Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)
1994-02-24 / 45. szám, csütörtök
GAZDASAG 1994. FEBRUÁR 24. AZ OROSZ PIAC : Már nem politikai döntést, gazdasági megmérettetést feltételez Á néhai Csehszlovákia külkereskedelme sok szállal kapcsolódott az egykori KGST-piachoz, s azon belül a volt Szovjetunióhoz. Mindkettő' szétesése következtében a ráadásul ideológia terhelte kapcsolatok robbanásszerűen megszakadtak. Érzékenyen érintette ez Szlovákiát, hiszen képtelen volt a veszteségeket más piacokkal pótolni. A felszabadult oroszországi felvevőpiacon közben megvetette lábát a nyugati tőke, így komoly küzdelmet kell a hazai cégeknek folytatniuk azért, hogy úgyahogy érvényesülhessenek az egykor politikai döntésekkel működtetett gazdasági kapcsolatok. Hol tart ma az orosz-szlovák gazdasági együttműködés, milyenek a két ország kereskedelmi kapcsolatai, azok távlatai? Ezekre és további kérdésekre kerestük a választ Jurij Vasziljevics Zelenyickij]e\, Oroszország pozsonyi nagykövetsége kereskedelmi osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésben. - A szlovák-orosz gazdasági együttműködés - hála a Komáromi Hajógyárnak, amely gyakorlatilag egyedül maradt talpon a volt szocialista országok nagy hajógyárai közül - új határkőhöz érkezett. Tavaly az oroszországi folyami hajózás számára két új, korszerű folyami-tengeijáró hajót gyártott. Az idén Komáromban négy hasonló hajó készUl Oroszország számára, sőt jövőre a megrendelések számának növekedése várható. Az üzletben német tőke is érdekelt, amely az oroszországi folyamhajózási társaságnak hitelt nyújtott a hajók kihasználási jogának fejében. Ha netán az orosz fél nem teljesítené a megállapodásban lefektetett kötelezettségeit, a hajó - zálogként - a német cég tulajdonába kerül. Mivel Oroszország növelni akarja komáromi megrendeléseit, megegyezés született: az arhangelszki folyamhajózási vállalat elkészíti a hajótesteket, amelyeket vízi úton juttatnak el Komáromba, ahol elvégzik szerelésüket. Ez jő példa a kölcsönösen hasznos együttműködés továbbgondolására. O Milyen következtetés vonható le a tavalyi orosz-szlovák kereskedelmi mérleg értékelése kapcsán? - Noha nálunk is, Szlovákiában is csökkent a bruttó hazai termelés, a két ország kereskedelmi mérlege az előző évhez viszonyítva változatlan maradt. Ez kedvező jelenség. Bizonyítja, hogy a két ország figyelmet szentel a kölcsönös kereskedelemnek, jobban részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban. Értékelésünk szerint a tavalyi kereskedelmi mérleg (bár a hivatalos statisztika még nem készült el) 1 milliárd 400 millió dollár értékben mérhető. • Nem titok, hogy Szlovákia gáz- és kőolajszükségletét szinte teljes egészében Oroszország elégíti ki. Az elkövetkező években is számolhatunk oroszországi forrásokkal? - Szlovákiába tavaly hiánytalanul eljutott a kért 6 milliárd köbméter gázmennyiség. Mivel a Nyugat-Európába irányuló tranzil gázvezeték Szlovákián keresztül halad, ezért a szolgáltatásért a gáz egy hányadát ingyen kapta. Erről a problémakörről tárcaközi tárgyalások folytak, amelyek keretében az orosz fél biztosította Szlovákiát, hogy 2000-ig teljes terjedelemben garantálja az ország gázszükségletét. Ennek fejében Szlovákia ígéretet tett, kész vállalni nagyobb gázmennyiség tranzitszállítását Nyugat-Európába. Ugyanez mondható el a kőolajról is. Szlovákia megkapta a kért 4,5 millió lonnát. Meggyőződésem, hogy a helyzet az