Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-06-13 / 23. szám

Magyar glóbusz TALLÓZÁS A MAGYARORSZÁGI SAJTÓBAN Volt idő, amikor leginkább a nagy lélekszámú nemzetekre ügyeltünk, manapság egyre jobban érzékelhetjük, hogy a kis lélekszámú népek szerepe ugyancsak fontos Európában (sőt a világban általában). Sokáig azt hittük, hogy a történelemnek csak szenvedő alanyai vagyunk, s valljuk be: ez sokszor, túlságosan sokszor így volt, ám ha nehezebben is, mint az úgynevezett nagy népek, a történelem alakítói között is jelen vagyunk. Egy régebbi, ám csupán most nyilvánosságra került Illyés Gyula­gondolat is meggyőz erről. KORTARS A kis népek szerepéről Évek óta közli a Kortárs Illyés Gyula naplójegyzeteit. 1981. január 19-én arról ír, hogy a német tévé, a ZDF munkatársai azt kérdik tőle: „keletinek vagy nyugatinak érzem-e magamat és az országot; és hogyan látom helyünket (...) a világiroda­lomban?“ „Az első kérdés“ - folytatta Illyés - „szinte a bőrömet illeti. Eredetre (»vérségre«!) keleti­nek számítódhatnék, de agyműkö­désre teljesen nyugatinak. Magyar- ország jellegzetesen európai or­szág ... Európa gyűjtőmedence, ke­verőtégely ... Ős lakói? Ilyen sincs, hacsak nem a baszkok. Európa: ke­veredés, mozgás, erjedés. A ma­gyar nép kezdettől fogva ilyen jól erjedő keveredés. Alig van magyar család, amelynek fölmenői közt már a második grádicson ne akadna germán, szláv vagy latin eredetű név. Ettől vagyunk jellegzetesen azok, amivé a századok folytán ala­kultunk: kiérlelődtünk. Ennek sok volt a hátránya is. De még több lehet az előnye. A magyar zeneművészet közismerten - Liszt, Bartók, Kodály nevével úgynevezett világszinten áll. így az orvostudomány is Semmel- weisszel, Szent-Györgyivel. Az atomkutatók nagyjai közül nem egy a pesti műegyetemről indult a világhír felé. A magyar költészet ugyanilyen világszínvonalú. De világhír nél­kül. Az ok egyszerű. Verset eredeti szinten csak költők tudnak fordítani, nagy ritkán. Magyarul egyetlen vi­lágrangú költő sem tud, sose tu­dott.. . A világirodalom egyre inkább a kis népek birtoka. Épp azért, mert gondjuk, hogy irodalmuk a világiro­dalom szintjén álljon, annak közle­kedőedényén legyen egy ág. Épp azért, mert nem önellátóak, mint a nagy lélekszámú népek. Mert ál­landó hiányérzet emeli őket. Hovato­vább nemcsak esztétikai, hanem eti­kai ítélkezésben is.“ És Illyés itt váratlanul, de teljesen logikusan politikai térre tereli véleke­dését: „Az emberiség kormányzása az úgynevezett nagy népek kezében van. Láttuk, hogy e kormányzások során mi minden tapadt a kezükhöz. Mennyi elkerülhetetlen szenny, mennyi lemoshatatlan vér. Hibát és bűnt a kis népek is épp annyit elkö­vethettek volna. Nem volt rá mód­juk? Úgy van. De kezük mégis tiszta. S így az ítélőszék is őket illetheti majd. Ha lesz egykor még ítélet, a szellem nevében.