Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-23 / 68. szám, szerda

KALEIDOSZKÓP lásszöi 1994. MÁRCIUS 23. LESZNEK ITT IPAROSDINASZTIAK? Patonyi variációk - vállalkozásfejlesztésre Ha az ember végigmegy az 3800 lelket számláló Felsőpatony főutcáján, érintve Lőgér- és Csécsénypatonyt, alaposabb vizsgálódás nélkül is meggyőződhet róla: van vállalkozói kedv a faluban. Horváth pékség, Fitos drevomont, Bodó hús- és füstöltáru feliratok tanúskodnak a változó faluképről, az Bcnkepatony a leginkább vállalkozó Amíg elgyalogolok a községházáig, járókelővel alig találkozom. Az alapiskola udvaráról sem hallatszik gyermekzsivaj. Ügy látszik, a tél házaikban tartja az idősebbeket, a munkaképes lakosság zöme pedig a községen kívül dolgozik. - Községünk négy különálló részében nem fejlődik arányosan a magánvállalkozás. Benkepatonyt akár a falu ipari központjának is nevezhetnénk, hiszen itt összpontosul a vállalkozók legnagyobb hányada. Csécsénypatonyban jóval kisebb a számuk, Patonyréten pedig csak élelmiszerboltra korlátozódik a magánvállalkozás - kezdi a helyzetelemzést Sklut Tibor polgármester: - A magánvállalkozóknak is köszönhető, hogy színvonalas a falu mindennapi élelmiszer-ellátása, és a legszükségesebb szolgáltatások zömét idehaza megtalálja a lakosság. A Jednota fogyasztási szövetkezet hagyományos élelmiszerüzletén kívül négy magánbolt, két büfé áll a vásárlók rendelkezésére. Közülük némelyik még vasárnap délelőtt is nyitva tart. Van a faluban húsbolt, pékség, vegyesbolt, ipari cikkeket, tévékészülékeket árusító és javító üzlet. A polgármester a múlt tanulságai t a jelennel összevetve arra a következtetésre jut, hogy a falu egykori túlzottan mezőgazdasági jellege ma negatívan tükröződik a magánvállalkozások fejlődésében. Kevés volt a mesterember, nem fejlődtek lei iparosdinasztiák, nem teremtődtek hagyományok. A parasztember pedig nagyon megfontolt, nem egykönnyen vág bele valamibe. Ennek ellenére ma már számos falubeli mesterember - kőművesek, szobafestők, asztalosok, ácsok munkáját veheti igénybe a falu lakossága. - Legnagyobb tőkénk a patonyiak munkaHuszonkét embert foglalkoztat a fűrésztelep szeretete, dolgossága - mondja a polgármester. - Az államszövetség szétesése, a csehországi piac elvesztése miatt, sajnos, sokan kénytelenek voltak lemondani a nemrég még jól jövedelmező háztáji kertészkedésről. A bonyolultabb értékesítés, az alacsony felvásárlási árak reménytelenné tették ezt a vállalkozási formát. Az ország belpolitikai és gazdasági válságának következményeit Felsőpatony lakossága is nyögi. Nehéz helyzetben van a község legnagyobb termelőüzeme, a mezőgazdasági szövetkezet. Szerencsére ésszerűen kiegyensúlyozott a kapcsolat az önkormányzat és a szövetkezet vezetősége közt: - Figyelembe vesszük a szövetkezet gondjait, ezért a képviselő-testület úgy határozott, a hárommillió koronát megközelítő ingatlanadóját különböző munkák elvégzésével egyenlítheti ki. Tánczos László elnök vállalkozói fogékonyságát dicséri, hogy termelőrészlegek privatizálásával, bérbe adásával képesek új munkahelyeket teújraalakuló tulajdonviszonyokról. Vajon hol tart a magánvállalkozás terén Felsőpatony, ez a szinte teljesen magyar csallóközi község, érezhetők-e itt a tulajdonosi szemléletváltás kedvező jelei? Milyen a viszony az önkormányzat és a vállalkozók között? A falut járva ilyen kérdésekre keresem a választ. remteni, s nem reménytelenül keresik a válságból kivezető utat. Ha gazdaságilag erős lesz e vidék A felsőpatonyi önkormányzatnak következetes vállalkozásfejlesztési politikája kristályosodott ki: - Azzal, hogy hamut szórunk a fejünkre, megtépjük a ruhánkat és sírunk, nem érünk el semmit. Célravezetőbb tudatosítanunk: itt élünk, itt kell gyermekeink számára nem mindegy, hogy milyen - jövőt teremteni. Ha gazdaságilag erős lesz ez a vidék, nagyobb esélyük lesz az elkövetkező nemzedékeknek sorolja meglátásait Sklut Tibor. Az önkormányzat tudatosítja, hogy adóbevételeik - főleg, ha az adóztatási formák kedvezően megváltoznak - a község javát szolgálják majd, s a rendelkezésre álló pénzekből egy sor probléma önerőből megoldhatóvá válik. Tehát minél több eredményes vállalkozó lesz a faluban, adóikból annál több pénz kerül a község kasszájába, vagyis több fordítható a közügyek orvoslására. - Átgondoltan igyekszünk vállalkozásra ösztönözni a falubelieket s a községbe csalogatni további magánvállalkozókat azzal a céllal, hogy új munkahelyeket teremtsenek. Ezzel a jövőt tudjuk megalapozni, itthon tudjuk tartani a fiatalokat - hangsúlyoz további szempontot a polgármester. Elviselhető bérleti díjak kiszabásával, ösztönző adókedvezményekkel a képviselő-testület az állam nem éppen vállalkozásbarát politikáját is ellensúlyozni igyekszik, s feltételeket teremt, hogy az induló vállalkozások gyökeret eresszenek a faluban. Maga a polgármester is példával jár elöl, a testnevelési kultúra fellendítését szolgáló Fitness-központ tulajdonosa. A magánvállalkozások következetes ösztönzésének kézzelfogható eredményei vannak Felsőpatonyban: a termelőszférában is megjelent több jelentős magáncég, mint a 43 személyt foglalkoztató bútorgyártó üzem, a 20 alkalm azottal működő fűrésztelep, a Trade Management, avagy Álló László építőipari magáncége. Az önkormányzat nem Ul ölbe tett kézzel, maga is tesz azért, hogy új munkahelyek létesüljenek a faluban. Ilyen meggondolásból benevezett egy olasz-szlovák vegyes vállalat pályázatára, amelyet meg is nyert. A hamarosan aláírásra kerülő megállapodás értelmében a község telket ad el az említett cégnek, amely ablakszigetelő anyagot gyártó üzemet létesít rajta. A jövendő üzem megközelítőleg száz új munkahelyet jelentene, és legalább 75 százalékban helybelieket alkalmazna. Mivel a gyártás során vegyi anyagokat használ majd az üzem, figyeltünk az ökológiai szempontokra is. Ellenőriztettük, nem jár-e majd környezetszennyezéssel a gyár tevékenysége. Megállapodás garantálja, hogy ugyanazt a technológiát használják majd nálunk is, mint az olasz cég székhelyén, Veronában. Az pedig a legszigorúbb európai környezetvédelmi követelményeknek is megfelel - nyugtat meg a polgármester, mielőtt kimondanám környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmaimat. (Fogas Ferenc felvételei) Sklut Tibor polgármester: „Vállalkozásra ösztönözzük a falubelieket." Az önkormányzat vállalkozóbarát! Az önkormányzat kedvező viszonyulásának tudatában indulok a másik fél, a vállalkozók véleményének a felderítésére. Az egykori községi kisüzem hosszú épületsorában működik Fitos Zoltán bútorüzeme. Irodájában ahol a saját gyártmányú bútor nemcsak a kényelmet, a reklámot is szolgálja - beszélgetünk a tulajdonossal és Csánó Istvánnal, a húsz alkalmazottat foglalkoztató fűrésztelep tulajdonosával. - Érezzük, hogy a helyi önkormányzat vállalkozóbarát. Az induláskor támogattak, felesleges akadályokat nem gördítettek vállalkozásunk elé. A magunk részéről fűrésztelepünkkel igyekszünk hasznosak lenni a község számára is. Lehetőségeink szerint helybelieket alkalmazunk, ezzel is csökkentjük a munkanélküliséget. Különböző sport-, ifjúsági és egyházi rendezvényeket szponzorálunk, ha kell, munkával, termékeinkkel segítjük az iskolát, a községi munkák céljaira kölcsönözzük autódarunkat. Egyszóval lokálpatrióták vagyunk mondja Csánó István. Állításainak nem mond ellent a bútorgyár tulajdonosának véleménye: - Egyértelmű az önkormányzat jószándéka. Magam is úgy érzem, felesleges akadályok gördítése helyett inkább azt latolgatja, hogyan lehetne támogatni a vállalkozókat. Nekünk is a kezdeti bérlést követően problémamentesen lehetővé tette, hogy megvásároljuk a volt kisüzemet. így nagyobb a biztonságunk, hosszabb távra is bátrabban merünk beruházni. Ez pedig a falunak is előny. Amíg Fitos Zoltánnal körbejárjuk bútorgyártó "birodalmát", szót váltunk az üzem fényezőrészlegén serénykedő asszonyok csoportjával, megszemlélünk néhány nem mindennapi teljesítményű nyugati munkagépet, a cég rendszeres szponzori tevékenységéről is értesülök. Legutóbb például az iskola számára készítettek díjtalanul padokat, állványokat, fogasokat. Szponzorok találtatnak A szponzorálás, a kulturális és sportrendezvények magáncégek részéről történő támogatása az esetek többségében természetessé vált a faluban. Az is, hogy például nem képzelhető el nagyobb községi esemény a Horváth István adományozta ízletes kenyér nélkül, a vállalkozók és a község vezetésének kölcsönös hasznosságát fémjelzi. A felsőpatonyiak kultúra iránti vonzalmát dicséri, hogy Farkas Irma hírlap- és könyvkereskedése, a nehezebb idők ellenére is, létezni tud. A falu polgármestere nemcsak a magáncégek gazdasági erejére számít, hanem a község igazgatásában, folyamatos fejlődésének biztosításában is érvényesíteni szeretné a helyben élő üzletemberek gyakorlati tapasztalatait. A vállalkozók társulását szeretné létrehozni, és a tizenkét legtöbb adót befizető személyből - a századfordulói gazdatanács hagyományának szellemében - tanácsadói testületet szándékszik kialakítani, mondván: - Több szem többet lát, í kapóra jön minden hasznos ötlet. Mire befejezem falunéző utamat, a nap már eltűnik a Kiserdő mögött, és szürkület borul a falura. Visszagondolok a polgármester derűlátására, és a lehangoló idő ellenére is jobb kedvre derülök... MÁZSÁR LÁSZLÓ LAKÓ-HÁZ-ÜGY H. I,.: Gyakran elolvasom az Új Szóban a lakásvásárlással kapcsolatos kérdésekre megjelenő válaszokat. Mivel az én problémám eltér az eddig megválaszolt kérdésektől, én is szeretnék tanácsot kapni. 1969ben munkahelyet változtattam, és az új munkáltatómtól 1970-ben kaptam egy vállalati lakást (tehát nem szolgálati lakást!). Most ezt az egyébként családi ház jellegű lakást szeretném megvásárolni, de a vállalat vezetősége ezt utólag, 24 év elteltével szolgálati lakássá nyilvánította. Megjegyzem, a lakáskiutalás idején és később sem volt jogom szolgálati lakásra a beosztásomnál fogva. Sőt amikor a lakást megkaptam, kifejezetten kínálták a lakásokat, mert azok, akiknek szánva voltak, nem voltak hajlandóak leköltözni a fővárosból. Ezért a velünk szomszédos lakás is egy évig üresen állt. Az elmondottak alapján azt szeretném tudni, utólag szolgálati lakássá