Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-10 / 6. szám, hétfő

1994. JANUÁR 3. ÚJ szói MOZAIK 48 A alábbi tragikomikus /ÍZ történet főhőse, ne­vezzük Jánosnak, a megcsalt férjek népes táborába tartozik. Harmincöt éve ellenére sem szerzett elég élettapasztalatot ahhoz, hogy nejének körmére koppintson, aki — s ezt kívüle szinte már az egész lakótelep tudta — gyakran félrelépett. Már-már úgy tűnt, a férfi szem­ellenzőt és fiildugót visel, mert semmit sem látott és hallott, s még akkor sem vonta fele­lősségre könnyűvérű asz­szonykáját, amikor egyik isme­rőse italozás közben a szemé­be mondta: csak kettővel csal a feleséged - boldoggal és bol­dogtalannal. Jánost olykor kétségek gyö­törték, ám ennek ellenére igye­kezett elhessegetni magától a kínzó gondolatokat, és to­vábbra is nap mint nap ott szorgoskodott párja boltocská­jában. ő szállította az árut, cipekedett, rakodott, s olykor a pult mögé is beállt, hogy könnyítsen felesége dolgán. A mafla férj Aznap is ő szolgálta ki a ve­vőket. Az asszony ugyanis vá­ratlanul kórházba került. Úgy tudta, vakbéllel műtik meg. A kikapós nej valóban műtétre készült, csakhogy kicsit más jellegűre. Ki tudja miért, az utolsó pillanatban úgy döntött: megmondja urának az igazat. Felhívta hát telefonon és kö­zölte vele, a nőgyógyászaton fekszik, mert állapotos, és nem akarja meghagyni a gyereket. János az első döbbenet után azzal a szándékkal akart a kór­házba rohanni, rábeszéli fele­ségét, vállalják a kisbabát. Az­tán hirtelen felvillant agyában a gyanú: hátha nem is én va­gyok az apa. János egy hirtelen ötlettől vezérelve becsukta felesége boltját és baljós sejtelemmel kutatni kezdett a szekrényfió­kokban. Meg is találta, amit keresett. A vagy fél tucat sze­relmeslevél — nem mindegyik származott egy és ugyanazon feladótól - egyértelműen rá­döbbentette a keserű valóság­ra. A telefonszámokkal ellátott férfinevek lajstroma tovább fo­kozta kétségbeesését. - Hát mégis igaz! Az a sok, gúnyos mosoly kíséretében el­hangzott, kétértelmű meg­jegyzés mégsem volt rosszin­dulatú pletyka! A szerencsétlen férfi úgy döntött, végez magával. Azon­nal, és helyben. Hogy gyorsab­ban jöjjön a vég, leszerelte a gázkályha csapját. Aztán úgy határozott, inkább a tűzhalált választja és lángra lobbantott egy gyufát. A robbanás azon­ban nem volt elég erős. A lég­nyomás a falhoz csapta az ön­gyilkosjelöltet, ám nem szen­vedett komolyabb sérülést. Amikor az elharapózott tűz és a füst már valóban veszélyez­tette életét, megijedt és kere­ket oldott. A lakók telefonál­tak a tűzoltóknak, de mire azok kijöttek, a lángok már 350 ezer koronás kárt okoztak. A vizsgálat során kiderült, hogy a robbanást nem véletlen gázszivárgás, hanem az üzlet tulajdonosának férje okozta, méghozzá szándékosan. A sze­rencsétlen flótást kétévi sza­badságvesztésre ítélték. Hogy felesége hogyan használja ki a megnövekedett szabadidejét, nem nehéz kitalálni... (ordódy) Családi pótlék - új rendszer szerint Kompenzációs segély csak március végéig A költségvetés tervezete erede­tileg azzal számolt, hogy január­tól megszüntetik az ellátatlan gyerekekre fizetett kompenzá­ciós segélyt (havi 220 korona). A képviselők azonban heves vi­ta után végül úgy döntöttek, hogy a segélyt április elsejéig folyósítják. Ettől az időponttól a családok nem kapják meg min­den gyerekre az említett össze­get, sőt a családi pótlékot is új rendszer szerint fizetik majd. , Mennyi is lesz a családi pót­lék? Egyelőre nem tudunk vá­laszt adni a kérdésre. Az illeté­kes tárca — a Munkaügyi és Szo­ciális Minisztérium — már dolgo­zik a javaslaton, de az egyes elképzeléseket