Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-23 / 44. szám, szerda

GAZDASÁG •Ó/szói 1994. FEBRUÁR 23. Mi lesz a háztartási hulladékkal? A programok készek, már csak dolgozni kell A háztartási és más kommunális szemét elhelyezése a községek dolga, de mivel ez meglehetősen nagy költségekkel és sok szervezéssel jár, eddig kevés önkormányzat szánta rá magát a probléma végleges megoldására. Elemír Galovičcsal, a környezetvédelmi minisztérium hulladékgazdálkodási főosztályának vezetőjével arról beszélgettünk, milyen szerepet vállal ezen a téren az állam. - A hulladékgazdálkodást országos szinten több előírás is szabályozza, a hulladékokról és a hulladékgazdálkodást felügyelő államigazgatási szervekről szóló törvénytől kezdve egészen a legújabbig, a környezetvédelmi minisztériumnak a szakvéleményekről és az ezek kidolgozására jogosult személyek kiválasztásának módjáról szóló rendeletéig. Ezek és az ehhez hasonló jogszabályok egyértelműen meghatározzák a hulladékgazdálkodásban érintettek kötelességeit. Érvényes ez a községekre is, amelyek a kommunális hulladék termelőinek számítanak. Ezzel egyidőben viszont a jogszabályok a községeknek is lehetőséget adnak rendeletek kiadására, amelyekben a számukra legmegfelelőbb módon szabályozhatják a kommunális hulladék kezelésének módját. Így például utasíthatják a polgárokat a szeparálásra, megszabhatják az elszállítás módját, az utólagos válogatást, a másodlagos nyersanyagok visszanyerését vagy a szeméttárolóban való elhelyezését. O Mindez azonban komoly költségekkel jár, ami gondot okoz a községnek és a polgároknak egyaránt. - Tény, hogy a községek és a polgárok jelenlegi leterhelése mellett csak fokozatosan vezethetjük be az új megoldásokat. Ennek érdekében a környezetvédelmi minisztérium kidolgozta a kommunális hulladék kezelésnek és a szeparált hulladékgyűjtésnek a stratégiáját. Ennek értelmében takarékossági okokból elsősorban az újrahasznosítható frakciókat kell elkülöníteni, és bevezetjük a kommunális hulladék ún. háromszintű kezelését, aminek köszönhetően csökkennek a községek és a polgárok költségei. Lényege, hogy a szeparált gyűjtés községi szinten, de a szállítás, utólagos válogatás és esetleg kisebb mértékben a recikláció, illetve a megsemmisítés már regionális szinten folyna. A hulladéktárolókat tehát semmiképpen sem az egyes községek, hanem inkább a régiók létesítenék. Végezetül pedig a recikláció és a hulladékok megsemmisítése elsősorban országos szinten folyna. O Egy ilyen rendszer bevezetése várhatóan nem lesz egyszerű. Melyek lesznek az első lépések? - Az új rendszer a kommunális hulladékot kihasználható, potenciálisan kihasználható és hasznosíthatatlan részre osztja. A kihasználhatóak közé jelenleg a papír-, üveg-, fém- és a szerves hulladékok tartoznak. Ez összesen a kommunális hulladék 45-55 százalékát teszi ki, és ennek kell a legnagyobb figyelmet szentelni. Abból indulunk ki, hogy ezek másodlagos nyersanyagként eladhatóak. A papírt átveszik a papírgyárak, az üveget a nemšovái Skloobal, a fémeket a kohók dolgozzák fel, a szerves hulladék pedig komposztálható. A többi hulladékot csak a lehetőségekhez mérten érdemes szeparálni, mivel felhasználásuk egyelőre korlátozott. Így például a műanyagok - amennyiben nem fajták szerint gyűjtötték őket - jelenleg csak kevésbé attraktív módon használhatók fel. Ezért ezekre az anyagokra csak mint potenciális nyersanyagforrásra tekintünk, amely fajta szerint elkülönítve - például a műanyagfólia vagy a PET-flakonok - szintén feldogozható. A többi összetevő közül említést érdemelnek a szavatossági idejüket már elveszített gyógyszerek, elemek, fénycsövek, amelyek rendkívüli mértékben lerontják a kommunális hulladék minőségét, ezért meg kell akadályozni, hogy belekerüljenek. A