Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-23 / 44. szám, szerda

GAZDASÁG •Ó/szói 1994. FEBRUÁR 23. Mi lesz a háztartási hulladékkal? A programok készek, már csak dolgozni kell A háztartási és más kommunális szemét elhelyezése a községek dolga, de mivel ez meglehetősen nagy költségekkel és sok szervezéssel jár, ed­dig kevés önkormányzat szánta rá magát a probléma végleges megol­dására. Elemír Galovičcsal, a környezetvédelmi minisztérium hulla­dékgazdálkodási főosztályának vezetőjével arról beszélgettünk, milyen szerepet vállal ezen a téren az állam. - A hulladékgazdálkodást országos szinten több előírás is szabályozza, a hulladékokról és a hulladékgazdálkodást felügyelő állam­igazgatási szervekről szóló törvénytől kezd­ve egészen a legújabbig, a környezetvédel­mi minisztériumnak a szakvéleményekről és az ezek kidolgozására jogosult szemé­lyek kiválasztásának módjáról szóló rende­letéig. Ezek és az ehhez hasonló jogszabá­lyok egyértelműen meghatározzák a hulla­dékgazdálkodásban érintettek kötelességeit. Érvényes ez a községekre is, amelyek a kommunális hulladék termelőinek számíta­nak. Ezzel egyidőben viszont a jogszabá­lyok a községeknek is lehetőséget adnak rendeletek kiadására, amelyekben a szá­mukra legmegfelelőbb módon szabályoz­hatják a kommunális hulladék kezelésének módját. Így például utasíthatják a polgáro­kat a szeparálásra, megszabhatják az elszál­lítás módját, az utólagos válogatást, a má­sodlagos nyersanyagok visszanyerését vagy a szeméttárolóban való elhelyezését. O Mindez azonban komoly költségek­kel jár, ami gondot okoz a községnek és a polgároknak egyaránt. - Tény, hogy a községek és a polgárok jelenlegi leterhelése mellett csak fokozato­san vezethetjük be az új megoldásokat. Ennek érdekében a környezetvédelmi mi­nisztérium kidolgozta a kommunális hulla­dék kezelésnek és a szeparált hulla­dékgyűjtésnek a stratégiáját. Ennek értel­mében takarékossági okokból elsősorban az újrahasznosítható frakciókat kell elkü­löníteni, és bevezetjük a kommunális hul­ladék ún. háromszintű kezelését, aminek köszönhetően csökkennek a községek és a polgárok költségei. Lényege, hogy a sze­parált gyűjtés községi szinten, de a szállí­tás, utólagos válogatás és esetleg kisebb mértékben a recikláció, illetve a megsem­misítés már regionális szinten folyna. A hulladéktárolókat tehát semmiképpen sem az egyes községek, hanem inkább a régiók létesítenék. Végezetül pedig a recikláció és a hulladékok megsemmisítése elsősor­ban országos szinten folyna. O Egy ilyen rendszer bevezetése várha­tóan nem lesz egyszerű. Melyek lesznek az első lépések? - Az új rendszer a kommunális hulladé­kot kihasználható, potenciálisan kihasznál­ható és hasznosíthatatlan részre osztja. A kihasználhatóak közé jelenleg a papír-, üveg-, fém- és a szerves hulladékok tartoz­nak. Ez összesen a kommunális hulladék 45-55 százalékát teszi ki, és ennek kell a legnagyobb figyelmet szentel­ni. Abból indulunk ki, hogy ezek má­sodlagos nyers­anyagként eladha­tóak. A papírt át­veszik a papírgyá­rak, az üveget a nemšovái Skloo­bal, a fémeket a kohók dolgozzák fel, a szerves hul­ladék pedig kom­posztálható. A töb­bi hulladékot csak a lehetőségekhez mérten érdemes szeparálni, mivel felhasz­nálásuk egyelőre korlátozott. Így például a műanyagok - amennyiben nem fajták sze­rint gyűjtötték őket - jelenleg csak kevés­bé attraktív módon használhatók fel. Ezért ezekre az anyagokra csak mint potenciális nyersanyagforrásra tekintünk, amely fajta szerint elkülönítve - például a műanyagfó­lia vagy a PET-flakonok - szintén feldo­gozható. A többi összetevő közül említést érdemelnek a szavatossági idejüket már el­veszített gyógyszerek, elemek, fénycsö­vek, amelyek rendkívüli mértékben leront­ják a kommunális hulladék minőségét, ezért meg kell akadályozni, hogy