Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-15 / 11. szám, szombat

1994. JANUÁR 15. iÚJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK Kurta érdekegyeztetés (TA SR-tudósítás) Elnapolta az 1994-es évre szóló Általános Egyez­mény tervezetének megtárgyalását a tegnap Pozsonyban összeült gaz­dasági . és szociális érdekegyeztető tanács. Az ülést követő sajtótájékoz­tatón František Slávik, a Munkálta­tók Szövetségei Asszociációjának alelnöke elmondta, rövidre sikerült az érdekegyeztető tanács ülése, mi­vel az egyes tárcák több napirendi ponthoz nem terjesztették elő az anyagot. Tanácskozásuk figyelmének kö­zéppontjában az állami egészségügyi politika alapelveiről szóló tervezet állt. A tanács javasolta a kor­mánynak, fogadja el a tervezetet, amellyel kapcsolatban lényegesebb észrevétel nem hangzott el. Oľga Keltošová munkaügyi miniszter sze­rint ez a javaslat szerves része a szo­ciális szféra átalakításának. A szak­szervezetek is egyetértettek a terve­zettel. Múzeumavató (Új Szó-tudósítás) - Tizenkét évig tatarozták az érsekújvári Ferenc­rendi kolostort, ahol most az egyik épületszárnyban helyet kapott a Hon­ismereti Múzeum állandó tárlata. Az első városi múzeumot Thain János és Szőke Béla alapították 1935-ben, s ha az Arany Oroszlán Szállót le nem bombázzák, - öt helyiségben gazdag néprajzi és régé­szeti tárgyak vesztek oda -, bizo­nyára nem kellett volna fél évszáza­dot várni... A vidék népi építészetét, a föld­művelést, az állattenyésztést bemu­tató és az Anton Bernolák életének, munkásságának szentelt állandó tár­latok csupán ízelítőt adnak azokból a tervekből, amikről dr. Vída István, a múzeum igazgatója beszélt. (kopasz) Jeszenszky Varsóban (TXT-hír) Jeszenszky Géza, a ma­gyar diplomácia vezetője tegnap Varsóban tett villámlátogatást, melynek keretében tárgyalásokat folytatott Olechowski lengyel kül­ügyminiszterrel és fogadta őt Lech Walesa államfő, valamint Pawlak miniszterelnök is. A visegrádi né­gyek prágai találkozója után mind Lengyelország, mind Magyarország nagy jelentőséget tulajdonított en­nek a látogatásnak. Walesa többek közt kifejtette: meg kell őrizni a térség stabilitását és ennek legjobb módszere a közép­európai államok csatlakozása a nyu­gati szervezetekhez. Pawlak szerint a szovjet utódállamokkal, valamint a kelet-európai országokkal kapcso­latos politikát kell egyeztetni, hiszen Varsót és Budapestet közös gazdasá­gi érdekek kötik össze, tájékoztatott a Magyar Rádió. RÖVIDEN JOZEF TUCHYŇA szlovák és Jan Rumi cseh belügyminisz­ter tegnap Pőstyénben tárgyalá­sokat folytattak és több kor­mányközi megállapodást írtak alá az egykori belügymniszté­rium vagyonjogi kérdéseinek rendezéséről, a közös határ mű­ködtetéséről. AZ MKDM pozsonyi közpon­ti irodájába látogatott tegnap Hans J. Heinemarui, a Holland Királyság prágai nagykövete. A diplomatát, aki elsősorban a szlovákiai magyarság jogállá­sával kapcsolatos kérdések iránt érdeklődött, Bugár Béla elnök és Bárdos Gyula szóvivő tájékoz­tatta. MKDM-napok Az MKDM-napok keretében ma Csi­csón 17 órai kezdettel a művelődési házban Bugár Béla és Sárközy Klára tart előadást, illetve válaszol a jelen­levők kérdéseire. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak a szervezők. Lapzárta: 22.10 Az államfő átvette, a parlament elnöke nem (Folytatás az 1. oldalról) rettük volna á tnyújtani. Mivel nem fogadott bennünket, az Európa Tanács hamarabb kapja majd meg állásfoglalásunk szövegét, mint a szlovák parlament elnöke. Pedig mi fontosnak tartottuk, hogy először az itteni alkotmányos szer­vekkel találkozzunk - mondta a meghiúsult találka után Pásztor István. A dokumentumokat tegnap faxon küldték el az Európa Tanács­ba, a parlamenti elnök irodájával pedig hétfőn veszik fel újra a kapcso­latot. Duray Miklós az Új Szónak adott nyilatkozatában elmondta: A köz­társasági elnök közölte, túltette már magát azon, hogy nem fogadták el a nagygyűlés időpontjának megvál­toztatására vonatkozó indítványát,. de nem tudja, hogy a szlovák nyilvá­nosság mennyire hajlandó elfogadni, hogy a magyarok elutasították a köztársasági elnök javaslatát. A küldöttség tagjai azonban hangsú­lyozták, a szlovák sajtóvisszhang alapján a közvéleményt nem a javas­lat elutasítása érdekli, hanem a nagy­gyűlés hangulata, és az, hogy az ott elfogadott dokumentumok alapján milyenek a továbblépés lehetőségei. Duray hangsúlyozta: a köztársasági elnökkel folytatott tegnapi megbe­szélés során arról, a sajtóban megje­lent állításról is beszéltek, amely szerint az úgynevezett surányi doku­mentumok átvételekor az elnök állí­tólag biztosította Zdenka Anettovát, a Matica slovenská komáromi szék­házának igazgatóját, hogy a névtör­vénnyel, valamint a kétnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatos ál­lásfoglalása volt az utolsó olyan lé­pése, amely a magyarok igényeit kielégítette. - A köztársasági elnök nem határolta el magát e szavaktól, hanem azt mondta, hogy megítélése szerint a mai találkozó és a jövőben várható lépések meg fogják cáfolni a komáromi Matica-ház igazgatójá­nak a vele kapcsolatban elmondott szavait - ismertette az Együttélés elnöke az elhangzottakat. Az ülésen a küldöttek egy, a New York Times című amerikai napilapban január ti­zedikén megjelent hírre is rákérdez­tek, amely szerint a Madeleine Albright, az USA ENSZ-nagyköve­te, valamint John Shalikashvili tá­bornok szlovákiai látogatását köve­tő, január kilencedikén megtartott sajtóértekezleten elhangzott, hogy Szlovákia nem is annyira az Orosz­ország miatti félelemből, mint in­kább azért támogatja a Partnerség a békéért nevű tervet, hogy megvéd­je integritását a magyar kisebbség szeparatista követeléseivel szemben. A köztársasági elnök, aki részt vett az említett sajtóértekezleten Duray kérdésére válaszolva tegnap meg­erősítette: úgy nyilatkozott a sajtó­nak, nem tartja kizártnak, hogy Szlovákiában vannak olyan csopor­tok, mind szlovák, mind magyar részről, amelyek tagjaiban él a sze­paratizmustól való félelem. A moz­galom elnöke azt is elmondta: a teg­napi találkozón azonban a köztársa­sági elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben olyan nyugodt légkörben és olyan konstruktívan tárgyalhatunk, mint amilyen Komáromot jellemezte. A magyar kisebbség képviselői és a köztársasági elnök tegnap azzal váltak el egymástól, hogy az államfő áttanulmányozza a komáromi doku­mentumokat, és a közeljövőben folytatják a párbeszédet. A dokumentumokat természete­sen a kormány elnökének is át kí­vánják adni. Az Együttélés irodája meg is kereste ebben az ügyben a kormányhivatalt, de azt a választ kapták, a kormányfőnek nincs ideje fogadni a küldöttséget. (gaál) OLASZORSZÁG Márciusban választások? Carlo Ciampi olasz kormányfő le­mondása megnyitotta az utat az új politikai korszak előtt - írta tegnapi kommentárjában a francia AFP hír­ügynökség. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Scalfaro elnöknek fel kell kérnie a miniszter­elnököt: az idő előtti parlamenti vá­lasztásokig maradjon tisztségében. A lejáratott kereszténydemokraták most arra akarják rávenni az elnö­köt, hogy mihamarabb fogadja kép­viselőiket, s ily módon megpróbálják elhalasztani a választásokat. Ez ter­mészetesen nem célja sem az olasz baloldali, sem pedig a jobboldali el­lenzéknek, amelynek tagjai a lehető leghamarabb szeretnének az urnák­hoz járulni. Az elnök vasárnap várhatóan be­jelenti a parlament feloszlatását, emiatt tanácskozásra hívta össze a törvényhozás két házának elnökét. Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása után 70 napon belül meg kell rendezni a választásokat. A szavazás valószínű dátuma: már­cius 27-e. Kísért a titkosrendőrség szelleme? (Üj Szó-információ) - Pius úr hazudik - sommásan így vélekedett Duray Miklós arról a tegnap kiadott TA SR-jelentésről, amely hírül adja, hogy az Együttélés elnö­ke 1989. május 26-án a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága ne­vében felhívással fordult a szülőkhöz és egyes iskolák pedagógusaihoz. A Miroslav Pius, a Pozsonyi VII. Tanügyi Hivatal igazgatója által a hírügynökségnek átadott szöveg szerint Duray régen várt intézke­désnek nevezte az SZLKP KB 1989. má­jus U-i határozatát, amely feladatul adta az oktatásügyben dolgozó kommunisták­nak, hogy a kétnyelvű oktatás megvalósí­tásával javítsák a tanulók felkészítésének színvonalát a különböző szintű és típusú nemzetiségi iskolákban. A hírügynökség jelentése további idézeteket is felsorol a Duray-nyilatkozatnak nevezett doku­mentumból, valamennyi hasonló szellem­ben támogatja a párt intézkedéseit, sőt azt is megállapítja, csakis a kétnyelvű oktatás teszi lehetővé, hogy a kisebbségi tanulók olyan szintű tudást szerezzenek, mint a többségi nemzet. Duray Miklóstól megtudtuk: a szóban forgó évben ő Amerikában tartózkodott, de állandó kapcsolatban állt a jogvédő bizottsággal, s a bizottság által kiadott minden anyagot a nevével hitelesített. A szerteküldött anyagok, felhívások alatt azonban szerzőként csak a jogvédő bi­zottság szerepelt. Május 26-án a bizottság valóban levéllel fordult a magyar szülők­höz, pedagógusokhoz és iskolákhoz Újabb támadás a csehszlovákiai magyar iskolák ellen címmel, amelyben éppen az ellen tiltakoztak, hogy a csehszlovákiai magyar iskolákat fel akarják számolni és az anyanyelvi oktatást kétnyelvű, felemás oktatással akaiják felváltani. - Éljetek törvényadta jogaitokkal és tiltakozzatok a kétnyelvű oktatás bevezetése ellen - áll a levélben, amelynek szövege szerkesztő­ségünkben is megtalálható. - A Pius által idézett mondatok nincsenek a szövegben és én egy ilyen tartalmú felhívást sohasem jelentettem meg - hangsúlyozta Duray Miklós. Megkerestük Öllős Lászlót, az egykori jogvédő bizottság tagját, aki lapunknak elmondta: a TA SR által ismertetett szöve­get semmiképpen sem ők adták ki. A párt­államban többször előfordult - szögezte le hogy a titkosrendőrség a bizottság nevében félrevezető tartalmú felhíváso­kat terjesztett. Meg akartuk kérdezni Miroslav Piust, honnan szerezte a nyilvánvalóan megha­misított felhívást, de sajnos Pozsonyon kívül tartózkodott. Azonban munkatársa, Alojz Mravec készségesen elmondta ne­künk, hogy ó is tud a dologról. Akkoriban is az oktatásügyben dolgozott és állította: Duray levelét az iskolaigazgatóknak cím­zett rendelethez csatolva továbbították. (Tehát szerinte a párthatározatot az üldö­zött és erősen bírált magyar politikus levele kíséretében továbbították!) - A le­vél hitelességét, ami a szlovák nyelvű szakoktatás fontosságára való figyelmez­tetést illeti, én száz százalékosan