Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-11-28 / 47. szám

Negyvenéves a 6:3 Kocsis Sándor Hidegkúti Nándor Puskás Ferenc Czibor Zoltán A magyar labdarúgás az ötvenes évek­ben volt a csúcson, sajnos az Arany­csapat bravúros, több mint négy esz­tendeig tartó veretlenségi sorozata (32 mérkő­zés) - 1950. június 4-től 1954. július 4-ig - a legrosszabbkor Bernben a világbajnokság döntőjében szakadt meg a németek ellen (2:3). Az együttes legfényesebb teljesítmé­nyét Londonban, „az évszázad mérkőzésén“ nyújtotta, ahol sportszerű találkozón a haza­iaknak statisztaszerep jutott. Négy évtized múltán megérdemlik, hogy emlékezzünk és megemlékezzünk, felelevenítsük a meccset. Magyarország - Anglia 6:3 (4:2) 1953. november 25., London, Wembley-sta- dion, 105 ezer néző. Játékvezető: Leo Horn (holland). MAGYARORSZÁG: Grosics (Gellér), Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bo- zsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. Tartalékok: Várhidi, Kovács I, Sándor, Csordás, Palotás, Tóth M. Szövetsé­gi kapitány: Sebes Gusztáv. ANGLIA: Mer­nek - Ramsey, Johnston, Eckersley - Wright, Dickinson - Matthews, Taylor, Mortensen, Se­well, Robb. Tartalékok: Williams, Kennedy, Hassal. Szövetségi kapitány: Walter Winter- bottom. Góllövők: Hidegkúti 3 (1., 22. és 53. p.), Puskás 2 (25. és 29. p.), Bozsik (50.), ill. Sewell (14.), Mortensen (38.), Ramsey (57. - 11-esből). Ami nem történt meg kilencven évig, ahhoz elég volt kilencven perc. A magyar csapat a szó szoros értelmében megsemmisítette az angol válogatottat. Mint annyiszor, a magyar csapat most is óriási iramot diktált, s ezt az ellenáll­hatatlan lendületet már az első percben ered­mény koronázta. Lábról lábra szállt a labda: Budai-Kocsis-Zakariás-Bozsik-Hidegkuti adogatás után a középcsatár kicselezte Ec- kersleyt és 16 méterről hatalmas erejű lövést küldött a jobb felső sarokba. Az angol kapus dermedten nézte a váratlanul hálójába vágódó labdát. A gól megnyugtatta és még jobban fellelkesítette az amúgy is hatalmas akarással küzdő magyar csapatot. Tíz perccel később a holland bíró nem adta meg Hidegkúti telje­sen szabályos gólját. Majd Sewell, az angolok balösszekötője tíz méterről egyenlített. A féli­dő felénél Puskás négy angol védő között Hi­degkútihoz passzolt, aki a bal felső sarokba bombázott. A 25. percben született a mérkő­zés legszebb gólja: Puskás becsapta a rárohanó Wrightot és csodálatos gólt lőtt. Az első félóra végén Bozsik szabadrúgásába Puskás mester­ien beleért, és a labda a meglepett Merrick mellett a jobb alsó sarokban kötött ki. Hét perccel a szünet előtt Mortensen 12 méterről Grosics hálójába talált. A félelmetes iram, a magas színvonalú első félidő után sem esett vissza a magyar csapat. Fordulás után húsz percig olyan magas fokon álló, kulturált fut­ballt mutatott be, amilyenre válogatott mér­kőzésen még nem volt példa. Persze a gólok sem maradtak el: Kocsis fejese a kapufán csat­tant, a kipattanó labdát Bozsik 25 méterről a léc alá vágta, majd élményszerű gyors ma­gyar támadás végén Puskás Hidegkútihoz pasz- szolt, aki 12 méterről a bal alsó sarokba bom­bázott. A végeredményt Grosics szabálytalan­sága miatt megítélt büntetőből Ramsey állítot­ta be, a bal alsó sarokba lőtt. így látták The Times: „A magyarok futballtörténel- met csináltak azzal, hogy Angliát földön, leve­gőben és taktikában egyaránt megverték.“ Daily Mirror: „Ó, az a hatgólos cséplés“ cím alatt így ír - „Az Istenek alkonya volt Wemb­leyben. Még sohasem láttunk ilyen labdarú­gást.“ Daily Herald: „ Anglia megkapta Ma­gyarországtól pontosan ott, ahol a csirke a kést kapja. Játékosaink szegény kontároknak lát­szottak a sokkal gyorsabb, és állóképesebb magyarokkal szemben.“ Puskás Ferenc: „Az évszázad mérkőzésén úgy játszottunk, ahogy azt előtte megbeszél­tük. Az az igazság, a meccs előtt féltünk, iz­gultunk. Pedig jól felkészülten vártuk az ösz- szecsapást, Sebes Guszti bácsi például szerzett három olyan labdát, amivel Angliában játsza­nak, s ezzel gyakoroltunk. Nem sokkal az an­gol meccs előtt Budapesten a svédek ellen elszórakoztuk a dolgot, meg persze tartot­tunk a sérülésektől, s a végeredmény 2:2 lett. Ennyi év után is öröm beszélni a 6:3-ról, hi­szen már az első roham után vezettünk, Hi­degkúti góljával. Nándi még egyszer betalált a hazaiak kapujába, azután kétszer én követ­keztem. Előzőleg gondolni sem mertük volna, hogy már a 29. percben 4:1-re vezetünk. Mondtam a srácoknak, nyugi, most már meg­fogtuk őket. Csodálatos volt. Rég volt. Szép volt...“ Billy Wright, százötszörös angol váloga­tott: „Alaposan megleptek bennünket a magyarok, Hidegkúti hátrahúzódva játszott, Kocsis és Puskás pedig a leshatáron helyezkedett. Ehhez nem voltunk hozzászok­va. Nekem Puskás semlegesítése volt a felada­tom, de Öcsi ellen nem volt orvosság. Az egyik gól előtt úgy becsapott, hogy azt sohasem fo­gom elfelejteni. Több mint százszor léptem pályára címeres mezben, de olyan jó csapat ellen, mint az akkori magyar gárda volt, soha­sem játszottam.“ Az azóta már elhunyt Sebes Gusztáv, akkori szövetségi kapitány a szakma minden csínját- bínját ismerte, és következetesen alkalmazta. A tudás és a szervezőkészség kamatozott az Aranycsapatnál, amikor a zseniális futballis­ták magas színvonalon, briliánsán hajtották végre elképzeléseit. Összeállította: Szabó Zoltán Szepesi György, a legendás hírű ma­gyar Aranycsapat „tizenkettedik játé­kosa“, a világ egyik legjobb sportripor­tere ma is elkápráztatóan emlékszik az általa közvetített futballcsatákra. Az évszázad mérkőzésének nevezett lon­doni Anglia-Magyarország találkozót harmincegy évesen látta; az csak ter­mészetes, hogy tagja a meccs negyve­nedik évfordulóján megrendezendő gála szervezőbizottságának.- Az ünnepségre a budapesti Kong­resszusi Központban kerül sor, hatszáz résztvevővel. Ennek fele meghívott vendég - köztük a még élő angol és magyar játékosok másik fele „po­tom“ huszonötezer forint befizetése ellenében szórakozhat együtt Puská- sékkal. Amikor a szervezőbizottság egyik tanácskozásán elhangzott ez a javaslat, én kivonultam az ülésről, mert nem értettem egyet a huszonöte­zer forintos jegy piacra dobásával, szá­momra a foci mást is jelent, nemcsak üzletet. De hát most ilyen időket élünk. Szóval, november huszonötödi­kén megrendezzük a gálát, amely egyórás vidám műsorral kezdődik, majd megvarcsoráznak a résztvevők és ki-ki beszélgethet, táncolhat, szóra­kozhat. Aznap este bemutató mérkő­zésen szerepel Budapesten Martina Navratilová és más teniszcsillagok, s ezt a gálát a tévé egyenes adásban közvetíti: egy félórára azonban átkap­csolnak a mi hat-hármas rendezvé­nyünkre. így a közönség részese lehet estünknek. A híres londoni csata magyar hősei közül hatan - Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai II és Kocsis - már nem élnek. Mi a helyzet az angoloknál?- Az idő őket sem kímélte. Az angol szövetség levélben kérte fel Wrightot, Ramseyt, Matthewst és Robbot, ve­gyenek részt a budapesti találkozón. Valamennyien azonnal táviratoztak, hogy örömmel jönnek a gálára. Ám kaptunk még két táviratot - az egyiket Merrick, a másikat Sewell küldte. Ok az újságból szereztek tudomást a ren­dezvényről, a szövetségben ugyanis úgy tudták, hogy ők sem élnek már... A balszélső Robb összesen egyszer szerepelt a nemzeti tizenegyben, s az éppen a londoni találkozón volt a ma­gyarok ellen. Milyen az érdeklődés más országok­ban a negyvenedik évforduló iránt?- A szaksajtó foglalkozik vele, en­gem is felkértek, írjak cikket a FIFA News-ba. A BBC, a világhírű angol tévétársaság már hetekkel a budapesti gála előtt ellátogatott fővárosunkba. Velem is készítettek interjút. Ekkor derült ki, hogy Barcs Sándor azt mond­ta nekik, ő beszélt Rákosival a meccs létrehozatala ügyében. Nagyot nevet­tem a bejelentésén, én ugyanis más­képpen tudom. Csakhát, sem Hegyi Gyula, sem Sebes Gusztáv nem él már... Mi hát az igazság?- Az, hogy a meccs ötlete 1952-ben, a helsinki olimpián vetődött fel. Mi akkor 5:0-ra megvertük a svédeket az elődöntőben, s a díszpáholyban ott ült Sir Stanley Rous is, a FIFA angol elnö­ke. Ő jegyezte meg, hogy egy év múlva, az angol futball 90. születésnapján meg kellene mérkőzni a magyarokkal a Wembleyben. Sebes Gusztávnak megtetszett az ötlet, el is ment Hegyi Gyulával Rákosi Mátyáshoz. Rákosi, az ország akkori ura nem lelkesedett túlságosan, mert megkérdezte: és ha kikapunk? Sebes erre azt válaszolta, hogy ez nem valószínű, bár a sportban minden lehetséges. Egyébként a BBC most is a politikum után kutat Ma­gyarországon, mert negyven esztende­je sokat cikkeztek arról, hogy a béke­tábor képviselői diadalmaskodtak a kapitalisták fölött. Ez persze nevet­séges volt akkor is és ma is az. Volt egy kitűnő csapatunk, amely jobbnak bizo­nyult az angolok nemzeti válogatottjá­nál. Mi maradt meg emlékezetedben a 6:3-ról?- Sok minden. Többek között pél­dául az, hogy a közvetítés körül akadt egy kis krimi. Általában egy órával a meccs előtt már él a vonal a pálya és a Magyar Rádió között, hogy min­den rendben legyen. így volt ez akkor is. Én a díszpáholy magasságában kap­tam fülkét, mellettem a német és a bel­ga riporter dolgozott. A mérkőzést egyébként negyvenkét rádióállomás közvetítette, még a bolgár is, ám ők nem küldtek riportert, az én közvetíté­sem alapján tájékoztatta a hallgatókat egy bolgárul beszélő magyar kolléga. Szóval élt a vonal egy órával a találko­zó előtt, de tíz perccel a kezdés előtt elnémult a budapesti hang. Ha ez itt­hon történik egy bajnoki mérkőzésen, óriási botrányt csapok; a Wembleyben azonban nyugodt voltam és elhatároz­tam, akár lesz kapcsolás, akár nem, én mindenképpen közvetítek. így is tör­tént. És mivel sohasem használok fül­hallgatót, csak a félidőben értesültem a kollégáktól, hogy minden a legna­gyobb rendben ment, sikerült rendbe­hozni a vonalat. Az angol szurkolók­nak nagyon tetszett a magyarok játé­ka. Olyannyira, hogy a gólok után en­gem is whiskyvel kínálgattak. Soha sem ittam munka közben, sem előtte, de ott lehajtottam egy-két kupicával. Angol kollégám viszont - már nem él - a budapesti 7:1-es visszavágón hét deci barackpálinkát szopogatott el a kilencven perc folyamán - legna­gyobb ámulatomra. Milyen kár, hogy a tévé még nem közvetíthette a mérkőzést...- Hát igen, nálunk még nem létezett a tévé, ám az angolok végignézhették a BBC közvetítését, náluk már műkö­dött ilyesmi... Te, mint tizenkettedik játékos ott lehettél a fiúkkal az öltözőben a meccs előtt és után. Mit tapasztaltál?- Azt, hogy kezdés előtt valahogy kevesebb volt a móka. Máskor ugrat­ták egymást a gyerekek, tréfálkoztak, most csak Puskás és Kocsis között folyt dekázóverseny. Kocsis már 88-nál tar­tott, amikor Czibor „ellopta“ a labdát. A nagy győzelem után csendes öltöző fogadott, s ez meglepett. Ennek való­színűleg két oka lehetett: egyrészt na­gyon elfáradtak a játékosok, másrészt akkor még nem fogták fel, hogy sport­történeti sikert értek el. Az angolok jobbszélsője Sir Stanley Matthews volt, akit világszerte sokan csodálnak, hiszen ötvenegy évesen még játszott az angol bajnokságban. Mit tudsz róla?- Matthews a 6:3-as mérkőzésen har­minchét vagy harmincnyolc esztendős lehetett, most a nyolcvan felé közele­dik. Úgy tudom, Málta szigetén él, s ott hatvankét évesen még szerepelt a pos­tások csapatában. O is vendégünk lesz a gálán, minden bizonnyal sok interjú készül vele. Mi lesz még a szépnek ígérkező este érdekessége?- Talán az, hogy eljön hozzánk Wolsten Olme tévériporter, aki negy­ven esztendeje a BBC számára közve­títette az évszázad mérkőzését. És - először láthatjuk szmokingban Pus­kást, Hidegkútit, Czibort, Grosicsot meg Buzánszky Jenőt. Az egyik szpon­zor, a Griff Ruházati Kft. erre az alka­lomra megajándékozza őket egy-egy elegáns öltönnyel. A tizenkettedik játékos is kap szmo­kingot?- Igen. Úgy látszik, valóban a tizen­kettedik játékos vagyok - a szurkolók után a szponzorok is annak tartanak. Balta György Puskásék szmokingban Szepesi György az „évszázad mérkőzéséről“ Vasárnap Családi magazin Index 480 201 Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ’S 32 32 20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettes: Miklósi Péter: S 210/4453. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit 'S 210/4460. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László 'S 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter 210/4473. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ’S 32 50 18, sportrovat: ’S 36 46 39, gazdasági ügyek: 'S 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Pribinova 25, ’S 586 07. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25,8. emelet, ’S 210/4455 és 4476, irodavezető ’S 32 51 29, telefax 210/4431. A kassai hirdetőiroda címe: Kovácska 25,040 01 Kosice; 'S 095/622 86 39. Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán 8-tól 16.30-ig. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents