Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-11-28 / 47. szám

1913. szeptember 4-e bevésődött az ipolyságiak tudatába, hisz hosszú évek munkájának köszönhetően, nyolcvan esztendővel ezelőtt megnyithatta kapuit az állami főgimnázium, ideiglenes helyiségekben, két osztállyal, az egykori Honfi Kaszinó emeleti részén, Barczán Endre igazgatásával és tíz tagú tantestülettel. 1921-ben tett érettségi vizsgát tizennyolc fiatalember, az intézmény első végzőseiként. Tenczel István, a gimnázium igaz­gatója Dr. Zsolnay Ernő, Ipolyság pol­gármestere Nyolcvan év után Bodonyi András egykori diák saját szerzeményeit adja elő A 80. évforduló rendezvényso­rozata iskolatörténeti, fény­kép- és szalagavatói üdvözletek kiál­lításával, majd az ipolysági Honti Galériában a volt diákok művei tár­latának megnyitásával kezdó'dött. Az Ipoly Filmszínházban a hivatalos megnyitón a gimnázium igazgatója, Tenczel István köszöntötte a egybe­gyűlt vendégeket, s a jubiláló gimná­ziumot, majd Ipolyság polgármeste­re, Dr. Zsolnay Ernő emlékezett diákéveire, s mérlegelte, mit adott számára az iskola. Az 1929-ben érettségizett Berta Sándor, nyugal­mazott tanár és tanfelügyelő részvé­telével és felszólalásával színesebbé tette az ünnepséget, ugyanis ő a 3. legidősebb élő diák. A Ján Petrech vezette Domovina vegyeskar fellé­pése zárta a megnyitót. Az ugyan­csak jubiláló, Vas Ottó vezette - 30 éves - József Attila Irodalmi Szín­pad a város színháztermében Ady Endre verseiből mutatott be ösz- szeállítást. A volt diákok találkozójá­ra zenés, táncos est keretében került sor. Az ünnepségek másnapján az ipolysági római katolikus templom­ban a volt diákokból lett papok (ösz- szesen 41-en végeztek teológiát) ce­lebráltak istentiszteletet. Ezt köve­tően az intézmény testvériskolájá­nak, a magyarországi balassagyar­mati Balassi Bálint Gimnáziumnak a vegyeskara adott hangversenyt. A Szondi György Baráti Kör is ez alkalommal tartotta meg első gyűlé­sét. Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Szondi György Baráti Köre 1992. január 15-én ala­kult meg, mely a volt diákok és tá­mogató tagok önkéntes társas köre, és célja mindazok összefogása, kik­nek szívügye a gimnázium jelene és múltja, ápolja az alma máterhez fűződő kapcsolatokat, anyagi és er­kölcsi támasza e nagy múltú nemze­tiségi iskolának. Az iskola vezetősé­gének tervei nem valósultak meg. A gimnázium szerette volna felven­Berta Sándor, az iskola 3. legidő­sebb élő diákja ni Szondi György nevét, csak a bü­rokrácia ezt nem tette lehetővé. Az ünnepségek keretében érett­ségi találkozókat szerveztek. Volt 5,15, 30 és 50 éves találkozó is. Vasárnap reggel Szondi-túrára in­dult a helyi és a balassagyarmati gimnázium egy-egy csoportja Dré­gely várához, s a várban találkoztak a két testvériskola túrázói. Hétfőtől péntekig délelőttönként beszélgetéseket, előadásokat szer­veztek az egykori diákokkal, így többek között Csáky Pállal, Mol­nár Imrével, Varga Imrével, Hun- cík Péterrel, Danis Ferenccel. A diáknap keretében a tanulók előadásokat, beszélgetéseket, vetél­kedőket, irodalmi, sport- és kultu­rális versenyeket, koncerteket ren­deztek, diákigazgatót választottak. Röplabdaversenyben és a nemzet­közi Ipoly Kupa labdarúgótornán mérték össze erejüket. A 80. évfor­duló ünnepségsorozata a sportpá­lyán zárult. Álljék itt végezetül az első igaz­gató, Barczán Endre 1919. szep­tember 23-i leveléből egy idézet: „Utolsó Isten hozzádul minden gondolatomban áldást kérek a Min­denhatótól minden egyesre, az is­kola minden önzetlen jóakarójára s magára az intézetre, akármelyik állam fennhatósága alatt fogja ma­gasztos hivatását betölteni.“ Turczi Árpád Az 50 éves érettségi találkozó résztvevői (A szerző felvételei) ÁRPÁD GYŐZELME A F01I CSATÁBAN Beszélgetés Lukács József kassai történésszel, a nyolcadik Magyar Őstörténeti Találkozó résztvevőjével A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Kaposváron rendezte a nyolcadik Ma­gyar Őstörténeti Találkozót. A tizennégy országból megjelent több mint száz kutató közül huszonegyen tartottak előadást, köztük a kassai Lukács József is, a 907- ben lezajlott pozsonyi csatáról. • Bevezetőben ismertethetné a történelmi egyesület tevékenységét.- Csoportunk a világ különböző tájain és országaiban élő magyarságkutatókat tö­möríti, teljesen önkéntes alapon, zürichi székhellyel. Tevékenységünk politikától mentes, tisztán tudományos és ismeretter­jesztő. Az 1986- ban elfogadott elvi nyilat­kozatunkban kifejtettük: minden célunk pozitív. A legtisztább tudományos szellem­ben akarjuk tanulmányozni és kideríteni a magyar nép vagy népek igazi eredetét, őshazánkat vagy őshazáinkat, rokonain­kat. Semmilyen elméletet nem utasítunk visz- sza, azonban tudományosan megalapozott bizonyítékra és érvekre támaszkodunk. Teljes tisztelettel vagyunk úgyszintén az emberiség nagy családjának többi tagja iránt, miközben ugyanezt a tisztelet elvár­juk a mi népünkkel szemben is. Fontos tehát egymás kölcsönös tisztelete. • A kaposvári találkozó műsora igen gazdag volt...- Önmagában az a tény is sokatmondó, hogy a 108 résztvevő Magyarországról, Svájcból, Angliából, Ausztriából, Ausztrá­liából, Szlovákiából, Kanadából, Kínából, Németországból, Romániából, Svédor­szágból, Szerbiából, Thaiföldről és Ukraj­nából gyűlt össze. Több tucat érdekes elő­adás hangzott el. A bangkoki Cey-Bert Róbert Gyula a honfoglaláskori magyar konyhákról számolt be, az usteri Csihák György Szent István király életművéről, a londoni Dani D. Pál a nomád feudaliz­must elemezte, a kaposvári Bárdos Edit az avarok tündöklésével és bukásával foglal­kozott... • Ön pedig a pozsonyi csatával. Miért éppen ezt a témát választotta?- Szerintem ezzel a történelmi esemény­nyel könyveink, krónikáink a szükségesnél jóval kevesebbet foglalkoznak, a tanköny­vek még kevesebbet, s így a közvélemény is alig tud róla. • Talán a régi krónikák, a forrásanyagok hiányosak?- Nem mondanám. A személyében isme­retlen Saxo krónikás a 12. században rész­letesen leírta, hogyan lelte halálát a pozso­nyi csatában Luitpold bajor fejedelem, amikor a magyarok megsemmisítő csapást mértek a németbajor seregre. Ugyanúgy a 16. századi Aventusi Krónika is apróléko­san beszámol az ütközetről. De sorolhat­nám a további forrásmunkákat is... • Mit tudunk hát a csata előzményeiről?- Rengeteget. De hadd maradjak a lé­nyegnél. Honfoglaló őseink 896-tól foko­zatosan birtokukba kerítették a Kárpát- Duna-medence akkoriban lakható terüle­teit. Az itteni nyolc kiskirály közül önként csatlakozott a magyarokhoz három teljes avar törzs, vagyis az Aba, a Bors és az Örsur, valamint velük együtt az északnyu­gati felvidék. Behódoltak a Dunántúlon élő avar törzsek, továbbá a székelyek, hu­nok, valamint Alán és Jász népe, s mások is. A magyarság tehát egyesült, s a népes­sége együtt elérte a 3 millió főt. • Nyilván a Nyugat ezt nem nézte jó szemmel?- Bizonyára nem volt nekik mindegy, hiszen Árpád seregei Zwentibold Mor­vaországát is legyőzték, azaz a mai Szer­bia és részben Horvátország területén lé­tezett Nagymorva Birodalmat. Egyébként a Zwentibold név Svátopluk változata csak a 18. század vége felé jelentkezik az irodalomban. Tehát Zwentibold birodal­ma nem a magyar történelmi területen létezett. így a köztudat ellenére, az alpári ütközetben, mely véglegesen lezárta a honegyesítést, Zwentibold, azaz Sváto­pluk már azért sem vehetett részt, mert 894-ben meghalt... • Mikor zajlott le a csata?- Árpádék a pusztaszeri gyűlésen meg­beszélték a gyepürendszeren alapuló hé­zagmentes határvédelmi zóna kialakítá­sát. A nyugat felé eső gyepük veszélyt jelentettek a németeknek, akiket mind nagyobb aggodalom fogott el. Ebben az időben a németek életterét Gyermek La­jos uralkodó védte. Tanácsadói mielőbbi megelőző háborút ajánlottak a királynak, ugyanis rettegésbe hozta őket az a tudat, hogy az Ostmark területet Árpád, örök­ség jogán, visszaigényli. Tudni kell, hogy a mai Ausztria Ostmark területét régeb­ben Felső Pannóniának hívták. Árpád lo­vas tumánjai 896 és 907 között hatalmu­kat Kismorvaország felé is kiterjesztették. Ott Árpád legkisebb fia, Zsolt uralkodott. Gyermek Lajos ezt a veszteséget nehezen viselte. 902-ben tárgyalásra hívta Fischa közelébe a magyarok vezéri Kurzánját, azonban a tárgyalásra érkezett vendéget és kíséretét meggyilkolták. Gyermek La­jos elébe akart vágni Árpád megtorló in­tézkedéseinek, ezért 907-ben katonai tá­madást indított a magyarok ellen. Az Ár­pád gondos szervezése alapján kialakított hézagmentes határvédelmi hálózat több éve beszervezett nyugati gyepüjei kitűnő­en ellátták feladatukat, ezért idejében je­lezhették az ellenük készülő sereg gyüle­kezését. A magyar csapatok már messze Pozsony előterében, még Komárom alatt felvették a küzdelmet a portyázó ellensé­ges csapatokkal, s egynapos küzdelemben meg is verték őket. Árpád elgondolása szerint meg kellett akadályozni azt, hogy a lényegében három részre tagolt ellenség erői egyesülhessenek a magyarokkal szemben. Árpád két védelmi állást ren­delt el a pozsonyi térségben a vár és a mai színház közötti részen Durzán és Bogát vezetése alatt. A hadművelet első részében a folyóátkelést biztosító német hajóhadat kellett kikapcsolniuk a táma­dásból. Ezért a csata első napján, július 3-án taplós nyilazással felgyújtották a né­met hajókat, miközben Kund legendás búvárjai megfúrták és elsüllyesztették azokat. Árpád négy tumánjával felvonult a Duna jobb partján s ott megütközött Ditmar érsek hadával. Sikerrel. A harc harmadik szakaszában a győztes magyar lovas egység éjszaka átkelt a Dunán bőr­tömlős pontonok segítségével, valamint csónakokon, s az északi parton életre-ha- lálra menő kétnapos küzdelemben legyőz­ték Luitpold seregét is. A megtépázott német sereg visszahúzódott az Enns fo- lyóig Ennsburg alá. Gyermek Lajos még megkísérelte az utóvédek bevetésével fel­tartóztatni a magyarok előrenyomulását, maga pedig Passauba menekült. Győzel­mük után a magyar tumánok mélyen be­hatoltak Ostmark területére. • A veszteségekről vannak-e adatok?- A krónikák beszámolnak arról, hogy a csatatéren vesztette életét Ditmar érsek, Zachariás és Ottó püspök, továbbá három apát és 19 gróf is. A magyaroknak is vol­tak veszteségeik. Árpád is súlyosan meg­sebesült. Elesett a vezér három fia is, a 43 éves Tarhos, a 41 éves Üllő és a 35 éves Jutás. Csak Zsolt maradt életben, mert ő kiskorúsága miatt nem vehetett részt a pozsonyi csatában. • Ha nagy áldozatok árán is, de erős országot biztosított népének Árpád vezér?- Kétségtelenül. • Jövőre hol találkozik a történésztársa­ság?- Tapolcán lesz a kilencedik találko­zónk. • Arra ön milyen előadással készül?- A tervezett találkozó vezértémája a pannóniai keresztény kultúra és annak szerepe a magyar állam kialakulásában. Hogy én melyik részlettéma mellett dön­tök, még nem tudom. Több feladaton is dolgozom... Nyugdíjas lettem, s talán lesz elég időm e munkára. Gazdag József Z. mozzana t vh. 4-5 Pozsony ÁRPÁD bekeríti DirwAR tereget

Next

/
Thumbnails
Contents