szakemberekkel is meg akarják vitatni, sőt az új rendszert, éleibe léptetése előtt, még a háromoldalú egyeztető tanácsban is jóvá kell hagyatni. Az idő rövidsége ellenére úgy akarják a végső megoldást meg­találni, hogy ne keletkezzen jog­hézag, és nyomban a kompenzá­ciós segély megszűnte után már az új rendszer szerint kapják a családok a családi pótlékot. Annyit azonban sikerült meg­tudnunk, hogy a pótlék kifizeté­se az új évben is a család bevéte­lének kimutatásától függ majd. Az új modell a bevétel összegén kívül (előreláthatóan három cso­portba osztják majd eszerint a családokat) figyelembe veszi a gyerekek életkorát is. A bevé­tel megállapításánál irányadóak lesznek az adóbeavallások, ame­lyek azonban csak márciusban készülnek el. Az még nem dőlt el, hogy megmarad-e a jogigényt meghatározó bevétel felső hatá­raként a mai 16 800 korona. Az már csaknem bizonyos, hogy a családi pótlék összegét a létmi­nimumból vezetik majd le. A lét­minimumot a közelmúltban újonnan szabályozták: 0-6 éves korig 1010 korona, 6-10 korig 1130 korona, 10-15 korig 1350 korona és a 15 év feletti ellátat­lan gyermek esetében 1460 ko­rona. Hogy ennek az összegnek hány százaléka lesz a családi pótlék, arról még nem döntöt­tek. Mindenesetre az a tény, hogy a pótlék összege a létmini­mum függvénye lesz, lehetővé teszi folyamatos valorizálását. Tehát amint változik a létmini­mum összege, emelni kell majd a családi pótlékot is. Hogy kellemes vagy kellemet­len meglepetést hoz-e majd az április a családoknak, az még nem dőlt el. Az mindenesetre nem sok jót ígér, hogy a költség­vetés a szakemberek szerint a szükségesnél kevesebb pénzt irányoz elő erre a célra. (csizmár) NANA: Fellélegzö falu Nána 1100 lakosú község Párkány tőszomszédságában. 1960-ban a központosítás jegyében a városhoz csatolták, 1989-ben azonban a helybeliek úgy érezték, saját erőből többre jutnak. Fáradozásukat siker koronázta, és 1991. január elsejétől a falu visszanyerte önállóságát. A szétválás körülményeiről é,s az azóta eltelt időszak eredmé­nyeiről beszélgettünk Drubics László polgármesterrel és a kép­viselőtestület tagjaival: - Tulajdonképpen miért tar­tották fontosnak a különválást? - Ennek több oka volt - vála­szolta Lukács Zsigmond képvi­selő. - Nehézkesen folyt az ügyintézés, hiszen minden apró­cseprő dologgal Párkányba kel­lett szaladnunk, és az egész falu úgy érezte, hogy mi csak másod­rangúak vagyunk a városlakók mögött. 1990-ben többször falu­gyűlést hívtunk össze, melyek egyikén Dániel Erzsébet, helytörténeti kutatónk felvetet­te, hogy előnyösebb lenne, ha önállóan próbálnánk meg dol­gozni. Népszavazást írtunk ki, amelyen a lakosok többsége egyetértett ezzel a szándékkal. - Milyen változást jelentett a falu életében ez a lépés? - Az, hogy az elmúlt évtize­dekben községünket eléggé mostohán kezelték, számada­tokkal is alátámasztható — vette át a szót Drubics László. - 1990­ig a falu számára jóváhagyott évi költségvetés általában 450-600 ezer korona volt. Mióta újra önállóak vagyunk, az első évben a falura fordítható összeg két­millió korona felett volt, és ez azóta tovább növekedett. Büsz­kék vagyunk, hogy a megbízatá­si időszakra kitűzött feladatokat már most teljesítettük. Elkészült a Hviezdoslav utcában tervezett csatorna, bővítettük a vízveze­ték-hálózatot, korszerűsítettük a művelődési otthont, megoldot­tuk a temető vízellátását, sőt bekerítettük, parkolót létesítet­tünk előtte, illetve felújítottuk a ravatalozót. Javult a közellá­tás, több vállalkozó üzletet nyi­tott. Sőt már orvoshoz sem kell Párkányba járnunk, a falu mel­letti laktanyában rendelő orvos vállalta lakosaink