idén sem változik. • Az elmondottak ellenére az év elején úgy tűnt, kritikus helyzet adódik: a nyersolajszállítások néhány napig szüneteltek. Ön hogyan ítéli meg az akkor történtek hátterét? - Ha objektívan akarjuk megítélni a problémát, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kőolajszállításoktól függő országnak legalább egy hónapra elegendő tartalékkal kell rendelkeznie. Ilyen tartalék esetében az esetleges fennakadások nem jelenthetnek említésre méltó problémát. Január elején 2-3 napig valóban nem áramlott kőolaj a vezetékeken. A megállapodásokat ugyanis nem írták alá, az exporthányaddal kapcsolatban volt egy kis huzavona. A jelentősebb tartalékok hiányában sem élt át Szlovákia gazdasága ebből adódó komolyabb megpróbáltatásokat. Szerződések aláírásáról volt szó. Hogy ki volt a ludas? Bármilyen megállapodáshoz mind a két fél beleegyezése szükséges. Végül egyetértés született. Szlovákia egyébként a szurguti megállapodás megfigyelő tagja lett, s komoly intézkedéseket foganatosít, hogy a szurguti kőolaj kitermelésének, feldolgozásának és szállításának korszerűsítésébe történő beruházásokkal garantálja az orosz kőolaj biztos áramlását. • Történtek már konkrét szlovák tőkebefektetések? - Egyelőre nem, a kérdésben folynak a tárgyalások. • A szlovák kormány gyakran példálózik az ön által említett szurguti megállapodással. Mit képvisel ez az egyezmény? - A szurguti megállapodást a Független Államok Közösségének tagországai írták alá. Szlovákia (nemrégtől Csehország is) egyelőre megfigyelőként vehet részt a társulás munkájában. Amint taggá választják, Szlovákiát is megilletik majd a tagságból eredő jogok és előnyök. • A két ország kölcsönös kereskedelmének mérlegével egyik fél sem lehet elégedett. Hogyan lehetne fellendíteni a kereskedelmi kapcsolatokat? - A szlovák kormány kedvező befolyással lehetne, hogy emelkedjen a mezőgazdasági termékek szlovákiai kivitele Oroszországba. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari árucikkek iránt - ha a megfelelő feltételek is adottak lesznek - nagy kereslet mutatkozik Oroszországban. Mindemellett tudatosítani kell, hogy Oroszország nem hoz politikai döntéseket az egyes országokkal történő kereskedelmi partnerségről. A konkurencia, a minőség, az árak döntik el, kiből lesz partner és kiből nem. A földrajzi közelség, persze, eleve előny. • Mi a helyzet a vegyes vállalatok terén? - A szlovák-orosz vegyes vállalatok száma 120-ra tehető. Ezek apró - leginkább kereskedelmi, építőipari, közvetítői - cégek, amelyeknek a gazdasági kapcsolatokban, egyelőre, nincs lényeges jelentőségük. Az orosz tőke nagyon kis mértékben van jelen Szlovákiában, mindössze egymillió dollár értéket képvisel. Ez kevés. Szerencsére az utóbbi időben megjelennek olyan jelentős tervezetek is, amelyek megvalósítása számottevően bővítheti a két ország gazdasági együttműködését. Ilyen példá(Prikler László felvétele) ul annak a szlovák-orosz vegyes vállalatnak a létrehozása, amely az oroszországi űrkutatásban használatos távközlési rendszerek szlovákiai felhasználását tűzte ki célul. A cég benevezett a szlovák külügyminisztérium által meghirdetett s a folyamatos kozmikus összeköttetést és távközlést biztosítandó pályázati felhívásra. Nagyobb jelentőséggel bírnak az orosz-szlovák vegyes cégek. Jó példaként említheném az Orosz Föderáció Komi Köztársaságában működő Agrotrade szlovák-orosz vegyes vállalatot, amely az élelmiszeriparban