Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-12 / 59. szám, szombat

1994. MÁRCIUS 12. XJJSZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK Sötétség a téren... (Új Sžó-hír) Sötétben tüntettek a tegnapi sorsdöntő parlamenti ülést követően a főváros Szlovák Nemzeti Felkelés terén a bizal­mat vesztett kormányfő mellett. A térre a kora esti órákban egy időre sötétség borult, fény csak a kirakatokból áradt, mintegy kí­sérteties hátteret teremtve a né­hány száz kitartóan tüntető spontán „előadásához". A véletlen műve volt netán, vagy szándékos cselekedet kö­vetkezménye a-közvilágítás szü­netelése, arra aligha kapjuk meg a választ. Tény, hogy a város közvilágításáért felelős vállalat ügyeletese csak annyit tudott mondani este negyed nyolckor: A kiesés okát mi sem tudjuk, már dolgozunk rajta... Majd néhány perc múlva jelentette, minden rendben van. Bárcsak némely fejekben is oly gyorsan fény gyulladna, mint tegnap este a téren! -pg­Magyar tiltakozás a Parlamentný Kurier írása ellen (Budapesti tudósítónktól) - A ma­gyar külügyminisztérium illetékes területi főosztályának vezetője teg­nap bekérette Szlovákia budapesti, nagykövetségének ügyvivőjét és szóbeli jegyzéket adott át neki azzal kapcsolatban, hogy „a Szlovák Nemzeti Tanács hivatalos folyóirata, a Parlamentný kuriér 1994. évi 1. számának egyik írása Magyarország szuverenitását sértő módon nyilat­kozik a Magyar Köztársaság nemzeti szimbólumáról, az ország címe­réről". Az átadott jegyzékben a külügy­minisztérium emlékeztet arra, hogy Európa és a világ számos országa használ nemzeti és állami jelképei között azonos vagy egymáshoz kö­zelálló szimbólumokat, s ezt a népek összetartozásuk jelképeiként értéke­lik. A magyar külügyminisztérium „a két nép hagyományos barátságá­val ellentétesnek tartja, hogy a nem­zeti szimbólumokat a Magyarország és Szlovákia között vita tárgyává tegyék". Ebből kifolyólag a magyar külügy­minisztérium hivatalos állásfoglalást kért a szlovák féltől. (Kokes) A Nemzeti Bank figyelmeztetése A Szlovák Nemzeti Bank figyel­mezteti a külföldi aktívákkal, illetve passzívákkal rendelkező jogi szemé­lyeket, hogy a devizatörvény és a vonatkozó törvények értelmében devizamérlegüket (DEV 1-12) ha­vonta kötelesek bejelenteni a köz­ponti banknak. A devizabejelentési kötelezettség vonatkozik azon jogi személyekre is, amelyek tavaly már eleget tettek e feladatuknak. Az érintettek bővebb tájékoztatást a Szlovák Nemzeti Bank és fiókjai illetékes dolgozóitól kaphatnak. KÖZLEMÉNYEK A család nemzetközi évének alkal­mából ma Kéménden 9 órai kezdet­tel a helyi művelődési házban kerül sor A keresztény-keresztyén csalá­dok találkozójára, amelyen az MKDM részéről Bugár Béla, Csáky Pál, Fóthy János, Sárközy Klára és Hóka László vesznek részt. László vesznek részt. Ugyancsak ma, Királyhclmecen 18 órakor a városháza nagytermé­ben Barta Pál (MKDM) és Köteles László (Együttélés) parlamenti kép­viselők találkoznak az érdeklődők­kel. Mind enkit szeretettel várnak. Az Együttélés és a Csemadok helyi szervezete Szepsiben a városi mú­zeum épületében 1994. március 13­án 15 órai kezdettel ünnepséget ren­dez az 1848-as szabadságharc emlé­kére. Mindenkit szeretettel várnak. Lapzárta: 22.10 MEČIAR EL, SZLOVÁKIA MERRE? A magyar képviselők a hátsó kijláraton menekültek a dühös tömeg elöl • Tárgyalások kezdődtek az új kormány összetételéről (Folytatás az 1. oldalról) szonyt, aki oly sokat tett tárcájá­ért. Érdekes észrevétele volt Ján Feketének (DSZM), aki epésen megjegyezte, úgy látszik, az összes DSZM- és SZNP-képvise­lő elhagyja pártját, aki tanul­mányúton az USA-ban járt. Több mint két óráig tartott Mečiar választási beszédnek is beillő felszólalása. Első részében visszatekintett a nyolcvankilenc óta történtekre, s arra a követ­keztetésre jutott, hogy a DSZM­nek óriási érdeme van Csehszlo­vákia békés szétválásában. Ki­oktatta a képviselőket, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé az államfő számára a kormány ellenőrzését, de azt sem, hogy beleszóljon a pártok ügyeibe. Az ellenőrzés a parlament jogköre, s a honatyák dönthetnek az ál­lamfőről is. Azt állította, nem az állam van válságban, hanem a parlament, s az is azért, mert a DSZM-ből eddig 18 képviselő távozott. Azt mondta, hogy le­pusztult országot vettek át Čar­nogurskýéktól. Ennek ellenére, szerinte, Szlovákia nincs rossz helyzetben — a külföld elismeri gazdasági eredményeit, demok­ratizmusát, sőt szociális rendsze­rét az egyik legjobbnak tartja. - Piaca - mondta - a posztkom­munista országok közül a leg­kedvezőbb elbírálást kapta, a munkanélküliség aránya pedig alacsonyabb, mint a fejlett Svéd­országban és Dániában. A kor­mány leváltásával megszakadna ez a kedvező irányzat, Szlová­kia értékes időt veszítene, ami milliárdos károkkal járna, s ve­szélybe kerülne a társadalmi bé­ke is. Ismét emlékeztetett arra az állítólagos külföldi vélemény­re, hogy Szlovákiában gazdasági csoda ment végbe. Nincsenek személyes viszá­lyaim Michal Kováccsal, és nem is akarok köztársasági elnök lenni. Ezekkel a szavakkal tért át az államfő jelentésére. Kifogásolta, hogy annak kidolgozásához nem kértek alapanyagokat a kor­mánytól. Alaptalannak tartotta azt a megállapítást, hogy a lakos­ság elégedetlen, és cáfolta az Ivan Lexával kapcsolatban elmondot­takat. Bírálta az államfőt, hogy négyszemközti beszélgetésről szellőztetett információkat. Megjegyezte, Kováé szónoklata kulturálatlan volt, s ő nem ala­csonyodik le odáig, hogy vádas­kodjon. Nyomatékosan megis­mételte, hogy az államfő nem ellenőrizheti a kormányt, nem kezdeményezhet bizalmatlansá­gi indítványt. Ügy vélte egyedül­álló, hogy ilyen ellentét alakul­jon ki az elnök és a kormányfő között. Ezután elmarasztalta Mi­chal Kováč eddigi tevékenysé­gét, főleg külügyi lépéseit. A ki­sebbségi kerekasztalával kap­csolatban megjegyezte, hogy er­re a kormányt nem hívták meg, pedig van kisebbségi koncepció­ja. A kormány által kidolgozott névhasználati törvényt Európa elfogadta, ám az államfő ennek ellenére visszaadta - sorolta Me­čiar, majd felháborodásának adott hangot, amiatt, hogy Ko­váč állítólag Gašparovič által azt üzente neki, hogy a hadsereg és a rendőrség támogatását élvezi. Felszólította az elnököt, mond­jon le, s becsületszavát adta, hogy ebben az esetben ő is visz­szalép. Ismételten leszögezte, hogy az idő előtti választásokat júniusban kell megtartani, s ha erre mégsem kerülne sor, úgy népszavazás lesz. Kilátásba he­lyezte, hogy leváltása esetén az egész kormány lemond, és a DSZM ellenzékbe vonul. A vá­lasztásokon úgyis mi győzünk - mondta. A délutáni szünet után csak Peter Weiss (DBP) kért szót. Megállapította: mivel a kor­mányfő beszéde nem tartalma­zott semmi újat, a DBP felajánl­ja, hogy hajlandó részt venni az átmeneti koalíciós kormányban, de csak az SZNP nélkül, és ak­kor, ha Mečiar lemondásával megteremti a feltételeket a kabi­net átalakításához. Amennyiben nem fogadja el a DBP-nek ezt az ajánlatát, képviselői a bizalmat­lansági indítvány mellett fognak szavazni. Vladimír Mečiar nem reagált a szavaira. A titkos szavazásban 82 képviselő vett részt (a DSZM és az SZNP honatyái elhagyták a termet), közülük 78-an mond­tak igent a leváltásra. A leváltott miniszterelnök azonnal elhagyta a parlament épületét, ahol né­hány száz fős tömeg fejezte ki iránta érzett rokonszenvét. Bu­gár Bélának és Csáky Pálnak viszont a hátsó kijáraton kellett távoznia, miután a békésnek nem mondható tüntetők ököllel fenyegették meg őket. Az ülést követően tárgyalni kezdtek a klubok az új kormány összetételéről. A parlament szerdán ismét összeül. (csizmár-gágyor) Államfői válasz ­hétfőn (TA SR-hír) Michal Kováč köztársasági elnök hétfőn reagál Vladimír Mečiar teg­napi parlamenti