egészségügyi ellátását. Az önkormányzat az orvosi rendelő felszereléséhez félmillió koronával járult hozzá, lehetővé téve egy modern diag­nosztikai berendezés megvásár­lását. Jelentős dolognak tartjuk, hogy kisiskolásainknak nem kell Párkányba buszozniuk. Felújí­tottuk a. régi iskola épületét, és 1991 őszétől két tanítónő vezeté­sével a gyerekek alsó tagozaton helyben tanulhatnak. - Mi tartozik távlati céljaik i közé? Drubics László: Tervezzük a földgáz bevezetését és meg kell oldanunk a szennyvíz elve­zetését, bár egyelőre nem tisztá­zott, honnan teremtjük elő en­nek anyagi fedezetét. Lukács Zsigmond: Egyik problémánk, hogy a falu lakos­sága elöregedett. Párkány sok fiatalt elcsábított tőlünk. Ezért új utca megnyitásával, telkek ki­mérésével szeretnénk őket visz­szatérésre bírni. Másik gondunk, hogy mint mindenütt, nálunk is kevés a munkalehetőség. Az ál­lami gazdaságnak sem a jelene, sem a jövője nem túl biztos, a párkányi papírgyárból szintén sok embert elbocsátottak. Támo­gatjuk a magánvállalkozókat, képviselő-testületünk egy évi adómentességet szavazott meg számukra. Sőt, tudva azt, hogy Párkányban kevés a beépíthető földterület, magánvállalkozók számára is jelöltünk ki telkeket, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel új munkaletőségeket biztosítunk. V. KREMMER ILDIKÓ ITTHON TÖRTÉHT - 7 NAP ALATT TAPASZTALATCSERE - CIPRUSON. Jozef Moravčík külügymi­niszter Izraelben járva Ciprust is útba ejtette. Eléggé meglepő volt. amikor az erről Szóló tudósítások főképp a nemzetiségi torzsalkodá­sok következtében kettészakadt görög-török társadalomnak a nem­zetiségi kérdés megoldatlanságában szerzett tapasztalatait emelték ki. A külügyminiszterhez közelállók csak annyit vettek észre a két nemzet viszályának összefüggéseiből, hogy minden baj a kisebbségi kollektív jogok követeléséből származik. A „felismerésnek" jelentős volt a szlovákiai publicitása, ami nem is csoda, hiszen a szigetországi többség felfogása egybeesik a szlovák kormány elképzeléseivel. Most már csak az a kérdés, a ciprusi látogatás tapasztalatai nyomán hozzálát-e a szlovák parlament és a kormány más, nem a kollektív jogokon alapuló megoldás kereséséhez a szlovák-magyar kiegyezés lehetőégeinek vizsgálata során. Amennyiben továbbra is azt állítja a szlovák politikusok kormányhoz közelálló része, hogy a délvidéki magyarok az európai normáknak megfelelő, sőt, azokat meghaladó jogokat élveznek, de ezeket a jogokat nem kodifikálják alkotmány­törvénnyel, nos, abban az esetben kár volt külügyminiszterünknek az említett tanácsért Ciprusba utaznia. Ugyanezt a tanácsot köze­lebb, Belgrádban is megkaphatta volna Milosevicstől. EMBERTELEN ZAKLATÁS A HADSEREGBEN. A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő fiatalok az utóbbi években egyre több­ször panaszkodnak az idősebb tényleges katonák általi zaklatásra. Esetenként — főképp ha öngyilkossággal, jobb esetben „csak" szökéssel figyelmeztetnek ilyen jelenségre a kárvallottak - az igazságügyi szervek is beavatkoznak, és felelősségre vonják a vétke­seket. A napokban hét katona szökött meg a garamszentbenedeki katonai egységtől. Később saját elhatározásból jelentkeztek a kato­nai ügyészségen, illetve a katonai rendészetnél. Úgy tűnik, a prob­léma eseti kezelése ma már nem segít. Rendszerjellegű intézkedésre van szükség, ha a hadsereg vezetése valóban meg akarja akadályozni a szadizmus elharapódzását. A sikanírozás a hadsereg legvisszataszí­tóbb hagyományai közé tartozik. Az új szlovák hadsereg létrehozása kiváló alkalom lett volna e tradíció felszámolására. Úgy tűnik, az illetékesek elmulasztották. KI AKAR