Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-10 / 6. szám, hétfő

1994. JANUÁR 3. ÚJ szói MOZAIK 48 A alábbi tragikomikus /ÍZ történet főhőse, nevezzük Jánosnak, a megcsalt férjek népes táborába tartozik. Harmincöt éve ellenére sem szerzett elég élettapasztalatot ahhoz, hogy nejének körmére koppintson, aki — s ezt kívüle szinte már az egész lakótelep tudta — gyakran félrelépett. Már-már úgy tűnt, a férfi szemellenzőt és fiildugót visel, mert semmit sem látott és hallott, s még akkor sem vonta felelősségre könnyűvérű aszszonykáját, amikor egyik ismerőse italozás közben a szemébe mondta: csak kettővel csal a feleséged - boldoggal és boldogtalannal. Jánost olykor kétségek gyötörték, ám ennek ellenére igyekezett elhessegetni magától a kínzó gondolatokat, és továbbra is nap mint nap ott szorgoskodott párja boltocskájában. ő szállította az árut, cipekedett, rakodott, s olykor a pult mögé is beállt, hogy könnyítsen felesége dolgán. A mafla férj Aznap is ő szolgálta ki a vevőket. Az asszony ugyanis váratlanul kórházba került. Úgy tudta, vakbéllel műtik meg. A kikapós nej valóban műtétre készült, csakhogy kicsit más jellegűre. Ki tudja miért, az utolsó pillanatban úgy döntött: megmondja urának az igazat. Felhívta hát telefonon és közölte vele, a nőgyógyászaton fekszik, mert állapotos, és nem akarja meghagyni a gyereket. János az első döbbenet után azzal a szándékkal akart a kórházba rohanni, rábeszéli feleségét, vállalják a kisbabát. Aztán hirtelen felvillant agyában a gyanú: hátha nem is én vagyok az apa. János egy hirtelen ötlettől vezérelve becsukta felesége boltját és baljós sejtelemmel kutatni kezdett a szekrényfiókokban. Meg is találta, amit keresett. A vagy fél tucat szerelmeslevél — nem mindegyik származott egy és ugyanazon feladótól - egyértelműen rádöbbentette a keserű valóságra. A telefonszámokkal ellátott férfinevek lajstroma tovább fokozta kétségbeesését. - Hát mégis igaz! Az a sok, gúnyos mosoly kíséretében elhangzott, kétértelmű megjegyzés mégsem volt rosszindulatú pletyka! A szerencsétlen férfi úgy döntött, végez magával. Azonnal, és helyben. Hogy gyorsabban jöjjön a vég, leszerelte a gázkályha csapját. Aztán úgy határozott, inkább a tűzhalált választja és lángra lobbantott egy gyufát. A robbanás azonban nem volt elég erős. A légnyomás a falhoz csapta az öngyilkosjelöltet, ám nem szenvedett komolyabb sérülést. Amikor az elharapózott tűz és a füst már valóban veszélyeztette életét, megijedt és kereket oldott. A lakók telefonáltak a tűzoltóknak, de mire azok kijöttek, a lángok már 350 ezer koronás kárt okoztak. A vizsgálat során kiderült, hogy a robbanást nem véletlen gázszivárgás, hanem az üzlet tulajdonosának férje okozta, méghozzá szándékosan. A szerencsétlen flótást kétévi szabadságvesztésre ítélték. Hogy felesége hogyan használja ki a megnövekedett szabadidejét, nem nehéz kitalálni... (ordódy) Családi pótlék - új rendszer szerint Kompenzációs segély csak március végéig A költségvetés tervezete eredetileg azzal számolt, hogy januártól megszüntetik az ellátatlan gyerekekre fizetett kompenzációs segélyt (havi 220 korona). A képviselők azonban heves vita után végül úgy döntöttek, hogy a segélyt április elsejéig folyósítják. Ettől az időponttól a családok nem kapják meg minden gyerekre az említett összeget, sőt a családi pótlékot is új rendszer szerint fizetik majd. , Mennyi is lesz a családi pótlék? Egyelőre nem tudunk választ adni a kérdésre. Az illetékes tárca — a Munkaügyi és Szociális Minisztérium — már dolgozik a javaslaton, de az egyes elképzeléseket szakemberekkel is meg akarják vitatni, sőt az új rendszert, éleibe léptetése előtt, még a háromoldalú egyeztető tanácsban is jóvá kell hagyatni. Az idő rövidsége ellenére úgy akarják a végső megoldást megtalálni, hogy ne keletkezzen joghézag, és nyomban a kompenzációs segély megszűnte után már az új rendszer szerint kapják a családok a családi pótlékot. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a pótlék kifizetése az új évben is a család bevételének kimutatásától függ majd. Az új modell a bevétel összegén kívül (előreláthatóan három csoportba osztják majd eszerint a családokat) figyelembe veszi a gyerekek életkorát is. A bevétel megállapításánál irányadóak lesznek az adóbeavallások, amelyek azonban csak márciusban készülnek el. Az még nem dőlt el, hogy megmarad-e a jogigényt meghatározó bevétel felső határaként a mai 16 800 korona. Az már csaknem bizonyos, hogy a családi pótlék összegét a létminimumból vezetik majd le. A létminimumot a közelmúltban újonnan szabályozták: 0-6 éves korig 1010 korona, 6-10 korig 1130 korona, 10-15 korig 1350 korona és a 15 év feletti ellátatlan gyermek esetében 1460 korona. Hogy ennek az összegnek hány százaléka lesz a családi pótlék, arról még nem döntöttek. Mindenesetre az a tény, hogy a pótlék összege a létminimum függvénye lesz, lehetővé teszi folyamatos valorizálását. Tehát amint változik a létminimum összege, emelni kell majd a családi pótlékot is. Hogy kellemes vagy kellemetlen meglepetést hoz-e majd az április a családoknak, az még nem dőlt el. Az mindenesetre nem sok jót ígér, hogy a költségvetés a szakemberek szerint a szükségesnél kevesebb pénzt irányoz elő erre a célra. (csizmár) NANA: Fellélegzö falu Nána 1100 lakosú község Párkány tőszomszédságában. 1960-ban a központosítás jegyében a városhoz csatolták, 1989-ben azonban a helybeliek úgy érezték, saját erőből többre jutnak. Fáradozásukat siker koronázta, és 1991. január elsejétől a falu visszanyerte önállóságát. A szétválás körülményeiről é,s az azóta eltelt időszak eredményeiről beszélgettünk Drubics László polgármesterrel és a képviselőtestület tagjaival: - Tulajdonképpen miért tartották fontosnak a különválást? - Ennek több oka volt - válaszolta Lukács Zsigmond képviselő. - Nehézkesen folyt az ügyintézés, hiszen minden aprócseprő dologgal Párkányba kellett szaladnunk, és az egész falu úgy érezte, hogy mi csak másodrangúak vagyunk a városlakók mögött. 1990-ben többször falugyűlést hívtunk össze, melyek egyikén Dániel Erzsébet, helytörténeti kutatónk felvetette, hogy előnyösebb lenne, ha önállóan próbálnánk meg dolgozni. Népszavazást írtunk ki, amelyen a lakosok többsége egyetértett ezzel a szándékkal. - Milyen változást jelentett a falu életében ez a lépés? - Az, hogy az elmúlt évtizedekben községünket eléggé mostohán kezelték, számadatokkal is alátámasztható — vette át a szót Drubics László. - 1990ig a falu számára jóváhagyott évi költségvetés általában 450-600 ezer korona volt. Mióta újra önállóak vagyunk, az első évben a falura fordítható összeg kétmillió korona felett volt, és ez azóta tovább növekedett. Büszkék vagyunk, hogy a megbízatási időszakra kitűzött feladatokat már most teljesítettük. Elkészült a Hviezdoslav utcában tervezett csatorna, bővítettük a vízvezeték-hálózatot, korszerűsítettük a művelődési otthont, megoldottuk a temető vízellátását, sőt bekerítettük, parkolót létesítettünk előtte, illetve felújítottuk a ravatalozót. Javult a közellátás, több vállalkozó üzletet nyitott. Sőt már orvoshoz sem kell Párkányba járnunk, a falu melletti laktanyában rendelő orvos vállalta lakosaink