hulladékgazdálkodási program minderre fokozatos megoldást javasol. A járási környezetvédelmi hivatalok kidolgozták a járási szintű, a körzeti hivatalok a körzeti programokat, és hasonló feladatot kaptak a hulladékok termelői is. A községeknek ezeket január 13-ig kellett a hivatalokba beadniuk. Ezeket a programokat a környezetvédelmi hivatalok csak akkor hagyják jóvá, ha összhangban lesznek a vonatkozó előírásokkal. Mi ezt a folyamatot hosszabb távra tervezzük. A programok 1996-ig szólnak, és ezután két újabb ütemben kétezerig, illetve kétezerötig hosszabbítjuk meg azokat. Ennek az az előnye, hogy az időközben szerzett tapasztalataink alapján így kiegészíthetjük a teendőket. Q A hulladékgazdálkodás szinte mindenki számára újdonság, így általános a taMEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET - KIFELÉ A KÁTYÚBÓL Csenkén az anyagi érdekeltségre alapoznak A 257 tagú és 48 alkalmazottat foglalkoztató Csenkei Mezőgazdasági Szövetkezetben még a mérlegkészítés finisében jártunk. A határban szépen zöldell a 420 hektáron vetett kenyérnekvalő, a műhelyekben a gépek karbantatása, javítása, az irodákban pedig az összegzés folyt. Elfoglaltsága ellenére Tóth Gyula, a szövetkezet elnöke talál annyi időt, hogy elbeszélgessünk a múlt évi gazdálkodásuk eredményeiről. A szövetkezet transzformációja után földterületük mintegy felének van már tulajdonosa, de még vagy 600 ha körüli az olyan terület, amely az elkobzott - konfiskált, dekonfiskált - földek kategóriájába tartozik. Ezek - főleg vajasvatai - jogos tulajdonosai alig várják, hogy mielőbb rendeződjenek a tulajdonviszonyok, de a földhivatal nagyon lassan intézi. így az egyes ágazatok - a szarvasmarha-tenyésztés kivételével, melyet eddig senki sem mert vállalni - korlátolt felelősségű társasággá alakulva önálló tevékenységet folytatnak. Ezek után a kft.-k, vagyis az egyes ágazatok és a szövetkezet közötti viszonyt, illetve együttműködést szerződés játékszabályai rögzítik. Valójában mit mutatnak az eddigi eredmények, a kft.-k miként sáfárkodtak lehetőségeikkel? - Noha a végső adatok még hiányoznak, azt már látni, hogy a mezei növénytermesztés a körülményeihez képest jó évet zár. Ha mennyiségben el is maradnak az elképzelés szintjétől a hozamok, a nagyobb árak kedvezően hatottak a bevételek alakulására. A szőlő, a kajszi és az őszibarack termését sajnos elvitte a fagy, az almára viszont nincs felvevőpiac. Jelenleg is 42 vagon jó minőségű alma van a tárolóban,, dc még 6-7 koronáért sem kell senkinek. Az állattenyésztés is nulla körüli eredménnyel zár, bár ezen a jelenlegi gazdasági körülmények ismeretében nem is lehet csodálkozni. Itt nem árt megjegyezni - mondja Tóth mérnök - , hogy a jelenlegi árképzés és egyéb, az állattenyésztéssel összefüggő kedvezőtlen feltételek miatt a szarvasmarha-tenyésztés a legtöbb helyen ráfizetéses. Nálunk az egy tehénre eső évi fejési átlag 4600 liter, és az eladott tej 58 %-a első minőségi osztályban került értékesítésre. Összességében tehát a szövetkezet sem nyereséget, sem veszteséget nem produkált. Kedvező eredménynek számít ez náluk, mely a szövetkezet belső privatizációjából eredő anyagi ösztönzők hajtóerejét igazolja. Miről is van szó? - Lényegesen megváltozott a dolgozók munkához való viszonya, és javult a munkafegyelem - mondja a szövetkezet elnöke. Ugyanazt a feladatot kevesebben és jobban is el tudják végezni, ennek köszönhetően jövedelmük is nőtt. Az anyagi motiváció a kft.-kben dolgozók gazdaszellemének kialakítására is jótékonyan hatott. A szövetkezet tavaly a 27 millió koronás bankhiteléből 21 milliót úgy faragott le, hogy ez nem ment a szövetkezet vagyonának a rovására. Sajnos, a tartoTÁMOGATÁSI ALAP Dotáció helyett kedvező hitelek Nyílt titok, hogy a hazai agrárágazat elhúzódó válságából fakadó pénzügyi gondok miatt pár év óta elsősorban a műszaki fejlesztést terelték mellékvágányra a megélhetési gondokkal küszködő termelőüzemek. A tárca vezetése, tudatosítva a helyzet tarthatatlanságát és helyet adva az érdekvédelmi szervezetek követeléseinek, lépni kényszerűit. Mivel az állami költségvetés által jóváhagyott támogatásokra fordítható összeg csak a legfontosabb agrárpolitikai célok megvalósításának támogatására elég, s nem jutna belőle a továbblépéshez nélkülözhetetlen műszaki fejlesztésre és beruházásokra, kifejezetten erre a célra egy alapot hoztak létre, amely visszafizetendő, ám a jelenlegi pénzügyi viszonyok között rendkívül kedvező kamatú hitelek folyósításával segíti majd a termelőket a műszaki fejlesztésben, a géppark és a termelési berendezések, felújításában. Szakmai körökben érdeklődéssel várják, hogy a Támogatási Alap alapszabályának elfogadása után hogyan kezdi meg és folytatja tevékenységét ez a pénzUgyi intézmény. Erről tájékoztatta a minap a mezőgazdasági termelőket Nyitrán dr. Marián Kudlej, a földművelési minisztérium illetékes munkatársa. Ma már közismert, hogy a Támogatási Alap az eredeti elképzelésekkel ellentétben az idén csupán 750 millió koronával számolhat. Ezt az összeget fordíthatja kedvező ka matú hitelek, illetve bankgaranciák nyújtására. Az elképzelések szerint a hiteleket 5-6 százalékos kamattal, a garanciákat 1 százalékos kezelési költséggel folyósítanák. Az agrártermelőknek jelenleg 3 forrás áll rendelkezésükre beruházási céljaik megvalósítására. Az állami támogatások forrásai ezen a téren nagyon szűkmarkúak, csak kifejezetten meghatározott célokra vehetők igénybe, a bankhitel pedig a jelenlegi kamatlábakat és az ágazat teljesítőképességének szintjét figyelembe véve túlságosan kockázatosnak tűnik. A Támogatási alap a harmadik lehetőség, amelynek révén kifejezetten ágazati célokra kedvező kamatú hiteleket kaphatnak azok az agrárvállalkozások, amelyek a mezőgazdaságban, az ágazati szolgáltatásokban, valamint az élelmiszeriparban, a víz- és erdőgazdálkodásban működnek. Az alap négyfajta módon biztosít pénzügyi forrásokat a tervezett beruházások megvalósításához. Elsősorban visszafizetendő hitelek révén, amelyeket a dotációknak megfelelő feltételek alapján folyósítanak. Gyakorlatilag a teljes beruházás értékének 40 százalékára kaphat hitelt a kérvényező 5-6 százalékos kamatra, 2-7 évig terjedő futamidővel. Ugyanennek a beruházásnak a fennmaradó 60 százalékára pedig bankgaranciát vállalhat az alap. Az elképzelkések szerint az így garantált hitelek esetében a bankoknak lehetőségük lesz a kockázat csökkenése miatt 1-2 százalékos kamatcsökkentésre is. Megtörténhet azonban, hogy a vállalkozást átmenetileg anyagi nehézségek sújtják. Ebben az esetben fennáll annak a lehetősége, hogy az alap kölcsön formájában akár 3 évig átvállalhatja a pénzügyi kötelességek teljesítését. A negyedik támogatási módszer a termőföld piacának kialakításával kapcsolatos. Az alap ugyanis földvásárlás céljaira hosszú távú hiteleket folyósít majd, amelyek a vásárolni szándékozott terület nagyságától és a termőföld minőségétől függnek majd. E hitelek 15, 20, sőt 25 éves futamidőre lennének folyósíthatók. A tervek szerint elsősorban a kisebb és gyengébb minőségű parcellák vásárlására lesz majd kedvezőbb kamatú, hosszú távú hitel. Az idén a Támogatási Alap felhasználható forrásait három fő területre összpontosítják. A mezőgazdasági vállalkozások és szolgáltatások, az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdálkodás támogatására. A mezőgazdasági vállalkozások keretében prioritást élveznek a hatékony és takarékos talajművelést szolgáló új gépek és berendezések, az új betakarítógépek, traktorok és fejőberendezések vásárlására