Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-04 / 28. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ szól HATTYÚDAL Jozef Moravčík szerdai külpolitikai expozéja alighanem hattyúdalnak tekinthető. Maga a külügyminiszter is meglehetősen szárnyaszegettnek tűnt, amikor körülnézett a parlamentben és látta: a karzaton teljes létszámban megjelentek a Pozsonyban akkreditált nagykövetek, ám a kormánytagoknak fenntartott két padsor nem és nem akar megtelni. Üresen maradtak a székek mindvégig a külügyminiszter csaknem háromnegyedórás beszéde alatt. Ez egyértelmű üzenet volt Moravčík címére: Vladimír Mečiar és kabinettársai meghallgatásra sem tartották érdemesnek az expozét, fittyet hányva arra, hogy a szép számban megjelent diplomaták esetleg megrökönyödnek a kormány demonstratív távolmaradása láttán. A külügyminiszternek így kellett lakolnia azért, hogy a múlt hétvégén nem tartotta rossz megoldásnak egy szélesebb kormánykoalíció létrehozásának a gondolatát. Á szlovák diplomácia vezetője hiába tett úgy még tegnapelőtt is lapunk érdeklődésére, mintha nem érezné s nem éreztetnék vele, hogy miniszteri bársonyszéke igencsak inog alatta. Beszédének zárómondataiból az ellenkezője derült ki: nyíltan ki mert mondani bármit, mint akinek már nem lehet vesztenivalója. A tüntető távolmaradásukkal őt lejáratni igyekező kabinettársainak címezte a következő mondatot: nagyon káros jelenség, hogy Szlovákia érdekei helyett párt-, sőt, személyi érdekek kerekednek felül, ami a politikai pártok éretlenségéről tanúskodik. Ha az önzés lesz úrrá egy ország politikájában, akkor a legjobb diplomácia sem képes helyrehozni a sorozatos ballépéseket. Nos, a szlovák politikában már megszokhattuk, hogy ilyen őszinteségi rohamokért fizetni kell. Ha éppen miniszter az illető, akkor a kormánytagságával. Ezekután most már csak türelmesen ki kell várni, mi lesz az a banánhéj, amelyen végérvényesen elcsúsztatják Jozef Moravčíkot. Michal Kováč kudarccal felérő varsói látogatása miatt a felelősséget nem sikerült a nyakába varrni, de a hibakeresés a miniszterelnöki irodában vélhetően szorgalmasan folytatódik. Fogadni mertem volna: a külügyön kérik majd számon, hogy Szlovákia nem az elsők között írta alá a békepartnerség programot, hiszen a kormányfő a Clintonnal való találkozó után kijelentette: legjobb lenne elsőként csatlakozni a NATO-tervhez. Épp e jegyzet írása közben érkezett a fax a külügyminisztériumból, miszerint Szlovákia csatlakozik a programhoz. Moravčík tehát ezt a szelet kifogta a kormány vitorlájából. De azt már aligha ússza meg, hogy a nyakába varrják a szlovák válasz kéthetes késését az Európai Unió szakértőinek vízmegosztási javaslatára. A külügyminiszterre tehát izgalmas napok várnak. A végnapok... P. VONYIK ERZSÉBET Boross Péter a magyar kisebbségről (Budapesti tudósítónk jelenti) Hibás az a megközelítés, amely a kisebbségi, nemzetiségi ügyet azonosítja a háborús veszéllyel. Jugoszláviában nemzetek közötti háború folyik, s kizárt dolog, hogy azok a szomszédos országok,

t amelyekben magyar kisebbség él, odáig jutnának el, hogy e kérdésből hasonló súlyú konfliktus alakuljon ki - jelentette ki Boross Péter magyar miniszterelnök abban az interjújában, melyet szerdán késő este sugárzott a Magyar Televízió Új Világ című magazinja. A továbbiakban kifejtette: Budapest részéről a szándék egyértelműen az, hogy békés eszközökkel, a megértést keresve, ugyanakkor kitartóan képviselve a határokon túl élő magyarokat, mindig politikai eszközökkel kell próbálkozni megoldani a problémákat. „A határon túli magyarságnak az az igénye - leegyszerűsítve -, hogy magyarként élhessen, magyar nyelven tanulhasson, ahol többségben van, magyarul beszélhessen, akár a hivatalokban is, több száz éves helységneveit magyarul írhassa ki. A fő igény az, hogy magyarok maradhassanak, mert azok akarnak maradni. És ez elsősorban a nyelv szabadságát jelenti, az elnevezések szabadságát" - mondta Boross. A magyar kormányfő leszögezte: „Ki kell mondani: az országnak és egyáltalán a magyaroknak nincs olyan törekvése, hogy nekirohanjon azoknak a határoknak, amelyeket békeszerződések garantálnak. Mert sokaknak az a főbiájuk szomszédságunkban, hogy ha valahol magyar nyelven írják ki a község nevét, magyarul tanít a tanítónő és a gyerekek magyarul beszélnek, akkor mindez biztos azért történik, hogy a határvonalat megváltoztassák." Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az említett kisebbségi igényeknek a teljesítése Nyugat-Európa sok régiójában olyan természetes, hogy nem is merül föl problémaként. Az interjú végén Boross elmondta, hogy közelgő franciaországi látogatása során párizsi kollégáival a kisebbségek problémájának lehetséges megoldásáról, az ún. Balladur-tervről is tárgyalni kíván. KOKES JÁNOS JELCIN TÖRTÉNELMI LÁTOGATÁSA ELŐTT Bombamerénylet Tbilisziben BUDAPEST-FERIHEGY Zsirinovszkij ismét jeleskedett (Budapesti tudósítónk jelentése) Nagy felfordulást okozott tegnap délelőtt a budapesti Ferihegyi repülőtéren Vlagyimir Zsirinovszkij, a magát liberálisnak nevező orosz politikus, aki háromtagú kíséretében Mercedes gépkocsin érkezett Belgrádból a magyar fővárosba, hogy onnan a Malév menetrendszerű járatával továbbutazzon Moszkvába. A politikus alig két perccel a gép indulása előtt érkezett meg a repülőtérre, s lehurrogta a Malév illetékesét, aki közölte vele, hogy elkésett. „Az orosz parlament képviselője vagyok, tartóztassák fel a gépet"— kiabálta Zsirinovszkij. Miután a Malév illetékesei mégis úgy döntöttek, hogy a gép megvárja Zsirinovszkijt, az orosz politikus nem találta a repülőjegyét. Ezúttal azonban kísérőit dorgálta meg. A jegy végül is Zsirinovszkij kabátzsebéből került elő. Ujabb éles szóváltásra, a politikus kilenc kézipoggyásza adott okot, mert azok felvitelét az utastérbe nem engedélyezte a Malév embere. Léphaft Pál rajza Zsirinovszkij erre megfenyegette az illetőt, hogy a „fejét veszi", ha valami eltörik a csomagokban. Ugyanakkor az egyik kísérő kézipoggyászában a repülőtér biztonsági szolgálata lőszer nélküli pisztolyt talált, amit a nemzetközi szabályoknak megfelelően elvettek tőle. A fegyvert páncélszekrénybe helyezték es a gép kapitányának adták át, aki Moszkvában adta vissza tulajdonosának. (kokes) Dél-Afrika: áprilisban választások (TA SR-hír) A Dél-afrikai Köztársaságban április 26-27-én tartják meg az első olyan demokratikus választásokat, amelyen tekintet nélkül a faji hovatartozására, minden szavazásra jogosult polgár részt vehet. A hírt szerdán jelentette be hivatalosan a pretoriai állami televízió. A választások dátumának hivatalos bejelentése annak előestéjén történt, hogy újabb háromoldalú találkozóra került sor a kormány, az Afrikai Nemzeti Kongresszus, valamint a Szabadság Szövetségébe tömörülő konzervatív jobboldali és baloldali pártok képviselői között. TÁVOL DAVOSTÓL UKRAJNA Túszejtés az óvodában (TA SR-hír) Az Ukrajna keleti részén fekvő Suhodolszkban tegnap egy kézigránáttal felfegyverzett ismeretlen férfi óvodásokat ejtett túszul, majd a helyi hatóságoktól gépkocsit és fegyvereket követelt. A túszejtő végül is egy mentőautót kapott, majd két gyereket magával vitt és a legutóbbi jelentés szerint elindult az orosz határ felé. Az esetről beszámoló Reuter hírügynökség az esti órákban jelentette: a biztonsági erőknek a rosztovi repülőtéren sikerült lefegyverezniük és letartóztatniuk a túszszedőt, aki állítólag Nagy-Britanniába akart repülni. Davos jóformán ugrásnyira van Pozsonytól, alig valamivel távolabb, mint München. A szlovák politikusok ennek ellenére nem vették a fáradságot, hogy ott legyenek a svájci városkában tartott idei világgazdasági fórumon. Igaz, sebtében azért mégis menesztettek egy vállalatigazgatót, hogy szó ne érhesse a ház elejét. A Kerametall igazgatója alighanem mindvégig érezhette, hogy ő nem más, mint pótmegoldás, hiszen a fórumon állam- és kormányfők, a világ legelismertebb bankszakemberei, csúcsmenedzserek adták egymásnak a kilincset. Egyszóval: minden magára valamit is adó ország legalább kormányszinten képviseltette (TA SR-jelentés) Borisz Jelcin tegnap egynapos villámlátogatásra Tbiliszibe érkezett. Orosz elnök első ízben jár Grúziában azóta, hogy az egykori Szovjetunió tagköztársasága önállóvá vált. Jelcin grúziai látogatását Eduard Sevardnadze grúz államfő történelminek minősítette. Jelcin megérkezése után rögtön megkezdődtek a két politikus négyszemközti tárgyalásai, majd sor került mintegy 20 kétoldalú együttműködési megállapodás aláírására. A felek megkötötték az orosz-grúz barátsági és együttműködési szerződést, Jelcin elnök azonban közölte: a moszkvai parlament ezt csak azután ratifikálja, hogy sikerült teljes mértékben rendezni a konfliktust Abháziában és DélOszétiában. E két terület vezetői már Jelcin tbiliszi útja előtt tiltakoztak a grúz—orosz megállapomagát. Ha csak a szomszédoknál nézünk körül, láthatjuk, sem Göncz Árpád, sem Václav Klaus nem vetette meg a világgazdasági fórumot. Sőt, évente rendszeresen visszatérő vendégek. Aki ott járt, sok színvonalas előadást hallgathatott végig, szóba elegyedhetett, kávézgathatott kiváló elmékkel, s ha hinni lehet a szóbeszédnek, több szerződés, hitelmegállapodás ötlete is Davosban fogant, épp e kötetlen beszélgetések közepette. A cseh politikusok például jóleső érzéssel könyvelhették el azt a brit bankári kijelentést, hogy London és Prága nincs messze egymástól, várhatóan a közeli hónapokban nem lesznek restek beruházni Csehországban. dások ellen, amelyek kétoldalú katonai együttműködéssel is számolnak. A tárgyalások után tartott sajtóértekezleten Borisz Jelcin bejelentette: Oroszország kész katonai egységeket küldeni Abháziába, azzal a céllal, hogy intervenció esetén helyreállítsák a békét. Ugyancsak közölte, hogy a két ország együttműködik az abház és az oszétiai konfliktus megoldásában. Az AFP hírügynökség jelentése beszámolt arról is, hogy Jelcin tbiliszi látogatására rendkívüli biztonsági intézkedések közepette került sor, s az orosz elnök testi épségére és a rendre mintegy 5 ezer rendőr és különleges belügyminisztériumi alakulatok is ügyelnek. Ennek ellenére Tbilisziben néhány órával Jelcin érkezése előtt bombamerénylet áldozatává vált Nika Kekelidze, a grúz védelmi miniszter helyettese. Nos, Szlovákia ilyen bókokat, ígéreteket nem kapott, mert ha akadt is volna, aki ilyesmire szánja rá magát, nem talált olyan szlovák illetékest, akinek tolmácsolhatta volna. így utólag marad csak az irigykedés, hogy „lám a