Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-18 / 13. szám, kedd

KALEIDOSZKÓP 1994. JANUÁR 18. Minden a szülőn múlik A kormány nemzetiségi bizottsága tavaly júniusban tárgyalt az alternatív oktatásról, amelyet „A nemzetiségileg vegyesen lakott területek iskoláinak létesítésére és működtetésére vonatkozó alap­szabályok" című dokumentumban teijesztett elő az oktatásügyi minisztérium. Hozott-e valamilyen változást a nemrégen összehívott, január 13-i ülés, amelyen ismét ez a téma szerepelt napirenden? Ezt kérdeztük Végh Lászlótól, a Csemadok főtitkárától, a bizottság tagjától. - A bizottság tavaly június 4-én tárgyalta a vegyesen lakott terü­letek oktatásügyére vonatkozó dokumentumot, s mivel akkor elmondtuk a benne foglaltakkal kapcsolatos súlyos kifogásain­kat, az anyagot visszavonták az­zal, hogy átdolgozzák. Most te­hát egy átdolgozott dokumentu­mot kellett volna kézhez kap­nunk, az igazság azonban az, hogy nem lett átdolgozva. Ezt, természetesen, szóvá tettük, de Moravčík külügyminiszter úr, a bizottság elnöke azzal érvelt, hogy külföldön is megkonzúltal­ta a kérdést, és mindenütt pozi­tív visszhangra talált. Mint hang­súlyozta, a dokumentum csupán módszertani útmutatás, amely a magyar gyerekek szlováktudá­sának javítását célozza, annál is inkább, mivel az államnak köte­lessége lehetővé tenni a többségi nemzet nyelvének elsajátítását. Mi csak a lehetőségek körét kí­vánjuk bővíteni - mondta, s hoz­zátette: „A magyar kisebbség összes problémája a nyelvi szeg­regációból fakad, s mi ebből a nyelvi gettóból szeretnénk a magyarokat kiszabadítani." • Ezt a csupa jó szándékot tükröző érvelést nehéz kivédeni. -Valóban nehéz, mivel a többi kisebbség örül ennek a lehetőségnek, hisz idáig ez sem adatott meg számukra. A német vagy a horvát gyerekek eseté­ben, akik egyáltalán nem beszé­lik őseik nyelvét, kétségtelen előrelépést jelent az, ami szá­munkra egyértelműen visszalé­pés. A bizottság egyik tagja, Po­dolák professzor is azt nehezmé­nyezte, hogy kizárólag a magya­rok utasítják el az alternatív ok­tatás adta lehetőségét. Ez az egyoldalú, a problémákat le­egyszerűsítő látásmód jellemzi a dokumentumot is, amely nem differenciál, egy kalap alá veszi az összes kisebbséget, holott óriásiak a különbségek. Sajnos, ezeket csak mi, magyarok látjuk. Épp ezért, no meg a segítés szán­dékának hangsúlyozása miatt, nehéz magát az élvet egy az egyben elutasítani. Mi azzal ér­veltünk, hogy ne a biológia, fizi­ka és más tantárgyak szlovák nyelvű oktatásával igyekezze­nek javítani a gyerekek nyelvtu­dását, hanem a szlovák nyelvi oktatás módszertanának javítá­sával, hatékonyabbá tételével. Mindnyájan tudjuk, milyen ela­vult módszerekkel folyik ez az oktatás iskoláinkban, ezért in­kább arra kellene törekedni, hogy a legkorszerűbb audiovi­zuális és egyéb segédeszközök, módszerek segítségével sajátít­hassák el a gyerekek a szlovák nyelvet. Azt is elmondtuk, ren­geteg a tisztázatlan kérdés, ame­lyekre a dokumentum egyálta­lán nem tér ki. Mit jelent pél­dául, hogy az alternatív oktatás ott indítható be, ahol erre igény mutatkozik, vagyis a szülők ké­relmezik? Hány szülő beleegye­zése szükséges és hogyan, mi­lyen formában szólítják meg őket? Milyen tankönyvek segít­ségével folyik majd az oktatás? Mennyibe fog kerülni az ilyen osztályok létrehozása? Mi a ga­rancia arra, hogy az elv megva­lósítása ne érintse hátrányosan a nemzetiségi iskolákat? Azt is tudni szerettük volna, hogy a parlament által erre a célra megszavazott 100 millió koro­nát hogyan kívánják felhasz­nálni. • Milyen választ kaptak ezekre a kérdésekre? Lényegében semmilyet. Az oktatási minisztériumot felké­születlenül érték ezek a kérdé­sek, egyértelműen kiderült, hogy nincsenek konkrét elkép­zeléseik az alapelvekben foglal­tak megvalósítására vonatko­zóan. így például fogalmuk sincs, mennyibe fog kerülni, mert, mint elmondták, eddig nem tud­ták felmérni az igényeket. Ami a beindításhoz szükséges létszá­mot illeti, szerintük tíz gyerek jelentkezése esetén is meg kell nyitni az osztályt. • A Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége, a magyar pártok és mozgalmak egyértel­műen elutasították az alternatív oktatást, nem beszélve a 46 ezer petícióról. Ez sem gátolja a terv végrehajtását? - Mindezt meg nem történt­nek veszik. Moravčík úr kijelen­tette, ha 10 szülő igényli az alternatív oktatást, az ő akara­tuk nem vethető alá a 46 ezer petíciózó diktátumának. Bauer Győző figyelmeztetett arra, hogy a parlament által jóváha­gyott 100 milliót a „meggyőzés" céljára használják fel, illetve ne a „meggyőzhető" iskolákat ju­talmazzák belőle „rugalmasságu­kért", például olyan módon, hogy ők megkapják a tornate­rem felújítására vagy építésére szükséges pár milliót, míg a töb­bi nemzetiségi iskola nem. Ez a pénz ugyanis a magyar peda­gógusok táborának megosztásá­ra is felhasználható. • Ezzel kapcsolatban elhang­zott valamilyen megnyugtató válasz? -Moravčík úr, mintegy vá­laszként, elmondta, hogy az alapszabály nem kötelező érvé­nyű, semmilyen jogi ereje nincs, csupán módszertani útmutatás­ként szolgál. Tehát ha nincs irán­ta érdeklődés, nem valósítható meg, erre senki nem kötelez­hető. • Ez nagyon szépen hangzik, de mint minden, kijátszható. Sok útja-módja van annak, hogy csá­bító színben tüntessék fel a két­nyelvű osztályokat, iskolákat. — Ez igaz. Épp ezért leszögez­tük, a dokumentumnak olyan garanciákat kell tartalmaznia, amelyek kizárják az ilyen kiját­szás lehetőségét. Tehát, ha elfo­gadjuk, hogy valóban csak a kí­nálat bővítéséről van szó, mint hangsúlyozzák, akkor gondos­kodni kell arról, hogy ez ne a nemzetiségi iskolák rovására történjen. A lényeg azonban az, hogy mivel jogilag senki sem kötelezhető az alternatív oktatás elfogadására, minden a szülőn múlik. Ha a szülők egyöntetűen elutasítják, nem kérelmezik, a terv egyszerűen megvalósítha­tatlan. • Végül is miben állapodtak meg? — Abban, hogy a tervezetet a mi kifogásainkkal együtt ter­jesztik a kormány elé, a konkrét végrehajtási tervvel együtt, amely garanciákat tartalmaz ar­ra vonatkozólag, hogy ne érje hátrány a nemzetiségi iskolákat és tartsák tiszteletben a szülők szabad választási jogát. Mert is­mételten hangsúlyozom: ebben a kérdésben a szülőé a kulcs­szerep, minden az ő választásá­tól függ. VOITEK KATALIN Két hullám között (Folytatás az 1. oldalról) egészségesnek érezték magukat és szerettek volna hazamenni... - Előfordult ilyen kérés is, de mi azt nem teljesíthettük. Tud­niillik a beteg hiába érzi jól ma­gát, ő attól még lehet vírushor­dozó, három héten keresztül tart nála a fertőzőveszély. Ilyen szempontból is szükség van az elkülönítésre. Persze, az is elő­fordulhat, hogy a beteg nem fer­tőzi meg a családtagokat, illetve iskolatársakat, vagy a vele egy helyiségben dolgozó embereket, ugyanis a májgyulladás vírusa belélegzéssel nem teijed. Az csakis a széklettel, vagy a vize­lettel jut környezetünk tárgyaira és onnan újból az emberi szerve­zetbe. így esetleg megfertőződ­het az ivóvíz, a nyers gyümölcs, húsfélék és más étel. • Ezek szerint a mostani fer­tőzést sem romlott étel okozhat­ta, hanem megfertőzött eledel? - Valamilyen hústermékkel terjedt, de maga a vírus nem az ételben keletkezett. Oda ugyanis csakis beteg