívta fel a figyelmet, hogy fel akar­ják számolni az óvodákat, amelyek véleménye szerint pótolhatatlan sze­repet töltenek be a társadalomban. A déli órákban véget ért ülés után még tanácskozott a grémium, amely úgy döntött, hogy a parlament ápri­lisban háromszor is összeül. Két rendkívüli ülést tart: 6-án megvá­lasztja a Nemzeti Vagyonalap veze­tőit, 12-én pedig megvitatja az új kormány programját és dönt a Szám­vevőszék vezetőiről. A következő rendes ülés 28-án kezdődik majd. (csizmár) (Újvidéki tudósítónk jelenti) A bosz­niai szerbek nem csatlakoznak a mu­zulmán-horvát föderációhoz, így döntött csütörtök este a palei szkupstina. A szerb parlament hosz­szas vita után leszögezte, hogy nin­csenek feltételek közös állam létre­hozására, s meghatározta a szerb delegáció tevékenységének további tárgyalási platformját. Eszerint a szerb delegáció a tárgyalások fel­újítása során az első szakaszban azt javasolja, hogy „fagyasszák be" a katonai tevékenységet, a második szakaszban kerülne sorra a határok meghatározása, majd a kialakult új államok egymás közti együttműkö­désének felújítása. A szerb prioritás: „az összes szerb földek" egyesítése Szerbiával. Nagy rosszallást és nemtetszést váltott ki a szerb táborban az ENSZ Biztonsági Tanácsának az a határo­zata, hogy a Boszniában állomásozó ENSZ-csapatokat török katonákkal erősítik fel. Radovan Karadzsics szerb vezető szerint ezzel létrejöttek a feltételek egy nagy balkáni háború kirobbanásához. Karadzsics a palei szkupstina ülésén mondott beszédé­ben kijelentette, ha a muzulmán­—horvát állam területén a kéksisako­sok kötelékében törökök is lesznek, " szerbek azt követelik, hogy a bosz­(Új Szó-információ) Ion Iliescu ro­mán államfő tegnap csökkentette 24 politikai fogoly büntetését. Nyolc volt vezető politikust azonnali ha­tállyal szabadon engedtek. Olyan személyekről van szó, akik a rend­szerváltás utáni hadbírósági döntés értelmében felelősnek találtattak, mert 1989 decemberében támogat­ták Nicolae Ceausescu diktátor azon döntését, hogy az akkori kommunis­ta hatalom erőszakkal próbálja meg letörni a Temesvárott, majd Buka­restben kirobbant népfelkelést. Az (Folytatás az 1. oldalról) kus és Ivan Kočárník, Szlovákia, illetve Csehország pénzügyminiszte­re. A fizetési szerződést május else­jével, esetleg június elsejével módo­sítanák. Rudolf Filkus hangsúlyozta, hogy ennek a határozatnak nem sza­bad negatívan befolyásolnia a szlo­vák állami költségvetést. Elmondta, hogy a fizetési kapcsolatokban to­vábbra is meg kívánják tartani a klí­ring elszámolást. Á résztvevők nagy figyelmet szenteltek a volt Csehszlovák Állami Bank aktívumai és passzívumai elosztásának is. Erről azonban nem dönthetnek a bankok képviselői, mert a kormány hatáskörébe tarto­niai szerb államba „a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság, mint az ENSZ tagállama adjon katonákat". Belgrádban tegnap a szövetségi külügyminisztérium aggódó hangú közleményt adott ki. Eszerint a tör­ténelmi tények és Törökországnak a boszniai válságban tanúsított ma­gatartása elég ok arra, hogy török csapatok ne állomásózzanak a volt Jugoszlávia, különösen Bosznia te­rületén. A közlemény azzal vádolja Törökországot, hogy egyoldalú és a helyett, hogy az ellenségeskedés beszüntetésén munkálkodott volna, rosszindulatú tevékenységet fejtett ki. Belgrád szerint Butrosz Ghali főtitkár is semmibe vette azokat az elveket, amelyek szerint az UNPRO­FOR kötelékében nem adhatnak ka­tonákat sem a szomszédok, sem azok az országok, amelyek jelenléte történelmi okok miatt nemkívá­natos. Alija Izetbegovic muzulmán elnök ez utóbbiak közé sorolja az oroszo­kat is. Amikor a szarajevói ostrom­zár feloldására és a szerb nehéztü­zérség eltávolítására orosz katoná­kat rendeltek ki, Izetbegovic katego­rikusan kijelentette: ha jönnek az oroszok, jöhetnek a törökök is. GYARMATI JÓZSEF Iliescu elnök által aláírt dekrétum tartalmát az elnöki iroda szóvivője ismertette. A közkegyelem nyolc romániai magyart is érint - őket a hajdani székelyföldi rendőrgyilkosságok után ítélték el sok évi szabadság­vesztésre. A jelentések szerint a ma­gyarokat börtönbüntetésük csökken­tése után,kb. egy év múlva helyezik szabad lábra. Az amnesztia nem vo­natkozik Cseresznyés Pálra, akit az 1990 márciusi marosvásárhelyi meg­mozdulások miatt ítéltek el. (kj) zik. Vladimír Masár újságírói kérdés­re válaszolva kijelentette, hogy a Szlovák Nemzeti Bank nem ismeri el a szövetségi bank vagyonának