“ Példaként egy kis nép, az észtek Jaan Kross, a hetvenhárom éves észt Író, a rokon nép literaturájának talán most legkiemelkedőbb egyéni­sége 1991-ben irt egy megrázó esz- szét a régi szovjet birodalom finnugor népeinek sorsáról, s természete­sen saját népe hányattatásairól. Ma­gyarul most jutott el hozzánk ez az írás, amely megdöbbentő és eddig ismeretlen tragédiákról ad hírt. „1940-ben, mihelyt az oroszok megszállták Észtországot, majd a megszállást önkéntes csatlako­zásnak minősítették át, megkezdőd­tek a letartóztatások. A megszállók minden észt szervezetet betiltottak, és az észt kultúrát belegyömöszöl­ték a nagy szovjet sémába. Ami a letartóztatásokat illeti, az oroszok elsősorban az észt állami, gazdasá­gi és politikai vezető gárdát igyekez­tek megsemmisíteni... Az alkotó ér­telmiséget kezdetben nem bántot­ták, bár az állami tisztségviselők letartóztatása elsősorban őket súj­totta. 1941. június 14-én, a Sztálin és Hitler közti háború kirobbanásá­nak előestéjén a szovjet hatóságok Észtországból egyetlen éjszaka el­hurcoltak tizenegyezer embert. Olyan csapás volt ez, amilyet koráb­ban el sem tudtunk képzelni. Ezért, amikor egy hónappal később bekö­szöntött a német megszállás, sokan fölszabadítókként fogadták a néme­teket. S jóllehet a hitlerizmus egy-két hét alatt kimutatta a fogafehérét, folytatva az oroszok által megkez­dett letartóztatások és kivégzések sorozatát, az észt nép annyira rette­gett a szovjet hatalom visszatérésé­től, hogy 1944-ben a Vörös Hadse­reg közeledtekor több mint hatvan­ezren menekültek el Észtország­ból, elsősorban Svédországba... 1950 táján egyes adatok szerint 2,5, mások szerint 4 millió könyvet sem­misítettek meg Észtországban... 1949-ben két márciusi napon és éj­szakán újabb húszezer észtet hur­coltak el Dél-Oroszországba... A tö­megdeportálások mellett 1944 és 1953 között »egyedi esetként« to­vábbi harmincezer ember esett az üldözés áldozatául..." Áldozat volt Kross is: előbb a né­metek tartóztatták le, majd 1945 és 1953 között a sztálini lágerek foglya volt. JEUNMOK Kolozsvári életkép Forgách András a magyar nyelvű színjátszás kétszázadik évfordulójá­nak ünnepségeire érkezett Erdély fővárosába. Szellemes, ám fölöttébb lehangoló útirajzát a pécsi irodalmi folyóiratban olvashatjuk. „Amikor megérkeztünk, és bu­szunk estefelé begördült Cluj-Napo- ca, Kolozsvár főterére, már a busz ablakába beintegetett nekem egy szőke férfi, nekem, kedvesen rám- mosolygott, valósággal kivirult, ami­kor meglátott, két izmos alkarját egymás körül forgatva jelezte, hogy nekünk lehetne közünk egymáshoz, s ahogy elgurult a tér emez oldalán a busz, pedig igencsak alkonyult már, sorban megelevenedett az ott álldogáló marcona férfiak arca, fel- fénylett a tekintetük, szélesen moso­lyogva, barátságos jeleket adtak, hogy ők pénzt váltanának, akár a New York-i tőzsde intenzív jelbe­széde, olyan volt ez... A jeruzsálemi nagytemplomnál lehetett ilyen félig- meddig eltűrt forgatag. A szubtilis költő egyszerű lényegretöréssel vet­te el tőlem a pénzt, zsebrevágta, elindult a tér megfelelő oldalán, megállt egy ajánlattevő előtt, váltott, de még előtte, miközben szemünket hol az aszfaltra, hol az aszfalton nyüzsgő borostás pénzváltókra sze­geztük, félig-meddig a véletlenre bízva, hogy melyik kezdeményező ajánlatát fogadjuk el, akik, ha nem jött válasz, gombnyomásra vissza is alakultak egyszerű lézengőkké, to- porgókká, akárkikké, és miközben arra készültünk, hogy megfelelően válaszoljunk egyikük ajánlatára, V. egy lélegzetre elmondta azt is, hogy a váltókat többnyire devizaé­hes hivatalosságok delegálják a tér­re, innen a szemhunyás a dolog fölött...