Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-28 / 47. szám
1913. szeptember 4-e bevésődött az ipolyságiak tudatába, hisz hosszú évek munkájának köszönhetően, nyolcvan esztendővel ezelőtt megnyithatta kapuit az állami főgimnázium, ideiglenes helyiségekben, két osztállyal, az egykori Honfi Kaszinó emeleti részén, Barczán Endre igazgatásával és tíz tagú tantestülettel. 1921-ben tett érettségi vizsgát tizennyolc fiatalember, az intézmény első végzőseiként. Tenczel István, a gimnázium igazgatója Dr. Zsolnay Ernő, Ipolyság polgármestere Nyolcvan év után Bodonyi András egykori diák saját szerzeményeit adja elő A 80. évforduló rendezvénysorozata iskolatörténeti, fénykép- és szalagavatói üdvözletek kiállításával, majd az ipolysági Honti Galériában a volt diákok művei tárlatának megnyitásával kezdó'dött. Az Ipoly Filmszínházban a hivatalos megnyitón a gimnázium igazgatója, Tenczel István köszöntötte a egybegyűlt vendégeket, s a jubiláló gimnáziumot, majd Ipolyság polgármestere, Dr. Zsolnay Ernő emlékezett diákéveire, s mérlegelte, mit adott számára az iskola. Az 1929-ben érettségizett Berta Sándor, nyugalmazott tanár és tanfelügyelő részvételével és felszólalásával színesebbé tette az ünnepséget, ugyanis ő a 3. legidősebb élő diák. A Ján Petrech vezette Domovina vegyeskar fellépése zárta a megnyitót. Az ugyancsak jubiláló, Vas Ottó vezette - 30 éves - József Attila Irodalmi Színpad a város színháztermében Ady Endre verseiből mutatott be ösz- szeállítást. A volt diákok találkozójára zenés, táncos est keretében került sor. Az ünnepségek másnapján az ipolysági római katolikus templomban a volt diákokból lett papok (ösz- szesen 41-en végeztek teológiát) celebráltak istentiszteletet. Ezt követően az intézmény testvériskolájának, a magyarországi balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumnak a vegyeskara adott hangversenyt. A Szondi György Baráti Kör is ez alkalommal tartotta meg első gyűlését. Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Szondi György Baráti Köre 1992. január 15-én alakult meg, mely a volt diákok és támogató tagok önkéntes társas köre, és célja mindazok összefogása, kiknek szívügye a gimnázium jelene és múltja, ápolja az alma máterhez fűződő kapcsolatokat, anyagi és erkölcsi támasza e nagy múltú nemzetiségi iskolának. Az iskola vezetőségének tervei nem valósultak meg. A gimnázium szerette volna felvenBerta Sándor, az iskola 3. legidősebb élő diákja ni Szondi György nevét, csak a bürokrácia ezt nem tette lehetővé. Az ünnepségek keretében érettségi találkozókat szerveztek. Volt 5,15, 30 és 50 éves találkozó is. Vasárnap reggel Szondi-túrára indult a helyi és a balassagyarmati gimnázium egy-egy csoportja Drégely várához, s a várban találkoztak a két testvériskola túrázói. Hétfőtől péntekig délelőttönként beszélgetéseket, előadásokat szerveztek az egykori diákokkal, így többek között Csáky Pállal, Molnár Imrével, Varga Imrével, Hun- cík Péterrel, Danis Ferenccel. A diáknap keretében a tanulók előadásokat, beszélgetéseket, vetélkedőket, irodalmi, sport- és kulturális versenyeket, koncerteket rendeztek, diákigazgatót választottak. Röplabdaversenyben és a nemzetközi Ipoly Kupa labdarúgótornán mérték össze erejüket. A 80. évforduló ünnepségsorozata a sportpályán zárult. Álljék itt végezetül az első igazgató, Barczán Endre 1919. szeptember 23-i leveléből egy idézet: „Utolsó Isten hozzádul minden gondolatomban áldást kérek a Mindenhatótól minden egyesre, az iskola minden önzetlen jóakarójára s magára az intézetre, akármelyik állam fennhatósága alatt fogja magasztos hivatását betölteni.