Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-02 / 26. szám, szerda

v HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ szól 1994. FEBRUÁR 4. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI EPM: Visszautasítják a vádakat (Új Szó-tudósítás) Az Együttélés visszautasítja és lejáratásnak tartja azokat a vádakat, hogy a magyar politikai pártok irredenták volnának, s Magyarországról buzdítanák, éltetnék őket. Nem ért egyet azzal, hogy a Szlovákia és a Magyarország közötti nem jó viszonyért kizárólag a magyar fél volna a felelős, amely nemzetközi fórumokon is rámutat a szlovák kormány kisebbségellenes lépéseire - hangzott el tegnap az Együttélés sajtótájékoztatóján. Annak apropóján, hogy ma került a szlovák törvényhozás elé a szlovák külkapcsolatokról szóló vaskos jelentés, amelyben a fent említettek találhatók. Duka Zólyomi Árpád frakcióvezető azt mondta: a szlovák kormány nem akarja meglátni és megoldani a kisebbségeket érintő problémákat, s nem mutat hajlandóságot a párbeszédre. Hamis beállítások alapján akarja kialakítani a valós Szlovákiaképet jegyezte meg a jelentés azon kitételének margójára, miszerint a kisebbségijogok Szlovákiában összhangban vannak az európai normákkal. Nem felel meg az igazságnak az az állítás sem, mondta, hogy Szlovákia teljesíti az Európa Tanács határozatait. Bauer Edit parlamenti képviselő a szóban forgó anyaggal kapcsolatban egy átfogó geopolitikai elemzést hiányolt, amely értékelné Szlovákia helyzetét, lehetőségeit külgazdasági és külpolitikai szemszögből. A privatizációs törvény módosításáról fejtette ki véleményét Harna István képviselő. Elmondta: az Együttélésnek mind a kormány-előterjesztéssel, mind a képviselői előterjesztéssel kapcsolatban vannak észrevételei, módosításai. Az ellenzéki előteijesztést támogatja majd. (gágyor) DBP: Lanyhul az ET figyelme? A DBP tegnapi sajtóértekezletén a legtöbb szó a nagyprivatizációról szóló törvény módosításáról és Szlovákia nemzetközi jogállásáról esett. Ez utóbbiról Ľubomír Fogaš parlamenti képviselő számolt be, akit -múlt héten választottak az ET Parlamenti Közgyűlésének alelnökévé. Fogaš rámutatott, hogy a Szlovák Köztársaság iránt fokozott érdeklődést lehet tapasztalni, ami nézete szerint az ország geopolitikai helyzetével magyarázható. A DBP képviselője fontosnak tartotta közölni azt is, hogy a szlovák delegáció az Európa Tanács fórumain nagy aktivitást tanúsít, és megfelelően képviseli az ország nemzeti-politikai érdekeit. A DBP képviselője a magyar koalíció Európa Tanácshoz küldött legutóbbi leveléről is szót ejtett. Elmondta, hogy ennek nem szenteltek olyan nagy figyelmet, mint a közelmúltban a hasonló fogalmazványoknak. Peter Weiss, a párt elnöke a nagyprivatizációs törvény módosításával kapcsolatban bejelentette: a kormány továbbra is ragaszkodik a jelenlegi személyi összefonódásokhoz,' amelyek lehetővé teszik, hogy a privatizációs miniszter álljon a Nemzeti Vagyonalap elnökségének élén, a Nemzeti Vagyonalap felügyelő tanácsának elnöke pedig a pénzügyminiszter legyen. A DBP szerint a jelenlegi gyakorlat az alkotmányosság határát súrolja. Amenynyiben a képviselők a kormánypárti javaslatot hagynák jóvá, Szlovákiában olyan politikai rendszer alakulna ki, amely a korrupción és a szűk politikai érdekek tulajdonosi érdekekkel való összefonódásán alapulna - véli a DBP, melynek képviselői a kormánypárti javaslat elfogadása esetén mérlegelnék az alkotmánybíróság általi jogorvoslás lehetőségét. (horváth) APROPÓ Haragban az igazmondással Kár, hogy nem fogadták el a „táblatörvényt", fejtegette a tegnapi déli Rádiožurnálban Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke azzal kapcsolatban, hogy az Európa Tanácsban ezért, a korábbi kötelezettségvállalásaira való tekintettel, Szlovákia a nagyon kellemetlen magyarázkodásra, mosakodásra kényszerül. Gašparovič úr ködösítő főpróbája szerint ugyanis nem okozhat gondot az Európa Tanács előtti kimagyarázkodás, mert még a magyar koalíció képviselői is, az úgynevezett „táblatörvény" tervezet ellen szavaztak. Gašparovič úr nézete szerint kizárólagosan csak azért volt ez, mert a szlovák parlament a magyar képviselők által javasolt tíz százalék helyett harminc százalékban (Gašparovič úr ötven százalékban!) határozta meg azt a községi, nemzetiségi lakossági arányszámot, amely irányadó lenne a két- vagy többnyelvű feliratok szempontjából. Állítása szerint a magyar képviselők javasolták azt is, hogy a községnevek nemzetiségi változatáról, illetve alkalmazásának lehetőségéről községi népszavazásnak kellene döntenie, ami ugye, már csak azért is veszélyes, mert ez a szomszédok közötti, sőt mi több, családi perpatvarhoz vezetne. Elszoktunk már attól, hogy politikusokat hazugsággal vádoljunk. Éppen ezért most is csak annyit szeretnénk leszögezni, hogy a parlament elnöke haragban van az igazmondással. És haragban van a tényekkel is. A magyar képviselők mást javasoltak. Elfogadhatatlan volt számukra az egész törvénytervezet: legalább ötféle indokot lehetne említeni ezzel összefüggésben (például azt, hogy nem a lakosság ajkán élő elnevezéseket „törvényesítené" második, kisebbségi elnevezésként, hanem