Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-01 / 49. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ* 1994. MÁRCIUS 459. Közösségünk érdekeinek megfelelő koalíciót AZ MKDM KONGRESSZUSÁNAK NYILATKOZATA A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szombaton Dunaszerda­helyen megtartott I. kongresszusának küldöttei az alábbi nyilatkoza­tot fogadták el: A kongresszus küldöttei a módo­sító javaslatok figyelemebevéte­lével jóváhagyták az új alapsza­bályt és programot, amely szer­ves része az MKDM választási stratégiájának. Ez egyértelműen jelzi, hogy a mozgalom megkü­lönböztetett figyelmet szentel a következő önkormányzati, il­letve parlamenti választásokra való felkészülésnek. A jelenlevők támogatásukról biztosították a mozgalom elnök­ségének tagjait, valamint parla­menti képviselőit. A jelenlegi belpolitikai helyzetre való tekin­tettel egyúttal megbízták az MKDM vezetőségét a szlovákiai magyar nemzeti közösség érde­keinek leginkább megfelelő koa­líció kialakításának előkészíté­sével. A küldöttek leszögezték, hogy jogállásunk megfelelő ren­dezése csak alkotmányos garan­ciákkal történhet. Ezért a kong­resszus résztvevői megbízták a mozgalom parlamenti frakció­jának tagjait, hogy kezdemé­nyezzék a magyar koalíció által benyújtott alkotmánytörvény­tervezet alapelveinek megvita­tását a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Az MKDM a dél-szlovákiai válasz­tott önkormányzati és parlamen­ti képviselők, valamint polgár­mesterek 1994. január nyolcadi­kai komáromi nagygyűlésének dokumentumait a szlovákiai ma­gyarság jogállását rendező cé­loknak tekinti. A kongresszus résztvevői a je­lenlegi belpolitikai helyzetet vál­ságosnak ítélik meg, amiért a kormánykoalíciót, elsősorban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat terheli a felelősség. A küldöttek a jelenlegi helyzet­ből a megoldáshoz vezető kiutat csak a kormány leváltásában, valamint az előrehozott parla­menti választásokban látják. Az MKDM ellenzi a DSZM által kezdeményezett — kizárólag pártérdeket szolgáló — aláírás­gyűjtést, s ezúton is felszólítja tagjait, illetve szimpatizánsait, hogy ne támogassák a népszava­zás kiírására tett DSZM-es igye­kezetet. A küldöttek továbbá megálla­pítják, hogy a kormányon kívüli szlovák parlamenti pártok és mozgalmak felkészületlenségük­ről tesznek tanúbizonyságot, amikor nem tudnak megfelelő alternatív megoldást találni a belpolitikai válsághelyzet or­voslására. A Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom I. kongresszusa felhatalmazza a vezetőséget, hogy a tárgyalások során szer­zett eddigi tapasztalatait kama­toztatva folytasson további meg­beszéléseket a kormányon kívüli pártok képviselőivel - keresve a megoldást a belpolitikai helyzet rendezésére, valamint az égető gazdasági és szociális problémák enyhítésére. Dunaszerdahely, 1994. feb­ruár 26. ELŐKÉSZÜLETBEN: Nemzetközi konferencia az etnikumokról (Új Szó-hír)A Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalommal való együtt­működés elmélyítésének a lehetősé­geiről tárgyaltak Pozsonyban az MKDM képviselői és az etnikai kö­zösségek, illetve csoportok közötti kapcsolatok javítását szorgalmazó amerikai szervezet, a Project on Eth­nic Relation (PER) vezetői. Allen H. Kassofot, a PER igazgatóját és he­lyettesét, a magyar származású Lívia B. Plaks asszonyt Farkas Pál, az MKDM alelnöke fogadta, illetve tá­jékoztatta. Az amerikai törvényho­záshoz közeli, a volt kommunista blokk országaiban működő szerve­zet képviselőivel ismertette a moz­galomnak a szlovákiai magyar nem­zeti közösség jogállását rendező kez­deményezéseit. Megállapították, hogy a nemzetiségi kérdés megfelelő rendezése az európai stabilitás egyik meghatározó tényezője, ezért a problémák megoldását nem lehet elodázni. A PER tevékenységét az egyik legnagyobb