beleke­rüljenek. A hulladékgazdálkodási program min­derre fokozatos megoldást javasol. A járá­si környezetvédelmi hivatalok kidolgozták a járási szintű, a körzeti hivatalok a körzeti programokat, és hasonló feladatot kaptak a hulladékok termelői is. A községeknek ezeket január 13-ig kellett a hivatalokba beadniuk. Ezeket a programokat a környe­zetvédelmi hivatalok csak akkor hagyják jóvá, ha összhangban lesznek a vonatkozó előírásokkal. Mi ezt a folyamatot hosszabb távra ter­vezzük. A programok 1996-ig szólnak, és ezután két újabb ütemben kétezerig, illetve kétezerötig hosszabbítjuk meg azokat. En­nek az az előnye, hogy az időközben szer­zett tapasztalataink alapján így kiegészít­hetjük a teendőket. Q A hulladékgazdálkodás szinte minden­ki számára újdonság, így általános a ta­MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET - KIFELÉ A KÁTYÚBÓL Csenkén az anyagi érdekeltségre alapoznak A 257 tagú és 48 alkalmazottat foglalkoz­tató Csenkei Mezőgazdasági Szövetkezet­ben még a mérlegkészítés finisében jár­tunk. A határban szépen zöldell a 420 hektáron vetett kenyérnekvalő, a műhe­lyekben a gépek karbantatása, javítása, az irodákban pedig az összegzés folyt. El­foglaltsága ellenére Tóth Gyula, a szövet­kezet elnöke talál annyi időt, hogy elbe­szélgessünk a múlt évi gazdálkodásuk eredményeiről. A szövetkezet transzformációja után földterületük mintegy felének van már tu­lajdonosa, de még vagy 600 ha körüli az olyan terület, amely az elkobzott - kon­fiskált, dekonfiskált - földek kategóriájá­ba tartozik. Ezek - főleg vajasvatai - jo­gos tulajdonosai alig várják, hogy mi­előbb rendeződjenek a tulajdonviszo­nyok, de a földhivatal nagyon lassan inté­zi. így az egyes ágazatok - a szarvasmar­ha-tenyésztés kivételével, melyet eddig senki sem mert vállalni - korlátolt fe­lelősségű társasággá alakulva önálló tevé­kenységet folytatnak. Ezek után a kft.-k, vagyis az egyes ágazatok és a szövetkezet közötti viszonyt, illetve együttműködést szerződés játékszabályai rögzítik. Valójá­ban mit mutatnak az eddigi eredmények, a kft.-k miként sáfárkodtak lehetőségeik­kel? - Noha a végső adatok még hiányoz­nak, azt már látni, hogy a mezei növény­termesztés a körülményeihez képest jó évet zár. Ha mennyiségben el is marad­nak az elképzelés szintjétől a hozamok, a nagyobb árak kedvezően hatottak a bevé­telek alakulására. A szőlő, a kajszi és az őszibarack termését sajnos elvitte a fagy, az almára viszont nincs felvevőpiac. Je­lenleg is 42 vagon jó minőségű alma van a tárolóban,, dc még 6-7 koronáért sem kell senkinek. Az állattenyésztés is nulla körüli eredménnyel zár, bár ezen a jelen­legi gazdasági körülmények ismeretében nem is lehet csodálkozni. Itt nem árt meg­jegyezni - mondja Tóth mérnök - , hogy a jelenlegi árképzés és egyéb, az állatte­nyésztéssel összefüggő kedvezőtlen felté­telek miatt a szarvasmarha-tenyésztés a legtöbb helyen ráfizetéses. Nálunk az egy tehénre eső évi fejési átlag 4600 liter, és az eladott tej 58 %-a első minőségi osz­tályban került értékesítésre. Összességében tehát a szövetkezet sem nyereséget, sem veszteséget nem produ­kált. Kedvező eredménynek számít ez ná­luk, mely a szövetkezet belső privatizáci­ójából eredő anyagi ösztönzők hajtóerejét igazolja. Miről is van szó? - Lényegesen megváltozott a dolgozók munkához való viszonya, és javult a mun­kafegyelem - mondja a szövetkezet elnö­ke. Ugyanazt a feladatot kevesebben és jobban is el tudják végezni, ennek kö­szönhetően jövedelmük is nőtt. Az anyagi motiváció a kft.