Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-20 / 15. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1994. JANUÁR 20. NEMETORSZAG Nyár végéig távoznak az orosz katonák (TA SR-hír) Augusztus végéig az utolsó orosz katona is elhagyja Kelet-Németország területét. A Süddeutsche Zeitung tegnapi tájékoztatása szerint ezt Mihail Burlakov, az orosz katonák főparancsnoka közölte a szövetségi parlament védelmi bizottságának tagjaival, illetve Klaus Kinkéi külügyminiszterrel megtartott találkozóján. Jelenleg még 31 436 orosz katona tartózkodik Németországban. Burlakov egyben bírálóan szólt arról, hogy késlekednek annak a 44 ezer lakásnak az építésével, amelyekbe a hazatérő katonáknak kellene beköltözniük. Ezeknek a lakásoknak az építését 7,8 milliárd márkával a német kormány finanszírozza. A tervek szerint tavaly 9953 lakást kellett volna átadni, ám csak 2400-at sikerült befejezni. Burlakov szerint ennek az a legfőbb oka, hogy az orosz védelmi minisztérium nem egyezteti tevékenységét és a német hatóságok vajmi keveset törődnek az ellenőrzéssel. Rabin a Szíriával esedékes megállapodásról IZRAEL NAGY ÁRAT FIZET (TA SR-jelentés) Jicchak Rabin izraeli miniszterelnök kedden este először fejtette ki: lehetséges az izraeli települések felszámolása a Golan-fennsíkon, amelyet 1981-ben kebelezett be Izrael. Rabin Jeruzsálemben mondotta, hogy „lehetőség van a települések felszámolására, ha ezt a Szíriával kötendő megállapodás megkívánja". „Meggyőződésem, amint sikerül megkötni a megállapodást - amiért majd nagy árat kell fizetni — és ha őszinték akarunk lenni saját magunkhoz, meg akarunk bizonyosodni arról, hogy nemcsak parlamenti többségi szavazatnak köszönhetően döntöttünk, határozatot kell hozni a népszavazásról. " Rabin tehát egyben lehetségesnek tartotta, hogy Izrael referendumot tart a területi engedményekről, ám hozzáfűzte: a Szíriával folytatott tárgyalások még nincsenek olyan stádiumban, hogy ez a kérdés időszerű legyen. A statisztikai adatok szerint 32 zsidó település van a Golanfennsíkon, ahol jelenleg 12 793 izraeli él. MEGKÉRDEZTÜK Befizette-e Szlovákia az ENSZ-tagdíjat? (Új Szó-információ) Szlovákiát egy évvel ezelőtt vették fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ebből az alkalomból megkérdeztük Roman Bužeket, a szlovák külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatóját, Szlovákia befizette-e már a ráeső tagilletéket? Érdeklődésünkre elmondta: egyelőre még tárgyalások folynak a szlovák részről befizetendő összeg nagyságáról, ezért még nem tudni véglegesen, hogy mekkora kvóta befizetése vár az országra. Ennek nagyságát az ENSZ éves kiadásainak arányában állapíjták meg, s valószínű, hogy Szlovákia e összköltségek 0,19 százalékát fogja befizetni tagdíjként. Szlovák részről azonban magától értetődően szeretnének akár pár tizednyi százalékot is lefaragni ebből, és azt szorgalmazzák, hogy Szlovákiát azon országok között rangsorolják, amelyek ennél a hányadnál kevesebbet kötelesek befizetni. Roman Bužek szerint mihelyt megoldódik ez a kérdés, Szlovákia kész azonnal befizetni az ENSZ kasszájába a számára megállapított tagdíjat. (p. vonyik) Pozsony pontosan fizetett (TA SR-hír) Josef Tošovský, a Cseh Nemzeti Bank elnöke szerint a szlovák fél a klíringszámlán levő fizetési kötelezettségeinek „pontosan" eleget tett. A brünni Press Clubban folytatott beszélgetésben kifejtette továbbá: „a gondot az okozza, hogy tovább képződik a cseh fél aktívuma a fizetési kapcsolatokban". A közös államból egyébként mindig több árut szállítottak Szlovákiába, mint Csehországba, s ezek éves hozamát 20 milliárd koronára becsülték Csehország javára. Josef Tošovský szerint a szlovák és a cseh korona közötti árfolyam közötti különbséget jelenleg 18 százalékosra becsülik. Persze, amint mondotta, nem biztos abban, hogy ez a különbség elegendő-e... Inman megfutamodása Kedden este a texasi Austinban az utóbbi idők egyik legfurcsább sajtóértekezletének lehettek tanúi az amerikai újságírók. Több mint egy órán át hallgatták Bobby Roy Inmannak, a védelmi miniszter jelöltjének előadását az egyes hírközlő eszközök „újkori mccarthyzmusáról", a sajtó bizonyos képviselőinek, kommentátorainak piszkos manővereiről. Arról is, miként lépett szövetségre Bob Dole, az ismert republikánus párti vezető a New York Times ugyancsak ismert és elismert kommentátorával, állítólagos megállapodásuk szerint' Dole hogyan nehezítette volna a tengernagy jelölésének jóváhagyását a szenátusban. Inman azonban nyilván leginkább azt fájlalta, hogy a botrányéhes újságírók személyét sem kerülték meg, múltját kutatva megszellőztettek egy-két kellemetlen ügyet. Például, hogy annak idején megfeledkezett bejárónője szociális járulékáról. Bár a megsértődött nyugalmazott tengernagy cáfolta, hogy bármiféle törvénytelenséget követett