amerikai alapítvány, a New York-i Carnegie Corporation finanszírozza a nemzetek közti konfliktusok békés megoldást támo­gató szándékkal. Ennek konkrét megnyilvánulási formája, hogy még az idén megrendezik az etnikumok helyzetét elemző, nyugat-európai színhelyű nemzetközi konferenciát, amelyre a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom is meghívást ka­pott. A mozgalom nevében Farkas Pál megköszönte és elfogadta a meg­hívást. KÖZEL-KELET MEGSZAKADTAK A BÉKETÁRGYALÁSOK (TA SR-hír) A hebroni mecsetben lezajlott véres tömegmészárlás óta rendkívüli intézkedések vannak ér­vényben a megszállt területeken, ám ennek ellenére tegnap is újabb össze­tűzésekre került sor az izraeli kato­naság és palesztin tüntetők között. Izraeli katonák Vaktöltényekkel lőttek a tüntetőkre Rafah és Han Junes városokban, amelyekre a rendkívüli intézkedések nem vo­natkoznak. A tiltakozó palesztinok a támadást kőzáporral viszonozták, majd gumiabroncsokat gyújtották meg. Akcióikhoz csatlakoztak az iz­raeli palesztinok is, akik közül egy meghalt. Ez volt az első arab áldozat izraeli területen a palesztin felkelés, az Intifada 1987-es kezdete óta. Jicchak Rabin izraeli kormányfő tegnap úgy döntött, hogy megerősí­tett katonai járőrök ügyeljenek fel a rendre a hebroni mecset környé­kén, ahol az 52 palesztin áldozatot követelő vérontás lezajlott. Washingtoni diplomáciai forrá­sokból származó hír szerint tegnap megszakadtak Szíria, Jordánia és Li­banon béketárgyalásai Izraellel. Az arab országok így reagáltak a hebro­ni tömegmészárlásra és közölték, hogy azonnal hazautaznak. Az iz­raeli kormány sajnálatosnak minősí­tette a megbeszélések megszakadá­sát. Rabin ezt egyenesen úgy érté­kelte, hogy a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet „ily módon akaija megjutalmazni a gyilkost". A kor­mányfő közölte, hogy kabinetje a megbeszélések folytatása érdeké­ben már semmilyen engedményeket sem ajánl fel a PFSZ-nek. Peresz külügyminiszter ugyanakkor beje­lentette, eleget tesznek annak a pa­lesztin követelésnek, hogy 1500 fő legyen a palesztin rendőrök létszá­ma az autonóm területeken. A kül­ügyminiszter szerint a hebroni me­csetben történtek után ez a kérés indokoltnak látszik. Arafat tegnap bejelentette, ők sem hajlandóak to­vább tárgyalni, csak akkor, ha Izrael lefegyverzi a telepeseket. Az Arab Liga felhívással fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, s a hebroni vérontás kivizsgálása céljából nemzetközi bíróság felállítá­sát sürgeti, szorgalmazza, hogy nem­zetközi alakulatokat küldjenek az Izrael által megszállt területekre. OROSZORSZÁG I Menesztették a főkémet (TA SR-hír) Borisz Jelcin orosz elnök tegnap - egyelőre ismeretlen okokból - menesztette a Szövetségi Hírszerző Szolgálat igazgatóját. Jelcin az orosz nacionalisták tavaly decemberi váratlan választási győzelme után szüntette meg a biztonsági minisztériumot, s hozta létre a Szövetségi Hírszerző Szolgálatot. Ekkor került az új intézmény élére Nyikolaj Golusko, a lényegé­ben innen datálódnak ellentétei is az államfővel. Golusko nyilvánosan és élesen bírálta, hogy az új szervezet jogkörei lényegesen kisebbek, mint amilyenekkel a korábbi biztonsági minisztérium rendelkezett. Golusko leváltásának feltételezhető oka, hogy semmit sem tett a puccsisták kiszabadulásának megakadályozására. MEGKÉRDEZTÜK Mekkora lesz az új külügyminiszter „élettartama"? Múlt szerda óta nincs külügyminisz­tere az országnak. Milan Kňažkót, Szlovákia első külügyminiszterét kérdeztük arról, hogy megítélése szerint mennyi időt fog eltölteni a miniszteri bársonyszékben a leen­dő, másfél év leforgása alatt sorrend­ben immár a harmadik külügymi­niszter. Az exkülügyminiszter szerint a sa­ját államiság magas fokú meg nem értéséről tanúskodik, hogy az önálló Szlovákia létezése óta immár