Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-06-27 / 25. szám

-------------------­-— VA SÁRNAP 1993. június 27. A NAP kel - Kelet-Szlovákla: 04.38, nyugszik 20.45; Kö- zép-Szlovákia: 04.45, nyugszik 20.52; Nyugat- Szlovákia: 04.51, nyugszik 20.58 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 13.14, nyugszik 00.00; Közép-Szlovákia: 13.48, nyugszik 00.07, Nyugat- Szlovákia: 13.54, nyugszik 00.13 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LÁSZLÓ - LADISLAV valamiant Bársonyka, Eufémia, Ladiszla nevű kedves olvasóinkat LÁSZLÓ - a szláv Vladislav névből fejlődött Ladiszló, Ladszló, Lació, László alako­kon keresztül. A szláv név ele­meinek jelentése: hatalom+di- csőség. • A CUKORBETEGEK VILÁG­NAPJA • 1928-ban született TÓTH Gyula történész, kriti­kus, iró. Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! A VASÁRNAP következő, 32 oldalas számának tartalmából: ÚT AZ ÖNGYÓGYÍTÁS FELÉ Péterfi Szonya budapesti beszélgetése Béky László természetgyógyásszal BORRAVALÓ NÉLKÜL Sebes Tibor új-zélandi riportja A SZABADSÁG CSILLAGA 290 éve kezdődött II. Rákóczi Ferenc szabadságharca Kónya Péter írása SZERELEM PERZSA MÓDRA Brian Gilbert filmje Sally Fjeiddel Szabó G. László írása RAGYOGÓ NAPSUGÁR, HŰSÍTŐ VÍZ, SZABADSÁG Összeállításunk a hazai üdülési lehetőségekről Szeptember 30-ig meghosszabbították a határidőt NEM ADÓBEVALLÁS - VAGYONNYILATKOZAT! Fel kell tüntetni: minden ingatlant, az ingóságokat csak 1 millió koronás összértéken felül • A vagyonnyilatkozat elmulasztása 2 millió koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtható Bizonyára hallott már róla kedves olvasónk is, hogy jó néhányunkra újabb kötelezettség vár: a Szlovák Nemzeti Tanács által a múlt év szeptemberében jóváhagyott 511-es számú, az adóigazgatásról szóló törvény 40. paragrafusa értel­mében vagyonnyilatkozatot kell tennie minden olyan természe­tes és jogi személynek, aki, illetve amely ingóságainak összér­téke meghaladja az 1 millió (egymillió) koronát. Ezenkívül vagyonnyilatkozatot kell tenniük mindazoknak, akiknek valami­lyen ingatlanuk - tehát házuk, kertjük, szántóföldjük, erdejük, akár egy garázsuk, hétvégi házuk stb. van. Az említett paragra­fusban május végi határidő szerepel, az idén azonban ezt a pénzügyminisztérium rendelettel módosította. Nem is egyszer, hanem kétszer. Először áprilisban hosszabbították meg a vagyonnyilatkozat-tétel határidejét június 30-ára, június 17-én pedig a pénzügyminiszter újabb rendeletével szeptem­ber 30-ára tolta ki ezt a határidőt. Sokan nem értik, mihez kezd nyilatkozatainkkal az állam, és nem kevesen újabb adóalapnak tekintik. Ez utóbbiról szó sincs, jóllehet a törvény létjogosultsága emberi jogi szempontból meg­kérdőjelezhető, hiszen az adóhi­vatalok jóvoltából az állam a va­gyonnyilatkozatokból részletek­be menőkig tudomást szerez a nyilatkozattevő vagyoni helyzetéről, s nincs rá garancia, hogy ezzel valakik nem élhetnek vissza. Azért a feltételes mód, mert elméletben erre nincs lehe­tőség, a kitöltött űrlapokat ugyanis két évre páncélszek­rénybe helyezik, s csak azután szedik elő, hogy összevessék az akkori állapotokkal. A törvény szerint annak kell tartania a két év múlva esedékes adatössze­vetés (ellenőrzés) eredményei­től, aki esetleg ezután jelentő­sebb vagyoni gyarapodásra tesz szert, s a jövedelemadóbevallá­saiból (ezt minden évben min­denkinek legkésőbb március 31- ig meg kell tennie) ez a gyarapo­dás esetleg megalapozatlannak tűnhet. Ha gyanú esetén komo­lyabb ellenőrzés révén bebizo­nyosodik, hogy valaki adócsalást követett el, az adóhivatalnak jo­ga van a megadózatlan jövede­lemből utólagos adó kivetésére. Az már csak a törvény hézagos­ságát bizonyítja, hogy nyilvánva­lóan ez a módszer sem lehet üdvözítő az adócsalókkal szem­ben, hiszen a készpénzkészlete­ket és a devizaszámlán levő pénzt sem kell feltüntetni a nyi­latkozatban. Ez utóbbi enged­ménynek a feloldása viszont aligha várható, mert a banktör­vénnyel ütközne... A törvény azonban hatályban van, és mi sem mondhatunk mást, minthogy betűjének eleget kell tenni. Melyek tehát a termé­szetes személyek számára a legfontosabb tudnivalók az öt részből álló nyomtat­vány kitöltésével kapcso­latban? ★ A nyomtaványt minden ter­mészetes személy kitölti, akinek ingatlan vagyona van, illetve aki­nél az ingóságok összértéke meghaladja az 1 millió koronát. Gyermekre is vonatkozik ez a kötelezettség, s ha kiskorú, jogi képviselője (az esetek több­ségében a szülő) tölti ki a va­gyonnyilatkozatot. * Készpénzt és a deviza- számlán levő pénzt nem kell fel­tüntetni. A hazai bankban levő koronabetétet viszont fel kell tün­tetni. Ismételjük', csak akkor, ha ingóságainak, vagyoni jogainak és egyéb vagyoni értékeinek összértéke a koronabetéten sze­replő összegekkel együtt meg­haladja az 1 millió koronát. * Az ingatlan vagyonnal ren­delkezők minden esetben kötele­sek kitölteni a vagyonnyilatkoza­tot. Házastársak osztatlan közös tulajdona esetén az űrlapon a férj és a feleség külön-külön feltünteti ingatlan vagyonát (az összvagyon arányában). Az űr­lap erről szóló II. részében a férj (illetve a feleség) feltünteti az ingatlan megnevezését (családi ház, garázs, kert stb.), a követke­ző oszlopba beírja a szóban forgó vagyon mennyiségének az ará­nyos részét (1/2) a házaspár osztatlan közös tulajdona eseté­ben (az esetleges más arányt - pl. 2/3 a férj, 1/3 pedig a fele­ség tulajdonában van - jegyző- ségi okirattal kell alátámasztani), az utána következőbe pedig az egész ingatlannak az alapterüle­tét, éspedig négyzetméterekben (pl. egy családi ház esetében: 160 ni5). * Nem sorolja fel tételesen a személyi szükségletekre szol­gáló ingóságokat az egyébként vagyonnyilatkozatot tenni köte­les személy cikkor, ha e tárgyak összértéke nem haladja meg a 100 000 koronát. Ha például egy kiskorú gyermek több mint egymillió korona értéket megha­ladó képzőművészeti tárgyakat, ékszereket, porcelán étkészletet stb. kapott ajándékba valakitől és erről ajándékozási okirat is tanúskodik, törvényes képviselő­je kitölti a vagyonnyilatkozatot, de nem sorolja fel ruházatát, láb­belijeit stb. mert azok összértéke pl. csak 30 ezer korona. Fontos tudnivaló tehát, hogy 100 000 koronáig a személyi szükségle­tekre szolgáló dolgokat (ruhane­műt, lábbelit, fehérneműt, kiegé­szítőket, hajszárítót és hasonló tárgyakat, könyveket, hangsze­reket stb.) nem kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban akkor sem, ha az egyéb ingóságok összértéke meghaladja az egymillió koronát. ★ Hasonló a vagyonnyilatko- zat-tételi kötelezettség a háztar­tási berendezések esetében is, csakhogy itt 300 000 korona ér­tékig nem kell feltüntetni az egyes tárgyakat (bútort, szőnye­geket, függönyöket, fogyasztási elektronikát - televíziót, videoké- szüléket, rádiót - stb., a villamos fogyasztási cikkeket - hűtőt, mélyhűtőt, porszívót - stb.). Te­hát ha a vagyonnyilatkozatot te­vő egyéb ingóságainak összér­téke (pl. az ékszereké, képző- művészeti alkotásoké, bőrből és ritka állatok prémjéből készült dolgoké, személygépkocsié stb.) meghaladja az egymillió koronát, de ezen belül a háztartási beren­dezéseké esetleg csak 290 000 koronát tesz ki, akkor ez utóbbia­kat nem tünteti fel a vagyonnyi­latkozatban. Még egyszer hang­súlyozzuk, házastársak osztat­lan közös tulajdona esetében minden vagyoni érték kettővel osztódik, s ebből a megközelí­tésből dönti el valaki, hogy kitöl- ti-e a vagyonnyilatkozat vala­mely részét, vagy sem. Aki elmulasztja a vagyonnyi­latkozat-tételt, holott a fentiek ér­telmében ingó vagy ingatlan va­gyona folytán köteles lenne erre, az a törvény 35. paragrafusa értelmében akár kétmillió koro­náig is terjedhető pénzbüntetés­ben részesülhet. Mielőtt azon­ban az adóhivatal ehhez az esz­közhöz folyamodna, felszólítást küld az érintett természetes, illet­ve jogi személyeknek. Fontos tudnivaló különösen a vállalkozó természetes szemé­lyek számára, hogy a vállalko­zásra szolgáló vagyon (vagyoni jogok - pl. lízingtörlesztés stb.) is kétfelé osztódik házaspárok ese­tében. Tehát vagyonnyilatkoza­tot csak akkor tesznek, ha az ebből egyre eső vagyonrész meghaladja az egymillió korona értéket. Szövetkezeti lakás nem szá­mít ingatlannak bérlője számára, a személyi tulajdonban levő la­kás viszont igen. Végül még egy figyelmezte­tés: a nyomtatványon az 1993. január elsején érvényes va­gyoni állapotot kell feltüntetni. Ha tehát valaki azóta jutott jogos földőrökségéhez, azóta vett csa­ládi házat, azóta vásárolt érték­papírt stb., azt nem írja be a va­gyonnyilatkozatba. Ezt majd két év múlva tünteti fel. Egyébként 1995 után háromévenként te­szünk majd vagyonnyilatkozatot, hacsak közben nem módosítják ezt a törvényt. -pg­nyári számvetés Az idén már tavasszal ránk tört a nyár és hosszabb, forróbb lesz, mint máskor. Sajnos nemcsak a természetben, hanem a politiká­ban is. A politikai vezetés választások előtti utolsó nyara tele van megoldatlannak tűnő ellentmondásokkal, ellentétekkel. Közben az egyszerű emberek egyre fásultabbak, közömbösebbek, egyre jobban elvesztik a politikusokba vetett bizalmukat, életkö­rülményeik javulásába vetett hitüket. Ma már ott tartunk, a kormány tagjai sem mernek hazudozni arról, hogy jövőre jobb lesz. Az óvatos latolgatások, kétségbeesett kapkodások, rögtönzések azt próbálják elhi­tetni a közvéleménnyel, hogy a gazdasági válság mélypontja nem lesz túlságosan fáj­dalmas, hogy a féktelen infláció nem szaba­dul el, és a munkanélküliség növekedése megállítható. Ma még a hivatásos újságírók, politológu­sok, sőt politikusok számára áttekinthetetle­nek az uralkodó párt stabilizációs törekvé­sei, az ellenzék manőverezései, országmen­tő tervei. A kormányfő és a miniszterei fáradhatatlanul járják az országot, külföldre futkároznak, nyilatkozatokat tesznek és közben az ország szekere tovább gördül a bizonytalanság lejtőjén. Az elfuserált iskolaügy, privatizáció, egészségügy körül zajló többhónapos viták után időszerű a kormányátalakítás, a minisz­terelnökhelyettesi és több magas funkció betöltése. Valószínűleg egy koalíciós kor­mány próbálja meg a lehetetlent. Azonban egy váratlan parlamenti vita megbuktathat­ja a kormányt is, amit megkönnyít az ellen­zék összefogása és akkor következnek az előrehozott parlamenti választások. Lehet­séges az is, hogy a gazdasági válság söpri el a Meciar-kormányt? Hiszen a különféle tol- dozgatások-foldozgatások nem töltik meg az államkasszát és a Valutaalap követelmé­nyei igen kevés manőverezési lehetőséget nyújtanak. A szociális helyzet további rom­lása, az elszegényedés meggyorsulása egyik napról a másikra felboríthatja a szociális békét. Utolsó szakaszához érkezett Szlovákia felvétele az Európa Tanácsba. Ezzel kap­csolatban az elmúlt héten a sajtóban újra szellőztették a nemzetközi szervezet köve­telményét, hogy a kisebbségekkel kapcso­latban tanácsos lenne rendezni a kereszt- névhasználatot és a helységnevek kétnyel­vűségét a magyar többségű területeken. Több, egymásnak ellentmondó politikusi nyilatkozat szerint ezek a problémák rende­ződtek, és Szlovákia minden probléma nél­kül besétál a szervezetbe. Azonban Vladi­mír Meciar visszatérve Svájcból kijelentette, hogy ha a magyar pártok és az Európa Tanács vezetői által közismert követelmé­nyeket Szlovákia nem teljesíti, Magyaror­szág megvétózza a belépést, ami esetleg azzal jár, hogy elhalasztják a felvételt. A mi­niszterelnök szerint ez barátságtalan lépés. A magyar ET-nagykövet a miniszterelnök kijelentését nyomban megcáfolta. A tévé­ben Meciar megígérte, hogy június 30-ig még megkísérlik teljesíteni, amit lehet. A kérdés csupán az, hogy miért kellett eddig várni, és sarokba szorítottan dönteni. Jó lenne már tudomásul venni, hogy a nemzet­közi szervezetekkel nem lehet ügyeskedni, cselezni. Közben az a tucatnyi szlovák, „hazafi“, akik rendszeresen ellátják a sajtót uszító cikkekkel, nem értenek egyet az Európa Tanács nemzetiségi követelményével és to­vább berzenkednek (Smena, Zmena stb.) és a csehszlovákiai magyarok államellenes vi­selkedéséről handabandáznak. Sajnos intel­ligenciájukból annyira sem futja, hogy a ma­gyar neveket pontosan leírják. (Kasajváros, Rima-sombat stb.). Nem szeretek idézgetni, de ezúttal leírom a Smena hírmagyarázatá­ban idézett L. Deák bődületét. Szerintük figyelmeztetni kellene az Európa Tanács képviselőit arra, hogy „a második világhábo­rút is jelentős mértékben az okozta, hogy túlságosan nagy jogokat kaptak a nemzetisé­gek más országokban“! Nesze neked, Euró­pa! Tanulj történelmet, szlovák ifjúság! Lehetséges, hogy a szlovák parlament legforróbb vitája a jelenlegi ülésszakon zaj­lik le. Ma nehéz megjósolni, mi sül ki belőle. Szűcs Béla-1 2 1993. VI. 2 I uPUJPSP/l il n-5í <0 9) Öli C O 'O 'Ctj O 'fc I Q> c 1 o I '<T3 i -J S t § | VQ) í C I -ae f c § c I :3 I C I 'G> I is. ^ I * s> £ =3 U ^ </>

Next

/
Thumbnails
Contents