a tükörfordítást; Dunaszerdahelyből így válna Dunaszerda). Azt is el kell mondani, hogy a magyaroknak tulajdonított népszavazási ötletet a szlovák parlament ukrán képviselője (Pavol Bogdán) terjesztette elő. Eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy szomszédjával, házastársával pofozkodjon. Ha — hivatalos elnevezéssel élve - Dunajská Stredán vagy Dunajská Stredában (ki tudná végre megmondani?!) él, a szlovák is Dunaszerdahelynek nevezi városát, ha magyarral beszél róla. Nem hiszem, hogy szomszédok között vitára, sőt vegyesházasságokban ezért válásra kerülhetne sor. Igazából pedig minősíteni sem tudom azokat a politikusokat, akik ezzel fenyegetőznek. FEKETE MARIAN Helmut Kohl hétfőn a késő esti órákban fejezte be hivatalos villámlátogatását az Egyesült Államokban. A hivatalos fehérházi tárgyalások után a németek kancellárja kedvenc éttermébe, a washingtoni Filomena Ristorante-be invitálta ebédre Bili Clinton elnököt. A románok is fizetnek már a kiutazásért lót nemrégiben Kis-Jugoszlávia is kirótt állampolgáraira, egyelőre április végéig lenne érvényben. Várható azonban, hogy a következő év téli hónapjaiban ismét bevezetik. A magyar határőrség szóvivőjének, Krisán Attilának a tájékoztatása szerint már a tegnapi nap folyamán érezhetően csökkent a forgalom a magyar-román határszakaszon. Szintén bukaresti hír, hogy a román parlament felsőháza az ellenzék tiltakozása ellenére is jóváhagyta azt a rendeletet, melynek értelmében a román állampolgárok a jövőben 24 órán belül kötelesek lesznek bejelenteni a rendőrségen külföldi látogatójukat. Az ellenzék ezt a rendeletet Ceausescu egykori rendőrállamának felélesztésére tett kísérletnek minősítette. Várható, hogy ugyancsak az Iliescuféle nacionalista baloldal által ellenőrzött alsóház is jóvá fogja hagyni a rendeletet, tehát az rövidesen életbe fog lépni. Ceausescu alatt a külföldiek nem is lakhattak román családoknál, kivéve azokat az eseteket, ha a legközelebbi hozzátartozókról, szülőkről, gyerekekről volt szó. A testvéreknek például már szállodában kellett aludniuk. KOKES JÁNOS Romániában tegnap életbe lépett az a korábban hozott hatósági rendelet, miszerint minden magánútlevéllel külföldre utazó román állampolgár a határon illetéket köteles fizetni. A rendelkezés értelmében a magánútlevéllel utazók minden határátlépéskor személyenként 10 000 lejt, azaz mintegy 300 szlovák koronának megfelelő összeget kötelesek befizetni az államkasszába. Ez a pénz a havi átlagfizetéseknek kb. egyhetede-nyolcada. Azok a személyek, akik a kishatárforgalomban használatos iratokkal készülnek a határátlépésre, 5000 lejt fizetnek alkalmakként. A kiutazási illeték megfizetése alól mentesülnek azok a román állampolgárok, akik ideiglenesen hivatalosan külföldön élnek vagy dolgoznak, tehát nem minősíthetők turistának. Bukaresti indoklás szerint az államkasszába így befolyt pénzt a szegényebb rétegek megsegítésére, téli tüzelőjük biztosítására kívánja az illetékes hivatal felhasználni. A román sajtó jó része viszont úgy véli, hogy az illeték beszedésének célja nem más, mint az egyre üresebb államkassza feltöltésének újabb módozata. Az elképzelések szerint az illeték kiszedése, melyhez hasonBERPOKER Németországban ismét bérpókert játszanak a gépipari dolgozók, illetve az érdekeiket képviselő IG Metali vasasszakszervezet és a Gesemtmetall, a munkaadók szövetsége. Minthogy az utóbbi a szükségszerűnek vélt takarékossági intézkedések bevezetését, a termelési, szociális kiadások, valamint a bérek mintegy 10százalékos csökkentését forszírozza, míg a munkavállalók garanciákat és az infláció mértékének megfelelő 6 százalékos béremelést követelnek, mindkét fél számára irreális a tét. A kártyákat tehát ismét meg kell keverni, újra kell osztani, mielőtt az asztalra dobják. Erre a következtetésre jutottak a szakszervezeti képviselők a regionális szinten folytatott sikertelen tárgyalások és javaslataik folytonos elutasítása után. Nos, annak rendje-módja szerint meg is keverték a kártyákat - a nyugati tartományokban és Berlinben felszólításukra kezdett figyelmeztető sztrájkokat és tüntetéseket mintegy 60 ezer gépipari dolgozó. Méghozzá alaposan felpaprikázott dolgozó. Nem csoda, hogy haragra gerjedtele, ha a bércsökkentés rémhírét követően újabb ajándékcsomagot kaptak: benne a szabadságpénz eltörléséről szóló legújabb információ. Klaus Zwickel, az IG Metali vezetője mégis derűlátó. Meggyőződése, hogy a tiltakozó akció máris meghozta az első pozitív eredményt, hiszen a munkaadók megígérték, visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Most rajtuk a sor, — nyilatkozta Zwickel az n-tv állomásnak -, nekik kell mozdulniuk és kompromisszumra törekedniük. Ami, természetesen nem azt jelenti, hogy majd ismét flexibilitásról beszélnek, miközben csakis a bérek megkurtítása jár az eszükben. Ebben az esetben valóban nehéz lesz a megegyezés, elhúzódik a pókerparti, tovább dagad a sztrájkhullám. A gazdasági fellendülésnek pedig nem igazán tipikus mutatója az utcai tüntetés és a munkabeszüntetés. Még a világ előtt erősnek mutatkozó Németországban sem. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN C