“ Turczi Árpád Az 50 éves érettségi találkozó résztvevői (A szerző felvételei) ÁRPÁD GYŐZELME A F01I CSATÁBAN Beszélgetés Lukács József kassai történésszel, a nyolcadik Magyar Őstörténeti Találkozó résztvevőjével A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Kaposváron rendezte a nyolcadik Magyar Őstörténeti Találkozót. A tizennégy országból megjelent több mint száz kutató közül huszonegyen tartottak előadást, köztük a kassai Lukács József is, a 907- ben lezajlott pozsonyi csatáról. • Bevezetőben ismertethetné a történelmi egyesület tevékenységét.- Csoportunk a világ különböző tájain és országaiban élő magyarságkutatókat tömöríti, teljesen önkéntes alapon, zürichi székhellyel. Tevékenységünk politikától mentes, tisztán tudományos és ismeretterjesztő. Az 1986- ban elfogadott elvi nyilatkozatunkban kifejtettük: minden célunk pozitív. A legtisztább tudományos szellemben akarjuk tanulmányozni és kideríteni a magyar nép vagy népek igazi eredetét, őshazánkat vagy őshazáinkat, rokonainkat. Semmilyen elméletet nem utasítunk visz- sza, azonban tudományosan megalapozott bizonyítékra és érvekre támaszkodunk. Teljes tisztelettel vagyunk úgyszintén az emberiség nagy családjának többi tagja iránt, miközben ugyanezt a tisztelet elvárjuk a mi népünkkel szemben is. Fontos tehát egymás kölcsönös tisztelete. • A kaposvári találkozó műsora igen gazdag volt...- Önmagában az a tény is sokatmondó, hogy a 108 résztvevő Magyarországról, Svájcból, Angliából, Ausztriából, Ausztráliából, Szlovákiából, Kanadából, Kínából, Németországból, Romániából, Svédországból, Szerbiából, Thaiföldről és Ukrajnából gyűlt össze. Több tucat érdekes előadás hangzott el. A bangkoki Cey-Bert Róbert Gyula a honfoglaláskori magyar konyhákról számolt be, az usteri Csihák György Szent István király életművéről, a londoni Dani D. Pál a nomád feudalizmust elemezte, a kaposvári Bárdos Edit az avarok tündöklésével és bukásával foglalkozott... • Ön pedig a pozsonyi csatával. Miért éppen ezt a témát választotta?- Szerintem ezzel a történelmi eseménynyel könyveink, krónikáink a szükségesnél jóval kevesebbet foglalkoznak, a tankönyvek még kevesebbet, s így a közvélemény is alig tud róla. • Talán a régi krónikák, a forrásanyagok hiányosak?- Nem mondanám. A személyében ismeretlen Saxo krónikás a 12. században részletesen leírta, hogyan lelte halálát a pozsonyi csatában Luitpold bajor fejedelem, amikor a magyarok megsemmisítő csapást mértek a németbajor seregre. Ugyanúgy a 16. századi Aventusi Krónika is aprólékosan beszámol az ütközetről. De sorolhatnám a további forrásmunkákat is... • Mit tudunk hát a csata előzményeiről?- Rengeteget. De hadd maradjak a lényegnél. Honfoglaló őseink 896-tól fokozatosan birtokukba kerítették a Kárpát- Duna-medence akkoriban lakható területeit. Az itteni nyolc kiskirály közül önként csatlakozott a magyarokhoz három teljes avar törzs, vagyis az Aba, a Bors és az Örsur, valamint velük együtt az északnyugati felvidék. Behódoltak a Dunántúlon élő avar törzsek, továbbá a székelyek, hunok, valamint Alán és Jász népe, s mások is. A magyarság tehát egyesült, s a népessége együtt elérte a 3 millió főt. • Nyilván a Nyugat ezt nem nézte jó szemmel?- Bizonyára nem volt nekik mindegy, hiszen Árpád seregei Zwentibold Morvaországát is legyőzték, azaz a mai Szerbia és részben Horvátország területén létezett Nagymorva Birodalmat. Egyébként a Zwentibold név Svátopluk változata csak a 18. század vége felé jelentkezik az irodalomban. Tehát Zwentibold birodalma nem a magyar történelmi területen létezett. így a köztudat ellenére, az alpári ütközetben, mely véglegesen lezárta a honegyesítést, Zwentibold, azaz Svátopluk már azért sem vehetett részt, mert 894-ben meghalt... • Mikor zajlott le a csata?