Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-23 / 68. szám, szerda

1994. MÁRCIUS 642. Boross: az (Folytatás az 1. oldalról) vazás a miniszterelnök úgy véleke­dett, hogy erre csak akkor kerülhet majd sor, ha az ügy aktuálissá válik. Megjegyezte, hogy a felvétellel kap­csolatos tárgyalások várhatóan 1997-ben kezdődnek meg, s Ma­gyarország teljes tagságára csak 1999-ben vagy 2000-ben van esély. A benyújtás időpontját illetően Boross leszögezte, hogy a helyzet most a legkedvezőbb, hiszen ratifi­kálták már a maastrichti szerződést, hatályba is lépett, tehát az EU tagál­lamok most nagyobb figyelmet tud­nak szentelni az új jelentkezőknek. Hibát követnénk el, ha nem használ­nánk ki a mostani történelmi lehető­séget, hangsúlyozta Boross, s felkér­te a parlamentet, hogy adja meg a kormánynak a felhatalmazást a ké­relem beadásához. A kormányfő felszólalását követő vitában a parlamenti pártok frakciói mindnyájan támogatásukról biztosí­tották a kormányzat elképzelését, bár több bíráló megjegyzés is el­hangzott. A kérvény beadását támo­gatásukról biztosították a parlamenti bizottságok is. Az Országgyűlés a délután folya­mán 233 igen szavazattal, ellensza­vazat nélkül felhatalmazta a kor­mányt, hogy nyújtsa be Magyaror­szág csatlakozási kérelmét az Euró­pai Unióhoz. KOKES JÁNOS Szakadás fenyegeti a VMDK-t (Folytatás az 1. oldalról) Csoóri, illetve az Illyés Ala­pítvány válasza úgy tűnik, perdöntő lehet a VMDK pénzügyeinek tisztá­zásában, ami nélkül a szakadás ve­szélye nem kerülhető el. Ehhez tar­tozik még, hogy Hódi önként vállal­ta a VMDK kiegészítő pénzellátásá­nak megszervezését, alapítványok, külföldi támogatások révén. Állás­pontja szerint csak annak tartozik felelősséggel, akitől a pénzt kapta. Ezek után kétségkívül késhegyre menő vita lesz a VMDK vasárnapi közgyűlésén. Az értekezlet sorsfor­máló esemény lesz az itteni magyar­ság számára: vagy egységes marad, vagy politikai megosztottságra kerül sor. Ellentmondásos hírek érkeznek a tuzlai repülőtér megnyitásáról. Tegnap - mint korábban jelezték - valóban leszállt egy gép az UNHCR segélycsomagjaival, később azonban az említett szervezet szóvi­vője közölte, a repülőteret addig nem nyitják meg, amíg a szerbek és a muzulmánok nem egyeznek meg a forgalom ellenőrzését illetően. Krajisnik szerb parlamenti elnök a repülőtér megnyitását egyoldalú­nak minősítette, kijelentette: a szerb fél nem tárgyalt az UNPROFOR-ral erről a kérdésről (csak az oroszokkal közölte feltételeit), s attól tart, hogy „minden megtörténhet". GYARMATI JÓZSEF RÖVIDEN RUDOLF FILKUS pénzügyminisz­ter március 18-ával ideiglenesen le­állította a Nemzeti Vagyonalap ér­tékpapírjainak az átutalását. A dön­tés Milan Janičina privatizációs mi­niszter kérésére történt, aki az előző kormány által február 15-én jóváha­gyott privatizációs tervek elemzésé­nek a vizsgálatára hivatkozva kérte az átutalás leállítását. A PARLAMENT külügyi bizottságá­nak meghívására Szlovákiába láto­gatott a bajor parlament 7 tagú kül­döttsége, s többek között találkozott Peter Weiss-szel, a szlovák parla­ment első alelnökével. Mimik Homály (és víz) fedi (Folytatás az 1. oldalról) A mentési akciót ugyanis kizáró­lag ukrán szakemberek végzik. A következményeket felszámo­ló bizottság csak a hajózási