-kben dolgozók gazda­szellemének kialakítására is jótékonyan hatott. A szövetkezet tavaly a 27 millió koronás bankhiteléből 21 milliót úgy fa­ragott le, hogy ez nem ment a szövetkezet vagyonának a rovására. Sajnos, a tarto­TÁMOGATÁSI ALAP Dotáció helyett kedvező hitelek Nyílt titok, hogy a hazai agrárágazat elhúzódó válságá­ból fakadó pénzügyi gondok miatt pár év óta elsősor­ban a műszaki fejlesztést terelték mellékvágányra a megélhetési gondokkal küszködő termelőüzemek. A tárca vezetése, tudatosítva a helyzet tarthatatlanságát és helyet adva az érdekvédelmi szervezetek követelései­nek, lépni kényszerűit. Mivel az állami költségvetés ál­tal jóváhagyott támogatásokra fordítható összeg csak a legfontosabb agrárpolitikai célok megvalósításának tá­mogatására elég, s nem jutna belőle a továbblépéshez nélkülözhetetlen műszaki fejlesztésre és beruházások­ra, kifejezetten erre a célra egy alapot hoztak létre, amely visszafizetendő, ám a jelenlegi pénzügyi viszo­nyok között rendkívül kedvező kamatú hitelek folyósí­tásával segíti majd a termelőket a műszaki fejlesztés­ben, a géppark és a termelési berendezések, felújításá­ban. Szakmai körökben érdeklődéssel várják, hogy a Támogatási Alap alapszabályának elfogadása után hogyan kezdi meg és folytatja tevékenységét ez a pénzUgyi intézmény. Erről tájé­koztatta a minap a mezőgazdasági termelőket Nyitrán dr. Marián Kudlej, a földművelési minisztérium illetékes mun­katársa. Ma már közismert, hogy a Támogatási Alap az ere­deti elképzelésekkel ellentétben az idén csupán 750 millió koronával számolhat. Ezt az összeget fordíthatja kedvező ka ­matú hitelek, illetve bankgaranciák nyújtására. Az elképzelé­sek szerint a hiteleket 5-6 százalékos kamattal, a garanciá­kat 1 százalékos kezelési költséggel folyósítanák. Az agrártermelőknek jelenleg 3 forrás áll rendelkezésükre beruházási céljaik megvalósítására. Az állami támogatások forrásai ezen a téren nagyon szűkmarkúak, csak kifejezetten meghatározott célokra vehetők igénybe, a bankhitel pedig a jelenlegi kamatlábakat és az ágazat teljesítőképességének szintjét figyelembe véve túlságosan kockázatosnak tűnik. A Támogatási alap a harmadik lehetőség, amelynek révén kife­jezetten ágazati célokra kedvező kamatú hiteleket kaphatnak azok az agrárvállalkozások, amelyek a mezőgazdaságban, az ágazati szolgáltatásokban, valamint az élelmiszeriparban, a víz- és erdőgazdálkodásban működnek. Az alap négyfajta módon biztosít pénzügyi forrásokat a tervezett beruházások megvalósításához. Elsősorban vissza­fizetendő hitelek révén, amelyeket a dotációknak megfelelő feltételek alapján folyósítanak. Gyakorlatilag a teljes beruhá­zás értékének 40 százalékára kaphat hitelt a kérvényező 5-6 százalékos kamatra, 2-7 évig terjedő futamidővel. Ugyanen­nek a beruházásnak a fennmaradó 60 százalékára pedig bankgaranciát vállalhat az alap. Az elképzelkések szerint az így garantált hitelek esetében a bankoknak lehetőségük lesz a kockázat csökkenése miatt 1-2 százalékos kamatcsökkentés­re is. Megtörténhet azonban, hogy a vállalkozást átmenetileg anyagi nehézségek sújtják. Ebben az esetben fennáll annak a lehetősége, hogy az alap kölcsön formájában akár 3 évig át­vállalhatja a pénzügyi kötelességek teljesítését. A negyedik támogatási módszer a termőföld piacának kialakításával kap­csolatos. Az alap ugyanis földvásárlás céljaira hosszú távú hiteleket folyósít majd, amelyek a vásárolni szándékozott te­rület nagyságától és a termőföld minőségétől függnek majd. E hitelek 15, 20, sőt 25 éves futamidőre lennének folyósítha­tók. A tervek szerint elsősorban a kisebb és gyengébb minőségű parcellák vásárlására lesz majd kedvezőbb kama­tú, hosszú távú hitel. Az idén a Támogatási Alap felhasználható forrásait há­rom fő területre összpontosítják. A mezőgazdasági vállalko­zások és szolgáltatások, az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdálkodás támogatására. A mezőgazdasági vállalko­zások keretében prioritást élveznek a hatékony és takarékos talajművelést szolgáló új gépek és berendezések, az új beta­karítógépek, traktorok és fejőberendezések vásárlására