Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-11 / 34. szám, péntek

Új platform - szakadás? HÍREK - VÉLEMÉNYEK Magyar kisebbségi vezetők eszmecseréje 1994. FEBRUÁR 11. f^nBBHHH Meghívás Moszkvának a G 7-től (TA SR-hír) - Az orosz kormány kél új tagját, Szergej Dubinyin pénz­ügyminisztert és Aiekszander Sohin gazdasági minisztert is meghívták a G7 csoport szakminisztereinek és központi bankigazgatóinak február végén a Majna-Frankfurt melletti Kronbergben esedékes tanácskozá­sára — közölte tegnap a német pénz­ügyminisztérium . A Nyugatot aggasztja az orosz kormány részleges visszalépése a sokkterápia megvalósításától, ami a piacgazdaságra való áttérés egyik alapfeltétele. A hét legfejlettebb or­szágot tömörítő G7 csoport képvise­lői az esedékes találkozón első kéz­ből akarnak tájékoztatást kapni ar­ról, mi lesz a reformfolyamat továb­bi sorsa. Ezt az indokolja, hogy az utóbbi hetekben a reformokat szor­galmazó miniszterek sorra kiváltak­a kormányból. Bonni tájékoztatás szerint az emlí­tett tanácskozáson elsősorban a vi­lággazdasági helyzetet vitatják meg, másodsorban pedig az Oroszország­ban kialakult gazdasági állapotokat. Fülöncsípett pénzcsempészek (TA SR-hír) Másfél millió szlovák koronát akart átcsempészni Vörös­kőnél a szlovák-cseh határon egy szlovák állampolgár. A vámőrök . cseh kollégáikkal együttműködve azonban lefülelték a tettest. Hasonló sors várt társára, egy' oroszországi állampolgárra is, aki „csak" 99 ezer szlovák koronát szándékozott, Audi márkájú gépkocsija gumiszőnyege alá rejtve, engedély nélkül kivinni az országból. Osztrák-szlovák kapcsolatok (Uj Szó-hír) - A Szlovák Kereske­delmi és Iparkamara regionális iro­dájának szervezésében tegnap Ko­máromban Philipp Marboe, a pozso­nyi osztrák nagykövetség kereske­delmi tanácsosa találkozott néhány, a külkereskedelem terén is aktív vál­lalkozóval a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásból. A tanácsos szerint Szlovákia jelenleg Ausztria huszadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A prognosztikusok azon­ban 2002-re Szlovákiának az elő­kelő tizedik helyet jósolják. Marboe szerint ehhez a két ország vállalko­zóinak intenzívebb együttműködé­sére van szükség, aminek elősegítői a komáromi, illetve a hozzá hasonló találkozók is lehetnek. , , (kosár) Megvennék a murányi várat? (Uj Szó-hír) - Egy prágai cég képvi­selői nemrégiben Murány község ön­kormányzatánál a murányi vár meg­vásárlása iránt érdeklődtek. A köz­ség polgármesterétől megtudtuk, hogy az Arabela Immobile nevű prá­gai cég egy külföldi vásárlónak köz­vetítette volna a vételt, aki a közve­títők szerint turisztikai célokra, első­sorban vadászok elszállásolására kí­vánta volna használni a fölújított várat. A Murányi-fennsík ugyanis vadban nagyon gazdag, még a med­vevadászok is zsákmányra lelhetnek ott. - Mi tudomásukra hoztuk, hogy nem a község a tulajdonos. A vár állami tulajdon, és az állami erdő­gazdaság kezeli; így kérelmüket en­nek kassai központjával kell megtár­gyalniuk - mondta a polgármester. - Nem tudom, sor került-e erre a tár­gyalásra, mert azóta az ügyben nem történt semmi sem. Egyébként a ter­mészetvédők se lelkesedtek az ötle­tért, mivel a vár környékét termé­szetvédelmi területté nyilvánították. Azóta, bár telefonon megpróbáltam elérni őket, az Arabela céggel sem sikerült beszélnem. (klinko) Lapzárta: 22.10 (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk, hogy a tanácsko­zás során szó volt a čadcai kép­viselők kezdeményezéséről is. Anna Korduljaková képviselő ismertette, hogy mi váltotta ki az úgynevezett nemzeti szociál­demokrata platform létrehozá­sának a szükségességét Čadcán. Az ok - Ivana Salzerová tolmá­csolása szerint — az volt, hogy megromlott a viszony a közpon­ti államigazgatási szervek és a čadcai alapszervezet között. Korduljaková