lehet-e nyilvánítani egy vállalati lakást, s ha ez nem történhet meg, hová fordulhatok ügyem elintézése végett? A leveléből, sajnos, nagyon sok olyan adat hiányzik, amelyre nagyon nagy szükség lenne ahhoz, hogy konkrét tanáccsal, válasszal szolgálhatnánk. Nyilvánvaló az, hogy állami vállalat a munkáltatója (hiszen más vállalatok 1969-ben, illetve 1970-ben nem nagyon léteztek). Az állami vállalatoknak pedig már akkor is voltak szolgálati lakásaik, és előfordulhat, hogy ezeket vállalati lakásoknak nevezték. Az akkoriban érvényes lakásgazdálkodási törvény 67. §-ának első bekezdése szerint számos olyan lakás minősült szolgálati lakásnak, amely a jelenlegi jogi szabályozás szerint is annak minősül (lásd a Szlovák Nemzeti Tanács 1992. évi 189. számú törvényét a lakásbérletekkel kapcsolatos egyes jogviszonyok szabályozásáról). E tekintetben a jogi szabályozás olyan nüanszokkal módosult, hogy azokat inkább csak konkrét kérdések, konkrét esetek alapján lehetne vizsgálni. Ami viszont irányadó lehet ilyen esetben, az az, hogy a szlovák parlament fent említett 1992. évi törvénye a szolgálati lakás fogalmát általános szabályként úgy határozza meg, hogy az olyan lakás, amelynek bérlője azt a munkát végzi, amelyhez a szolgálati lakás bérlete kapcsolódik". Azaz elő kell venni a munkaszerződést, kapcsolódik-e a munkavégzés a lakás bérletéhez. Ez viszont igazából nem a döntő és utolsó érv. Az egykori lakásgazdálkodási törvény szerint - kétségek esetében - a lakás jellegéről a járási nemzeti bizottság volt illetékes határozni (lásd az egykori lakásgazdálkodási törvény 67. íjának harmadik bekezdését); az újabb lakásgazdálkodási törvény (a 189/1992. Tt. számú törvény) első paragrafusának hatodik bekezdése pedig a következőt szögezi le: ,fla kételyek merülnek fel arról, hogy az adott lakás szolgálati lakás-e, a lakás jellegéről a község dönt, mégpedig a negyedik bekezdésben említett szerv, illetve magánszemély vagy jogi személy meghallgatását követően." Az említett negyedik bekezdés pedig ezt mondja: „A szolgálati lakás bérlője csak az lehet, aki olyan munkát végez, amelyre a szolgálati lakás bérlete kötődik. A lakásbérleti szerződés megkötéséhez annak a szervnek, jogi vagy magánszemélynek a hozzájárulása is szükséges, amely, illetve aki számára a lakásbérlő munkát végez, hacsak ez a szerv, jogi vagy magánszemély nem bérbeadója egyben a lakásnak." (Vagyis az esetek többségében a lakásbérlő munkáltatójáról van szó.) A fentiekből következik: ha vitára kerül sor, hogy valóban szolgálati lakás-e az ön által használt lakás vagy sem, meg kell hallgatni az ön munkáltatóját is. Ami pedig a lakás megvásárolhatóságának lehetőségét illeti, el kell mondani: igaz az, hogy ha valóban állami, költségvetési vagy dotált szervezetről van szó (1969-1970-ben inkább csak ezek működtek), a lakás tulajdonosa köteles lenne önöknek a lakást eladni a kérvényezéstől számított két éven belül. A törvény azonban egyes lakásokkal (így például a karbantartók, pedellusok, gátőrök stb. lakásaival) kapcsolatban kivételt állapít meg. Azaz az állami vállalatok tulajdonában levő lakások esetében mindig vizsgálni kell, hogy köteles-e az adott lakást a vállalat eladni van sem. Megjegyezzük viszont (mivel ezzel kapcsolatban számos félreérthető információ jelent meg), hogy az állami vállalatok azokat a lakásokat is eladhatják, amelyeket nem kötelesek eladni. Dr. P. D.