sehország devizatartalékai januárban csaknem kétmilliárd dollárral növekedtek, s ezzel 7 milliárd dolláros rekordszintet értek el. Egy évvel ezelőtt a cseh devizakészletek nagysága mindössze 845 millió volt. Ivan Kočárník pénzügyminiszter a devizakészletek nagyarányú felduzzadását a külföldi tőke beáramlásával és nyugati bankok kedvező hitelajánlataival indokolta. A

ndrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnap Moszkvában bejelentette, hogy Borisz Jelcin holnap Grúziába látogat, ahol orosz—grúz barátsági és együttműködési szerződést írnak alá, amely azonban nem irányul Abházia ellen. L

eonyid Kravcsuk ukrán elnök nem hivatalos értesülések szerint ma Kijevben találkozik Jurij Meskovval, a Krímen tartott elnökválasztás győztesével. Mesköv népszavazást akar tartani a jelenleg Ukrajnához tartozó Krím Autonóm Köztársaság sorsáról azzal a bevallott szándékkal, hogy szeretné, ha a terület kiválna Ukrajnából és a FÁK-hoz csatlakozna. Az ukrán elnök ezt a kérdést is meg kívánja vitatni Meskovval. E

gy héttel elhalasztották a bányászsztrájkot a kazahsztáni karagandai szénmedence vájárai, akik eredetileg tegnap akartak sztrájkba lépni. A bányászok azt követelik, hogy a kormány ne halogassa béreik kifizetését, ellenkező esetben a jövő héten sztrájkba lépnek. B

enazir Bhutto pakisztáni kormányfő tegnap Genfben az Ensz emberjogi bizottságában követelte, hogy a világszervezet mielőbb vizsgálja ki az emberi jogok kasmíri megsértését India részéről. Bhutto szerint az indiai kormánycsapatok a holocaust legsötétebb napjaira emlékeztető módon durván megsértik az emberi jogokat a muzulmán szélsőségesek elleni harcban az észak-indiai Kasmírban. S

zaúd-Arábia haladékot kapott az Egyesült Államoktól, melynek értelmében nem kell két éven belül mintegy 9,2 milliárd dollárt fizetnie öt amerikai fegyvergyártó cégnek. A rijadi vezetés azért kért halasztást, mert az olaj árának, s ebből eredően a devizaforrások csökkenése miatt képtelen az elkövetkező két évben eleget tenni fizetési kötelezettségének. Szaúd-Arábia vadászgépeket, rakétákat, tankokat, és páncélozott járműveket vásárolt az amerikai cégektől. N

owa Hutában háromtól öt és fél évig terjedő szabadságvesztésre ítélt a bíróság hat skinheadot, akiket három német kamionsofőr megtámadásával vádoltak. Az eset két évvel ezelőtt történt és a tettesek közül többen akkor még nem töltötték be huszadik életévüket. A most elítélt bőrfejű banda annakidején késekkel, botokkal támadt a sofőrökre. K

iéhezett egerek .rágták meg a lábfejét egy 83 éves fekvőbeteg asszonynak Észak-Iránban. Soraya Allinia magatehetetlenül hosszabb ideje feküdt a lakásában, s szomszédasszonya vitt időnként neki ételmaradékot. A szerencsétlen asszonyt kritikus állapotban találta meg a napokban szomszédja.