Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-18 / 40. szám, péntek

1994. FEBRUÁR 16. iŰJSZÓi HÍREK - VÉLEMÉNYEK 366 Már nincs vita az Általános Egyezmény körül Július Tóth pénzügyminiszter, Olga Keltošová szociális ügyi miniszter és Alojz Engliš, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának elnöke tegnap még egyszer tanácskozott az Általános Egyezmény még vitás fejezeteiről. Ezt követően Oľga Keltošová olyan értelemben nyilatkozott: az SZK Sajtóirodája tudósítójának, hogy az Általános Egyezménynek immár nincsenek vitatott pontjai, és a dokumentumot ma a kormány és a szakszervezötek képviselői elláthatják kézjegyükkel. Hz azt jelenti, hogy mind a bérszabályozás módjában, mind a szociális alapok kialakítását illetően megegyezlek az érdekelt felek. EBEE-küldöttség az MKDM-nél (Új Szó-hír) Szerdától Szlovákiában tartózkodik Max van der Stoelnak, az EBEÉ nemzeti kisebbségi főbiztosának négytagú szakértői csoportja, melyet Rob Zaagman, a főbiztos nemzeti kisebbségi tanácsosa vezet. A küldöttség tagjai tegnap találkoztak az MKDM megbízottaival: Csáky Pál frakcióvezetővel, Farkas Pállal, az MKDM alelnökével, valamint Fóthy János és Barta Pál képviselőkkel. Jelen volt Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője is. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a beszélgetés két témakört ölelt fel: a területi átszervezés és az alternatív iskolák ügyét. Mivel a delegáció tagjai már ismerték a kormány álláspontját, az MKDM vezetők saját megoldási javaslataikat ismertették. Egyebek között rámutattak arra, hogy bár a területi átszervezés tervezetét még nem hagyták jóvá, a kabinet által kinevezett hét kormánybiztos már prejudikálja a kormánytervezetben szereplő elképzeléseket. Az alternatív oktatás tekintetében arra hívták fel a nemzetközi szakértők figyelmét, hogy ez sincs törvénybe foglalva, ám a költségvetésből mégis 100 millió koronát különítettek el a megvalósítására. „Aggályainkat fejeztük ki, hogy ezt az összeget a magyar nyelvű iskolák rovására használják majd fel, például úgy, hogy javítják belőle az alternatív oktatási intézmények műszaki feltételeit, és kompenzálják az ott tanító pedagógusok bérét" - mondta Bárdos Gyula. Arra a kérdésre, hogy az EBEÉ küldöttsége miként reagált az elhangzottakra, az MKDM szóvivője közölte: a szakértők, mint mindig, rendkívül diplomatikusan viselkedtek, és tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Nem voltak hajlandóak elárulni azt sem, hogy mikor készítik el jelentésüket, és arról sem nyilatkoztak, mikorra tervezik soron következő látogatásukat. Információink szerint az EBEÉ küldöttségének tagjai találkoztak Popély Gyulával, a pozsonyi Duna Utcai Magyar Alapiskola és Gimnázium igazgatójával, a Csemadok valamint a Matica slovenská képviselőivel, és fogadta őket Michal Kováč köztársasági elnök is. (horváth) Lapzártakor érkezett (TA SR-hír) A boszniai szerbek a NATO ultimátumának megfelelően kivonják Szarajevóból és környékéről nehézfegyvereiket annak fejében, hogy Borisz Jelcin biztosította őket arról: orosz egységeket küld a boszniai fővárosban lévő ENSZ-egységek kötelékébe - jelentették tegnap késő este a hírügynökségek. Vitalij Csurkin, Jelcin különmegbízotlja tegnap nyújtotta át Paleban Karadzsics szerb vezérnek az említett ígéretet tartalmazó államfői levelel. Jelenleg Horvátországban állomásozó, mintegy 400 fős orosz ENSZ-kontiiigens áthelyezéséről van szó. A tárgyalások után Csurkin leszögezte, hogy ezentúl nem lesz szükség a NATO légiakciójára, mivel egyszerűen nem lesznek semmilyen célpontok. Szarajevói ENSZ-források szerint a szerbek megkezdték nehézfegyvereik tömeges kivonását a boszniai főváros környékéről. Lapzárta: 22.10 Für Lajos vállalná az MDF elnöki tisztségét (TA SR-hír) - Budapesten ma az esti órákban kezdődik a Magyar Demokrata Fórum 7. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson hagyják jóvá a legerősebb parlamenti párt választási programját, módosítják az alapszabályzatot és kiegészítik a part vezetőségét a hiányzó három taggal. Ez a három hely az Antall József kormányfő halálát követő személycserék miatt mindeddig betöltetlen. Az MDF székházában tegnap tarlót! sajtóértekezleten bejelenteltek, hogy nyolc jelölés érkezett a párlel nöki tisztségre, de csak Für Lajos védelmi miniszter nyilatkozott úgy. liogy hajlandó a jelölést elfogadni. Az alapszabályzat módosítása elsősorban azzal kapcsolatos, hogy a végrehajtó pártelnöki tisztség ne csak abban az esetben létezzen, ha az MDF elnöke egyúttal miniszterelnök is, ahogy az Antall József idején volt. Az MDF 7. kongresszusa 858 kiil dötlet várnak. A tanácskozáson jelen lesznek a párt parlamenti frakciójának tagjai és az MDF jelöltjei a májusban esedékes parlamenti választásokon. Meghívták a külföldön élő magyarok képviselőit és Egon Klepschet, az Európa Parlament elnökét is. MARAD A NEPSZAVAZAS? (Folytatás az 1. oldalról) A kormánypárti képviselők úgy állították be a kérdést, mintha a társadalmi béke fenntartása és a szlovák államiság~megörzésea választások időpontjától függne. Nem fogadták el Rózsa Ernő (Együttélés) indítványát, hogy titkos szavazás legyen a kérdésről. Végül a szavazásnál 147 képviselő közül a szükséges 90 helyett 83 támogatta az előterjesztést. Ellene a DSZM és az SZNP Prokeš-csoportja volt. A tartózkodók között a DSZM alternatív platformjához tartozók is megtalálhatók. Két magyar képviselő, Komlósy Zsolt és Fehér Miklós (Együttélés) nem vett részt a szavazáson. Délután a parlament jóváhagyta a nagyprivatizációs törvényi is. Mégpedig a Demokratikus Baloldal Pártja által benyújtott és az egész ellenzék állal támogatolt lényegi kiegészítő javaslatokkal. Ezek értelmében egyebek mellett a Nemzeti Vagyonalap parlamenti ellenőrzés ulä kerul, és az irányító testületeit sem a kormány tagjai fogják vezetni. Szó esett a bősi vízlépcsővel foglalkozó bizottság munkájáról is. Ezzel kapcsolatban Juraj Hraško (DBP), a bizottság elnöke kifogásolta, hogy a kormány nem tárgyalta meg idejében az Európai Közösség javaslatát, és ennek már meg is van a negatív reakciója. A képviselők az esti órákban megválasztották Ivan Stadtruckert a Szlovák Televízió központi igazgatójává. Továbbra is betöltetlen marad viszont a parlament kulturális bizottságának alelnöki posztja. A pozsonyi törvényhozás ma folytatja munkáját. (csizmár-gágyor-tuba) Kozirev a V4-ről Egyeztetni kell a politikai órákat (TA SR-hír) Andrej Kozirev tegnap Moszkvából Athénba repült, ahol részt vesz három Európai unióbeli ország — Görögország, Belgium és Németország — külügyminisztereinek a boszniai helyzetről esedékes megbeszélésén. Athénból hazatérőben az orosz diplomácia vezetője ellátogat a visegrádi négyek fővárosaiba Prágába, Budapestre és Varsóba. Meg nem erősített hírek szerint a legvégén ejti útba Pozsonyt, ahova eredetileg tegnapelőtt kellett volna megérkeznie, ám közvetlenül a látogatás előtt jelentették be, hogy mégsem kerül rá sor. Orosz és szlovák diplomáciai források sem zárták ki, hogy a szlovák kormányválság miatt maradt el Kozirev pozsonyi útja. Bizonyos forrásból tegnap úgy értesültünk, hogy jövő csütörtökön keresi fel a szlovák fővárost. „Eljött az ideje annak, hogy év eleje lévén összeegyeztessük a politikai órákat" - jelentette ki Kozirev Moszkvában mielőtt elindult külföldi körútjára. Az orosz diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy a néhai Szovjetunió szövetségeseivel tárgyalni fog s esetleg NATO-hoz való csatlakozásukról is. Ennek kapcsán úgy nyilatkozott, „mindenkinek joga van az önálló döntésre, de barátként nekünk is lehet különvéleményünk, s íly módon elbírálható, hogy melyik az optimális változat. Kozirev szerint nincs szó semmiféle drámai konfliktusról, konfrontációról vagy érdekekről, netán vétó alkalmazásáról a másik fél szándékainak megtorpédózása érdekében. ZSIRINOVSZKIJ SZLOVÁKIÁBA? (TA SR-hír) A szélsőséges nézeteiről ismert Vlagyimir Zsirinovszkij tegnap Moszkvában újságírók előtt azzal