Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-17 / 63. szám, csütörtök

3 HLREK-VÉLEMÉNYEK 1994. MÁRCIUS 17. NÉHÁNY SORBAN Empátiával kellene közelednünk egymáshoz Csóti György, az MDF országgyűlési képviselője nyilatkozik lapunknak Tegnap beszámoltunk arról, hogy a pozsonyi magyar nagykövetség új épületének felavatásán részt vett Csóti György, az MDF parlamenti képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A magyar kormánypárt szókimondásáról ismert politikusa elsősorban pártja választási esélyeiről, valamint a magyar-szlovák viszony várható alakulásáról nyilatkozott lapunknak. • Alig két hónappal a magyarországi választások előtt hogyan ítéli meg az MDF esélyeit? — Korainak tartom, hogy most, márciusban mondjak prognózist. A választásokig hátralevő idő alatt még sok minden történhet, sajnos, az is megeshet, hogy a kampány nem lesz olyan tiszta és szép, mint amilyennek szeretnénk. Az esélyeket ez is módosíthatja, akárcsak az, hogy ki hogyan viselkedik, mennyire tudja saját értékeit bemutatni. Úgy látom, hogy két párt van, amely eséllyel pályázik az első helyre: a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Fórum. • Az első helyen említette az MSZP-t. Jelentse ez azt, hogy ön ilyen befutási sorrendet tippel? — Nem, egyáltalán nem. A tippem az, hogy az MDF nyer, de azt is meg kell mondanom, hogy valószínűleg minimális különbséggel. Meggyőződésem, hogy nagy különbséggel nem lehet nyerni. Nem lesz egyetlen nagy párt sem a parlamentben, hanem két-három, esetleg négy közepes erősségű, valamint további három-négy kis párt. A közepes erősségű pártok közül az MDF-re, az MSZP-re és a Fideszre gondolok, de ne tekintse ezt sorrendnek. Szorosan mögöttük a negyedik helyen ott lesznek a kereszténydemokraták. • Ezek szerint nem tart egy jelentősebb mértékű baloldali előretöréstől. — Nem, nem. Olyan értelemben előretörhetnek, hogy az MSZP megduplázza szavazatainak számát, szerez 16 százalékot. Ezt elképzelhetőnek tartom, de nem hiszem, hogy többre futná az erejéből. • Ha netán újra az MDF vállalhatná a kormányzás felelősségét, koalíciós partnerként kik jöhetnek számításba? — Korai erről is beszélni. Minden további nélkül mondhatok azonban egy koalíciós partnert, a Kereszténydemokrata Néppártot, és természetesen a Kisgazdapártot, tehát a jelenlegi partnereinket. Kizártnak tartom viszont, hogy a szocialistákkal koalícióra lépjünk. Meglátásom szerint az sem valószínű, hogy a Szabaddemokraták Szövetségével és a kis pártocskákkal, gondolok itt Torgyánékra és Csurkáékra. • Hogyan látja a szélsőséges pártok szereplésének esélyeit? — Úgy gondolom, hogy valahol ott lesznek a bejutás határán, tehát vagy éppenhogy bejutnak, vagy pedig éppen lemaradnak. Ez Torgyán és Csurka pártjára vonatkozik, más szélsőséges erőknek nincs még ekkora esélyük sem. • Az Országgyűlés talaján maradva: milyen volt a helyzet a mostani megbízatási időszakban az ún. átülések körül? Tanulságos lenne, ha megtudhatnánk, hogy az eltelt négy évben hány képviselő ült át más párt padsorába, hiszen itt Szlovákiában Mečiar és pártja az imperatív mandátumok szorgalmazásakor a magyar példával érvel, azt állítva, hogy a képviselő Budapesten sem léphet át egyik pártból a másikba. - Ez egyáltalán nem így van, mert arra is akad példa, hogy valaki kétszer pártot cserélt. Ha egy gyors számvetést teszek, akkor kiderül, hogy a képviselők több mint tíz százaléka átült. • A magyar parlament közvetlenül