Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-12 / 8. szám, szerda

SZLOVÁKIA HAZI FELADATAI A nacionalista sajtó általi masszírozásnak köszönhetően a politikusok jelentős része szinte már axiómaként kész elfogadni, hogy veszélyben van az ország területi épsége. (4. oldal) F Ü G G E T L EN NA P 1 L A P ] Szerda, 1994. január 12. 1 II. kiadás Ára 3,50 korona XL

VII. évfolyam, 8. szám KONYHAASZTALON MŰTÖTTÉK MEG Jót derültünk azon, hogy egy orosz „rata" többször is megtámadott egy gazdátlan szekeret. Pilótája a kocsi hosszú rúdját valószínűleg ágyúcsőnek nézte. (5. oldal) Szomszédolás A nagyhatalmi harcok és egyezkedések közepén ücsörögve, amikor Amerika nagylelkű ajánlatokkal igyekszik elkendőzni szándékát, hogy lemondott Közép-Európáról, amikor idehaza hisztérikus sajtókampány fogadja a dél-szlovákiai magyarok jogos igényeinek megfogalmazását, amikor találgathatjuk, kormányunk elnöke vajon mire készül, beteg-e vagy erőt gyűjt, szóval a csinnadratta mellett ugyan ki figyelne föl apró hírecskékre? Teszem azt egy olyanra, amilyen a Pravda január harmadikai számában jelent meg, s arról szól, hány magyar állampolgár töltötte a karácsonyt-szilvesztert a Magas-Tátra szállóiban, s mennyit költött nálunk pihenés közben? Bagatell, mondhatná bárki. S mégis, az ilyen kis hírecskék némi bizalommal és reménnyel töltik el az embert, hogy azért talán mégsem a rémhíreket huhogóknak van igazuk, akik folyvást a szlovák-magyar viszony romlásáról kuvikolnak, s akik settenkedő árnyakat vélnek látni fényes délben is. Hogy azért a magyar vagy a szlovák polgár kocsiba mer ülni, s elfurikázik a szomszédba telelni-nyaralni, ha pénze engedi. Hogy a Balaton partján SK-jelzésű gépkocsikkal is találkozunk e nyáron, már lia a laposodó pénztárca engedi. Hogy ha valami gátolja is a szomszédolást, esetleg a kölcsönös elszegényedés. Hogy azért kereskedni fogunk egymással, lesznek kölcsönös könyvbemutatók, s egy-egy színház is felkerekedik vendéglátogatásra. Hogy ha már nem is hazudozhatunk kölcsönös imádatról, legalább elviseljük egymást, s kitisztulnak a fejek. KÖVESDI KÁROLY Bili Clinton megérkezett Prágába A NATO meg akarja válogatni új tagjait A BOSZNIAI SZERBEK NEM KAPTAK ULTIMÁTUMOT (TA SR-jelentés) „A NATO brüsszeli csúcsértekezlete megújította az erős atlanti partnerséget Európa és az Egyesült Államok között — nyilatkozta Manfred Wörner, a szervezet főtitkára a tegnap befejeződött kétnapos tanácskozás után. Wörner szerint nem kétséges, hogy Washington felelősséget érez Európa iránt. A csúcs előtt hangoztatott aggodalmakat, miszerint az Egyesült Államok csökkenő érdeklődést tanúsít földrészünk iránt, maga Bili Clinton cáfolta meg azzal a kijelentésével, hogy Európa továbbra is az amerikai érdekek középpontjában áll. A NATO-főtitkár történelmi csúcsértekezletnek minősítette a brüsszeli találkozót, amely nagy lépést jelentett előre a tekintetben, hogy a szövetség 16 tagországa kinyilvánította készségét az egykori Varsói Szerződés volt tagjainak esetleges felvételével összefüggésben. A brüsszeli NATO-tanácskozásról kiadott zárónyilatkozat is hangsúlyozza az atlanti tömbnek azt a készségét, hogy fokozatosan új kelet-európai tagországokkal bővüljön, de egyetlen országot sem nevez meg és pontos dátumokat sem említ. A dokumentumban a NATO nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kelet-európai országok részt vegyenek a Partnerség a békéért nevű programban. Az atlanti tömb Brüsszelben egyértelműen kinyilvánította, hogy a program elfogadása lehetővé tenné a válogatást a tagságot megpályázok között. „Üdvözöljük a NATO kibővítését KeletEurópa demokratikus irányba haladó államaival" — szögezi le a brüsszeli tanácskozás végén elfogadott nyilatkozat. A NATO csúcsértekezletén sok szó esett a délszláv válságról is, ám a híresztelésekkel és várakozásokkal ellentétben nem szabtak meg a boszniai szerbeknek semmilyen ultimátumot, a NATO mindössze megerősítette készségét esetleges légitámadások végrehajtására. A 16 tagország képviselői felkérték az ENSZ-nek az Adria partján tartózkodó békeerőit, hogy mi(Folytatás a 2. oldalon) A KORMÁNY IDEI ELSŐ ÜLÉSE Prága igen, Komárom nem A Vladimír Meciar vezette 79. kormányülés programja a tanácskozás megkezdése előtt jelentősen módosult. Több napirendi pont kiesett, helyettük olyan aktuális kérdéseket tárgyaltak meg, mint például a visegrádi négyek vezetőinek Bili Clinton amerikai elnökkel való találkozója, melyről Jozef Moravčík külügyminiszter tájékoztatott. Moravčík a kormány sajtóértekezletén leszögezte: a minisztertanács által jóváhagyott irányelvek egyértelművé teszik Szlovákiának a Partnerség a békéért programhoz való pozitív hozzáállását. A külügyi tárca vezetője nem tartja aggasztónak, hogy