emberből, embertől juthatott. • Az előbb említette, hogy az A típusú májgyulladás könnyebb lefolyású, mint a B vagy a C tí­pusú. A következményei sem annyira komolyak? - Mint mondtam, a beteg álta­lában hamar felépül, egészséges­nek érzi magát, s 3—4 hét után már nem vírushordozó. Teljes felépülése azonban 3-6 hónapig is eltarthat. Tapasztalataink sze­rint az A típusú fertőző májgyul­ladásnak krónikus májgyulladást nem kellene okoznia. Aki be­tartja az orvosi előírásokat, vagyis néhány hónapig óvako­dik a testi, fizikai túlterheléstől, nem fogyaszt zsíros és salakdús, sült ételeket, rántott húst, túlfű­szerezett ételt, ugyanakkor al­koholt sem, és egy darabig nél­külözi a kakaót, valamint keve­sebb kávét fogyaszt, az különö­sebb gond nélkül egy fél éven belül teljesen felépülhet. Ajánla­tos ugyanakkor a könnyen emészthető ételek és a vitami­nokban gazdag gyümölcsfélék fogyasztása. Természetesen a mostani járványban megfertő­zött, de a kórházakból már ha­zakerült betegeket, pácienseket mi még egy darabig figyeljük. • A legfrissebb adatok sze­rint a sárgaságjárványban eddig 680-an betegedtek meg. Most milyen a helyzet? - Fokozatosan javul. Amíg a csúcsidőben tíz hozzánk irá­nyított betegből 9 sárgaságos volt, jelenleg csak egy bizonyult annak. Ilyenkor kevesebben for­dulnak orvosukhoz ilyen tüne­tekkel. Manapság naponta már csak 3-4 egyént veszünk fel az osztályunkra. Pácienseinknek pedig mintegy fele már hazake­rült. Vagyis: a fertőző sárgaság első hulláma talán már elmúlt, most a másodiknál tartunk. Te­hát azokon a sor, akik nem e fer­tőzött ételtől, hanem a betegek­től betegedtek meg. Szerintem ez a hullám a feltételezettnél enyhébb lesz, s február végéig be is fejeződik. • Hogyan kerülhető el a sár­gaságfertőzés? - A rendszeres tisztálkodás, a gyakori kézmosás a legfonto­sabb. Mindemellett ajánlatos az ételeket, főleg a húsféleségeket fogyasztás előtt megfőzni. Sok múlik az egészségnevelésen és hát részben az orvostudomá­nyon is. Jelenleg a gammaglobu­lin használatos, viszont más vé­dőoltás még nincs. Legalábbis nálunk nincs, illetve kevés'he­lyen van a világon. GAZDAG JÓZSEF LAKÚ - HÁZ - ÜGY Zs. K.: Mivel az általam lakott bérlakás tulajdonosa arra akar rákényszeríteni, hogy megvegyem a lakást, az érdekelne, eladhatják-e a lakásokat, amíg a telek tulajdonjoga nincs rendezve. A szlovákiai jogrend azt az elvet hangsúlyozza, miszerint az épít­mény nem része a teleknek, azaz a telek és a házingatlan tulajdonosa nem feltétlenül egy és ugyanaz a sze­mély. Ugyanakkor viszont a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulaj­donáról szóló 182/1993. Tt. számú törvény negyedik részének rendel­kezései abból indulnak ki, hogy a la­kóházhoz tartozó telek (így például a házhoz tartozó kert) tulajdonjogát még az első lakás eladása előtt ren­dezni kellene, mivel a telekhez fűző­dő jogok elválaszthatatlanul kapcso­lódnak a lakóházban levő lakások vagy nem lakáscélú helyiségek tulaj­donjogához (lásd az említett törvény 23. paragrafusának első bekezdését). Ezért, ha a lakóház tulajdonosa egy­ben a házhoz tartozó teleknek is tulajdonosa, a lakás vagy a nem lakáscélú helyiség tulajdonjogának átruházásával együtt a házhoz tarto­zó telekhez fűződő megfelelő társtu­lajdonosi hányadot is átruházza a vevőre. A fent említett törvény arra is kötelezi a ház tulajdonosát, hogy amennyiben nem tulajdonosa annak a teleknek, amelyen a ház felépült, ám a telek tulajdonjoga elbirtoklásá­nak feltételei teljesítve vannak, ren­dezze a telekhez fűződő tulajdonjo­got, mégpedig az ingatlankataszter­be történő bejegyzéssel, és az első lakás