beszédére. A fentieket Jozef Sitko, az elnöki iroda sajtóosztályának igazgatója közölte a saj­tóügynökséggel. ELLENZÉKI PÁRTVEZETŐK AZ ÁLLAMFŐNÉL Roman Kováč az esélyes miniszterelnök-jelölt (Üj Szó-tudósítás) Michal Kováč ál­lamfő tegnap este megbeszélésre hívta a parlamenti ellenzéki pártok vezetőit, Ján Čarnogurskýt, Peter Weisst, Ľudovít Černákot, Milan Kňažkót, Bugár Bélát és Duray Mik­lóst. (A DSZM és a Prokeš-féle nem­zeti pártiak képviselőjét ma fogadja a köztársasági elnök.) A találkozón jelen volt Jozef Moravčík, valamint Roman Kováč is. Hírek szerint való­színűleg ez utóbbit bízza meg az államfő az új kormány összeállításá­val. Roman Kováč az újságírók kér­désére elmondta: elfogadja a megbí­zatást, amennyiben valóban őt kér­nék föl kormányalakításra. Megtud­tuk, hogy egyelőre nem volt szó arról, ki vezeti majd a kabinetet az új kormány kinevezéséig. A parlament előtt tüntetők tegnap este az államfői hivatal elé vonultak, számuk több százra duzzadt. Me­čiart éljenezték, és azt kiabálták, elegük volt. Kováéból, aki szerintük hazaárulást követett el. Az államfő­vel történő megbeszélés résztvevői­nek, valamint az újságíróknak a ta­nácskozás végeztével, a.hátsó kijára­tot kellett igénybe venniük. GÁGYOR ALÍZ Egyezkedés Boszniáról Újabb kéksisakost öltek meg az orvlövészek (Újvidéki munkatársunk jelentése) Felelős bosnyák és horvát politiku­sok az elmúlt napok során mind gyakrabban adnak egymásnak talál­kát, s egyöntetű vélemény szerint a föderáció dokumentuma a végle­ges megszövegezésnél tart. Tegnap Sziljadzsics bosnyák kormányfő és Granics horvát külügyminiszter cse­rélt véleményt a leendő új államala­kulatról, s szavaikból az tűnik ki, hogy egyedül még a kantonok hatá­rait nem sikerült mindenütt meghúz­ni. A közelmúltban elhangzott szá­mos derülátó és a muzulmán-horvát szövetséget támogató nyilatkozattól egyedül a muzulmán katonaság pa­rancsnokáé tér el. Délies rádióbeszé­dében az egységes Bosznia-Herce­govina mellett szállt síkra, a muzul­mán-horvát föderációról említést sem tett, ami arra utal, hogy a mu­zulmán katonai vezetésben többféle elképzelés létezik a térség sorsáról. Időközben a válságövezetbe újabb ENSZ-katonák érkeztek Ang­liából, s Lengyelország is ide irányít 150 személyt. Kanada bejelentette, hogy katonái még fél éven át a volt Jugoszlávia területén maradnak, de létszámuk nem változik. Jelen pilla­natban mintegy 29 000 kéksisakos tartózkodik Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. Tegnap Bihacs környékén orvlövészek lelőt­tek egy francia ENSZ-katonát. 0 a tizenkilencedik kéksisakos, aki á több mint két éve tartó háború során életét vesztette, ezenkívül ed­dig közel kétszázan sebesültek meg. Belgrádba érkezett a görög kül­ügyminiszter, aki a repülőtéren meg­lehetősen szűkszavúan nyilatkozott, s csak annyit árult el, hogy március 25-én az Európai Unió ismét Bosz­niáról tárgyal majd, s megpróbálják egyeztetni a vezető európai államok, valamint Oroszország és az USA elképzeléseit. Papuljasz Milosevics­csel és más vezető szerb politikusok­kal folytat tárgyalásokat. Egyelőre bizonytalan a Németor­szágból kiutasításra váró jugoszláv állampolgárok sorsa. Mint ismeretes, közel százezer személyt próbál a né­met kormány Románián keresztül visszatoloncolni, a románok azon­ban - szerb nyomásra - elálltak a menekültek fogadásától. A vitás kérdést a német és a román diplomá­cia most a tárgyalóasztalnál próbálja megoldani. így továbbra is Temesvá­ron vesztegelnek azok az autóbu­szok, amelyeknek a jugoszláv hatá­rig kellett volna szállítaniuk a hábo­rú elől az NSZK-ba menekült, ju­goszláv útlevéllel rendelkező embe­rek csoportjait. SINKOVITS PÉTER Már rég meg kellett volna tenni... CSÁKY PÁL (MKDM): Várható volt, ez az eredmény. Mečiar úr kormányzása és politizálásának stí­lusa teljesen elfogadhatatlanná vált, és fennállt az a veszély, hogy Szlo­vákia kisodródik a demokratikus or­szágok közül. Remélem, hogy egy konstruktívabb politizálás honoso­dik meg a parlamentben, és talán az országnak is sikerül kikerülnie a vál­ságból. A magyar pártoknak van egyfajta egyezsége az ellenzéki pár­tokkal, reméljük, hogy azokat be is tartják. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD (Együttélés), Végre megbuktattuk a kormányt. Ezt már rég meg kellett volna tenni. Nehezen született meg az eredmény. Végül a DBP-nek sem volt más lehetősége, hiszen az utolsó próbálkozásukra a kormányfő nem is reagált. Most a választásokig egy koalíciós kormánynak kell az egyen­súlyt IUUGU», UUIÍJ, ami nem lesz könnyű, márcsak az új ellenzék miatt sem. Bízunk benne, hogy azok a feltételek, amelyekben a magyar pártok megegyeztek a többi nem kormányzati párttal, bekerülnek a kormányprogramba. Fél év alatt az általunk előterjesztett kérdéseket meg lehet oldani. (csizmár) A. NAGY LÁSZLÓ, a Magyar Polgári Párt elnöke: Kellemes érzé­seim vannak. Három évvel ezelőtt is körülbelül ilyen tájt váltottuk le Vla­dimír Mečiart kormányelnöki tiszté­ből. Kár, hogy a mostani parlament­nek ez ilyen sokáig tartott. A szlová­kiai magyar pártok vezetőinek fele­lőssége, hogy az előrehozott parla­menti választásokra azonnal megkö­tik a hármas koalíciót. Aki ezt nem hajlandó támogatni, az a szlovákiai magyarok érdekei ellen dolgozik. (pg) AZ ALKOTMANY RENDELKEZESEI Tegnap a szlovák parlament 78 szavazattal megvonta a bizalmat Vladimír Mečiar kormányfőtől. Ez felveti a kérdést: mi lesz holnap, milyen államjogi, alkotmányjogi következményei lesznek ennek a lépésnek? A Vladimír Mečiar által a szlovák parlamentre rákényszerített alkotmány a 116. cikkének hatodik bekezdésében leszögezi: „Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a kormányfővel szemben nyilvánítja ki bizalmatlanságát, a Szlovák Köztársaság elnöke a kormányfőt visszahívja tisztségéből. A kor­mányfő visszahívásának következménye a kormány leváltása." Hasonló rendelkezést tartalmaz az alkotmány 115. cikkének első bekezdése is, amely megállapítja: „Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a kormánnyal szemben bizalmatlanságot nyilvánít ki, vagy ha visszautasítja javaslatát a bizalom kinyilvánítására, a Szlovák Köztársaság elnöke a kormányt leváltja". Az alkotmány fent idézett rendelkezéséből következik, hogy Michal Kováč köztársasági elnöknek a parlamenti szavazást követően le kell váltania Mečiart kormányfői tisztségéből, s ha már a kormányfőt leváltotta, az egész kormányt menesztenie kell. Kormány nélkül viszont az állam nem működhet. Ilyen helyzetben a köztársasági elnöknek a leváltott kormányt kell megbíznia azzal, hogy tisztségét ellássa mindaddig, amíg kinevezik az új kormányt. Az új kormány kinevezését, illetve összeállítását illetően az alkotmány nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket, mivel nem számolt azzal, hogy megtörténik az, amit az említett cikkelyekben feltételezett. Ilyen esetben tehát a köztársasági elnöknek kell megbíznia valakit a kormány összeállításá­val (nem feltétel viszont az, hogy ez a valaki valamely párt vezetője, illetve tagja legyen!). A köztársasági elnök által megbízott politikus feladata az, hogy az új kormányt megszervezze, összeállítsa tagjainak listáját és a köztár­sasági elnök elé terjessze - kinevezés céljából. Problematikus viszont az, hogy az államfő a Szlovák Alkotmánybíróság határozata értelmében nem köteles kinevezni kormánytagnak azt, akit a kormányfő javasol. A Szlovák Köztársaság 1992-ben elfogadott Alkotmánya az említett kérdéseket illetően hiányos. Az alkotmány nem ad választ arra, hogy ebben a helyzetben az államfőnek kit kellene megbíznia az új kormány összeállítá­sával, márpedig ma elsősorban ez érdekli, érdekelheti az állampolgárokat. FEKETE MARIAN

Next

/
Thumbnails
Contents