fránya csehek megint eloroztak előlünk egy halom külföldi tőkét". Nem lehet mentség a pozsonyi távolmaradásra az a magyarázat, hogy az elmúlt napokban minden honi politikusnak idehaza akadt sürgős dolga, s különféle párttanácskozásokon kellett megjelenniük. Ha komolyan gondolják azt a gyakorta hangoztatott jelszót, hogy minden alkalmat meg kell ragadni Szlovákia külföldi láttatására, akkor most kétségtelenül remek lehetőséget szalasztottak el. p. vonyik 1994. FEBRUÁR 4. NÉHÁNY SORBAN akis Lengyelországtól függ majd, hogy milyen hamar válhat a NATO teljes jogú tagjává - nyilatkozta tegnap Jerzy Milewski, a védelmi miniszter helyettese. Közölte továbbá: a lengyel hadsereg három-négy éven belül érhetné cl azt a szintet, hogy az Észak-atlanti Szövetség tagja lehessen. Mint ismeretes, Pawlak kormányfő Brüsszelben tegnap írta alá azt a keretmegállapodást, amellyel Lengyelország csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz. Tegnap a Kelet-európai országok közül negyedikként ugyanezt a lépést tette meg Észtország is. V

áclav Havel cseh elnök azt szeretné, ha a Cseh Köztársaság tervezett felvétele az Európai Unióba és a NATO-ba még hivatali ideje alatt, azaz 1997 végéig, illetve 1998 januárjáig megvalósulna - közölte tegnap az APA hírügynökség arra a nyilatkozatra hivatkozva, amelyet az államfő adott szerdán este a cseh televíziónak. Arra a kérdésre, hogy Csehországnak mit kellene megtennie négy éve alatt, Havel a következőket válaszolta: hosszú a feladatok listája, sok mindent el kellene érni az EU- és a NATO-tagságot, a privatizáció sikeres befejezését stb. K

anada ebben az évben 250 ezer bevándorlót akar befogadni - közölte szerdán a parlamentben Sergio Marchi a bevándorlás kérdésével megbízott miniszter. Szerinte ez „reális célkitűzés", hiszen tavaly ugyanilyen nagyságú kvótát állapítottak meg. C

ape Canaveralról tegnap középeurópai idő szerint 13 óra 10 perckor lőtték ki a Föld körüli pályára a Discovery űrrepülőgépet öt amerikai és egy orosz űrhajóssal a fedélzetén. A legénység nyolc napig folytat majd kutatásokat az űrben. Szerenádbotrány Cesar Gaviria nem állt át a dealerek oldalára, a terroristákkal sem kötött egyezséget, sőt tovább folytatja kíméletlen harcát az időközben megfogyatkozott kokainkirályok és kábítószercsempészek ellen, a napokban mégis komoly bírálatok célpontjává vált. Történt ugyanis, hogy a kolumbiai elnök felesége január végén amolyan pompás családi ünnepséget rendezett, amelyen Gaviria „szerenáddal" kedveskedett hitvesének. Minthogy nyilván alkalmatlan lett volna, ha maga adja a „szerenádot", az elnöki géppel hozatott szép kerek összegért szépen muzsikáló együttest Bogotába. A feleség örült, az elnök elégedett volt, míg csak azok a hitvány tirkászok és a pénzügyisek piszkálódni nem kezdtek... Miután a helyi sajtóban nagydobra verték, hogy az együttes „reptetése" mintegy 10 ezer márkába került, a pénzügyi hivatal, illetve a főügyészség elrendelte az eset, pontosabban az összeg eredetének kivizsgálását. Kaplak a kínálkozó alkalmon az igazságszerető ellenzéki politikusok is: nem titkolták többé a világ elől, hogy a First Lady olykor-olykor bizony a fegyveres erők helikopterét sem restellte igénybe venni, ha barátnőivel kívánt kiruccanni távolabbi vidékre. Most főhet a feje a kolumbiaiak amúgy igencsak közkedvelt elnökének, miként hozza helyre a kellemetlen ügyeket, simítja el a botrányt a „szerenád" miatt, amelyet - mint állítja - saját zsebéből finanszírozott. (urbán)