folyósított támogatások. Ki igényelhet hitelt a Támogatási Alaptól? Elsősorban az az agrárvállalkozó, akinek megvalósításra váró vállalkozói terve van, s aki bevételeinek legalább a felét mezőgazdasági termelésből vagy pedig ágazati szolgáltatásokból szerzi. Egyúttal köteleznie kell magát, hogy a vállalkozói tervük megvalósítása után is megtartja ezt az arányt. Az élelmiszer-ipari vállalkozások területén úgyszintén érvényes a megkötés, hogy a vállalkozó bevételének 50 százalékát erről a területről kell szereznie. Sőt, az élelmiszeripari vállalatoknak be kell bizonyítaniuk, hogy rendesen teljesítik a szállítókkal szembeni kötelezettségeiket, valamint a vásárolt alapanyagnak legalább a 70 százaléka hazai termelőktől származik. Az alap ezenfelül előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyekben a termelővállalatok rendelkeznek vagyoni többséggel. Az erdőgazdálkodásban elsősorban a környezetkímélő gazdálkodási módok számíthatnak támogatásra. Sajnos, az említett három terület egyikében sem számíthatnak az érdeklődők építkezési beruházások támogatására. Esetleg néhány rekonstrukcióra, felújításra jut pénz. Az igénylők a lakhelyükön illetékes Regionális Földügyi és Információs Központban a vállalkozói tervezet bemutatásával igényelhetnek hitelt. Ezeket a hivatal és a mezőgazdasági kamara szakemberei, valamint az adott pénzintézet illetékesei bírálják el. Véleményükkel kiegészítve a kérvény az alap tanácsa elé kerül jóváhagyásra. Odaítéléséről a végső szót a földművelési miniszter mondja ki. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Archívumi felvétel pasztalathiány. Nem tervezik valamiféle adatbázis kialakítását, amely tartalmazná az ezzel foglalkozó cégek és szakemberek adatait? - Ez a gondolat már kezdettől fogva jelen van. Eleinte csak az ágazatban működő vállalatok, illetve az ilyen célra szolgáló berendezések jegyzékét állítottuk össze. Jelenleg azonban előkészületben van egy információs központ létrehozása, amely tanácsokkal szolgál majd a hulladékok típusáról, mennyiségéről, előfordulásáról, kezelésük módjáról, illetve az egyes járások közti és az országhatárokon át történő mozgásáról. A központban ezenkívül hozzáférhetők lesznek az ágazatban tevékenykedő természetes, illetve jogi személyek és az ezzel foglalkozó üzemek adatai is. TUBA LAJOS zik-követel szavak itt is a legyakrabban ragozottak közé tartoznak. Itt van pl. a dunaszerdahelyi DUMAS cég, melynek tartozása a tavaly felvásárolt marhahúsért eléri az 1,14 millió koronát. A pozsonyi Milex tavaly szeptembertől az év végéig 4 milliót, ez év januárjában pedig újabb egymilliót nem fizetett ki a felvásárolt tejért. A dunaszerdahelyi Agrofrigor is 750 ezer koronával adósa a szövetkezetnek az almaszállítmányokért. A szövetkezetnek tartozók sora, sajnos, nemcsak a múlt évből kerül ki, hanem még az 1992-es évből is, így a gyümölcsfelvásárló üzemektől bírósági úton igyekeznek behajtani azt a több ijúnt 1 millió koronát, amellyel adósak. Hogyan tovább? Erre kérdésre vendéglátóm némi bizakodással válaszolta, hogy ez a kollektíva ebben a változó, nehézségekkel teli gazdasági közegben is megbirkózik a rájuk háruló új feladatokkal. Erre szolgálnak majd a szövetkezet és az egyes privatizált ágazatok - kft.-k - közötti új gazdasági szerződések, amelyek a megváltozott új követelményekhez igazítják az együttműködés játékszabályait, beleértve a haszonbér-fizetési és szerződésfelbontási feltételeket is. Sort kerítenek a szarvasmarhatelep privatizálására, úgy, hogy ezzel 30 fővel csökken a szövetkezet alkalmazottainak száma is. Ez a lépés a költségtakarékossághoz is hozzájárul. Emellett reménykednek abban is, hogy a kormány agrárszektort támogató politikája is előbb-utóbb kedvezőbbre fordul. MÉRI ISTVÁN 7