hiva­talon keresztül tart kapcsolatot az ukrán szakemberekkel. Amint azt Dömény Tamás el­mondta, a mentési munkálatok­nál is az az elsőrendű szempont, hogy mindenféle környezeti ká­rosodást megelőzzenek. Amint arról már hírt adtunk, a mentési munkálatok során az ukrán tolóhajóból mintegy öt­száz liter olajszármazék került a kamra vizébe. Az ügyben ille­tékesektől olyan véleményt is hallottunk: nem kizárt, hogy en­nek nagy része a Dunába került. A vasárnapi baleset során ugyanis a baloldali kamrából ki­tóduló víztömeg által létrejött hullám a jobboldali kamra kapu­ját szabályosan belökte, azaz ki­nyitotta, és elképzelhető, hogy a visszaáramló víz a kiömlött olaj nagy részét is magával so­dorta. Ez azonban egyelőre csak feltevés, részletesebb informá­ciókat a mai tanácskozás után adhatnak a szakemberek. GAÁL LÁSZLÓ Nem szivárgás — út (Új Szó-hír) A zsilipkapu balesete valószínűleg még a vízlépcső iránti eddig sem túl nagy bizalmat is meg­rengette. Nem csodálkozhatunk te­hát, ha a bősiek egy részének feltűnt az erőmű melletti gátszakasz talpá­nál összegyűlő víz és az, hogy ezen a szakaszon fóliaszigetelést raktak le, amelyet kővel borítottak. Emiatt volt olyan telefonálónk is, aki amiatt aggódott, nem szivárog-e a töltés ezen a szakaszon. Mi ezt a kérdést feltettük Július Bindernek, a beruhá­zó vállalat igazgatójának, akitől azt a választ kaptuk, hogy az említett munkák egy útépítéssel kapcsolato­sak. Az addigi út megemelésére sze­rinte azért volt szükség, mert a töltés lejtőjéről lecsurgó esővíz összegyűlt, és veszélyeztette a közeli műszere­ket. Az igazgató elmondta azt is, hogy ezen a szakaszon nemsokára vízelvezető rendszert is építenek. (tuba) Bűncselekmény történt? (TA SR-hír) Büntetőeljárást indítanak ismeretlen tettes ellen általános veszé­lyeztetés miatt - jelentette be Ľubomír Klčo dunaszerdahelyi járási ügyész. - A bősi baleset vizsgálatának eddigi eredményei szerint valószínűleg elővigyázatlanságból bűncselekményt követtek el - mondta a TA SR tudósítójának. A bűnüldöző szervek folytatják a baleset okainak kivizsgá­lását. Hivatalos magyar állásfoglalás Bősről (Budapesti tudósítónktól) A bősi zsi­lipkamrák hajózhatatlanná válása miatt a magyar kormány felszólítot­ta azokat az országokat, amelyek ragaszkodnak a szabad hajózás elvé­hez a Dunán, illetve mindazokat az államokat, amelyek aláírták az 1948-as belgrádi konvenciót a hajó­zás rendjéről, hívják fel a szlovák kormány figyelmét arra, hogy azon­nal szüntesse be a jogsértő cselek­ményt és biztosítsa a szabad hajózás feltételeit. A magyar kormány hiva­talos álláspontját Herman János ma­gyar külügyi szóvivő tolmácsolta szokásos heti sajtótájékoztatóján tegnap Budapesten. Herman kijelentette, hogy magyar vélemény szerint a szlovák kor­mányt felelősség terheli a kialakult helyzetért, azaz azért, hogy jelenleg a Dunán, Szlovákia területén, mű­szaki és szakmai hiba miatt meg­szűnt a hajózás. Hozzátette: Budapest örömmel fogadná, ha a problémáról az új pozsonyi kabinettel tárgyalásokat folytathatna. Hajósy Adrienn környezetvédel­mi miniszteri biztos annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a balese­tet a zsilipkamra túlterhelése okozta. Droppa György, a vízművet a legha­tározottabban ellenző Duna Kör ügyvivője szerint „nem ez az első eset, hogy a szlovák mérnöki, terve­zői tudás csődöt mond". Leszögezte, hogy „jó lenne, ha a pozsonyi tech­nokraták levonnák a szükséges ta­nulságokat, s inkább elfogadnák azo­kat az érveket, amelyeket évek óta hangoztatnak a magyar környezet­védők". Koszonics László, a MAHART képviselője a Népszabadságnak el­mondta, hogy a problémák ellenére vállalata nem számol a folyami hajó­zás hosszabb szüneteltetésével a Du­na felső szakaszán. (Kokes) A szlovák kormány nyilatkozata (TA SR-hír) A szlovák kabinet mindent megtesz azért - áll a kormány sajtóosztályának tegnap kiadott nyilatkozatában -, hogy a • Duna ismét hajózhatóvá váljon. Mivel az utóbbi napokban a vasárnapi szerencsétlenség­gel kapcsolatban találgatások jelentek meg a tömegtájékoztató eszközökben idegen beavatkozások lehetőségéről, illetve a zsilipkamra minőségét befolyá­soló technológiai hibáról, a kormány szükségesnek tartja, hogy figyelmeztes­sen: ezek a találgatások nem az eddigi vizsgálatokból következnek. Ezen a téren csupán az illetékes szakbizottság megállapításai lesznek mérvadóak. MÓDOSÍTOTTÁK A KÁRPÓTLÁSTTÓRVÉNYT" Lapzárta: 22.10 (Folytatás az 1. oldalról) nyét a parlament plénuma előtt Voj­tech Bacho legfőbb ügyész, majd megjegyezte, a kérdéssel március 8­án kellett volna a kormánynak fog­lalkoznia, ám erre időhiány miatt nem került sor. Mint ismeretes, az ügyészség Igor Chamula (SZNP) in­dítványára kezdett foglalkozni a ki­rályhelmeci egyetemmel. Chamula képviselőnek tegnap is voltak fenn­tartásai a jelentéssel kapcsolatban, mondván, több olyan diákról tud, akik azzal a tudattal jelentkeztek az iskolába, hogy elvégzése után okle­velet kapnak. A vitában Katarína Tóthová (DSZM) az egyetem elne­vezést kifogásolta. Eduard Bárány (DBP) válaszként megjegyezte: egyelőre nincs törvény, amely meg­szabná, hogy az egyetem elnevezést csak felsőoktatási intézmény kap­hatja. Ezt követően a képviselők kibőví­tették a televíziós, illetve a rádióta­nácsot. Az előbbibe 68 szavazattal bekerült Ozogány Ernő, a magyar koalíció jelöltje is. František Gaulider (DSZM) ismer­tette az Indiagate-et vizsgáló bizott­ság zárójelentését. A testület egye­bek között megállapította, hogy nem tisztázták a pénzügyi és a gazdasági tárca hatásköreit. A pénzügyminisz­térium máig nem dolgozta ki annak metodikáját, hogy miként kell eljárni a kinnlevőség deblokációja során. Július Tóth akkori pénzügyminisz­ternek a rendelkezésre álló doku­mentumok szerint nem volt közvet­len kapcsolata a tranzakciókban részt vevő cégekkel. Az üggyel kap­csolatban azonban a bűnügyi szer­vek még nem fejezték be a nyomo­zást. A parlament ma folytatja munká­ját. (gágyor) »0/szói HÍREK - VÉLEMÉNYEK VALASZT KELL KAPNUNK Ősrégi recept, hogy a nagy, de nem kellőképpen keresztülvihető terveket kiötlőik jó adag ideológiával is alátámasztják. Ehhez folyamodott funkcióba kerülése, vagyis 1991 nyara után Július Binder is, aki a meggyőződése szerinti jó vízlépcső építésének befejezése érdekében szintén minden mód­szert bevetett. így azután a vízlépcsőt szó szerint a szlovák nemzet kedves gyermekeként mutatták be, amellyel kapcsolatban minden rossz szó hazaáru­lásnak minősült. A nagy felmagasztalás után különösen feltűnő a bukás, ahogy ez a bősi vízlépcső glóriájával napjainkban történik. Az már régóta világos, hogy a vízlépcső műszaki szempontból leggyengébb láncszemét éppen a zsilipka­puk képezik. Már a kiindulási helyzet sem volt ideális, hiszen a jobboldali zsilip alsó kapuja nem zárt tökéletesen, sugárban ömlött belőle a víz. Ez nemcsak esztétikai hiba, mivel így télen jégpáncél képződik a kapun, jelentősen megterhelve azt. Gondok mutatkoztak az elrekesztés utáni váratlan árvíz során is, amely ugyan a leginkább látványos károkat az árapasztó zsilipnél okozta, de több illetékes később csendben és nem hivatalosan elárulta, akkoriban komolyan aggódtak a zsilipkapuk miatt is. Ennek a berendezésnek pechje volt az emberi mulasztásokkal is, hiszen a jobboldali zsilip alsó kapujával megtörtént, hogy egyszerűen rázárták egy német hajóra, ami szintén több hónapos javítást tett szükségessé. Végül pedig itt van a vasárnapi szerencsétlen esemény, ami ugyan felfogható műszaki hibaként, de éppen azért, mert valakik a vízlépcsőt ideológiai magasságokba emelték, az ügy egészen más dimenzióban nyilvánul meg. Ilyen helyzetben a vereség is fájóbb, márpedig most a hazai vízügyesek (de ha úgy tetszik, egész Szlovákia) nagyot vesztett, hiszen ilyen dugó még soha nem volt a Dunán, még a román erőműveken sem. Normális körülmények közt most komoly vizsgálatnak kell következnie, mert a víznyomás hatására papírként szétszakadó kapukat valakinek át kellett vennie. Ennek a valakinek most fizetnie kell a hanyagságáért, az előírások meg nem tartásáért. Nagy valószínűséggel ez a valaki a beruházó lesz. Persze, ha bebizonyosodna, hogy merénylet okozta a balesetet, akkor minden másképp alakulna, és innét ered Július Binder feltételezése a szabo­tázsról. Emlékezzünk vissza, ő már néhány héttel hivatalba lépése után is megpróbálkozott hasonlóval, amikor a ki tudja honnét, szerelőkocsikkal érkező tolvajbandák által ellopott berendezéseket próbálta meg fürdőruhás tüntetők nyakába varrni. Akkor ezt befedte a feledés jótékony homálya, de Binder úr most újra ezzel a módszerrel próbálkozik. A Duna viszont hajózhatatlan, ezért most nem lesz esélye a ködösítésre. A hazai és a nemzetközi közvéleménynek egyértelmű választ kell kapnia a kérdésre, kinek a hanyagsága tette lehetővé a bősi balesetet. Sőt mindez nem elég. Nekünk, akik a vízlépcső mellett lakunk, arra is választ kell kapnunk, vajon nem történhetett-e hasonló hanyagság más téren, mondjuk a töltések biztonságának ellenőrzésekor. TUBA LAJOS Néhány tárca két államtitkárral (Uj Szó-tudósítás) Jozef Moravčík vezetésével tegnap megtartotta má­sodik rendhagyó ülését az új szlovák kabinet, mely az ország biztonsági helyzetének értékelésével, valamint az államháztartás és a devizatartalé­kok helyzetéről szóló jelentés meg­hallgatásával kezdődött. Az első na­pirendi pontok között szerepelt a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek tevékenysé­gét szabályozó törvényjavaslat meg­vitatása. A jóváhagyott jogsza­bálytervezet lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban két állam­titkár tevékenykedhessen, miközben hatáskörük a tárca vezetője által meghatározott területekre korláto­zódik. Ľubomír Lintner, a kor­mányhivatal sajtóosztályának új ve­zetője a délutáni sajtóértekezleten öt új államtitkárt nevezett meg, és