folyó­sított támogatások. Ki igényelhet hitelt a Támogatási Alaptól? Elsősorban az az agrárvállalkozó, akinek megvalósításra váró vállalkozói terve van, s aki bevételeinek legalább a felét mezőgazdasági termelésből vagy pedig ágazati szolgáltatásokból szerzi. Egyúttal köteleznie kell magát, hogy a vállalkozói tervük megvalósítása után is megtartja ezt az arányt. Az élelmiszer-ipari vállalkozások területén úgyszintén ér­vényes a megkötés, hogy a vállalkozó bevételének 50 száza­lékát erről a területről kell szereznie. Sőt, az élelmiszeripari vállalatoknak be kell bizonyítaniuk, hogy rendesen teljesítik a szállítókkal szembeni kötelezettségeiket, valamint a vásá­rolt alapanyagnak legalább a 70 százaléka hazai termelőktől származik. Az alap ezenfelül előnyben részesíti azokat a vál­lalkozásokat, amelyekben a termelővállalatok rendelkeznek vagyoni többséggel. Az erdőgazdálkodásban elsősorban a környezetkímélő gazdálkodási módok számíthatnak támogatásra. Sajnos, az említett három terület egyikében sem számíthatnak az ér­deklődők építkezési beruházások támogatására. Esetleg né­hány rekonstrukcióra, felújításra jut pénz. Az igénylők a lakhelyükön illetékes Regionális Földügyi és Információs Központban a vállalkozói tervezet bemutatá­sával igényelhetnek hitelt. Ezeket a hivatal és a mezőgazda­sági kamara szakemberei, valamint az adott pénzintézet ille­tékesei bírálják el. Véleményükkel kiegészítve a kérvény az alap tanácsa elé kerül jóváhagyásra. Odaítéléséről a végső szót a földművelési miniszter mondja ki. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Archívumi felvétel pasztalathiány. Nem tervezik valamiféle adatbázis kialakítását, amely tartalmazná az ezzel foglalkozó cégek és szakemberek adatait? - Ez a gondolat már kezdettől fogva je­len van. Eleinte csak az ágazatban működő vállalatok, illetve az ilyen célra szolgáló berendezések jegyzékét állítot­tuk össze. Jelenleg azonban előkészület­ben van egy információs központ létreho­zása, amely tanácsokkal szolgál majd a hulladékok típusáról, mennyiségéről, előfordulásáról, kezelésük módjáról, illet­ve az egyes járások közti és az országha­tárokon át történő mozgásáról. A köz­pontban ezenkívül hozzáférhetők lesznek az ágazatban tevékenykedő természetes, illetve jogi személyek és az ezzel foglal­kozó üzemek adatai is. TUBA LAJOS zik-követel szavak itt is a legyakrabban ragozottak közé tartoznak. Itt van pl. a dunaszerdahelyi DUMAS cég, melynek tartozása a tavaly felvásárolt marhahúsért eléri az 1,14 millió koronát. A pozsonyi Milex tavaly szeptembertől az év végéig 4 milliót, ez év januárjában pedig újabb egymilliót nem fizetett ki a felvásárolt te­jért. A dunaszerdahelyi Agrofrigor is 750 ezer koronával adósa a szövetkezetnek az almaszállítmányokért. A szövetkezetnek tartozók sora, sajnos, nemcsak a múlt évből kerül ki, hanem még az 1992-es évből is, így a gyümölcsfelvásárló üze­mektől bírósági úton igyekeznek behajta­ni azt a több ijúnt 1 millió koronát, amellyel adósak. Hogyan tovább? Erre kérdésre vendég­látóm némi bizakodással válaszolta, hogy ez a kollektíva ebben a változó, nehézsé­gekkel teli gazdasági közegben is meg­birkózik a rájuk háruló új feladatokkal. Erre szolgálnak majd a szövetkezet és az egyes privatizált ágazatok - kft.-k - kö­zötti új gazdasági szerződések, amelyek a megváltozott új követelményekhez igazít­ják az együttműködés játékszabályait, be­leértve a haszonbér-fizetési és szerződés­felbontási feltételeket is. Sort kerítenek a szarvasmarhatelep privatizálására, úgy, hogy ezzel 30 fővel csökken a szövetke­zet alkalmazottainak száma is. Ez a lépés a költségtakarékossághoz is hozzájárul. Emellett reménykednek abban is, hogy a kormány agrárszektort támogató politiká­ja is előbb-utóbb kedvezőbbre fordul. MÉRI ISTVÁN 7

Next

/
Thumbnails
Contents