meg tudom erősíteni - mondta szó szerint. Fibi Sándor a kérdéses időben az okta­tási minisztérium nemzetiségi osztályanak munkatársa volt. Beosztásánál fogva min­denképpen tudnia kellett, hogy milyen leveleket, rendeleteket küldtek akkoriban a magyar iskoláknak. Lapunknak a követ­kezőket mondta: - Határozottan állítom, hogy ilyen nyilatkozat nem létezett. Megválaszolatlan maradt tehát a kér­dés: ki is lehet a TA SR által ismertetett levél szerzője? Lehet, hogy ez is a titkos­rendőrség műhelyében készült? Termé­szetesen az is felvetődik, miért kellett erről most tájékoztatni a közvéleményt. Mindenesetre a Republika mai, szombati számának beharangozásában többek kö­zött egy ilyen cím is szerepel: Hogyan is van az, Duray úr? A magyar politizálgatás vezető képviselője kétnyelvű iskolákat javasol! (csizmár) Még várnunk Itell, míg tulajdonosok leszünk (Folytatás az 1. oldalról) dálkodási vállalat már nem vé­gez nagyobb javításokat a laká­sok értékesítése előtt, mondván: az eladás után az anyagi teher teljes egészében az új tulajdono­sokra hárul. Kinczer István a cég anyagi helyzetével, illetve a táv­fűtésért kiszámlázott hátralék törlesztésével magyarázta a költségesebb, s nem annyira égető javítások leállítását PÁRKÁNY Javában folyik már a városi tulajdonban lévő lakások fel­értékelése — tudtuk meg Eva Bitterovától, a városi hivatal la­kásgazdálkodási és szociális osz­tályának vezetőjétől. Elmondta: a párkányi önkormányzat dön­tése értelmében a 779 lakásból - az első fordulóban - az ötve­nes években épített 158 lakást adják majd el az érdeklődőknek. ROZSNYÓ Eddig egyetlen állami lakás sem került magánkézbe - tudtuk meg Imrich Ondréšiktól, a város polgármesterétől. Az elmúlt év novemberében kérdőíveket küldtek a bérlőknek, azt szeret­ték volna megállapítani, milyen az érdeklődés a lakásvásárlások iránt. A város tulajdonában kö­rülbelül 2300 lakás van. Ugyan­ennyi kérdőívet adtak postára, de mindössze 300-an töltötték ki azokat. A válaszadók között akadtak ugyan néhányan, akik­nek szándékában áll a lakásvé­tel, de a város vezetése szerint a körlevélnek mégsem volt meg-_ felelő visszhangja. (gágyor, klinko) Az MSZP az autonómia mellett (TA SR-hír) A Magyar Szocialista Párt egyértelműen és határozottan fellép a kisebbségekben élő magyar népcsoportok autonómiájának meg­teremtéséért. Úgy véli, nem helytál­lóak azok az aggodalmak, amelyek szerint az autonómia a területi egy­ség veszélyeztetését jelenti. Épp el­lenkezőleg, az MSZP az autonómiát a szeparatizmussal szembeni meg­előző lépésnek tartja. Többek közt ezt tartalmazza a magyar szocialis­ták e témával kapcsolatos,választási programtervezete. A dokumentum a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Erdélyben, Szlovákiában, a Vajda­ságban és Kárpátalján lehetőség és szükség van a magyar autonóm terü­letek létrehozására. Tabajdi Csaba parlamenti képvi­selő a témával összefüggő vitában elmondta: a szocialisták nagy jelen­tőséget tulajdonítanak annak, hogy a „kormány különböző nemzetközi fórumokon miként képviseli a hatá­ron túli magyarok érdekeit", véle­ménye szerint módosításokat kell végrehajtani a kormányzat politiká­jában. Tabajdi pártja nevében kije­lentette, hogy az MSZP tudomásul veszi a trianoni szerződes után létre­hozott határokat. Clinton: az oroszok képesek talpra állítani országukat (Folytatás az 1. oldalról) amit így Iraktól, Észak-Koreától és a többiektől is megkövetelhetnek. Clinton szerint kisebb a veszélye az atomterrorizmusnak, és nem kell