“ Társadalmi Szemle Mit mondott Pozsgay Grósznak 1989-ben? Pozsgay Imre Reng a föld címmel emlékeit megörökítő könyvet adott ki németül Bonnban. Nyáron Budapes­ten is megjelenik magyarul a mű, amelyből most az 1989-es rendszer- váltásról szóló fejezeteket közli a Társadalmi Szemle. „A főtitkár (Grósz Károly) ismétel­ten a szokásos módszerrel, szerve­zeti átalakítással kívánt a helyzeten változtatni. Az alapelv az volt, hogy nagyobb felelősséget kell a központi bizottságra hárítani, a politikai bizott­ságot meg kell szüntetni és a két kb- ülés közötti időszakban az ügyek intézését a politikai bizottságnál na­gyobb testületre, egy huszonegy ta­gú politikai intézőbizottságra kell bízni. Miután ez a terv kitudódott, néhány nappal június 23-ra összehí­vott központi bizottsági ülés előtt, megkerestem Grósz Károlyt és azt mondtam neki, hogy ennél a toldoz- gató, foltozgató, semmire se jó szervezeti átalakításnál tudok egy jobb megoldást. Megütközött sza­vaimon, de láthatóan érdeklődéssel várta javaslatomat. És én azt mond­tam: még egy hasznos dolgot te­hetsz ezért az országért, mondj le. Szavaim megrökönyödést váltottak ki belőle, majd dühösen azt sziszeg­te: nem mondok le, engem a köz­ponti bizottság választott, majd meg­erősített áprilisban, engem csak a központi bizottság válthat le. Na­hát pontosan erről van szó, ezért jöttem hozzád, mondtam. Ez a köz­ponti bizottság nem vált le téged, neked kell megkönnyítened az or­szág dolgát, gondold meg, amit mondtam, s ezzel elköszöntem tőle.“-J-Bf b&M Veszélyes-e Németország? Conor Cruise O'Brien a tekinté­lyes és konzervatív amerikai polito­lógus azt-az esélyt latolgatja, hogy kitörhet-e egy III. világháború... Vonható-e párhuzam az 1914-es Szarajevó és a mai szarajevói ese­mények között? S éppen ezért teszi fel a kérdést: veszélyes-e az egye­sült Németország? A válasza ez: „Jelenleg minden arra utal, hogy Németország veszélytelen. A leg­halványabb jele sincsen annak, hogy akár a német kormány, akár a német nép hajlandóságot mutatna katonai kalandorságra. Nem hiszem ugyan, hogy a mai németek különö­sebb bűnbánatot éreznének amiatt, amit a Harmadik Birodalom más né­pek ellen elkövetett. De abban biz­tos vagyok, hogy pontosan tudják, milyen óriási szerencsétlenséget okozott a német militarizmus magá­nak a német népnek a két világhá­borúban. Ezzel szemben üdvözülten veszik tudomásul, hogy teljesen bé­kés módon milyen jólétre és hata­lomra tett szert Németország az 1945-ös mélypontot követő néhány évtizedben. A mai németek szívé­ben a zászló helyét a német márka foglalja el. Ameddig így van, a világ­nak nem kell félnie a német militariz- mustól. De természetesen nem szükségszerűen lesz ez mindig '9V E. FEHÉR PÁL összeállítása A* írás és olvasás tanításának TolnaMéle módszere Szlovákiában három módszer szerint tanítják az írást, olvasást a magyar tanítási nyelvű alapisko­lákban: a hagyományos (Romanko- vics-féle) módszer, a heurisztikus programozású (felfedező program), a Tolnai-program, a NYIK (nyelvi, irdolami-kommunikációs) és a Zsol­nai módszer alapján. Tolnai Gyuláné programját az 1992/93-as tanévtől oktatják az Ér­sekújvári járás hét alapiskoláiéban Az eredmények