volna el, három nappal a tervezett pentagoni őrségváltás előtt mégis úgy határozott, hogy visszautasítja Bili Clinton ajánlatát, nem vállalja a védelmi miniszter posztját. Döntésének, mint mondotta, nincsenek politikai okai, egyszerűen nincs felkészülve arra, hogy vállalja az új tisztséggel járó örökös piszkálódást. Washington számára viszont kisebb politikai földrengéssel ért fel Inman visszatáncolása. Clinton hoppon maradt, mi több, ellenzőinek újabb lehetősége nyílt, hogy akár dilettantizmussal vádolják, támadják és bizonyítsák: megint elsiette a dolgokat, amikor a tétovázó, s főként a szomáliai politikájáért bírált Les Aspin helyére a „profi politikusnak, a kémelhárítás szakértőjének" tartott Inmant szemelte ki. Tette ezt annak ellenére, hogy a tengernagy maga is bevallotta: az elnökválasztáson nem Clintonra, hanem Bushra szavazott. Az amerikaiak elnöke nyilván úgy vélte, hogy jó pontot szerez a konzervatívoknál, ha a republikánusok szimpatizánsát ülteti Aspin székébe. Azóta Clinton is rájöhetett, hogy az önnépszerűsítés kockázatos vállalkozás. Pártfogoltjában annyi hűségérzet sem volt, hogy átvészelje a sajtó okozta kellemetlenségeket, s bizonyítsa: igenis, legény a talpán. (ug) Ez a felvétel december közepén készült a Fehér Ház rózsa-kertjében, amikor Clinton elnök bejelentette: megválik az eddigi védelmi minisztertől (leghátul látható), s helyette a középen álló Bobby Roy Inmant nevezi ki. A kiszemelt azonban azóta meggondolta magát, az elnök pedig hoppon maradt... Születőben a második köztársaság OLASZORSZAG Még nem tudni milyen lesz, de más, mint eddig. A többség gyökeres fordulatot vár, francia mintára az új, második köztársaságról beszél. Carlo Azeglio Ciampi, Olaszország háború utáni 52. kormányfője a napokban benyújtotta lemondását, Oscar Luigi Scalfaro államfő feloszlatta a parlamentet és március végére (70 napon belül meg kell tartani) kiírta az új parlamenti választásokat. Az államfő és a kormányfő ezzel teljesítette feladatát. Pontot tett a háború utáni itáliai rendszer agóniájának végére. Ha jól belegondolunk, Olaszországban is a kommunista rendszerek összeomlása indította el a földrengést, felszínre hozva annak a politikai rendszernek a tarthatatlanságát, korruptságát, amelynek alapja, fő célja a kommunisták hatalomból való kizárása volt. A hagyományos, négy- vagy ötpárti kormánykoalíciók minden pártjáról és vezéreikről is kiderült, hogy nyakig vannak a korrupciós ügyekben. Olyan nagy nevek tűnnek el a süllyesztőben, mint a szocialista Craxi, a kereszténydemokrata Andreottti, s velük együtt talán a pártjaik is. Hacsak valamilyen csoda folytán össze nem szedik magukat, de ehhez meg kellene találni a tiszta kezű fiatalabb politikusok új (második) nemzedékét. Csakhogy ehhez idő kell, és ezért is vált a parlamentben a politikai harcok egyik legfontosabb kérdésévé a választások időpontja. A hagyományos pártok és a korrupcióba keveredett parlamenti képviselők szerették volna minél későbbre halasztani. Bár az említett hagyományos pártoknak - kereszténydemokraták, szocialisták, liberálisok, szociáldemokraták - többségük volt a most feloszlatott parlamentben, tudták, hogy menthetetlenül a süllyesztőbe kerülnek. Erre utaltak a kétfordulós, novemberi-decemberi helyhatósági választások eredményei. Hiszen a legnagyobb sikert az OKP utódja, az Occhetto vezette Baloldali Demokrata Párt (PDS) aratta. Rajta kívül jelentősen előretört az északon elszakadást hirdető Liga, délen pedig az újfasiszta MSI. Az említett hagyomanyos pártok (vagyis a centrum) mindenütt súlyos vereséget szenvedtek. Itáliában tehát fennáll a lehetősége annak, hogy eltűnik a centrum, és a szélsőséges pártok tovább erősödnek. Elsősorban a szélsőjobb veszélyétől lehet tartani, s úgy tűnik, ezt egyedül Occhettóék voltak képesek decemberben megállítani. A PDS-ről el kell mondani, hogy levetkőzte kommunista múltját, mára Európa egyik legerősebb szociáldemokrata típusú formációjává vált. S bár a parlamenti választások másmilyenek, mint a helyhatóságiak, ez utóbbiak miatt mégis jelzésértékűek. A PDS azért nyerte el a választók bizalmát helyi szinteken, mert ez volt az egyetlen a „régi" pártok közül, amely nem keveredett bele a korrupciós botrányokba. Ezért Occhettóéknak óriási esélyük van a győzelemre, persze csak akkor, ha decemberhez hasonlóan márciusban immár országos szinten is sikerül együttműködni a zöldekkel, a különböző pacifista, meg a maffia és a korrupció ellen könyörtelen harcot hirdető mozgalmakkal. Választani is másképpen fognak az olaszok. A régi arányos rendszer helyet a többségi választási rendszer szerint. Ezért is bíznak abban, hogy a régi, lejáratott politikai elit nem térhet vissza a hatalomba. Es várják az új, stabilabb második köztársaságot. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A