vagy nem lakáscélú helyiség eladása előtt. Egyes, nehezen meg­, oldható helyzetek rendezése érdeké­ben a törvény azt is leszögezi, hogy ha a lakás tulajdonosa nem tulajdo­nosa egyben a teleknek is, a telket illetően dologi tehernek megfelelő jog keletkezik, s ezt az ingatlanka­taszterbe is be kell jegyezni. Ez a „dologi tehernek megfelelő jog" a telek tulajdonosát a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdo­nosainak érdekében korlátozza, mégpedig olyan értelemben, hogy a telek tulajdonosa köteles valamit eltúrni, esetleg valamilyen tevé­kenységtől tartózkodni, illetve vala­mit megcselekedni, amennyiben az a lakások és a nem lakáscélú helyisé­gek tulajdonosai jogainak gyakorlá­sát tekintve elkerülhetetlenül szük­séges. Az adott esetben nyilván arról lesz szó, hogy a telek tulajdonosa köteles elviselni azt, hogy azt a tel­ket, amelyen a ház felépült ő maga nem használhatja, vagyis azt, hogy az ilyen telket gyakorlatilag a lakás­tulajdonosok, illetve a nem lakáscélú helyiségek tulajdonosai használják. Ami a lakás kényszerű megvételét illeti, egy másik olvasónk levelére válaszolva már részletesen kifejtet­tük, hogy a lakóház tulajdonosának a törvény nem biztosít olyan jogot, hogy a bérlőket adásvételi szerződés megkötésére kényszerítse, dr. P. D. Jön a kínai maffia is? Villáminterjú Angyal Imre pozsonyi rendőrparancsnokkal • Nem titok, a bűnelkövetők számát illetően Szlovákiában Pozsonyt illeti a dicstelen el­sőség. A felderítési mutatók figyelembe vételével viszont a ranglista végén kullog... - Sajnos, ez igaz. A csak­nem félmilliós város kiteije­dése, a hatalmas lakótelepek, ahol a szomszéd nem ismeri a szomszédot, a polgárok migrációja, és nem utolsó sor­ban az osztrák, a magyar és a cseh határ közelsége esz­ményi terepet nyújt a bűnö­zőknek, akik könnyen fel tudnak, szívádni., s, ha. talqnk. alatt ég a talaj, perceken be­lül külföldre távozhatnak. • A határok közelsége nyilván azt jelenti, a szom­szédos alvilág sok tagja ná­lunk is tevékenykedik. -Természetesen. A bűnö­zés nem ismer határokat. A múlt évben 14 nagyarányú razziát hajtottunk végre. El­lenőriztük a külföldiek szál­láshelyeit, a börzéket. Az ak­ciók során előállított ötven­hét személyből harminchét volt külföldi állampolgár, ti­zenkettőt közülük kitolon­coltunk. Tizenegy sze­mélynél találtunk kábító­szert, néhánynál fegyvert. Bűnügyis kollégáink az autó­bazárokban is körülnéztek, s jól tették, mert több lopott gépkocsira bukkantak. A nemzetközi bűnbandák el­len az együttes fellépés a leg­eredményesebb, tehát a szomszédos országok rend­őrségeivel karöltve, koordi­náltan kell felvennünk a harcot. • Miben nyilvánul meg ez a nemzetközi együttmű­ködés? — Elsősorban a kölcsönös informálásban és tapasztalat­cserében. Az utóbbi években rendszeressé váltak Pozsony, Budapest, Bécs és Prága rend­őrparancsnokainak találko­zói. Most már München és Berlin rendőrfőnökei is csat­lakoztak hozzánk. Legköze­lebbi munkaértekezletünket január 26. és 28. között Po­zsonyban tartjuk. • Megtudhatnánk a témá­kat is? -Többek között az egyre jobban terjeszkedő orosz és kínai maffiákról lesz szó. Vá­rosunkat ugyan egyelőre el­kerülik a kínaiak, de Prágá­ban, Bécsben és Pesten már megjelentek, tehát csak idő kérdése, mikor ütik fel fejü­ket a szlovák fővárosban is. Egy további témánk a tanúk védelme, illetve anonimitása lesz. Tudjuk, ezeket az embe­reket olykor rejtélyes balese­tek érik. Nyugati kollégáink e téren gazdag tapasztalatok­kal rendelkeznek, s ezekét megosztják velünk. (ordódy) Beszélgetés VÉGH LÁSZLÓVAL az alternatív oktatásról

Next

/
Thumbnails
Contents