nagyon szépek, jók. Nemcsak a gyermekeknek öröm, hanem a pedagógusok is elra­gadtatással szólnak róla. Ez a heurisztikus programozású olvasás- és írástanítás játékos, a gyermek életkorához igazodó, sok mozgással, mondókával, rajzzal és mindenfajta ritmuskombinációval csatlakoztatható módszer, amely az óvodáskor cselek­véseire, tevé­kenységeire épül. A tantermekben meghonosodó já­tékos, vidám, hu­moros didaktikai rend mögött- mintegy színes palást alá rejtve- komoly, megosztott figyelmi ké­pességet fejlesztő kreatív munka fo­lyik. Központi eszköze a programfal, amely óriási motivációs hatást fejt ki a gyermekek körében. A háromféle programkód - O, □, és A szinte meghatározhatatlan számú program előállítására ad lehetőséget. A prog­ramok - ábrával, betű és rajz válta­kozásával, majd betűvel, szótag-, szó-, mondat- és szövegprogram­mal - a legegyszerűbbtől a legbo­nyolultabbig juttatják el a gyermeket. A program az alapiskolák alsó tago­zatára kidolgozott, fejlesztő progra­mozású kódanyag, de a felső tago­zatra, sőt a középfokú oktatásba is átvihető. A tanítási órákon nincs ér­telmi képesség szerinti csoportos megkülönböztetés, mivel a program- rendszer differenciált építkezésű. Az egészséges életmód és az egészség védelme érdekében komplex együtthatókkal rendelkezik: 1. Valamennyi szemmozgató iz­mot működteti (6x2 méteres programfal). 2. Manipulációs gyakorlataival a tanulást elősegítő kiváló agytoma. 3. Játékos hangkiemelő gyakorla­taival a dyslexia (olvasászavar) és a dysgráfia (írászavar) meg­előzésére és gyógyítására is alkalmas. 4. Sőt, speciális lábgyakorlatokkal a lúdtalp megelőzésére is al­kalmas. Komplex gyakorlatsoraival pedig megakadályozza a gerincferdülést. Ez a módszer rendelkezik a vilá­gon egyedül algoritmusrendszeren alapuló, geometrikus térrendszerű tankönyvcsaláddal. A tankönyvcsalád gyönyörű, szí­nes nyomásban készült. Minden kép (indító, kiemelő, folytatólagos gya­korló, rendszerező, ellenőrző) a gyermek megismerő tevékenysé­gének pszichikus aktivitást létrehozó egységrendszere, fokozza a tanulá­si kedvet. Csak a két irásmunkafüzet nem színes, mert elvonná a figyelmet a rögzítendő ismeretekről. Az elvég­zett feladatok után a gyermek színez. A programfalról folyó játékos hang­összevonáshoz 76 mondókát írt a szerző. Az első a bevezető a prog­ramképhez kapcsolódik. A második a hangoztatás elmélyítését segíti. A mondókák ébren tartják az ér­deklődést, bővítik a tanulók szókin­csét, fejlesztik memorizáló és impro­vizáló képességüket. Előkészítik a tanulókat arra, hogy a verseket, népköltészeti alkotásokat könnyeb­ben, szebben olvassák és tanulják. A mondókák szövege néhány év múlva már elhalványul a gyermekek emlékezetében, de tízszeresére nő a tanulók versolvásasi igénye, tanu­lási teljesítménye. A programozásban, mely először jelent meg a magyar oktatási rend­szerben, pedagógus és gyermek sok örömet talált. A kör-, a három­szög- és a négyzetprogramok diffe­renciáltan feldolgozható csatornája megszámlálhatatlan. Ezekre épül a 2. osztályos piramisprogram, a 3. osztályos csillagprogram és a 4. osztályos bűvösprogram. Ezek a programok - mint elődeik - szinte észrevétlenül javítják a helyesírást, bővítik a szókincset, csiszolják az olvasástechnikát, fejlesztik a mate­matikai logikát és a kreativitást. A szerző. Tolnai Gyuláné célja az volt, hogy a nap szinte minden per­cében felkiáltson a gyermek: „Meg­találtam! Felfedeztem!