VAZALLUS LENNI? így tette fel a kérdést Ľudovít Cérnák, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, amikor a pártban arról bontakozott ki a vita, hogy továbbra is részt vegyenek-e a Mečiarral kötött koalícióban. Víťazoslav Móric, a mindenáron való koalíció híve nyomban kijelentette: Mečiarral együtt lehet működni. E két szemlélet hívei között folyik most a vita az SZNP-ben, és nehéz lenne megjósolni, hogy melyik irányzat győzedelmeskedik. A viszályra majd valószínűleg a párt országos választmánya tesz pontot. Cérnák elsősorban az önérzetre apellál, és arra figyelmeztet, hogy a párt, ha továbbra is paríroz a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak, akár egy év alatt is elveszítheti arculatát, és semmivé válik. A jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy ezzel a Szlovák Nemzeti Pártban képes lesz felrázni a „széles tömegeket". A járási szervezetek hangadó vezetői inkább a szélsőségeseket hallgatják szívesen, akik azzal érvelnek, hogy joguk van a párt reprezentánsai­nak részt venni a hatalom gyakorlásában, hiszen ez a politikai erő követelte a legkövetkezetesebben Szlovákia önállósulását. Egy hónapon belül valószínűleg tisztázódik a kérdés. Egyelőre csak azt lehet biztosan tudni, hogy Cérnák messzebb tekint, míg pártbeli ellenfeleit elsősorban a hatalomgyakorlásból eredő pillanatnyi elő­nyök érdeklik. TÓTH MIHÁLY Mennyit kér a postás? Tavaly december 7-én ugyanez­zel a címmel megjelent anya­gunkban tájékoztattuk olvasóin­kat az Új Szó, illetve a Vasárnap új előfizetési díjáról. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján azonban két ok miatt is vissza kell térnünk a témára. Az egyik, hogy sajnos magunk is rossz in­formációt kaptunk — és adtunk. Abban tévedtünk, hogy az Új Szó januári és a Vasárnap 1994­es első negyedévi előfizetése nem 175, hanem csak 172 ko­rona (az Új Szó januárban az előfizetők részére még 81 ma­radt, a Vasárnap pedig az emlí­tett időszakban 13-szor jelenik meg, ami 91 koronát jelent). Februártól kezdve az Új Szó előfizetési díja 88,10 korona lesz. Ez úgy alakul ki, hogy az idén 302 lapszám jelenik meg, aminek az előfizetési díja 1057 korona (302x3,50). A lapterjesz­tő vállalat (közismert nevén a PNS) ezt az összeget elosztja 12 hónapra, és így jön ki a fent említett összeg. A PNS illetéke­seinek állítása szerint a havi elő­fizetési díjat koronában is hason­lóképpen számolták ki. Az aláb­bi táblázatban azt a négy hóna­pot tüntettük fel, amelyekben az Új Szó havi előfizetési díját és a Vasárnap negyedévi előfizetési díját együtt fizetjük. A többi hónapban csak a napilap 88 ko­rona 10 filléres előfizetési díját kéri a postás. 1993 december 1994 március 1994 június 1994 szeptember Új Szó (havi) 81,00 88,10 • 88,10 88,10 Vasárnap (1/4 év) 91,00 91,00 91,00 91,00 Összesen 172,00 179,10 179,10 179,10 A másik gond, hogy a díjbesze­dést végző PNS járási kirendelt­ségein meglehetősen nagy ren­detlenség uralkodik, és nagyon sok panaszt kapunk előfize­tőinktől amiatt, hogy egyes idő­szakokban eltérő összegeket szednek be tőlük. Az üggyel kapcsolatban felkerestük a PNS pozsonyi igazgatóságának illeté­kesét. Szerinte arról lehet szó, hogy kollégái az előző hónapok­ban többet vagy esetleg keve­sebbet számláztak, ezért utólag rendezik a hiányt. Tájékoztatása szerint az előfizetők a járási igazgatóságokon kaphatnak ki­merítő választ észrevételeikkel kapcsolatban. Arról, sajnos, már korábban is többször meggyő­ződhettünk, hogy ma még egyet­len szerkesztőségnek sincsenek meg a megfelelő eszközei a mo­nopolhelyzetben levő PNS befo­lyásolására. -T-

Next

/
Thumbnails
Contents