több minisztériumi hivatalvezető kineve­zéséről tájékoztatott. Elmondta, hogy megváltozott a kormányhiva­tal vezetőjének személye is: Ivan Lexa helyett ezentúl Ján Filkó tölti be ezt a pozíciót. A kabinet egyebek között foglal­kozott a január elsejétől hatályba lépő vámtörvény azon rendelkezé­sével, mely szerint a vámszervek április elsejétől kötelezővé tennék azon élelmiszer-ipari termékek mi­nőségi vizsgálatának igazolását, amelyek az erre a célra kiadott jegyzékben szerepelnek. Peter Mag­vasi gazdasági miniszter a sajtóérte­kezleten bejelentette, a kabinet lé­nyegében egyetért a rendelkezés alapvető irányvonalával azzal a kü­lönbséggel, hogy a certifikátumok­nak nem a termelők, hanem a fo­gyasztók érdekeit kell szolgálniuk. Mivel azonban a kormány elé ter­jesztett dokumentumok nem bizo­nyultak kielégítőnek, a rendelkezés életbeléptetését egy hónappal elha­lasztották. Magvaši szerint a végső döntést a cseh és a szlovák mezőgaz­dasági miniszterek megbeszélésétől és a vámunió ülésének eredményei­től teszik függővé. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek minősé­gének kötelező igazolását ennek ér­telmében május elsejéig elhalasz­tották. Július Brocka szociális miniszter tájékoztatása szerint március 31-én sor kerül a szakszervezetek, a mun­káltatók és a kormány tárgyalására, ahol egyebek között a februárban aláírt általános egyezmény szövegét is megvitatják. Brocka szerint az előző kormány a dokumentum alá­írásakor hamis adatokból indult ki. (horváth) Pázmány helyett Matiaško (Új Szó-hír) Gyorsan zajlanak az események a belpolitikában. Ami 11 órakor még igaz, az egy órával ké­sőbb már másként van. Hétfőn azt a hírt kaptuk, hogy a magyar koalí­ció Szomolay Ferencet jelöli a Nem­zeti Vagyonalap elnökségébe, Páz­mány Pétert pedig az ellenőrző bi­zottságba. Ugyanis az új kor­mánykoalíció át kívánja szervezni ezeket a testületeket. Tegnap kide­rült, hogy a végleges listára nem Pázmány került, hanem Matiaško László, az MKDM jelöltje. OROSZORSZÁG Újabb puccs a láthatáron? Moszkvában ezekben a napokban különböző híresztelések terjedtek el arról, hogy Oroszországban egy újabb államcsíny készül.. Az egyik variáns szerint épp Viktor Cserno­mirgyin kormányfő törekedik arra, hogy megbuktassa a Szocsiban tar­tózkodó Borisz Jelcin elnököt, s állí­tólag az államfő legközelebbi mun­katársai körében lelt szövetsége­sekre. Sokan hasonlítják össze a jelenlegi helyzetet az 1991 augusztusi viszo­nyokkal. Akkor Mihail Gorbacsovot is munkatársai kísérték ki a repülő­térre, mint a napokban Jelcint, a volt szovjet elnök feleségével utazott, s ezúttal - bár nem szokása - a mos­tani államfő is magával vitte nejét, akit Csernomirgyin vörös rózsákkal ajándékozott meg. Annak idején Ja­najev is rózsacsokorral búcsúztatta Raiszát. Gorbacsov is azt állította, nem gyógykezelésre utazik, hanem szabadságra... Más változat szerint maga Jelcin kezdeményezte, hozzanak nyilvá­nosságra hamis dokumentumokat a tervezett puccskísérletről, hogy „szorosabbra foghassa a gyeplőt", mert csapata lassan irányíthatatlan­ná válik. Megszólalt a közelmúltban szabadult Ruckoj exalelnök is, aki cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy ő állna valamiféle puccskísérlet hátterében.

Next

/
Thumbnails
Contents