“ A módszer lényege: 1. Nincs bevezető, előkészítő program, helyette hangelemzési és szintetizálási, olvasást előkészítő gyakorlatokat végzünk. 2. Nincs szóképtanulási fela­datsor. 3. Az első lépés a magánhang­zók ismertetése programfalról. 4. A magánhangzók időtartamát mozgások kíséretével érzékelteti 360 változatban. 5. A betűcsoportok összetarto­zását hangrendi szempontok vezér­lik, majd íráselem-hasonlóságok és programkódok. 6. A magánhangzók kiemelésé­vel az első perctől tanítja az elvá­lasztást és a szótagolást. 7. Rendszeres tréningfeladatok­kal - az agy jobb és bal féltekéjét működtetve - fejlesztjük a memóriát. 8. A programfalon és a tan­könyvekben végzett feladatok tuda­tosan megtervezett szemtoma-gya- korlatok is. 9. A mássalhangzók kiejtését az íráshoz is nagyon fontos pattintásos mozgásgyakorlatok irányítják. 10. A beszédtechnika fejlesztését szolgáló artikulációs, légzési, hang­erő-, hangmagasság-, tempó- és rit­musgyakorlatok alapja (a világon el­sőként) a hangösszevonási tréning­anyag. 11. A mondatfonetikai eszközök helyes használatát a programfal és a tankönyvek ritmusgyakorlatra is alkalmas szövegblokkjai szolgálják. 12. A beszédben, az olvasásban és az írásban jelentős szerepet kap a magánhangzók ismeretrögzítő szerepe szómondásnál, mondatal­kotásnál, mondókáknál, verseknél, találós kérdéseknél és szólásoknál. 13. A hangos olvasás technikai előkészítését logikai gyakorlatsor segíti. (Betűket, szótaghatárokat je­lölő, magánhangzókat kiemelő szó­képes és folyamatos olvasás.) 14. A tanulók minden nap új szö­veget olvasnak a logikai gyakorlat- sor alkalmazásával. 15. Az olvasmányok bemutatá­sánál nem végzünk hagyományos feldolgozást, kivéve az irodalmi érté­kű olvasmányokat. Más esetekben néma, értő olvasással, speciális lel­tárkészítéssel folyik a feldolgozás. '16. Az olvasmányok gyakorlását differenciált program-behelyettesíté­sek irányítják, amelyek számtalan házi feladat alapját képezik. 17. Az1 írást keritésvariációval, alaklemezzel és közlekedési játék­kal, valamint arányfelismerési gya­korlatokkal tanulják, speciális önellenőrzési rendszerben, a szép­írás meghonosításával. 18. A programozás minden tan­anyagban adott variációs kódlehető­séggel, programok továbbfejleszthe­tőségével. 19. Az első osztályban kör-, há­romszög és négyzetprogramokkal dolgoznak, a mássalhangzóknál egyszerű és képprogramozást alkal­maznak. 20. A programfal 100 000 feladata új programok létrehozására, felfede­zésére is lehetőséget ad (tehetsé­gek képzésére). Ez a húsz terület szemléletesen bizonyítja, a módszer egyéni. A módszerhez tartozó tankönyvcsa­lád és egyéb eszközei: 1. Ábécés­könyv, 2. Olvasókönyv, 3. (rásfüzet l„ 4. írásfüzet II., 5. Feladatgyűjte­mény. Az Ábécéskönyvet, az Olvasó­könyvet és a Feladatgyűjteményt a 2. a 3. és a 4. osztályban is használjuk, de a tankönyvcsalád minden évfolyamban két-két könyvvel bővül. Á 4. osztály végére a tankönyvcsaládnak 11 tagja lesz. Dr. Árpás Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents