Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-12-05 / 48. szám

Kiraboltak Panamában 57 kilométerre esik egymástól. Széles­sége 90 és 150 méter között váltako­zik, a Gatun-tóban a 300 métert is eléri. Mélysége legkevesebb 12,5 mé­ter. A zsilipek száma 6. Évente átla­gosan 14 ezer hajó halad át a csator­nán, de szükség esetén 26 ezer hajó is áthajózhat. Balboától Cristobalig álta­Csodálkozásra, fotózásra b idő, és visszafelé az Albrook légitámaszpontot is megfi persze csak kívülről. Itt még vos amerikai, de a domb te panamai zászló lengett. És ha va - ha semmi nem jön közb ma minden része fölött pana is eg Panama több van. Nemcsak azért, mert a két óceánt összekötő hajózható csatorna két részre osztja ezt a közép­amerikai államot - és a kettő között ott húzódik az Egyesült Államok fennha­tósága alatt lévő csatornaövezet (Ca­nal Zone). Azért is, mert ahány város, ahány országrész - annyiféle Panamát ismerünk meg, ha végigautózunk (he­lyenként döcögünk) a pán-amerikai autóúton. De a 800 ezer lakosú fővá­ros, Ciudad de Panamá - vagyis Pana­maváros (angolul Panama City) - is több arcot mutat. Turisták, látogatók számára persze a legcsodálatosabb az óváros, a Pana­ma Viejo, a spanyolok által 1519-ben alapított tengerparti erődváros. Két­száz évvel ezelőtt élte aranykorát az „öreg sisak“, amelyet kalózok égettek fel. Ma-csak a megmaradt és újjávará­zsolt koloniális stílusú épületek emlé­keztetnek a régmúltra. A másik fő látványosság a város vé­gében, Balboánál kezdődő Panama­csatorna. Ez nem maradhat ki a város­ba látogatók programjából! Természetesen tucatnyi turistairoda szervez „csatorna-látogatást“, és erre a világ e fontos víziútját üzemeltető Társaság is felkészült, üvegfalú megfi­gyelőhelyekkel. Szerencsémre Buda­pesten tanult chilei kollégám, Jósé ma­gyar felesége vállalta a kalauzolást. Ő autózott át velem a csatorna csendes­óceáni kijárata felett átívelő hídon. Ez a maga 1654 méteres hosszúságával a világ egyik legnagyobb acélszerkeze­tű hídja. Alatta a legnagyobb óceánjá­rók is átkelhetnek. Amerikák Hídjá­nak - Puente de las Américas - neve­zik, mert összeköti a két Amerikát. Onnan mentünk a Miraflores zsilip­hez, ahol leültünk a kíváncsi turisták közé.- Ladies and gentlemans! Senoras y senores! Önök most a két világtengert, az Atlanti- és a Csendes-óceánt össze­kötő Panama-csatorna partján állnak, a Miraflores zsilipnél. Láthatják, amint az Atlanti-óceánról érkező Satum Dia- mondot a sárga villanymozdonyok a zsilipkamrába vontatják. A kapitányt a révkalauzok helyettesítik. A nyolc kis vontatómozdony közül kettő húz­za a hajót, hátul kettő és oldalt kettő­kettő pedig a zsilipkamra falától tartja kellő távolságra az óriás vízi járművet. A Ken Victory óriás olajszállító hajó a Miraflores-zsilipben A gépkocsiszállító hajót a zsilipben a vízzel együtt a Csendes-óceán víz­szintjére eresztik. Ez a hatodik zsilip, amelyen a nyolcemeletes Satum Dia­mond áthalad, hogy az atlanti parttól eléije a Csendes-óceánt... Aki a Miraflores zsilipnél a turisták és kíváncsiskodók részére épített üveg- kalitkaszerű kilátóban mindezt a mik­rofonba mondta: egyenruhás, nyak- kendős panamai néger. Guide = ide­genvezető.- A Panama-csatorna hossza 81,6 kilométer, két végpontja légvonalban Panamát 1903-ban az ame szakították ki Kolumbiából; Amador a New York-i Astoria szálló­ban egy 100 ezer dolláros csekk kísére­tében vette át Panama állam „függet­lenségi nyilatkozatát“, és 1903. novem­ber 6-án amerikai hadihajók jelenlété­ben kikiáltották a Panamai Köztársaságot. Két héttel később az USA „örök időkre“ megkapta a 16 ki­lométer széles, 1432 négyzetkilométer területű csatornaövezetet. Ez valóságos „kis Amerika“ volt, sa­ját bírósággal, saját kormányzóval, sa­ját postával, saját tévéadóval - 1979. október elsejéig. Akkor döntötték le a drótkerítések többségét, de az ameri­kai katonai támaszpontok maradtak. A csatorna fokozatosan, 1999. de­cember 31-én déli 12 óráig teljesen panamai igazgatás alá kerül. Addig már csak hat esztendő van hátra... Panamaváros új negyedei valóságos kertvárosok Iában 8 órát és 20 percet átkelés... ranko gok vi izték. vő Centro-Americano szállt városnézésre indultunk. A szép környéken állt, bankó pálmákkal szegélyezett biztonságban éreztem a bankokat és a gazdagok dőrök, fegyveresek őrizték, az óvárosban, amelynek gyakran kényszerültünk n Jósé figyelmeztetett is: - húzd fel a kocsi ablakát, me benyúlhat és leszakítja k: órádat! Komolytalannak véltem meztetést, hiszen már az ein ta közelében jártunk, ahol kon a Nemzeti Gárda katon Az elnök sajtótitkárához igye hogy megbeszéljem vele a lákozást Ariel elnökkel. Sebes Tibor riportja A bodrogszerdahelyi alapiskola első osztálya Ülő sor: Gulyás Zsuzsanna, Feke Mária, Csorosz Ildikó, Kozma Éva, Deák Mónika, Mihályi Enikő", Katona Katalin, Kassai Darina, Szatmári Anita, Szatmári Darina, Tóth Éva, Móricz Erzsébet, Móricz Ilona, RvSavy Marcella Álló sor: Kálmán József, Urbán Mihály, Kovács János, Kuchár Oszkár, Timko Tibor, Bálint Tibor, Pekárovics Béla, Figura Péter, Fedor Péter, Bók Tibor, Kádár György, Bodnár László Andrisko Gézáné osztályfőnök, Léka Gyuláné igazgatóhelyettes. Gál Dezsőné igazgatónő A nádszegi alapiskola I. C osztálya Felső sor: Szöcs László, Szabó Ferenc, Sipos János, Bartalos Péter, Végh Oszkár, Erdélyi László Középső sor: Juhos Tamás, Veszprémi Anita, Bertók Alexandra, Bugár Péter Ülő sor: Szöcs Éva, Kürti Katalin, Szöcs Beáta, Halász Angéla, Sárkány Éva, Bihercz Nikoletta, Sárkány Katalin Mikó Zoltán iskolaigazgató. Seszták Anna osztályfőnök, Bugár Márta napközis tanító néni

Next

/
Thumbnails
Contents