- Árpádék a pusztaszeri gyűlésen megbeszélték a gyepürendszeren alapuló hézagmentes határvédelmi zóna kialakítását. A nyugat felé eső gyepük veszélyt jelentettek a németeknek, akiket mind nagyobb aggodalom fogott el. Ebben az időben a németek életterét Gyermek Lajos uralkodó védte. Tanácsadói mielőbbi megelőző háborút ajánlottak a királynak, ugyanis rettegésbe hozta őket az a tudat, hogy az Ostmark területet Árpád, örökség jogán, visszaigényli. Tudni kell, hogy a mai Ausztria Ostmark területét régebben Felső Pannóniának hívták. Árpád lovas tumánjai 896 és 907 között hatalmukat Kismorvaország felé is kiterjesztették. Ott Árpád legkisebb fia, Zsolt uralkodott. Gyermek Lajos ezt a veszteséget nehezen viselte. 902-ben tárgyalásra hívta Fischa közelébe a magyarok vezéri Kurzánját, azonban a tárgyalásra érkezett vendéget és kíséretét meggyilkolták. Gyermek Lajos elébe akart vágni Árpád megtorló intézkedéseinek, ezért 907-ben katonai támadást indított a magyarok ellen. Az Árpád gondos szervezése alapján kialakított hézagmentes határvédelmi hálózat több éve beszervezett nyugati gyepüjei kitűnően ellátták feladatukat, ezért idejében jelezhették az ellenük készülő sereg gyülekezését. A magyar csapatok már messze Pozsony előterében, még Komárom alatt felvették a küzdelmet a portyázó ellenséges csapatokkal, s egynapos küzdelemben meg is verték őket. Árpád elgondolása szerint meg kellett akadályozni azt, hogy a lényegében három részre tagolt ellenség erői egyesülhessenek a magyarokkal szemben. Árpád két védelmi állást rendelt el a pozsonyi térségben a vár és a mai színház közötti részen Durzán és Bogát vezetése alatt. A hadművelet első részében a folyóátkelést biztosító német hajóhadat kellett kikapcsolniuk a támadásból. Ezért a csata első napján, július 3-án taplós nyilazással felgyújtották a német hajókat, miközben Kund legendás búvárjai megfúrták és elsüllyesztették azokat. Árpád négy tumánjával felvonult a Duna jobb partján s ott megütközött Ditmar érsek hadával. Sikerrel. A harc harmadik szakaszában a győztes magyar lovas egység éjszaka átkelt a Dunán bőrtömlős pontonok segítségével, valamint csónakokon, s az északi parton életre-ha- lálra menő kétnapos küzdelemben legyőzték Luitpold seregét is. A megtépázott német sereg visszahúzódott az Enns fo- lyóig Ennsburg alá. Gyermek Lajos még megkísérelte az utóvédek bevetésével feltartóztatni a magyarok előrenyomulását, maga pedig Passauba menekült. Győzelmük után a magyar tumánok mélyen behatoltak Ostmark területére. • A veszteségekről vannak-e adatok?- A krónikák beszámolnak arról, hogy a csatatéren vesztette életét Ditmar érsek, Zachariás és Ottó püspök, továbbá három apát és 19 gróf is. A magyaroknak is voltak veszteségeik. Árpád is súlyosan megsebesült. Elesett a vezér három fia is, a 43 éves Tarhos, a 41 éves Üllő és a 35 éves Jutás. Csak Zsolt maradt életben, mert ő kiskorúsága miatt nem vehetett részt a pozsonyi csatában. • Ha nagy áldozatok árán is, de erős országot biztosított népének Árpád vezér?- Kétségtelenül. • Jövőre hol találkozik a történésztársaság?- Tapolcán lesz a kilencedik találkozónk. • Arra ön milyen előadással készül?- A tervezett találkozó vezértémája a pannóniai keresztény kultúra és annak szerepe a magyar állam kialakulásában. Hogy én melyik részlettéma mellett döntök, még nem tudom. Több feladaton is dolgozom... Nyugdíjas lettem, s talán lesz elég időm e munkára. Gazdag József Z. mozzana t vh. 4-5 Pozsony ÁRPÁD bekeríti DirwAR tereget