Szlovákiát egyes nyugati politikusok nem sorolják a NATO-tagság elnyerésére esélyes országok közé. Elmondta, hogy mind Németország, mind Nagy-Britannia külügyminisztere határozottan megerősítette: Szlovákiát a visegrádi négyek integráns részének tartják, és nem látnak okot arra, hogy más követelményekel támasszanak vele szemben, mint Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben. Jozef Moravčík lapunk kérdésére válaszolva megerősítette: Prágában találkoznia kellene magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával, hogy véleményt cseréljenek a Partnerség a békéért programmal kapcsolatban. - Ez a találkozó jó alkalom lenne arra is, hogy előrelépjünk az alapszerződés előkészítésében, melynek mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítunk — tette hozzá. (Folytatás a 2. oldalon) mm Fogadási ceremónia Bili Clinton tiszteletére a prágai várban. A vendéglátó Václav Havel. Jöhet kedvezőbb helyzet is Lapunknak nyilatkozik DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke A komáromi nagygyűlés sikeresen végződött, s nem igazolódtak be azok a rémhírek, melyek szerint az ország szétverésén fáradoznának a résztvevők. Mint a Csallóközi Városok és Községek Társulásában és az önkormányzatokban komoly erővel bíró párt elnöke, hogyan értékeli a nagygyűlést? - A részvétel várakozáson felüli volt. Mi kezdettől fogva politikai felelősséget és szakmai segítségnyújtást vállaltunk s ez olyanynyira sikerült, hogy az elfogadott dokumentumok nemcsak politikailag, hanem szakmai szempontból is kifogásolhatatlanok. Ezek alapján hosszú távú politikái lehet folytatni konfliktusok nélkül, ami persze nem garancia arra, hogy a másik fél is konfliktusmentes politikát folytat. Már néhány órával a rendezvény után a belföldi és külföldi visszhangok egyaránt higgadtnak és konstruktívnak minősítették a nagygyűlést. A szlovák politikusok, főleg a parlament elnöke a korábbiakhoz viszonyítva óvatosabban nyilatkozott és szavait értékelhetjük akár a tárgyalókészség megnyilvánulásának is. • Ä nagygyűlés menetébe nem lehetett belekötni, így néhány politikus a rendezvény és az ott elfogadott állásfoglalások legitimitását vonta kétségbe. - Szlovákiában zavar uralkodik a legitimitás fogalma körül. Két különböző, egymásnak nem ellentmondó legitimitás létezik. A jogi legitimitás legjobb példája a parlamenti képviselő választásokon szerzett mandátuma. A politikai legitimitás nem más, mint egy program társadalmi támogatottsága. így a nagygyűlésnek politikai legitimitása van. Ezt támasztja alá egyrészt a résztvevők - helyhatósági és Méry Gábor felvétele parlamenti képviselők, polgármesterek - olyan program alapján szerzett jogi legitimitása, amelynek továbbfejlesztése történt Komáromban. A nagygyűlés dokumentumainak ezért politikai, erkölcsi súlya van. • Az elmondottak alapján milyennek ítéli a surányi nagygyűlést? — Surány sem volt törvénytelen. Részt vettek rajta közlegitimitással bíró tisztségviselők is. Az alapvető különbség az, hogy míg Komárom kimondottan pozitív programot fogadott el, tehát a jogok bővítésére, kiteljesedésére irányult, addig Surány negatív -jogok megcsorbítására, szab a dságjogok korlá tozására irányuló — elképzeléseket fogalmazott meg. Ezért megdöbbentő, hogy kormányképviselet vett részt rajta, bár nem tartom szerencsésnek e két rendezvény összehasonlítását. • Több megfigyelő tette föl a kérdést: továbbra is az autonómia megteremtésén fáradoznak-e. Ezért érdekes olvasóink számára: van lényeges különbség az autonómia és a különleges jogállású terület között? — Van. Ezek ugyanis nem szinonimák. Az önkormányzat és (Folytatás a 4. oldalon) MEGKÉRDEZTÜK TABA LAJOST, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosát: Mikor lép életbe a pótkárpótlásról szóló rendelet? - A magyar Országgyűlés a múlt év utolsó hónapjában jóváhagyta a pótkárpótlásról szóló rendeletet, melynek értelmében mindazok, akik a korábbi határidőben nem tudták kérvényezni a kárpótlási jegyek kiadását, február 15-étől március 15-ig még megtehetik, de utána már nem lesz erre alkalmuk. E rendelet azonban a Közlönyben, vagyis a Törvénytárban még nem látott napvilágot, tehát nem lépett hatályba, így nem ismeretes az ehhez kapcsolódó végrehajtási utasítás sem. A pozsonyi magyar nagykövetség dolgozói azonnal jelzik majd az Új Szó hasábjain, amint ez megtörténik. És pontosan ismertetik azokat a feltételeket is, amelyeknek mindazoknak eleget kell tenniük, akik élni akarnak a kárpótlási póthatáridő lehetőségével. Kérjük tehát mindazokat, akik valamilyen okból lemaradtak a kárpótlásról, mindaddig legyenek türelemmel, amíg a szóban forgó rendelet megjelenik a Közlönyben és erről tájékoztatjuk Önöket az Új Szó hasábjain. (pákozdi)