kérkedett, hogy nagyon sok külföldi látogatásra szóló meghívást kapott. A magát liberálisnak valló Zsirinovszkij példaként Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot említette. Legközelebbi terveiről szólva elmondta, hogy hamarosan ellátogat Oroszország egyes választókörzeteibe, ma pedig háromnapos látogatásra Törökországba utazik. Állítólag egy török napilap hívta meg, ezenkívül ellátogat több kereskedelmi céghez is. A szélsőséges politikus a továbbiakban azt állította, hogy Bili Clinton januári moszkvai látogatása idején akart vele találkozni az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén, de a meghívót tévedésből nem a politikus nevére címezték, hanem a Liberális Demokrata Párt irodájába küldték, ezért egy „közönséges" párttag ment el a találkozóra. Zsirinovszkij azt állította, hogy már viszsza is hívták azt az amerikai diplomatát, aki helytelenül töltötte ki a meghívót. Ki hogyan látja a parlamentben? Miért nem ment át az ellenzék javaslata DURAY NEM TÁRGYALT MEČIARRAL Az Együttélés nem támogatta egységesen az idő előtti választásokra vonatkozó törvényt. Nem tartanak attól, hogy ez negatívan befolyásolhatja viszonyukat az ellenzéki pártokkal, illetve fokozza a parlamentben kétségtelenül jelen levő magyarellenes hangulatot? - kérdeztük Duka Zólyomi Árpádot, az Együttélés frakcióvezetőjét. KET MAGYAR KEPVISELO TAV0L MARADT Fehér Miklós és Komlósy Zsolt, az Együttélés képviselői nem vettek részt a törvény szavazásában. Ez a lépésük közvetve úgy is értékelhető, hogy a Mečiar-kormányt támogatták. Megkérdeztük tőlük: miért döntöttek így? — Már a szerdai szavazást úgy értelmezték, hogy nem akaijuk támogatni az ellenzéket. Erről szó sincs. Szerintünk először a kormánynak kellett volna megbuknia és csak utána foglalkozni ezzel a törvénnyel. De mivel már elindították a folyamatot, azt indítványoztuk, tárgyaljunk arról, mi lesz egy új kormány esetében, amelyből minket ki akarnak hagyni. Garanciákat akartunk arra, hogy a legsürgetőbb kérdéseket megoldják. A tárgyalásokat nem fejeztük be, nem láttunk tisztán és ezért a képviselők véleménye is különböző volt. Végül minden képviselő saját meggyőződése szerint szavazott. • Többségük mégis az indítvány mellett voksolt? — Annak tudatosításától indultunk ki, milyen visszhangja lenne annak, ha ellene szavaznánk. Azt hangoztatnánk, hogy éppen a magyar pártok akadályozták meg egy pozitív folyamat elindítását. • Véleménye szerint miért nem sikerült megszerezni az ellenzéknek a szükséges 90 szavazatot? - A DSZM mintegy hét tagját kellett volna meggyőzni, csakhogy a mozgalomban olyan belső feszültség, félelem uralkodik, hogy képviselőik addig, míg nem biztosak, hogy Mečiarnak távoznia kell, nem mernek átállni. • Elterjedt, hogy Mečiar megegyezett az Együttéléssel, konkrétan Durayval és a szavazás kimenetele éppen ettől függött? - Ezt határozottan meg kell cáfolnom, ez merő rágalom. Ezt a légből kapott hírt a magyar mozgalmak lejáratására akarják kihasználni. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nem lehet párbeszéd közöttünk, minden javaslatunkat lesöpörtek az asztalról, arról nem is beszélve, hogy a kormányfő mestere az ellenségkép gerjesztésének. Fehér Miklós: Elsősorban is nem a Mečiar kormányról szavaztunk. Én úgy véltem, hogy először Mečiar visszahívásáról kellett volna dönteni és csak azután az alkotmánytörvényről. Ezen kívül a nem kormányzó pártoktól nem kaptuk meg az elvárt garanciákat. Csak a névhasználatra, a kétnyelvű helységnevekre, a közigazgatási reform és az alternatív oktatás bevezetésének elhalasztására kaptunk ígéretet, amit kevésnek tartok. Elvártam volna, hogy legalább a komáromi állásfoglalást tárgyalási alapként fogadják el. Komlósy Zsolt: Én még hozzátenném, hogy a kormánnyal szemben álló pártok stratégiája teljesen csődöt mondott, mert nem a mi szavazatainkon múlott a törvény elfogadása. Először Mečiart kellett volna meneszteni, hogy aztán megszerezhessük a 90 szavazatot, az alkotmánytörvény elfogadásához. Azért sem szavaztam a törvényre, mert nem láttam, mi következik a választások kiírása után. Az a lehetőség is fennállt például, hogy megmarad a Mečiar-kabinet. Azt határozottan elutasítom, hogy lépésünkkel Mečiart támogattuk volna. SZLOVÁK VISSZHANG Peter Weiss, a DBP elnökének véleményére is kíváncsink voltunk. HIBÁS ELLENZEKI STRATÉGIA Az MKDM képviselői a törvény mellett szavaztak. Szerdán este még úgy hírlett, hogy mivel az ellenzéket alkotó pártok nem tettek elegei a magyar koalíció feltételeinek, a javaslatot nem fogják támogatni. Mi történi közben, hogy mégis igennel szavaztak? A kérdésre Bugár Bélától kértünk választ. A belpolitikai válság megoldásamik kulcsa jelenleg az idő előtti választások kiírásában rejlik. Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, hogy a DSZM-platform és a magyar koalíció képviselői miért nem támogatták maradéktalanul az idő előtti választások kiírását. Új megoldást kell most keresnünk. Vagy megállapodunk más időpontban vagy népszavazási kell kiírni az idő előtti választásokról. Én a politikai tárgyalások folytatását tartom jobbnak. Ezeket úgy kell folytatni, hogy biztosan meg legyen a 90 képviselő szavazata, s ne történhessen meg ami most, hogy hiányzik néhány voks. — Mečiar kormánya olyan konfrontációs politikát folytat a kisebbségekkel szemben, hogy egyre jobban romlik a viszony már a szlovák és a magyar polgárok között is. Ezért mi garanciákat kértünk, hogy a jövendő kormány nem követné ezt az irányvonalat. Végül ígéretet kaptunk, hogy szakítanak a szembenállással és tárgyalni fognak velünk a problémákról, az ET-ajánlások szellemében. Bár mi ennél többet vártunk, végül úgy döntöttünk, ha szavazatainkon múlik a Mečiar-kormány megbuktatása, akkor megszavazzuk az alkotmánytörvényt. • Az MKDM egységesen szavazott, viszont az Együttélés kél képviselője távolmaradásával fejezte ki, hogy másképpen vélekedik. - Ha az Együttélés valamennyi képviselője így cselekedett volna, ez már veszélyeztethetné koalíciónk jövőjét, de kettejük távolmaradása az Együttélés belső problémája. • Milyen következményei lesznek annak, hogy a parlament nem szavazta meg a megbízatási időszak lerövidítéséi? - Marad a népszavazás kiírásának lehetősége, ami egyrészt drága, másrészt nem valószínű, hogy az emberek egy év folyamán a népszavazáson, a helyhatósági és a parlamenti választásokon is részt vennének. Az, hogy a magyarokon kívül még további öt szavazat hiányzott, arról tanúskodik, hogy az ellenzék stratégiája nem volt jól előkészítve. Ebből mindenképpen le kell vonni a tanulságokat. František Miklnško (KDM) sajtónyilatkozataiban szinte kizárólag Duray Miklósnak az Együttélés elnökének számlájára irta. hogy nem ment ál a választási törvény módosítása. A KDM alelnöke lapunknak adott nyilatkozatában ezt így indokolta: - Duray szerdán teljesíthetetlen követelésekkel állt elő. Azt akarta, hogy írásban garantáljuk a kisebbségi s egyéb chartákhoz való csatlakozást. Ilyen ígéreteket nem tehet véleményem szerint egy olyan kormány, amelynek mandátuma - 7-8 hónap múlva lejár. A magyarok által felvetett kérdéseket csak hosszú távon lehet orvosolni. Politikai tárgyalásokat kell kezdeni éspedig mihamarabb. Nagyon meg kell most fontolni, hogy ilyen helyzetben indítványozzuk-e a kormány visszahívását. • Két magyar képviselő nem vett részt a szavazáson. Velük együtt sem leit volna meg a 90 szavazat. - Valóban, ezt nyíltan ki kell mondani. De viszont olyan légkor volt a parlamentben, hogy a két magyar képviselő magatartása ezl nagyban befolyásolhatta. Roman Kováč, a politikai realizmus alternatívájának képviselője a követ kezőképpen vélekedik: Szerintem most már csak népszavazással lehet előrehozni a parlamenti választásokat. Erre pedig ha összeszámoljuk - leghamarabb nyáron, jobb esetben szeptemberben kerülhet sor. Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, vajon felvetődik c •i kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány. (csizmár — gágyor)