karácsony előtt született döntésével nem biztosította a kisebbségek alanyi jogon való képviseletét a törvényhozásban, s ezzel kellemet(Priklcr László felvétele) len helyzetbe hozták a szlovákiai magyar pártokat is. Azóta több magyarországi politikus sürgette ennek a szerencsétlen határozatnak a módosítását. Mit tettek azóta ennek érdekében? — A jelenlegi parlament már nem fog tudni ezzel kapcsolatos döntést hozni, vagyis ez a választások nyomán megalakuló új parlamentnek lesz a feladata. Mi nem mondtunk le arról, hogy ez a helyesbítés a későbbiekben megvalósuljon. Azt azonban el kell mondanom, hogy az a kisebbségi törvény, amely Magyarországon megszületett, a maga nemében egyedülálló nemcsak a szomszédos országok viszonylatában, hanem európai összehasonlításban is. Nem önteltség, vagy öndicséret akar ez lenni, de ugyanúgy, mint az 1868-as magyar kisebbségi törvény előremutató és egyedülálló volt Európában, megítélésünk szerint ez a mostani is ilyen. Ezt nem mi mondjuk, hanem semleges országok véleményére hivatkozom. Sajnálatos, hogy a törvény nem lett tökéletes. Ennek oka van, mégpedig az, hogy valamennyi érintett fél akaratát szerettük volna kifejezésre juttatni benne. Ezeket az elképzeléseket egyeztetni kellett, s azok a megállapodások kerültek be a törvénybe, amelyek tekintetében kialakult a konszenzus. Sajnos azért nem vált keresztülvihetővé az alanyi jogon való képviselet elve, mert e kérdésben nézeteltérés volt egyrészt a kisebbségek, másrészt a parlamenti pártok között is. • Az elmúlt napokban ön nyilatkozott az akkor még cseppfolyós szlovákiai belpolitikai helyzetről. Leszögezte, hogy a fejlemények veszélyes irányba mutatnak, sőt, az itteni magyarság helyzete is rosszabbra fordulhat. Most, hogy a feszültség egyelőre feloldódott, miként látja ezt? — Még nem ismerem az új kormány összetételét és programját sem, de biztos vagyok benne, hogy jobb lesz, mint az előzőé. Nem lehetett ugyanis jó jelzővel minősíteni egy olyan kabinet programját, amely semmibe veszi az Európa Tanács ajánlásait, sőt, a Szlovákia tagfelvételekor megszabott feladatokkal szöges ellentétben cselekszik, még a meglévő eredményeket is lerombolja. Ezért féltettem az itt élő magyarokat, mert fennállt a veszély, hogy Szlovákia letér arról az Európába tartó útról, amelyen közösen szerettünk volna haladni. • Bő két héttel ezelőtt ön azt mondta, veszélybe kerül Szlovákia ET-tagsága. Kételyeit pár nappal később igazolta Ľubomír Fogaš is, a szlovák küldöttség vezetője az ET parlamenti közgyűlésében. — Lényegében én is ugyanarra figyelmeztettem, amire ő. Ha Mečiar volt kormányfő politikáját folytatta volna Szlovákia, akkor fennállt volna ez a veszély. • Miként látja a magyar—szlovák kiegyezés esélyeit a legfrissebb Szlovákia belpolitikai történések fényében? — Úgy látom, amint azt a nagykövetségavatón mondott beszédemben is hangsúlyoztam: empátiával kellene közelednünk egymáshoz a szlovákiai többség és a kisebbség, valamint a két állam viszonylatában. A szlovák nemzet bele kellene élje magát abba, hogy mit jelent egy nép, egy nemzet számára a trianoni békekötés, amellyel szétdarabolják az országát, ha lakosságának egyharmada a határokon kívülre kerül. S ezt nem lehet évtizedeken múltán sem elfelejteni, ha az elszakított nemzetrész tagjai nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket más kisebbségben élő nemzetek megkaptak. Hadd utaljak itt Dél-Tirolra, vagy a Finnországban élő svédekre. • Miként ítéli meg a magyar-szlovák államközi szerződés mielőbbi kidolgozásának esélyeit? — Biztos, hogy erre a választások előtt nem kerül sor. A megkezdett tárgyalásokat az új kormány fogja folytatni, s remélem, hogy az álláspontok majd kölcsönösen közelednek egymáshoz. • A szlovák külügyi államtitkár a magyar nagykövetség új épületének átadásakor jelentette be, a magyar félnek nincs kifogása az ellen, hogy Eva Mitrová legyen a budapesti szlovák nagykövet. Ez elősegítheti, hogy a kétoldalú kapcsolatok zökkenőmentesebbek lesznek a jövőben? — Erre nem tudok válaszolni. Azért nem, mert nem tudni, hogy a pozsonyi személycserék irányváltozást eredményeznek-e. A nagykövetnek a kiküldő ország hivatalos politikáját kell képviselnie. Ha a hivatalos pozsonyi politika megváltozik a korábbihoz képest, akkor a nagykövet kiküldése biztosan elő fogja segíteni a szlovák-magyar közeledést. P. VONYIK ERZSÉBET A CSEH SAJTÓBÓL Sajtóvélemények az új szlovák kormány esélyeiről AZ ÁTMENET FOLYTATÓDIK „Mindent megteszek azért, hogy lehetetlenné tegyem Zsirinovszkij látogatását a Cseh Köztársaságban" - idézte Jan Rumi belügyminisztert tegnapi számában a Mladá fronta Dnes. A szélsőséges orosz nacionalista pártvezér a tervek szerint vasárnap érkezne Prágába a Sládekféle republikánusok meghívására. A cseh belügyminiszter a lap értesülései szerint annak a törvénynek a szellemében kíván eljárni, amely egy évre megtilthatja a külföldi polgár csehországi tartózkodását, ha ezt az állam biztonsági érdekei, a közrend fenntartása, valamint a polgári és szabadságjogok védelme megköveteli. Rumi úgy nyilatkozott, hogy a rendőrségtől származó információk szerint Zsirinovszkij jelenléte veszélyeztethetné a rendet és a biztonságot. (Új Szó-összeállítás) Vladimír Mečiar személyisége garantálja, hogy Szlovákia lakosai aligha élvezhetik a régóta nélkülözött belső stabilitást. Erre a következtetésre jutott tegnap a Der Standard című osztrák napilap prágai tudósítója. A helyzetelemző úgy véli, hogy Jozef Moravčíkra és a maga köré vett miniszterekre nehéz hetek várnak, hiszen az új kormánykoalíció meglehetősen heterogén, az eddigi politikai ellenfelekből tevődik össze. Peter Weisst, Jan Čarnogurskýt és Milan Kňažkót eddig a populista Mečiarral szembeni ellenállás kötötte öszsze. Koalíciós partnerekként azonban nem fognak tudni egykönnyen közös álláspontot kialakítani... A Mladá fronta Dnes tegnapi írásában elsősorban Jozef Moravčík személyére összpontosít. Á lap szerint mindössze annyi várható el tőle, hogy valamivel illedelmesebb magatartást fog tanúsítani a cseh—szlovák kapcsolatokban. A lap szerint a korábbi szlovák külügyminiszter nem önálló politikus. Emellett Moravčíkban kezdettől fogva olyan kormányfőt kell látni, akire ebben a tisztségben rövid pályafutás vár. A lap szerint az új ideiglenes szlovák kormány először is hozzálát a megkaparintott miniszteri archívumok átvizsgálásához és a Mečiart kompromittáló dokumentumok felkutatásához. A Magyar Hírlap tegnapi számában azt írta, hogy Szlovákiában igazán csak most köszöntött be a bizonytalanság időszaka: az ellenzék meglehetősen későn szánta el magát Mečiar leváltására. Elemezte a romló gazdasági helyzetet és hozzáfűzte, hogy Mečiar politikája Szlovákia nemzetközi elszigetelődését jelezte. A lap nehezményezte, hogy az új kormányból kimaradtak a magyar parlamenti koalíció képviselői, akiket különböző megállapodásokkal próbálnak elcsendesíteni. O

roszország és az Egyesült Államok tegnapra virradó éjszaka megállapodott abban, hogy szakértőik kölcsönös látogatásokat tesznek a nukleáris töltetek megsemmisítésének helyszínein. Mint ismeretes, az USA és az egyes szovjet utódállamok között kötött megállapodások értelmében ezeknek az országoknak csökkenteniük kell nukleáris fegyvereik számát. A volt szovjet köztársaságok közben beleegyeztek abba, hogy Oroszországnak adják át szétszerelésre ezeket a fegyverekét. F

ortaleza brazil város börtönében fellázadtak a fegyencek. A kormány képviselőjével kötött egyezség ellenére kedden tizenegyen elhagyták a börtönt. A két páncélozott pénzszállító gépkocsin 11 túszt vittek magukkal, négy sebesült túszt helyben elengedtek. Tegnapra virradóan még négy személyt engedtek szabadon, majd az összes túszt, köztük a 69 éves Aloisio Lorscheider érseket. M

oszkvában kezdtek tegnap tárgyalásokat a Független Államok, Közösségének külügyminiszterei. A kaukázusi és közép-ázsiai konfliktusok megoldása érdekében szeretnék javítani politikai és biztonsági együttműködésüket. Délután tárgyalóasztalhoz ültek a védelmi miniszterek is. Az orosz fél tájékoztatja őket a kaukázusi és közép-ázsiai köztársaságokkal folytatott, a közös határvédelemre vonatkozó megbeszélések eredményeiről. D

él-Korea és a Koreai NDK nem találta meg az utat a Phenjan gyanús atomprogramja körüli viták megoldása felé. A megosztott félsziget két államának delegációi csak abban állapodtak meg, hogy szombaton folytatják a tárgyalásokat. S

tuttgart központjában kigyulladt, majd teljesen leégett egy öregebb ötemeletes ház, amelyben kb. 50 személy lakott, többségükben külföldiek. Hét személy, köztük két gyerek életét vesztette, tizenheten megsebesültek. A bűnügyi rendőrség vizsgálja a tűzeset körülményeit. A

thénban tegnap két bombamerénylet történt, mindkettőért a Forradalmi Népi Harc nevű terrorszervezet vállalta a felelősséget. Néhány héttel ezelőtt a Goethe Intézet ellen követett el merényletet, ezúttal a Francia Intézet és az Európai Unió Kutató-oktató Központja volt a célpont. Az anyagi károk nagyok, személyi sérülés nem történt. L

eonyid Kravcsuk ukrán államfő először élt vétójogával Krím oroszbarát elnökének, Jurij Meskovnak a döntésével szemben. Betiltotta a Meskov által március 27-re meghirdetett népszavazást az autonóm köztársaság viszonyáról Ukrajnával szemben, illetve a kettős állampolgárságról. O _ aúd-Arábia és Irán között kiújult a vita a mekkai zarándoklatok körül. Míg Akbar Hasimi Rafszandzsani iráni elnök a kapcsolatok javítására törekszik, addig Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője heves kirohanásokat intéz a szaúdi vezetés ellen, amiért csak 55 ezer iráninak engedélyezi a zarándokutat. A hadzs körüli viszály 1987 óta tart, amikor is összetűzések törtek ki a zarándokok között és 400 ember életét vesztette. A kezdeményezők állítólag irániak voltak.