a szlovák sajtóiro­dának azt nyilatkozta, hogy Vla­dimír Mečiar teljes mértékben élvezi áz új čadcai platform tag­jainak a bizalmát. A čadcai kezdeményezésnek a sajtótitkár tájékoztatása sze­rint Papiemičkyben nem volt különösebb visszhangja. A köz­ponti téma a Moravčík-féle plat­form volt. Délutáni hír, hogy Vladimír Ba­ÚJ szól jan és Marián Kelemen képvise­lők lemondtak a parlamenti frak­cióban betöltött tisztségükről. Röviddel lapzártánk előtt saj­tótájékoztató kezdődött, ame­lyen Peter Tomeček, a politikai realizmus elnevezésű alternatíva képviselője kijelentette, nem fel­tételezi, hogy a DSZM szombati rendkívüli országos választmá­nyán a mozgalom kettészakad­na. Szavai szerint tíz képviselő írta alá a felhívást, de nem ne­vezte meg őket. Nem volt haj­landó részletezni azt sem, hogy Vladimír Mečiar milyen érvek­kel vetette el alternatívájukat. Tomeček azt mondta: amennyi­ben a rendkívüli választmány leszavazná az alternatívát, úgy akceptálják ezt a döntést. Meg­erősítette, a széles kormánykoa­líció pártelnökök nélkül azt je­lentené, hogy ebben Vladimír Mečiar sem vehetne részt. (gágyor) (Székesfehérvári jelentés) - A nem­zeti kisebbségek helyzetének általá­nosan kielégítő megoldása és rende­zése nélkül lehetetlen egy stabil és nyugodt Európa kialakítása. Rövi­den talán így lehelne összegezni azt az eszmecserét, melyet a „Határon túli beszélgetések" elnevezésű vita­fórum keretében folytattak szerdán este Székesfehérvárott a vajdasági, romániai, kárpátaljai és a szlovákiai magyar kisebbségi szervezetek ve­zetői Kelemen András magyar kül­ügyi államtitkárral. A rendkívül ér­dekes beszélgetés során az egyes politikusok elmondták, hogyan lát­ják ők a magyarság jelenlegi általá­nos helyzetét. Duray Miklós, az Együttélés elnö­ke szerint évtizedek óta először most nyílt lehetőség arra, hogy mér sékelni lehessen a magyar nemzetet 1918-ban ért csapást. Véleménye szerint az anyaország határain túl (Folytatás az 1. oldalról) egy lépéssel közelebb kerültünk a békéhez. Haris Szilajdzsics muzul­mán politikus viszont némi iróniával megjegyezte: számukra nem lesz ne­héz az embargó miatti kevéske hadi­felszerelésüket az UNPROFOR erői­nek átadni. Franciaország elégedettséggel vette tudomásul, hogy az Észak-at­lanti Szövetség támogatta javaslatu­kat. Bili Clinton úgy fogalmazott, ezúttal nem üjes fenyegetésről van szó, majd hozzátette: számít Jelcin megértésére és közreműködésére. Oroszország álláspontja egyelőre nem egészen világos, Jelcin bejelen­tette, tanácskozni szeretne az ameri­élő magyar közösségek csak az utób­bi három-négy évben találtak igazán magukra, próbálták meg levetni a gondolataikat, kezdeményező készségüket eddig elfojtó bilin­cseket . A felszólalásokból kitűnt, hogy a magyarság mindenütt megfogal­mazta igényét az autonómiára, az önkormányzatra, s szeretné, ha saját dolgait önmaga irányíthatná. Az ál­talános vélemény szerint az autonó­mia bizonyos értelemben garanciája a magyarság megmaradásának az egyes országokban. A székesfehérvári fórumon szer­zett információk szerint a kisebbségi magyar szervezetek vezetőit ma Bu­dapesten hivatalában fogadja Boross Péter magyar miniszterelnök. A ki­sebbségi vezetők remélik, hogy így folytatódik az a párbeszéd, melyet korábban Antall Józseffel kezdtek meg. KOKES JÁNOS kai elnökkel, továbbá számos euró­pai politikussal. Az orosz külügymi­niszter-helyettes viszont kilátásba helyezte, hogy kérni fogják a BT sürgős összehívását Boszniával kap­csolatban. Ukrajna külügyminisztere is azt mondta, a Biztonsági Tanács­ban felül kell vizsgálni a légicsapás­ról szóló döntés helyénvalóságát. Tegnap ülésezett a szerb parla­ment. Elfogadta azt az indítványt, miszerint levéllel fordulnak a világ minden államához azzal a véle­. ménnyel, hogy az ultimátum nem oldja meg a háború kérdését. Jugo­szlávia