egészségügyi ellátását. Az önkormányzat az orvosi rendelő felszereléséhez félmillió koronával járult hozzá, lehetővé téve egy modern diagnosztikai berendezés megvásárlását. Jelentős dolognak tartjuk, hogy kisiskolásainknak nem kell Párkányba buszozniuk. Felújítottuk a. régi iskola épületét, és 1991 őszétől két tanítónő vezetésével a gyerekek alsó tagozaton helyben tanulhatnak. - Mi tartozik távlati céljaik i közé? Drubics László: Tervezzük a földgáz bevezetését és meg kell oldanunk a szennyvíz elvezetését, bár egyelőre nem tisztázott, honnan teremtjük elő ennek anyagi fedezetét. Lukács Zsigmond: Egyik problémánk, hogy a falu lakossága elöregedett. Párkány sok fiatalt elcsábított tőlünk. Ezért új utca megnyitásával, telkek kimérésével szeretnénk őket viszszatérésre bírni. Másik gondunk, hogy mint mindenütt, nálunk is kevés a munkalehetőség. Az állami gazdaságnak sem a jelene, sem a jövője nem túl biztos, a párkányi papírgyárból szintén sok embert elbocsátottak. Támogatjuk a magánvállalkozókat, képviselő-testületünk egy évi adómentességet szavazott meg számukra. Sőt, tudva azt, hogy Párkányban kevés a beépíthető földterület, magánvállalkozók számára is jelöltünk ki telkeket, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel új munkaletőségeket biztosítunk. V. KREMMER ILDIKÓ ITTHON TÖRTÉHT - 7 NAP ALATT TAPASZTALATCSERE - CIPRUSON. Jozef Moravčík külügyminiszter Izraelben járva Ciprust is útba ejtette. Eléggé meglepő volt. amikor az erről Szóló tudósítások főképp a nemzetiségi torzsalkodások következtében kettészakadt görög-török társadalomnak a nemzetiségi kérdés megoldatlanságában szerzett tapasztalatait emelték ki. A külügyminiszterhez közelállók csak annyit vettek észre a két nemzet viszályának összefüggéseiből, hogy minden baj a kisebbségi kollektív jogok követeléséből származik. A „felismerésnek" jelentős volt a szlovákiai publicitása, ami nem is csoda, hiszen a szigetországi többség felfogása egybeesik a szlovák kormány elképzeléseivel. Most már csak az a kérdés, a ciprusi látogatás tapasztalatai nyomán hozzálát-e a szlovák parlament és a kormány más, nem a kollektív jogokon alapuló megoldás kereséséhez a szlovák-magyar kiegyezés lehetőégeinek vizsgálata során. Amennyiben továbbra is azt állítja a szlovák politikusok kormányhoz közelálló része, hogy a délvidéki magyarok az európai normáknak megfelelő, sőt, azokat meghaladó jogokat élveznek, de ezeket a jogokat nem kodifikálják alkotmánytörvénnyel, nos, abban az esetben kár volt külügyminiszterünknek az említett tanácsért Ciprusba utaznia. Ugyanezt a tanácsot közelebb, Belgrádban is megkaphatta volna Milosevicstől. EMBERTELEN ZAKLATÁS A HADSEREGBEN. A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő fiatalok az utóbbi években egyre többször panaszkodnak az idősebb tényleges katonák általi zaklatásra. Esetenként — főképp ha öngyilkossággal, jobb esetben „csak" szökéssel figyelmeztetnek ilyen jelenségre a kárvallottak - az igazságügyi szervek is beavatkoznak, és felelősségre vonják a vétkeseket. A napokban hét katona szökött meg a garamszentbenedeki katonai egységtől. Később saját elhatározásból jelentkeztek a katonai ügyészségen, illetve a katonai rendészetnél. Úgy tűnik, a probléma eseti kezelése ma már nem segít. Rendszerjellegű intézkedésre van szükség, ha a hadsereg vezetése valóban meg akarja akadályozni a szadizmus elharapódzását. A sikanírozás a hadsereg legvisszataszítóbb hagyományai közé tartozik. Az új szlovák hadsereg létrehozása kiváló alkalom lett volna e tradíció felszámolására. Úgy tűnik, az illetékesek