tartani a korábbi mértékben az atombalesetektől sem. Oroszország és az Egyesült Álla­mok ezen kívül még egy sor gazda­sági, környezetvédelmi, egészség­ügyi szerződést kötött, emberi jogi deklarációt tett közzé, és ami szintén katonai jellegű, megállapodtak, hogy május végéig egymásról semleges óceáni célpontokra irányítják át bal­lisztikus rakétáikat, vagy pedig egyáltalán nem irányozzák be azo­kat. Ennek szakértők szerint elsősor­ban szimbolikus jelentősége van, de egyben bizonyítja, hogy az egymás iránti bizalom a korábbinál is na­gyobb. A sajtóértekezleten azt is bejelentették, hogy a két államfő legközelebb a Hetek júliusi nápolyi tanácskozásán találkozik, sőt, Jelcin szerint nincs messze az idő, amikor a hetekből nyolcak lehetnek. Clinton egyben őszi washingtoni látogatásra hívta meg az orosz államfőt, aki ezt elfogadta. A sajtóértekezlet nagy része alatt Jelcinnek azt kellett bizonygatnia, hogy a reformokat nem állítja le, és hogy a választások eredményét, il­letve a parlamentben kialakult helyzetet nem kell dramatizálni. Az államfő szerint az alkotmány elfoga­dásával a nép a reformok folytatásá­ra is szavazott, és épp az alkotmány az, amelyre a demokrácia épülhet Oroszországban. Clinton megígérte, hogy az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz, hogy a refor­moknak mielőbb eredménye legyen Oroszországban. A hivatalos személyiségek közül mindenki felsőfokon beszélt a csúcs­találkozó eredményeiről. Ugyanak­kor például Grigorij Javlinszkij, a „Jabloko"-nak elkeresztelt parla­menti párt vezetője a CNN-nek adott interjúban meglehetősen éle­sen bírálta Jelcin gazdaságpolitikáját és irányítási módszereit, és közölte, hogy jelentős orosz belpolitikai vál­tozások, például kormányváltozás nélkül az amerikai, vagy általában a nyugati támogatás fabatkát sem ér. A délután legfontosabb eseménye az amerikai államfő osztankinói TV show-ja volt. Szinkrontolmácsolás­sal, és több orosz város élő bekap­csolásával kérdésekre válaszolva Bili Clinton igyekezett beszuggerálni a nézőkbe, hogy igenis képesek az oroszok talpra állítani országukat. Közölte, hogy azért tárgyal Jelcin­nel, mert ő az államfő, de egyébként úgy véli, hogy Jelcin vezetésével az ország képes úrrá lenni a bajokon. A fiatalokhoz fordulva pedig azt mondta, hogy nekik kell megmutat­niuk a világnak: Oroszország úgy is lehet nagy szomszéd, hogy jó szom­széd lesz. Lehet valaki hazafi mások fenyegetése nélkül, és telve lehet nemzeti büszkeséggel a másik le­becsmérlése nélkül is. A műsort hall­gatva az a benyomása támadhatott a külföldi szemlélőnek, hogy Clinton ügyesebben érvelt a reform és Jelcin ' mellett, mint a legtöbb orosz politi­kus. Neve említése nélkül Clinton bírálta Zsirinovszkijt, és közölte, hogy ezzel az emberrel a dolgok mai állása szerint nem nagyon lehet kö­zös ügyük. A csúcstalálkozó utolsó napjára kora reggel Moszkvába érkezett Hil­lary és Chelsea Clinton is. A feleség Naina Jelcina társaságában előbb teázott az amerikai nagyköveti rezi­dencián, majd meglátogattak egy kórházat, amelyet amerikai támoga­tással újítottak fel, és működtetnek. Később a két First Lady Moszkva nevezetességeivel ismerkedett. A csúcstalálkozó befejeződött, ma reggel az amerikai elnök még talál­kozik nagykövetsége munkatársai­val, majd az ünnepélyes búcsúztatás után az Air Force 1 Minszkbe indul. A belorusz fővárosban óriási jelentő­séget tulajdonítanak a látogatásnak, hiszen ezzel véget ér a Belorussziát övező információs vákuum.

Next

/
Thumbnails
Contents