a támadás esetén támogatni fogja a boszniai Szerb Köztársaság polgárait. SINKOVITS PÉTER PÁRTKÖZI TÁRGYALÁSOK A szlovák parlament ülése előtti belpolitikai helyzetről cseréltek eszmét tegnap Pozsonyban a Demokratikus Baloldal és a Kereszténydemokrata Mozga­lom képviselői. Peter Weiss, a DBP elnöke újságíróknak el­mondta, hogy pártja és a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom közt nem jött létre semmi­lyen csöndes koalíció. Weiss elis­merte, hogy a délutáni órákban Vladimír Mečiar telefonon fel­hívta őt, s a nagyprivatizációról szóló törvényjavaslattal kapcso­latos álláspontjukról érdeklő­dött. Weiss a kormányfőnek megismételte, hogy készek tár­gyalóasztalhoz ülni, bár állás­pontjuk nem változott: legjobb lenne egy harmadik törvénymó­dosító javaslatot előterjeszteni. Ján Čarnogurský, a KDM el­nöke megerősítette, a két párt között teljes az egyetértés abban a kérdésben, hogy február 16-án a parlament napirendjén a nagyprivatizáció kérdésköre szerepeljen. A Konzervatív Demokrata Párt—Demokrata Párt vezetője, Pavol Hagyari tegnapi nyilatko­zatában kijelentette, Peter Weissnek azt a nyilatkozatát, amelyben a DSZM-et jobboldali­nak minősítette, pártja a jobbol­dali politika lejárätására tett kí­sérletnek tartja. A jobboldal ugyanis nagy súlyt helyez az egyén szabadságára, etikájára és az állam hatalmának korlátozá­sát tartja szükségesnek. Köbölkúti tévéstúdió - kényszerszüneten A rádió- és televíziós sugárzást felügyelő tanács keddi ülésén egyebek között arról is döntött, hogy beszünteti a 268/1993-as Tt. számú törvény követelményeinek eleget nem tevő köbölkúti tévé adását. - Miért hozott ilyen határozatot a tanács? - érdeklődtünk Kovács Ferencnél, Köbölkút polgármeste­rénél. - Az egykori szövetségi távközlé­si minisztériumtól volt engedélyünk a községi televízió üzemeltetésére. Ennek ellenére, elismerem, műszaki­lag nem befejezett még tévérendsze­rünk. Utólag állapítottuk ugyanis meg, hogy a privigyei Tesla által gyártott erősítők műszakilag elavul­tak, s azokat most kanadai gyártmá­nyú erősítőkkel akarjuk felcserélni. Pénzhiány miatt ezt korábban nem tudtuk megoldani. Mindezek ellené­re eddig senkinek sem volt kifogása a falutelevízió üzemeltetése ellen. A döntés tudatában az erősítőket minél hamarabb, feltételezem, hogy másfél hónapon belül ki tudjuk cse­rélni, és újra üzemképes lehet. A polgármester elmondta, jelen volt a tanács ülésén, ahol elhangzott, hogy a testület bírságolni szándék­szik azokat az önkormányzatokat, amelyek a szükséges engedély nél­kül működtetnek községi kábeltele­víziót. - Tiszteletben tartjuk a tanács döntését, bár egyéves működés után ez érzékenyen érint bennünket. A heti egyórás (vasárnaponként 14­től - 15 óráig) saját műsor ugyanis nagyon népszerűvé vált. Egyébként adásaink mindig a község konkrét problémáit, gondját-baját tükrözték, sok-sok tájékoztatást nyújtottak. Most mindez hiányzik. A testület ülésén olyan kérdések is elhangzot­tak, amelyek azt firtatták, milyen az adások szlovák-magyar nyelvi meg­oszlása. Valószínűnek tartom, hogy újraindításakor a tanács kérni fogja, hogy a magyarul elhangzott műsoro­kat a képernyő alján szlovák szöveg kísérje. Erre sajnos nincs műszaki berendezésünk, ezt képtelenek le­szünk megoldani. (mázsár) A téma: oktatásügyünk helyzete (Folytatás az 1. oldalról) zépiskolákat és a felsőfokú oktatást, beleértve a magyar egyetem kérdé­sét és a nyitrai problémákat is. En­nek alapján remélhetőleg kialakul oktatásügyünk átfogó képe, s nyil­vánvalóvá válnak a megoldandó kérdések. A terv szerint a találkozó eredményeként létrehozunk egy olyan szakmai csoportot, amely az elhangzottakból kiindulva kidolgoz­za a magyar oktatásügy közös kon­cepcióját, természetesen a Komá­romban elfogadott állásfoglalásra építve. • Kiket hívnak meg a találko­zóra? - Az