Cseh Köztársaság tavalyi állami költségvetése 1,1 milliárd koronás többlettel zárt, nyilatkozta tegnap Ivan Kočárník cseh pénzügyminiszter. Kočárník rendkívül fontosnak tartja, hogy fokozatosan csökkennek a közvetlen adózási terhek, ami a leghatékonyabb gazdasági ösztönző. D

él-Kaliforniában a Rychter-skála szerint 6,6 fokos erősséget elérő földrengés eddig 38 emberéletet követelt. További, több mint 2800 személy sérülést szenvedett, ezek egynegyedét kórházban kezelik. Az anyagi károkat 7 milliárd dollárra becsülik. Bili Clinton amerikai elnök tegnap ellátogatott a természeti csapás sújtotta Los Angeles környékére. H

elmut Kohl német kancellár nyitja meg a svájci Davosban a január 27-étől február elsejéig tartó világgazdasági fórumot, amelyen mintegy 800 politikus, tudós, közismert közgazdász és sikeres menedzser vesz részt. Davosba várják többek között az orosz, az indiai, a pakisztáni, a norvég és a cseh kormányfőt is. A

KNDK tegnap határozottan cáfolta azt az állítást, hogy japán fegyvergyártó cégektől ballisztikus rakéták irányítására alkalmas berendezéseket vásárolt volna. A Tokióban monitorozott hivatalos északkoreai hírügynökségi jelentés egyenesen koholmánynak minősítette ezeket az állításokat. A Reuter ugyanakkor beszámolt arról, hogy a tokiói rendőrség a napokban váratlanul felkeresett két japán vállalatot annak kiderítésére, hogy adtak-e el ilyen berendezéseket a KNDKnak, amelyekkel tökéletesíthető az észak-koreai Rondog 1 típusú nukleáris rakéták találati pontossága. R

endkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg tegnap a dél-indiai Madrasban Radzsiv Gandhi merénylőinek pere. India egykori kormányfője 1991 májusában lett merénylet áldozata, amikor egy Madras melletti választási gyűlésen egy tamil származású nő testére erősített robbanóanyag detonált az indiai politikus közelében. A régóta halogatott pernek 41 vádlottja van, akiket gyilkossággal és összeesküvés vádjával fogtak perbe, többségük tamil származású Sri Lankáról. M

oszkva városi hatóságai úgy döndöttek, hogy az orosz fővárosban tartózkodó külföldi turisták ottlétükért naponta fejenként egy dollárt kötelesek fizetni. Az ITAR TASZSZ Hírügynökség jelentése arról nem szól, hogy a rendelkezés mikor lép érvénybe, azt viszont tudni véli, hogy az egy dollárnak megfelelő összeget hivatalos árfolyamon átszámítva rubelban is meg lehet fizetni. D

ouglas Hurd brit külügyminiszter Ankarából hazatérőben a napokban meglátogatja a Boszniában az ENSZbékeerők kötelékében szolgálatot teljesítő brit egységeket. A hírt a londoni külügyminisztérium biztonsági okokból egyelőre nem volt hajlandó megerősíteni. Hurd ma Ankarában hármas külügyminiszteri találkozón vesz részt török kollégájával, Hikmet Cetinnel és a német diplomácia vezetőjével, Klaus Kinkellel.