elmulasztották. KI AKAR VAZALLUS LENNI? így tette fel a kérdést Ľudovít Cérnák, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, amikor a pártban arról bontakozott ki a vita, hogy továbbra is részt vegyenek-e a Mečiarral kötött koalícióban. Víťazoslav Móric, a mindenáron való koalíció híve nyomban kijelentette: Mečiarral együtt lehet működni. E két szemlélet hívei között folyik most a vita az SZNP-ben, és nehéz lenne megjósolni, hogy melyik irányzat győzedelmeskedik. A viszályra majd valószínűleg a párt országos választmánya tesz pontot. Cérnák elsősorban az önérzetre apellál, és arra figyelmeztet, hogy a párt, ha továbbra is paríroz a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak, akár egy év alatt is elveszítheti arculatát, és semmivé válik. A jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy ezzel a Szlovák Nemzeti Pártban képes lesz felrázni a „széles tömegeket". A járási szervezetek hangadó vezetői inkább a szélsőségeseket hallgatják szívesen, akik azzal érvelnek, hogy joguk van a párt reprezentánsainak részt venni a hatalom gyakorlásában, hiszen ez a politikai erő követelte a legkövetkezetesebben Szlovákia önállósulását. Egy hónapon belül valószínűleg tisztázódik a kérdés. Egyelőre csak azt lehet biztosan tudni, hogy Cérnák messzebb tekint, míg pártbeli ellenfeleit elsősorban a hatalomgyakorlásból eredő pillanatnyi előnyök érdeklik. TÓTH MIHÁLY Mennyit kér a postás? Tavaly december 7-én ugyanezzel a címmel megjelent anyagunkban tájékoztattuk olvasóinkat az Új Szó, illetve a Vasárnap új előfizetési díjáról. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján azonban két ok miatt is vissza kell térnünk a témára. Az egyik, hogy sajnos magunk is rossz információt kaptunk — és adtunk. Abban tévedtünk, hogy az Új Szó januári és a Vasárnap 1994es első negyedévi előfizetése nem 175, hanem csak 172 korona (az Új Szó januárban az előfizetők részére még 81 maradt, a Vasárnap pedig az említett időszakban 13-szor jelenik meg, ami 91 koronát jelent). Februártól kezdve az Új Szó előfizetési díja 88,10 korona lesz. Ez úgy alakul ki, hogy az idén 302 lapszám jelenik meg, aminek az előfizetési díja 1057 korona (302x3,50). A lapterjesztő vállalat (közismert nevén a PNS) ezt az összeget elosztja 12 hónapra, és így jön ki a fent említett összeg. A PNS illetékeseinek állítása szerint a havi előfizetési díjat koronában is hasonlóképpen számolták ki. Az alábbi táblázatban azt a négy hónapot tüntettük fel, amelyekben az Új Szó havi előfizetési díját és a Vasárnap negyedévi előfizetési díját együtt fizetjük. A többi hónapban csak a napilap 88 korona 10 filléres előfizetési díját kéri a postás. 1993 december 1994 március 1994 június 1994 szeptember Új Szó (havi) 81,00 88,10 • 88,10 88,10 Vasárnap (1/4 év) 91,00 91,00 91,00 91,00 Összesen 172,00 179,10 179,10 179,10 A másik gond, hogy a díjbeszedést végző PNS járási kirendeltségein meglehetősen nagy rendetlenség uralkodik, és nagyon sok panaszt kapunk előfizetőinktől amiatt, hogy egyes időszakokban eltérő összegeket szednek be tőlük. Az üggyel kapcsolatban felkerestük a PNS pozsonyi igazgatóságának illetékesét. Szerinte arról lehet szó, hogy kollégái az előző hónapokban többet vagy esetleg kevesebbet számláztak, ezért utólag rendezik a hiányt. Tájékoztatása szerint az előfizetők a járási igazgatóságokon kaphatnak kimerítő választ észrevételeikkel kapcsolatban. Arról, sajnos, már korábban is többször meggyőződhettünk, hogy ma még egyetlen szerkesztőségnek sincsenek meg a megfelelő eszközei a monopolhelyzetben levő PNS befolyásolására. -T-