harmad­ízben történik személycsere ezen a rendkívül fontos poszton, méghoz­zá kifejezetten a kormányfő arro­ganciája, durvasága és együttműkö­désre való képtelensége miatt. Egész egyszerűen a külpolitikát nem sza­badna befolyásolniuk a pártok kö­zötti kisebb-nagyobb súrlódásoknak. — Tragikusnak tartom azt, ha ez a terület is a személyes hatalom megszilárdításának tárgyát képezi - mondta Kňažko. - Nehéz megjósol­ni, hogy mekkora lesz az új külügy­miniszter „élettartama", mert nincs tudomásom arról, hogy ki az új je­lölt. így azt sem tudom, milyen jel­zést küldünk újra a külvilágnak. Saj­nos, tartok attól, hogy a kormány részéről megint hozzá nem értő dön­tések sorozatára számíthatunk. Egyébként nem hiszem, hogy az új külügyminiszter sokáig hivatalban marad. Már csak azért sem, mert várhatóan idő előtti választások lesznek. Megítélésem szerint a szlo­vák önállóság második évében meg­érjük még a negyedik külügyminisz­ter kinevezését is. (p. vonyik) VAJDASÁGI MAGYAR ÉRTELMISEGI FORUM Azonos szándékú párbeszéd Tóth János földbirtokos a múlt század máso­dik felében épített falut zsellérei számára Kanizsa határában. Kúriájának és parókiájá­nak meleg falai adtak otthont a hét végén annak a félszáz vajdasági magyar tudósnak, egyetemi tanárnak, művésznek, közéleti embernek és újságírónak, akik két napon át próbálták meg szembesíteni elképzeléseiket - sorskérdésekben. Milyen alaphelyzetben? A Balkánon a háború már több mint két éve tart, Jugoszlávia pártállamból egyértelműen nemzetállammá alakult át, az egyesült Euró­pa pedig egyelőre illúzió. A délvidéki ma­gyarság politikailag megszerveződött, értel­miségének jelentős része azonban puszta szemlélője maradt az eseményeknek. A második világháború után még félmil­liónyi magyarság lélekszáma erősen meg­csappant az asszimiláció és az elköltözés, valamint a rendkívül kedvezőtlen születési arányszám miatt. A legutóbbi, néhány évvel ezelőtti népszámlálás adatai alapján a déli végeken 385 000 magyar élt, közülük azon­ban az elmúlt két esztendőben mintegy 35 000-en menekültek el a háború elől, s csak a bánáti részen évente egy falut temetnek el (háromezerrel több az elhalálo­zottak, mint a megszületettek száma). Végveszélyben az értelmiség nem marad­hat néma, szót kell érteni, ha a nézetek különböznek is. Erre volt hivatott a tóthfa­lusi értekezlet, s a tolerancia légkörét mind­végig megtartva, ez a célkitűzés mindenkép­pen megvalósult. Nem is annyira a nemzeti vagy a liberális felfogások, az eltérő nézetek ütköztek, inkább a korábbról hozott sérel­mek árnyékolták be olykor a tanácstermet. Ezért is hangsúlyozták sokan: a sértődé­kenységnek és acsarkodásnak itt most nincs helye, a cselekvés ideje érkezett el. Minden­képpen meg kell őrizni a szellemi erők pluralizmusát, egyszersmind azonban az itt élő magyarságnak szellemi-eszmei iránytűre van szüksége, értelmisége tehát nem marad­hat tétlen. Nem volt különösebb dilemma afelől, hogy nemzeti megmaradásunkhoz elsősor­ban nemzetileg kell megmaradnunk. Ehhez pedig anyanyelv kell, azonban túlmenően anyanyelvű oktatás, - ha lehet - anyanyel­vű közigazgatás. A vajdasági magyarság helyzete határrevízióval nem oldható meg, mert az háborúhoz vezet, a jelenlegi szerb vezetés által forszírozott nemzetállam esz­méjének elfogadása viszont a beolvadás folyamatát gyorsítaná fel. Nincs más, mint hogy a délvidéki magyarság kezébe vegye saját sorsának irányítását, s továbbra is együtt élve az itteni népekkel és kisebbsé­gekkel, létrehozza azt a fajta közösséget, amely biztosítani látszik fennmaradását. A személyi elvű és a kulturális autonómia képlete egyöntetű megértésre talált, a terü­leti autonómia kérdésében azonban már eltérőek voltak a vélemények. Egyesek (el­sősorban a VMDK-hoz csatlakozók) min­denképpen szükségesnek tartanák, mások - tekintettel