elosztása során kimutatott, állítólag 24 milliárd koronás tartozást. Sze­rinte a követelés jogosságának meg­ítélése is a kormány feladata. A teg­napi találkozón szó esett arról a ki­lenc tonna aranyról is, amely Szlová­kiát illetné, de még mindig nem kapta meg. Ebből öt tonna az úgyne­vezett szlovák nemzeti kincs része, a többi pedig a szövetségi bank va­gyonából illeti meg a szlovák felet. Ivan Kočárník miniszter javasolta: még áprilisban találkozzon a két or­szág vagyonelosztási bizottsága. Lapzárta: 22.10 M int egy növekvő, a kis hógolyóból pusztító lavinává dagadó robaj, zúdul lefelé a hegy­ről Szlovákiában az oktatásügy. Cotnenius szüle­tésnapját, a pártállamból megörökölt pedagógus­napot stílszerűbben nem is ünnepelhetnék meg az oktatás agyonsanyargatott napszámosai, mini a fővárosban hétfőn tartandó figyelmeztető nagy­gyűléssel, hogy ismételten és sokadszor felhívják a társadalom figyelmét az elkeserítő és egyre kilátástalanabb állapotokra, amelyek az isko­laügyben uralkodnak. A benyújtandó számla „impozáns": három év alatt volt hét oktatási miniszterünk, veszélybe került az óvodák 30-70 százaléka, az iskolai étkezdék árai felszöktek, a művészeti iskolák végveszélyben, az iskolák költségvetését felülről szabályozzák, az osztályo­kat összevonták, a... Folytathatnánk, de minek. Akik az iskolaügyben dolgoznak, a bőrükön érzik a bajokat, akik meg kívülről, szülőkként élik meg a dolgot, legfeljebb annyit érzékelnek, hogy egyre nagyobb teher a tudás megszerzése. S ehhez jönnek még „speciálisan" kisebbségi nyomorúságaink: felsőoktatásunk megoldatlansá­ga, a Komenský Egyetem magyar tanszékén folyó „tyúkpőr", középiskoláink züllése, a bizottságos­dikba fulladó szándékok tisztázatlansága Nyitra körül, az alapfokon zajló, helyenként az ötven százalékot is meghaladó asszimiláció, a „Na Slo­vensku po slovensky!"-féle ideológiák bármifajta rendszerváltást és kabátgombolást semmibe vevő túlélése. Ünnep és önvizsgálat Céljához ért velünk a múlt, mondhatnánk a költővel, hiszen mindaz, ami kisebbségi oktatás­ügyünkben mostanság történik, évtizedek sötét barlangjaiban gyökerezik, s löki felszínre azt a sötétséget, amelyben reménysugárt jórészt csak a szívós öuépítkezés látszik felvillantani. Az vi­szont nyilvánvaló, hogy anyanyelvi iskoláinkat magánerőből, még ha a legszebb, legtisztább szándékkal is, nem tudjuk megtartani. Ahol az ország vezetése nem képes romboló szándékain változtatni, ahol nincsenek világos és tiszta játék­szabályok, ott csak a mindenkori tűzoltás, a kon­cepciótlan kapkodás és rögtönzés érvényesül. S mégis, ha pislákol még bennünk némi szán­dék az önvizsgálatra és a kiútkeresésre, fel kell tennünk a kérdést: mennyiben járultunk hozzá mi magunk, hogy ott találtatunk, ahol vagyunk? Hogy vajon miféle fátum okolható azért, hogy nem tudjuk elválasztani a kicsinyes pártügyeket az alapvető létkérdésektől, hogy miféle kritikát­lanság bújtatható, miféle szellemi toprongy tusz­kolható a kisebbségi sirámok, a minket elnyomó, saját tehetetlenségünket ragozó, ártó szándékok­kal telepingált siratófalak mögé? Mikor fogjuk már végre föl, hogy a slendrián, idegbajos, félmű­velt pedagógus nagyobb ellensége gyerekeink­nek, mint bármiféle külső nyomás? Hogy egyete­münk soha az életben nem lesz, ha nem akarjuk közösen? Hogy a szlovák iskolába járó magyar gyerekek arányáról nekünk magunknak kell átfo­gó, a bajokat feltérképező tanulmányt készíte­nünk? Hogy nem a hétfejű minisztérium és főhi­vatali főmuftik jogosultak eldönteni, Arany János nyelvét fogják-e beszélni gyerekeink, vagy vala­mi zagyva konyhanyelvet? A pedagógusnapnak, minden tiszteleten és i\ megbecsülésen túl, némileg az önvizsgálat napjának kellene lennie. Hogy a teremtés utáni hetedik nap jóleső pihenője előtt legalább azt tisztázzuk, kedd van-e, avagy szerda. KOVESDI KÁROLY Iliescu amnesztiarendelete Kanis—Peresz találkozó (TA SR-hír) Hivatalos izraeli látogatásának zárónapján Pavol Kanis szlovák védelmi miniszter Simon Peresz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat a szlovákiai, illetve izraeli helyzetről, valamint a közél-keleti konfliktus rendezésének esélyeiről. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Peresz kihang­súlyozta, hogy országa szorgalmazza a kapcsolatbővítést a politikában, gazdaságban, kultúrában, katonai téren pedig a hadiipari technológia fejlesz­tése iránt tanúsít érdeklődést. Marad a klíring Áprilisban háromszor

Next

/
Thumbnails
Contents