alkalmaz sikerrel szlovákiai technológiákat. A cég például, amely már fejlesztésben gondolkodik, kétszersült- és tartóssütemény-gyárat épített, termékei népszerűek. • A szlovák kormányfő többször kijelentette, hogy Szlovákia az építőipar területén eséllyel kopogtathatna Oroszországban. - Szlovákiában valóban van egy sor felkészült vállalat, amelynek hasznos tapasztalatai vannak a gáz- és kőolajvezetékek, valamint vízi erőművek építésében. Ilyen például a Hydrostav. Tehát, ha létre tudjuk hozni a kölcsönösen hasznos gazdasági együttműködés alapfeltételeit, akkor Oroszország szívesen lát akár a Távol-Keleten is szlovák építőket. Ehhez kultúráink és hagyományaink rokonsága is hozzájárulhat. Ennek ellenére hangsúlyoznom kell, a pályázati alapelv, nem pedig politikai döntések határozzák majd meg, milyen épílővállalatok kapnak megrendelést Szibériában, a Távol-Keleten. A szlovák építőknek jó nevük van Oroszországban, és ez előny lehet. • A szállítási kapcsolatok kiszámíthatatlansága és a fuvarozásban tapasztalható bizonytalanság jelentős akadálya a szlovákorosz kereskedelemnek. Mi lenne a megoldás? - A vasúti fuvarozási díjak emelkedése Oroszországban, de Szlovákiában és Ukrajnában is negatívan hat a behozatalra. A nagyobb szállítási költségek miatt például a kuzbaszi kőszén túl drága Szlovákia számára. Ilyen esetben azonban - főleg ha folyamatos és nagyobb mennyiségű szállításokról van szó meg lehel egyezni a kedvezményes szállítási díjban. Ami pedig a fuvarozási körülményeket illeti, tény, hogy az Ukrajnán keresztülhaladó szállításokkal sok a probléma, ami már nemegyszer képezte kormányközi megbeszélések tárgyát. Szlovákia már megállapodást írt alá Ukrajnával a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről, és ez is hozzájárulhat a probléma orvoslásához. A vasutak pedig mind Szlovákiában, mind Oroszországban képesek növelni szállítási kapacitásaikat, ugyanakkor kevésbé kihasználtak a folyami és tengeri szállítási lehetőségek. • Ismert a kereskedelmi kirendeltség jó kapcsolata a szlovákiai vállalkozókkal. Milyen kéréssel, problémával keresik fel Önöket leggyakrabban az üzletemberek? - A legtöbben azt kérik, találjunk megfelelő üzleti partnert számukra. Igyekszünk minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni. Azt is vállaljuk, hogy az egykori Szovjetunió piaca iránt érdeklődő kereskedő vagy termelő cég kínálatáról tájékoztatjuk a Független Államok Közösségének üzleti köreit. Sokan érdeklődnek a gazdasági és kereskedelmi tevékenységet érintő oroszországi jogrend, az időszerű törvények, rendeletek iránt. A kérdéskörrel kapcsolatos tanácsadásban szorosan együttműködünk Szlovákia moszkvai nagykövetségének kereskedelmi osztályával. Az utóbbi időben még egy probléma kapcsán fordulnak hozzánk üzletemberek: az országba szállított árunak meg kell felelnie az egészség-, környezetvédelmi és a biztonsági követelményeknek. Az árucikkeknek tehát ellenőrzésen kell átesniük, amit bizonyítvánnyal kell igazolni. Csak így juthat áru Oroszországba. Az orosz minőség-ellenőrző hivatal megbízásából az ellenőrzést szlovák ellenőrök, és nemzetközi cégek végzik. Az aránylag szigorú törvény hatályba lépését követően nem észleltünk különösebb bonyodalmakat. Az oroszországi követelmények ugyanis a nemzetközi előírásokból indulnak ki, amelyekhez a szlovákiai normák is igazodnak. A gyakorlat kényszerítette ki ezt a fogyasztót védő törvény meghozását, mert számos esetben rossz minőségű áru, az egészségre káros anyagokat tartalmazó élelmiszerek kerültek piacunkra. • Mit tanácsolna az orosz piac iránt érdeklődő szlovákiai üzletembereknek? - Ne várják, amíg valaki kézen fogja őket, s elvezeti a megfelelő partnerhez. Keresni kell a konkrét kapcsolatokat, s minél hamarabb meg kell jelenni az orosz piacon. Ez a legfontosabb! Szlovákia számára Oroszország jelentős partner, ezt az üzleti szférának tudatosítania kell. Észlelünk egy egészséges szlovákiai aktivitást. Az is előny, hogy a szlovákiai vállalkozók nemcsak Moszkvára összpontosítanak, más országrészekkel is keresik a kapcsolatokat. Felhívnám a figyelmet arra, hogy erősödött a versenyhelyzet, ezért fontos a garantált minőség mellett meggyőző árkínálattal jelentkezni. Elmúlt ugyanis az az időszak, amikor az orosz piac bármilyen minőségű árut befogadott. MÁZSÁR LÁSZLÓ DUNASZERDAHELY: Nagyberuházás a városközpontban Egy többcélú, hatszintes, négyemeletes épület létesítése Dunaszerdahelyen - benne hatvanágyas szállodával, bankkal, biztosítóintézettel, irodákkal és kétszintes luxuslakásokkal - a célja az MGDS részvénytársaságnak, amelynek alapító oklevelét a múlt héten pénteken írta alá Öllős Árpád polgármester, Miklós Béla, a Miklós Co. vállalat tulajdonosa és Gajdos Imre, a részvénytársaság vezérigazgatója. Az MGDS Rt., amelynek részvényei 15 százalékban a város és 85 százalékban a Miklós Co. közt oszlanak meg, a 250 millió koronásra tervezett akciót a városközpontban, a tejbártól az egykori iskoláig húzódó területen tervezi. - Ez a rész a városképben kellemetlenül hat, ráadásul a ma már kihasználatlan iskolaépületet nem lehet felújítani, és csak azért nem bontottuk le, mert hiánya még inkább megbontotta volna a városképet - mondja Öllős Árpád. Helyette egy modern és a tervekből ítélve valóban szép épület létesül. Tervezője a pozsonyi Suchánek-Krepop építészpáros, amely többek közt a fővárosban nemrég elkészült Perugia szálló átépítését is tervezte. A tervezők eredeti elképzeléséhez képest mindössze a homlokzat módosult valamelyest, mégpedig azután, hogy Makovecz Imre és munkatársai véleményezték azt a városfejlesztési tervet illető elképzeléseik alapján. Az épületben helyet kapó pénzintézetek közül a biztosítót pályázat útján választják ki, a bank viszont újdonság lesz. Ezzel kapcsolatban Miklós Béla csak annyit árult el, hogy lehetőleg teljesen önálló, de mindenképpen dunaszerdahelyi székhelyű intézményt terveznek. A beruházás finanszírozásába a jövendő tulajdonosokon és bérlőkön kívül külföldi tőkét is bevonnak, sőt várhatóan még az idén meghirdetik a régió első nyilvános részvényjegyzését is. Miklós Béla szerint ugyanis a régióban van pénz, csak befektetéséhez megfelelő garanciákat kell adni. Az MGDS részvénytársaság megalapításával tehát megteremtődtek annak feltételei, hogy a régió legnagyobb magánberuházásával Dunaszerdahely városközpontja egy új, meghatározó jellegű létesítménnyel gazdagodjon. Jelenleg még a tejbárral kapcsolatos vagyonjogi vitákat kell lezárni és ezután - várhatóan még az idén megkezdődik a terület előkészítése. A kivitelezőket versenytárgyalás útján választják ki; a feltételek nagyon szigorúak, a hazai jelentkezőktől például elvárják, hogy a határidők meg, nem tartása esetére megfelelő biztosítékokat helyezzenek letétbe. (tuba) Ezen a részen nemsokára egy modern, többcélú létesítmény építése kezdődik. (A szerző felvétele)