arra, hogy a szerbség éppen területszerző háborúját vívja - életveszé­lyesnek, enyhébb változatban e pillanatban időszerűtlennek vélik. A tóthfalusi tanácskozás végén a részve­vők támogatták a korábbi menetrendet, te­hát az elkövetkező hetekben a legfontosabb kérdéskörökről tematikus értekezletek megtartását. Ezt követően ülhet össze - elő­reláthatólag májusban - a vajdasági magyar­ság értelmiségének már jóval nagyobb lét­számmal elképzelt záróértekezlete. SINKOVITS PÉTER, Újvidék NÉHÁNY SORBAN K oblenzben tegnap bejelentették az illetékesek: az utolsó német katona is elhagyja Szomáliát a Bun­deswehr teljes mértékben lezárta részvételét az ENSZ kelet-afrikai bé­keakciójában. A Mogadishutól kb. 370 kilométerre fekvő Belet Huen­ben lebontották a nagy sátortábort, az utolsó menetoszlop is úton van a főváros kikötője felé. R omániában tegnap egynapos álta­lános sztrájk volt, melyre a há­rom vezető szakszervezeti szövetség közül kettő szólított fel. A résztve­vők követelik, hogy béreiket igazít­sák az árak alakulásához, s változá­sokat szeretnének a kormányban is. A dolgozók további követelése, hogy a jelenlegi 38 dollárról 80-ra emeljék a minimálbért, az átlagos béreket pedig a mostani 80-ról 120 dollárra. T ea Banh kambodzsai védelmi mi­niszter tegnap bejelentette, hogy a vörös khmerekkel vívott har­cokban a kormánycsapatok elvesz­tették az ország északi részén feb­ruár elején elfoglalt területeket, köz­tük a khmerek Anlong Veng támasz­pontját. Közölte, a kormányerők pa­rancsnoksága nem volt hajlandó a harcokba bevetni a rendelkezésre álló helikoptereket, mivel a khmer tüzérség lövi az egész térséget. _ ehországban a vagyonjegyes V-S privatizáció' második hullá­mában a 150 milliárd koronát is meghaladja az eladásra felkínált va­gyon - közölte az illetékes minisz­ter. Jifí Skalický hozzáfűzte: a priva­tizálásra szánt vagyon jegyzékébe kerül 861 részvénytársaság. A jegyzék tartalmazni fogja az ak­tuális adatokat a vállalatok bevételi mérlegéről, a dolgozók számáról és a hitelekről. A privatizálás második hullámának első fordulója feltehe­tően április elején indul be. HUSZ EV UTÁN Amerikai-vietnami tárgyalások (TA SR-hír) Hanoiban két évtized után első ízben ültek tárgyalóasztal­hoz amerikai és vietnami diploma­ták, hogy a két országot érintő fon­tos politikai és pénzügyi problémá­kat vitassanak meg. A megbeszéléseken elsősorban a két fővárosban a diplomáciai kép­viseletek kölcsönös megnyitásáról lesz szó. A vietnami tárgyalóküldött­ség vezetője szerint erre mihama­rabb sort kell keríteni. Vietnamnak Washingtonban nincs képviselete, az ország ENSZ-nagykövete látja el a teendőket. Ugyanakkor-az Egye­sült Államoknak Hanoiban mindösz­sze egy irodája működik, amely a vietnami háborúban eltűnt ameri­kai hadifoglyok felkutatásával fog­lalkozik. A CSEH SAJTÓBÓL Ha annyi ember elégedetlen egyet­len személlyel, akkor az érintettnek kellene ennek okai felett elgondol­kodnia - nyilatkozta Roman Kováč, a napokban lemondott szlovák mi­niszterelnök-helyettes a cseh Práce­nak arra a kérdésre válaszolva, hogy miként magyarázza a Mečiar szemé­lyét ért sorozatos kritikákat. A szlo­vák politikus a továbbiakban felteszi a kérdést: vajon csak a tömegtájé­koztató eszközök hibája, hogy csakis és kizárólag bírálóan vélekednek a kormány munkájáról? Véleménye szerint az a jó, ha mindenki a sajál portája előtt söpör. Román Kováénak feltették azt a kérdést is, hogy mikor képzelhető el a szlovák politikai színpad Mečiar nélkül? Erre a válasz a következő volt: Akkór, ha a szlovák polgárok rájönnek, hogy a miniszterein ik nem minden lépése felel meg íz ő érdekeiknek. A Mečiar-Slota uj koalíciós duóról Kováč úgy vélte, hogy radikalizmusánál fogva ez a kettős Szlovákiára nézve tényleges veszélyeket rejt magában.

Next

/
Thumbnails
Contents