első két találkozótól eltérő­en csak a meghívott szakemberekkel számolunk, akiket a négy magyar párt, a Pedagógusszövetség, a Cse­madok, valamint más társadalmi és kulturális szervezetek delegálnak majd. (A névre szóló meghívások alapján vissza kell majd igazolni a részvéteit.) Jelen lesznek a parla­menti képviselők és természetesen a sajtó képviselői is. (csizmár) „Az örökké elégedetlen kisebbség" (Folytatás az 1. oldalról) kisebbség összeférhetetlenségét is felemlegette. A szlovák-magyar együttélés stabilitásának biztosítéka dr. Ivo Hlaváček szerint nem a kisebbségi jogok kiterjedtsége, ha­nem a nemzetközi összehasonlítha­tóság, ami, mint mondta, Szlovákia számára ugyancsak kedvező. A tágabb nemzetközi rálátás fon­tosságára figyelmeztetett Klaus Fá­bián osztrák diplomata, aki úgy nyi­latkozott, hogy az elhangzott elő­adások nem minden vonatkozásban találkozhatnak osztatlan elismerés­sel. Az Európa Tanács 1201-es aján­lásaival kapcsolatban rámutatott, hogy az ET parlamenti közgyűlése és a miniszterek tanácsa nem jelent alá­és fölérendeltségi viszonyt. Vagyis az ajánlások egyik vagy másik szerv részéről történő elfogadása, illetve elutasítása nem jelenti azt, hogy ez­zel már azok el is vesztették értel­müket, s nem tekinthetők a kisebb­ségekkel szembeni magatartás bizo­nyos ismérvének. Az ajánlások betartásának tényle­ges állására kérdezett rá dr. Gyenge András, a Magyar Köztársaság Kül­ügyminisztériumának az európai együttműködéssel foglalkozó osz­tályvezetője, aki egyben azt a kér­dést is felvetette, hogy mik is valójá­ban a szlovák előadásokban oly sű­rűn emlegetett államhűségnek a tu­lajdonképpeni ismérvei. A szlovák részről elhangzott válaszok csak nagy általánosságban az ország terü­leti épségének megóvására hivatkoz­tak, valamint a hazafiság meglehető­sen szétfolyó érzelmi összetevőire. Szót kaptak a szlovákiai kisebbsé­gek képviselői is. Bauer Győző aka­démikus, a Csemadok elnökeként jellemezte a szlovákiai magyarság léthelyzetét. Az elégedetlenségnek hangot adva abból indult ki, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánya eleve nemzetállami, nem ismeri el a kisebbségek államalkotó jellegét. Az elnöklő Ján Jursa az akadémikus helyzetértékelését kifejezetten poli­tikai színezetűnek, sőt politikai párt­vezérektől megszokott hangnemű­nek minősítette. A többi kisebbség képviselői a hivatalos nemzetiségi politikát illetően elégedettséggel nyi­latkoztak. Időközben meglehetős időzavar­ba került a tanácskozás. Számos lé­nyeges, így például a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos előadás el sem hangzott. Mindinkább a kapko­dás lett úrrá, az irányítók tárgyisme­retének fogyatékosságaival kapcso­latos benyomást keltve. így az el­nöklő Ján Jursa több meghívott beosztását összekeverve a végén Szencet járásnak nevezte ki, ahol a meghívottak délután a program szerint találkoztak a dél-szlovákiai önkormányzatok képviselőivel. (kiss) Bombázták az elnöki palotát (TA SR-hír) - Gulbuddin Hek­matjar miniszterelnök híveinek harci repülőgépei tegnap bom­bázták Kabulban az elnöki palo­tát - közölte az AIP hírügynök­ség. A jelentés szerint minden bomba célt tévesztett. A száraz­földi egységek támadását is visz­szaverték a Burhanuddin Rabba­ni elnökhöz hű erők. A támadá­sokra válaszúi a kormányzat harci repülőgépei Logar tarto­mányban bombázták a felkelők által kiépített kifutópályát. Közben a semleges mudzsahi­dek csoportjai elküldték megbí­zottjaikat, hogy közvetítsenek a két ellenséges fél, az államfő­höz, illetve a kormányhoz hű erők között. Ez a szembenállás január else­jén kezdődött, illetve újult ki. Az egyik oldalon Hekmatjar áll és szövetségese, az üzbég szár­mazású Abdul Rasid Dosztum tábornok, a másikon Rabbani elnök. Oroszország a Biztonsági Tanács összehívását kéri

Next

/
Thumbnails
Contents