Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-03 / 27. szám, csütörtök

Piactér (Pri Trhovisku) 1 931 01 Somorja (šamorín) Tel./fax: 0708/26 48 Csiszolóanyag-nagyraktárunk kínálatából: • Csiszolópapír- és -vászon (lapok és szala­gok) • Vágó- és sarokcsiszoló korongok (flexek) • Kerámia köszörűkövek és -ko­rongok RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ÁRAKON! VK-198 FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1994. február 3. I. kiadás Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 27. szám PÉNZRŐL VAN SZÓ! Gond nélkül és megbízhatóan eladhatja szlovák és cseh cégek részvényeit. írjon a következő címre: R. C. A. brokerská firma Františkánska 5 040 01 Košice Hívja az alábbi számokat: 095/62 252 21, 62 275 81 A Kelet-szlovákiai kerületben néhány postahivatal is tájékozta­tást nyújt (az R. C. A. megjelölé­sű ablaknál) VK-181 kérdés Az egyeduralmi rendszerekben - legyen az a régmúlté, a jelené vagy akár a feltételezhető jövőé - minden lehetséges. Az is, hogy a német Habsburgok - noha ki­sebbséget képviseltek a monar­chiában, mégis - az uralkodók ők voltak. Napóleon korzikai lé­tére a franciák császára lehetett. Az osztrák Hitler csak hatalomra kerülésének előestéjén vette föl a német állampolgárságot. Sztá­lin, azaz Dzsugasvili is egy kis nép, a grúzok fia volt. Es ne feledjük, a szlovák Husák sem azért lett a közös köztársaság első és egyben utolsó kisebbségi elnöke, mert a csehekben fölül­kerekedett a demokratikus érzés. Miként működnek azonban ezek az erők a demokráciákban? Annyi bizonyos: ír miniszterel­nöke még nem volt Angliának, s az sem látszik valószínűnek, hogy Olaszországban osztrák miniszterelnököt válasszanak. Annál föltűnőbb viszont, hogy a finn védelmi miniszter, aki rá­adásul nemcsak hogy nő, de még svéd is, komoly esélyesként in­dul a finn elnökválasztásokon. Hogyan, hát lehet svéd elnöknő­je Finnországnak? A finnektől, persze, minden kitelik, jó példa erre, hogy po­zsonyi kereskedelmi képvisele­tükre (is) háromnyelvű (szlovák, finn, svéd) táblát szögeztek ki. De vajon mi telne ki tőlünk, akikről ugyancsak sokminden el­képzelhető. Vajon esélyes lehet­ne-e Borza Erzsébet a szlovák elnöki posztra, s mondjuk Mária Jakabová Göncz Árpád utód­jának? Mindkét ország alkotmányá­ból következően pont úgy elkép­zelhető, mint a finneknél. Na de a valóságban? BROGYÁNYI JUDIT Jozef Moravčík a szlovák-magyar viszonyról Mindig a másik fél a vétkes? AZ ÚJ SZÓNAK NYILATKOZIK A SZLOVÁK DIPLOMÁCIA VEZETŐJE Tegnap került a szlovák parlament napirendjére í külpolitika koncepciójáról szóló jelentés. Ennek apropóján kér­tünk interjút Jozef Moravčík külügyminisztertől. • Miniszter úr, figyelmesen elolvastam a jelentésnek azon részét, amely a szlovák—magyar viszonyt elemzi. Meglepett, hogy Szlovákia kizárólag Ma­gyarországot hibáztatja a két or­szág közötti, jónak éppen nem mondható kapcsolatért. - Nézze, lényegében Magyar­ország is ezt teszi - kizárólag a mi oldalunkon fedez fel hibá­kat. Tudatosítom, hogy ez nem normális helyzet, s változtatni kell rajta. Fel kell újítani a köl­csönös kapcsolatokat, vagy más mechanizmust kell kialakítani, amely hozzásegítene a vitás kér­dések tisztázásához, rendezé­séhez. • Nem gondolja, hogy sokat segíthetett volna a budapesti nagykövet kinevezése? Magyar­ország már régen megtette ezt a lépést. — Úgy vélem, budapesti kül­képviseletünk jól működik, te­hát valószínűleg nem ez a leg­főbb oka annak, hogy nem érjük el mindig a kívánt eredményt. A nagykövet kinevezése fontos, de nekünk időre volt, van szük­ségünk, csak most építjük diplo­máciai kapcsolatainkat. A nagy­követek kérdése minden bizony­nyal márciusig megoldódik. • Miként működik a szlovák külügyminisztériumban a ma­gyar referatúra? Értesüléseim szerint arra sincs emberük, hogy a nálunk megjelenő magyar sajtót monitorozzák. Több bo­Prikler László felvétele nyodalom okozója volt, hogy önök voltaképpen a magyaror­szági sajtóból értesültek például az Új Szóban megjelent cik­kekről. — Ezt a területet valóban meg kell erősítenünk. Jobb feltétele­ket kell teremtenünk. • Visszatérve az ön által elő­terjesztett jelentéshez. Ebben ir­redentizmussal vádolják egyes szlovákiai magyar politikai pár­tok képviselőit, akiket állítólag Magyarországról éltetnek. Tud­ják ezt bizonyítani? - Lényegében ezt tartja a köz­vélemény, s az említett megfo­galmazás a jelentésben volta­képpen a szlovákiai közvéle­ményt tükrözi. Bevezető beszé­demben azonban hangsúlyoz­tam, ennek nem kell feltétlenül a valóságot fednie. • Miniszter úr, ha egy ilyen súlyos mondat megjelenik a kor­mány előterjesztésében, akkor ez voltaképpen azt jelenti, hogy ez a kabinet véleménye is? - Elemeztük például Duray Miklós és mások kijelentéseit, (Folytatás a 3. oldalon) TARGYALT A SZLOVÁK PARLAMENT Merre tart a szlovák külpolitika? (Új Szó-tudósítás) Kemény össztűz alá vették tegnap az ellenzéki parlamenti pártok a szlovák kormányt a Szlovákia külpolitikai koncepciójáról szóló jelentés kapcsán. Jozef Moravčík külügyminisz­ter előterjesztését az ülésterem erkélyéről meghallgatták a Pozsony­ban akkreditált nagykövetek. Nekik is feltűnhetett, hogy a kor­mánypadsorok erősen foghíjasak. S erre a tényre a délutáni vita során sok képviselő is figyelmeztetett. A multilaterális együttműködés te­rén a szlovák külpolitika egyik legje­lentősebb eredményének Szlovákia biztonsági orientációjának meghatá­rozását, valamint a nemzetközi szer­vezetekbe való felvételt és az asszo­ciációs szerződés aláírását tartja a kormányjelentés. Az SZK-nak, Lichteinsteint kivéve, lényegében az összes európai országgal normalizált a kapcsolata. Nem sikerült teljes mértékben eloszlatni egyes országok kételyeit a szlovák belpolitika stabi­litását illetően - áll a vaskos jelentés­ben amely nagy figyelmet szentel a szomszédos országoknak. Alapjá­ban véve pozitívan értékeli a Cseh­országgal való kapcsolatot. Magyar­országról egyebek között azt írja: nem sikerült a két ország közti fe­szültségeket feloldani. Főként a ma­gyar fél miatt, amely nemzetközi fórumokon kísérletet .tett Szlovákia szavahihetőségének megkérdőjele­zésére. S tette ezt - áll a jelentésben - a nemzetiségi kérdés túlhangsúlyo­zásával, a kevésbé átgondolt szlovák lépések (például a táblák eltávolítá­sa) dramatizálásával. A jelentés az­zal is megvádolja a magyar felet, (Folytatás a 2. oldalon) SEMLEGES UGYAN, MÉGIS BERSTOP Nincs az a munkavállaló, akit megnyugvással töltene el a bérstopról, azaz a bérbefagyasztásról szóló döntés. Márpedig a szlovák kormány január 18-ai ülésén éppen ilyen döntést hozott. Már hozzászokhattunk, hogy január a pénztárcánkat leginkább próbára tevő hónap; az egyes termé­kek, szolgáltatások áremelését vagy ekkor hajtják végre, vagy ekkor jelentik be. Most is így történt, sőt, ennek tetejébe még bérregulációval is „megörvendeztetett" a kormány. Való igaz, nem sima bérstopról van szó. Ahogyan nem egyszerű piacgaz­daságot igyekszünk bevezetni, ha­nem az alkotmányban is lefektetett „szociális és környezetbarát" kapi­talizmust, úgy a bérreguláció sem lesz jelző nélküli, hanem semleges. Mi volt e népszerűtlen lépés mozga­tórugója, és kikre vonatkozik? Šte­fan Hálás, a munkaügyi és szociális minisztérium bérosztályának szak­embere elsőként a neutrális bérstop fogalmát ismertette: „Az 1994-re szóló állami költségvetés az idén 12 százalékos inflációt feltételez. Vagy­is a neutrális reguláció azt jelenti, hogy az éves bérnövekedés nem ha­ladhatja meg a 12 százalékot. Ter­mészetesen ez az átlag, tehát bizo­nyosan lesznek olyan vállalatok, amelyekben a bérfejlesztés a 10 szá­zalékot sem éri majd el. A kormány döntése mindaddig érvényes, amíg az infláció nem haladja meg jelentő­sen a prognosztizált nagyságot. Ha ez bekövetkezne, akkor a bérstop jelenlegi szabályait felül kellene bí­rálni. " A szakszervezetek feladatukhoz híven hevesen bírálják a kabinet ja­nuári döntését. Az előzetes megbe­széléseken, a háromoldalú érdek­egyeztető tárgyalásokon mindvégig ellenezték e megoldást. Azzal érvel­nek, a kormány 1993-ban is elvetet­te az általános bérreguláció tervét. Ha követeléseiket nem teljesítik, ak­- Mit akar itt? Hogy került ide? -Az állami költség­vetésen keresztül... Andrej Sekela karikatúrája kor az alkotmánybírósághoz fordul­nak, nyilatkozta a napokban Václav Števko, a szakszervezetek szövetsé­gének alelnöke. Štefan Hálás a szakszervezetek­ről szólva közölte, a kormány ismeri követeléseiket, érveiket, azonban nem elég állandó­an csak az inflá­cióra hivatkozni. „Figyelembe kell venni, hogy míg az össztermelés és a produktivitás ta­valy folyamatosan csökkent, addig a bérek ilyen vagy olyan mértékben, de emelkedtek. Az olló két szára mindinkább távo­lodik egymástól. Ezt megakadályo­zandó született a kabinet dönté­se" - tette hozzá Štefan Hálás. Egyébként az 1994-es állami költségvetésről szóló törvény 10. pa­ragrafusa megengedi a bérreguláci­ót. A 10. paragrafus 2. pontja szerint e lépés azokat a vállalkozói szubjek­tumokat érinti, amelyek alaptőkéjé­(Folytatás a 2. oldalon) igv Nézd­tűz! Sőt Vigyázz, figyelnek! -beleszólnak! Csak ne áltasd ruagad. Utóvégre téged is annyira izgat, amennyire engem. Milyen lesz? Hozzám is szól majd? Érdekel? Ben­ne lesz, ami másutt hiányzik? Mennyi? Miből? .? Most majd egy másik tá­borhoz tartozol, tartó­Eí,. tők alapján. Üj mérvadókat ígér ugyanis. Ez az, ami kell. Most tényleg jó volna egy kicsit mást is. Ö megpróbálja, ők megpróbálják, mi meg majd olvassuk, Kipróbál­juk. Na, próbáljuk csak ki! , Azt mondja, ez kell ne­ked. Akarod? Csak vono­a válladat bátran. »ad. A tiéd. Na de azért nézz bele! Próbáld csak ki légy szíves?! Na mondd, hogy kido­bott pénz volt. Elsőre. Nézd meg a másodikat is. De most még elég az első­re. Figyelj te is. Nézz te is. Azt mondja: tűz. Azt mondod; nézés. Azt mon­dom: Tűznézés. Tényleg nézd meg! Jobbra át! Fegyver in­dulj ! Lépésben nézz! Állj! Nemsokára: Tűz! Tűz-né-zés. Ennyi, (bit)

Next

/
Thumbnails
Contents